Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-16 / 64. szám

KULTURÁLIS ÉLETÜNK Megnyílt a „Sztálin nevével épül a világi könyvkiállitás mr « őrá felé jár a» Idő, ftaáker kisebb-mgyobb osoportban *iatb«r*k igyekeznek a járási kul* rrottfaon felé, öregek, fiatalok és ipari tanulók zsúfolásig megtol-őt, ték a nagytermet. Lengyel Balázs író )9tit el ide a budapesti írószö­vetségtől, hogy megnyissa az Állami Könyvterjesztő Vállalat és a Ma* gyar-Szovjet Társaság által ren­dezett „Sztálin nevére! épül a vi* íág*‘ című könyvkiállitást, — A Szovjetunióban — mon­dott« Lengyel Balázs — az írók ég az olvasók között állandó és szoros a kapcsolat. Nálunk Magyarorszá gos is a szovjet példa nyomán, meg kell teremtenünk ezt az el- téphertetlen kapcsolatot A szovjet irodalom kialakulása Gorkijnál kezdődik. Gorkij az „fiietem' dtmi könyvében elmondja, hogy málren volt a cári Oroszország élete a századfordulóban. Megírja, bogytan élt az ehűllött és erkölcs­telen kapitalista társadalom Oroszországban. Gorkijt megváltoztatták a köny­vek, a haladó francia klassziku­sok. Balzac, amelyen keresztül Gorkij megtalálta az uj ember­hez vezető utat. Lengyel Balázs be­szélt még a nagy magyar klasszi­kusok, Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond műveiről, valamint * mai szovjet és magyar irodalom kiváló alkotásairól. Az irodalmi ankétem számos hozzászólás is el* hangzott. Hosszú Teréz fiatal arról beszélt, hogy a szovjet irodalom elveti a »művészet a művészetért“ elvet. — A szovjet irodalom • - mondotta Hosszú Teréz — mű­vészet a népért elvet tartja. Harcos «Bűvészet Puskin, Nyekra'-zov, Ma­jakovszkij irodalma. Először Nyek- raszov verseit olvastam el, 6 igy kerültem egyre közelebb az orosz és a szovjet írókhoz. Olvassák mi­nél többen Gogoly müveit, köztük * Golgothát, Ezután Gorkijt emlí­tette még, akit Lenin nagyon sze­retett. Beszélt még a nagy magyar költőről: Petőfiről, aki a világ klasszikusainak sorába tartozik. — Mi már a szocializmust épít­jük é® ezért meg kell ismernünk, szeretnünk a ma gorkijaít —* mon­dotta Hosszú Teréz. Szíly Károly ©Ívtárs arról be­szélt, hogy a szocialista ember­típus kialakításában hatalmas sze­repe van az irodalomnak. Nagy gondot fordított és fordít erre a Bolsevik Párt, Sztálin és Rákosi elvtár®, akik megszabták a szo­cialista irodalom további feladatát. Zanati Tibor, a zalaegerszegi diákotthon lakója elmondotta, hogy a fiatalok elsősorban a diák­ság életéről szóló könyveket sze* ráták ée olvassák. Ezek a könyvek nem egy fiatalnak megmutatták a helyes pályaválasztást. A jelenlévők kérték az írót, hogy többszőr látojjaeson el Zala megyébe, adjon még több tájékoz* tatást az irodalomról. Az előadás végeztével megtekin­tették a kiállítást, ahol 350 Kőt©'re való szebbnél-szebb, jobbnál*jobb könyv várta a látogatót. Különösen nagy volt az érdeklődés a diákok részéről. Járí Ida diákfiatal, aki a napokban megalakult Zala megyei írók és Művészek Monkakőzőssé" gének tagja, a kiállítás megtekin­tése után a következőket mondta: — Bő tapasztalatokat adott szá­momra ez a kiállítás. Tanulási té­teleimet ezután a szépirodalom felhasználásával fogom elkészíteni. Nagyon boldog vagyok, hogy egy ilyen esten vehettem részt. Itt álla. pittottam meg, hogy nagyon keve­set olvastam idáig. Ezután be* pótolom a mulasztásomat. Elhatá­roztam, hogy elolvadom az ,Uj vá­rost* és .Az aratást*. Az iskolában ezután felvilágosító , munkát vég­zek és terjeszteni fogom a szocia­lista irodalmat. Ez az este minden látogató szá­mára sokat adott, NAGY ERNŐ Kulturest műreius 9-én Szinpompős. gazdag kultúrmű­sort adtak a város központi és üzemi kul túr csoportjai Rákosi elvtárs GO. születésnapja tiszte­letére. A változatos ás színvonalas műsorból magasan kiemelkedik a vasutas DISz magyar népi lánca. A művészi kivitelezésű, gyönyörű göcseji népviselet pom­pásan emelte a táncosok művészi bemutatóját, az együttes össz­munkáját az Összeforrt ritmust, az érintetlen népi bájt> vidámmá got, táncművészetit. A inár több­ször bemutatott Matróz-tánc azonban nem mutatia a többszöri bemutatás megkívánta fejlő­dést. Ezen a számon bizonyos .jclbiZakoéLottság“ rx>lt észrevehe­tő. holott éppen ennek kellett volna lenni a legtökéletesebb­nek, mive! már több közönség­sikert aratott. Igen jó összbenyomást keltett a Zalaegerszeg műemlékei A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 13/1949. számú, « mú­zeumokról és műemlékekről intézke­dő törvényerejű rendeletének vaeg- liatárOzása szerint műemlék minden olyan építmény és tartozéka melyet kiemelkedő muzeális értékére való tekintettel a Múzeumi Központ javaslata alapján a Közoktatásügyi Miniszter műemlékké nyilvánít. Mü- emlékjellegüek általában mindazok az épületek és szobrok, melyek 1850 előtt készültek, A műemlékké nyil­vánítással az ingatlan védetté válik, vagyis azon csak a központ enge­délyének birtokában szabad átalakí­tást végezni. A Múzeumi Központ, az Építés­ügyi Minisztérium illetékes osztá­lyának felhívására Helyszíni kutatá­sok alapján elkészíti jegyzékét ha­zánk városainak műemlékeiről és a városrendezéssel kapcsolatban meg­teszi javaslatát a helyi tanácsoknak. Ennek a műemléki-városrendezési munkának keretében 1951 nyarán Zalaegerszeg is sorra került, ahová a központ lehűld te műtörténész- építész szakemberét, aki a zalaeger­szegi műemlékek jegyzékét elkészí­tette. A fegyzék nehezen hoz­záférhető, viszont sok zalaegerszegi dolgozót érdekel, hogy városunk, mi­lyen műemlékekkel rendelkezik. Mű­emlékeink felsorolása előtt azonban ismerjük meg röviden Zalaegerszeg kialakulását fejlődését a múlt szá­zad közepéig, Dunántúl délnyugati részének egyik legszebb fekvésű városa Zala­egerszeg. mely eredeti magyar tele-; oülés. Legrégibb említése 700 év előttről, 1247 bői van, de a város ennél az időnél jóval régibb. — ezt bizonyítja egy 1949-ben lefolyt épít­kezésnél felfedezett, de sajnos zömé­ben tönkrement népvándorláskori temető gazdag leletanyaga, melyből csupán egy edény és egy nyílhegy Került a Göcseji Múzeumba- A kö­zépkori város — melyből semmi épü. letmaradvány neon maradt — a mai város középpontját képezhette. Ele­inte királyi birtok volt, majd a Ka­nizsai-családé lett. 1389 tői 1777*ig a veszprémi püspök birtokában ál­lott A fennmaradt adatok fényévei­nek a város fejlődésére. Vásártartási, majd vámszedéri jogot kap és 1328 tói többízben itt ülésezik a várme­gye. A török terjeszkedése fontos sze­rephez juttatta Zalaegerszeget. Vá­rát 1557-ben építi fel és Kanizsa Várának 1600-ban történt elfoglalása után erős végvárrá fejlesztik. Éger- szeg volt a dunántúli hadak vicege­nerálisának székhelye. Kapornak el­foglalása után Egerszeg lett a me­gye székhelye. A mai törvényszéki épület helyén állott mQcSárváránák már semmi nyoma, mivel a török 3a. üzésé után tömésfalait lerombolták. Valószínűleg ebből a korból szár­mazik egy régi egerszeg! népszokás* a húsvéti határjárás, melyet a nép­hagyomány a portyázó törökök meg- futamitásával hoz kapcsolatba. A város békés fejlődése tehát a vár lerombolása után. XVIII. Század­iban vette kezdetét. Ebben a korban keletkezett a zalaegerszegi műemlé­kek zöme. A város fejlődését hát­ráltatták a sorozatos elemi csapások, az árvizek és a tűzvészek. A műemléki jellegű épületek a múlt század közepe táján épültek fel. Zalaegerszeg műemlékei, melyek feltétlenül fenntartandók: i. A XVIII. századból: Rákóczi-u. BÁTOR EMBEREK 19- sz. lakóház. Szabacbág-tér 2, sz. magtárépület (ipari műemlék!). Sza. badságtér: Törvényház. Kálvária ká polna. KasZaházi hídnál Szt. János szobor, Szí. Flórián szobor. Szenthá- romságszobor Plébániatemplom. Ipari műemlékek a múlt század ele­jéről: Ólai vízimalom és Baumgart­ner marom. Műemlékjellegii és városképi je­lentőségű épületek, melyek lehetőleg fenntartandók: Ady Endre-u. 4, 6. S, 10. 52, 34. 35, 36. 38. 44. 63, 65. sz. Battyhány-u. — Eötvös-u, 2. — Kos­suth Lajos-u. 35, 41, 57. sz. —- Mao tér 11. sz- — Máiia-u. 22. — Rá­kóczi-. 29,35. 39. sz. — Szabadság-tér í, 8. sz. -— Széchenyi-tér 1. 3, 5. sz.-Tüttősi-u_ 4—22-ig (4„ 6, 8, 12, 14. 16„ 18. 20. 22.) Tájképi és természeti adottságok, melyek feltétlenül fenntartandók Becsali-hegy Dózsa-liget, Jánka- hegy, Régi temető a kálvária ká­polnával. Béke-liget, Zala-park. Zalaegerszeg - aránylag -kevés mű­emlékkel és műemlékjellegü. épület­tel rendelkezik ezért fokozott mér­tékben kívánatos hogy városunk fej iődésének ezeket az értékes doku­mentumait, melyek elődeink keze­lnünk áj ának értékes maradványai, ne pusztítsuk, hanem ellenkezőleg a törvény értelmében is -— úgy a kö­zületik, mint a magánosok becsül­jék meg azokat. Ugyancsak ügyel­jünk arra is, hogy városunk tájképi adottságait is fenntartsuk és fejlesz- szük. az uj épületek elhelyezése úgy történjék, hogy az tökéletes össz­hangban legyen a városképpel. Ezen a téren segítségünkre van a Muzeu. mi Központ fentiekben vázlatosan is­mertetett részletes útmutatója, mely a Göcseji Múzeumban az illetékesek és aZ érdeklődők rendelkezésére áll. Szentmihályi Imre leány- és fiudiáketthon közös táncbemutatója, A tánc kivá- lasztása. a szorgalmas felkészít ■ lés eltüntette az első szereplés jellegét. Egyszerű viseletűkben, nphéz csizmájukban is üdén ru­galmasan, fiatalosan jókedvvel mozogtak A közkórház népi. 'áncmyüttese sem- marad cl mö­göttük. — Nagy sikerrel szerepelt, a to- nitóképZö énekkara. Gásprírné, mint karnagy lelkiismeretes munkát végzett. Külön fci keß emelni jelajánlását, a saját~ szerzésű Rákosi köszöntőt„ mit tökéletesen vitt a közönség elé. Leányai kitett ek magukért most is. — A himnusz jellegű, mély- $zinkópés lassú köszöntő dal he­lyett talán jobb lett vdna egy tüzes lüktető harcos köszöntőt adni a fiatal leányok ajkára, mely jobban kifejezné az ifjúság érzelmeit és visvtmyáX a szeretett Vezér iránt• Baranyai Mária költemény-tol­mácsolása nem tudott teljes si­kert aratni a sieiés. a szavak el­itär apása miatt Pjrchoffer elő­adását javítsa több érzés bevite­lével, jobb hang színezés sei. A Jó doktor c. vidám cgyfcU vonásos nagy közönségsikert ara­tott a központi színjátszó együt­tes bemutatásával. Kár, hogy Vörös Albert Köteles Menyhért szerepét kissé eltúlozta. Gör­nyedt. magábaroskadó magatar­tása nem elég a belső változás, a belső fordulat kifejezésére a súlyos hiba belátására. Nem, volt. elég hű kifejezője a belső vál­tozás a. lelkiharc tolmácsolásá­nak. Zoltán Ilona, Zsuzsa szere­pében odaragadt az asztalka* s a parasztság egy részében még ma is élő „babonás vonásokat• megnyilatkozásokatcsaknem elhallgatta, — kérhetett volna kölcsön egy kis lendületet férjé- tői Köteles Menyhérttől. Boris és Katona Feri szerepében Jó volf Pfiff Ilona és Kurtovics Emil. Ifj: Cziráki József ,,Bun. dí’ ‘szerepében tetszett, ügyesen, elevenen tipizálta a fontoskodó, agyafúrt, nugyképüskodö paraszt alakját. A Központi Kultur otthon szín- lón ikus zenekara fárad1 an ját­szott s dr. Csíki karnagy nem fogta össze szoko4t gondosság­gal az együttest. KotfakeresgQÍés. dohányzás, stb. szét esővé átÉjféle a zenekar munkáját. Sürgősen meg kell oldani o.: színpad portalant4ásá.t. már a táncosok egészségvédelmié és a helyes _ teremkihasználás érde­kében is- Apró kis gyerekek tö­megével ülnek. mig az idősebb dolgozók kénytelenek állni • s többen hazamennek helyszűke miatt. Kis gyerekeknek nincs he­lyük ott, míg a felnőtteknek nem jut elég hely. KOVÁCS BÉLA A BÁTOR EMBEREK , című film. hroely az 1950-es Karlovy—Vary-i filmversenym a „legjobb szines fiba'4 dijat nyerte, — nálunk is igen na gr sikert aratott. Most ismét bemutatásra kerül A BÁTOR EMBEREK bővelkedik az izgalmas jelenetekben. Csak né­hány példa: a főhős a fiatal Vász ja, jóformán a németek szemeláttára szerzi vissza tőlük lovát, amelyet el­raboltak tőle- Vagy egy másik, a film legérdekfészitőbb résZe: a par­tizánok a menekülő fasiszták vona­tának felrobbantására készülnek. A németek azonban számítva a táma­dásra. a vonal végéhez kapcsoltak három, szovjet lányokkal teli vagont. A partizánok ezt már későn tudják meg. Látszólag nincs mód a lányok megmentésére. Ekkor Vaszja vállal­kozik a lehetetlennek tűnő feladat végrehajtására. Gyorslábú lován utoléri a vonatot, de a partizánok ér. terítésére már nincs ideje! Vágtató lováról — lelövi a vagonokat őrző német katonát, majd átugrik a robo­gó vonatra. Az utolsó másodpercek­ben lekapcsolja a három vagont. S amig a fasisztákkal megrakott sze velvény hatalmas robbanással a leve­gőbe repül. Vaszja kiszabadítja a lá­nyokat. — akik között ott van sző­rei me Nádja ifl. A film minden egyes jelenetébe» izgulunk Vaszjáért. s a fih® többi í hőséért. Két órán át állandó feszült­ségben figyeljük sorsukat, A BÁTOR EMBEREK tehát ka­landos film- Mégsem emlékeztet a kapitalista filmgyártás rosszemlékű u. Ji, .jkalandorfibnjeire'Y Gondol­junk csak vissza a régi „cowboy", „detektív", és „kémfílmekre". Azok alkotói mindent elkövettek, hogy erőltetett fordulatokkal, szűnni nem akaró puskaropogással és lódobogás­sal tegyék „izgalmassá" alkotásukat. Mi jellemezte ezeket a filmeket? Semmi közük nem volt az élethez. Hősei bábok voltak, akiknek egyet­len feladatuk volt. hogy a film folya­mán. minél több valószínűtlen „hős­tettet”. illetve „gaztettet'4 kövesse­nek el. A szovjet kalandos film alapvetően különbözik ettől. Hősei élő hus-vér emberek, cselekedeteik valószerüek. a néző úgy érzi hasonló helyzetben ő is képes lenne ilyen tettekre. S ami a döntő: a legizgalmasabb jelentekében is kidomborodik a film komoly eszmei mondanivalója. A hő­sök nem valamilyen rendkívüli egyé. ni tulajdonság hatására cselekednek. Tetteikben a hazaszeretettől fütött öntudatos szovjet ember erkölcsi ma- gasabbrendüsége nyilvánul meg. Ámig a kapitalista film „izgalmassá, fának'* cilia a dolgozók figyelmű nek igazi problémáikról való eltere­lése, s hatása a fzadizorasra, ke­gyetlenségre, alattomosságra való hajlamot kelt fel. addig a kalandos szovjet film az ujtipusu szocialista emberré formálás egyik eszköze­A szovjet kritikusok között egy időben vitás kérdés volt: vájjon a merész kalandos műfaj közel áíl-e a szovjet művészethez, nem vonják-e el a cselekmény érdekességei a fi* gyeimet az eszmei mondanivalóról. Ezeket az elméleteket a szovjet filmművészet gyakorlata ma már megcáfolta. mivel számos olyan film arat nagy sikert, amelyben a lenyűgöző fordulatos történet ősz- hangban van a mély eszmei monda­nivalóval, a valóság igaz ábrázolásá­val és nemcsak nem vonja el arról a figyelmet, hanem fokozottan alá Í3 támasztja. Ezt a vitát elsősorban a közönség döntötte el. A szovjet nép szereti az érdekes tartalmú filmeket, ame­lyek érdekes emberék sorsáról szól­nak, kiknek cselekedeteiben, jellemé­ben saját magára ismer. A magyar közönség agyra jobban vonzódik; az ilyen jellegű filmekhez, hiszen, ha ma még nem is mondhat iuk általánosságban hogy magunk ra ismerünk4* bennük, de mr-g^mer ük aZt az embertípust amely a né1 daképiink g amilyenné mi is fejlőd ni akarunk és fogunk Zalaegerszeg, március —13= PUSKIN ES CSEHOV MŰVEI A FILMVÁSZNON Az orosz irodalom két remekmű­véből -— Puskin „Ruszlán és Lúd milla” című verse és Csehov „Jubi­leum" című vigjátékából. filmet ké­szítettek a Szovjetunióban. A kél rövid játékfilmet egy műsorban ve­títik az ország filmszínházai. Puskin „Ruszlán és Ludmilla'3 cí­mű versét megjelenésekor sok táma­dás érte a cári Oroszország reakciós irodalmi körei részéről. Azzal vádol ták, hogy .lezülleszti1' az orosz költé­szetet, mert visszatér benne a nép­meséhez. A támadás érthető hiszen a burzsoázia kiszolgálóinak nerr* tetszhetett az, ami Puskin művében forradalmian uj haladó volt: az ős- költészeti hagyományok továbbfej­lesztése. a népi források felhaszná láss. A „Ruszlán és Ludmilla" című filmben „régi napok meséje, öreg időknek hagyománya" elevenedik me* Nyikitcsenko rendezésében Steinberg zenéjével. A film meséje a« igaz szerelem és gonosz varázs­lat. hősiesség és ármány szálaiból szövődik. Vladimír király világszép l'-Ányát Ludmillát esküvőié napján . Osernomor varázsló elrabol-V és el 1 rbetetlennek látszó sziklavárába vi tati. Vőlegénye Ruszlán, ezer ve­széllyel, mesebeli szörnyekkel és az emberi gonoszsággal gzembes-záílva megmenti szerelmesét. Ruszlán da­liás alakját Sztoljarov személyesíti meg a szép. szőkehaju Ludmillát Glazova játssza, A filméi magyarul kiséri a versmondó szövege. Miről szól a „Jubileum" című film? A cári Oroszországban egy bank jubileumára készülnek, A be- számoló elkészítése a túlhajtott, mun­kában agyonfáradt főkönyvelőre var. Olyan idegtépő körülmények között kénytelen dolgozni, hogy agya fel­mondja a szolgálatot és a szerencsét., leit ember megőrül: A filmnek Ősz* szesen négy szereplője van, az. ő ala­kításuk segítségével rajzol torzképet egy pusztulásra, érett társadalomról. A tunya, korrupt bankigazgatót Szia* vyicin alakítja, félesége, a locsogó üresfejü polgárasszony: Androvsz- vája. Hirin színész ábrázolja az el- kinzott főkönyvelőt a szemtelenül •olakedó öregasszonyt ZujeVa ját sz- sza. A szereplők magyar hangja: ''zakatá Miklós Makai Margit. Pét-. nos Sándor Halasi Mariska. A film Levkojev rendezésében, Krjukov ze- ■jével eleveníti meg Csehov művét, Nagykanizsa március 15—18, Vasárnap, 1952 műre, 16,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom