Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-11 / 59. szám

ZALA ÉS SOMOGY MEGYE VERSENYVÁLLALÁSA TSZCS-TAGOK, DOLGOZÓ PARASZTOK A GÉPI SZÁNTÁS ELŐNYEIRŐL A felszabadulás óta, országunk hatalmas fejlődésen ment kérész; tül. Ä kapitalista társad Imi rendszerben jelenlegi o.edmé- nyeinket sah- nem érhettük vol­na el. Minden dolgozónk tudje azt, hogy a náci fasiszta hadse­reg országunkat teljesen kire hol­ta. feldúl' a amikor a dicsőséges Vörös Hadsereg felszabadítok bennünket, felrobbantott hi dó­ka., üzemeket, gyárakat és le­rombolt városokat, falvakat ta­lált egész országunk terű le 'én. Azt, hogy országunkban ez élet megindult és a szocializmus épí­tésének utjána léphet ünk, egye. dűl a Szovje, uniónalk, nagy ve­zérének, Sztálin elvtársnak, a nagy Bolsevik Pártnak, a for­rón szere left szovjet népnek kö­szönhetjük. A Szovjetuniótól ka­pott lapasztal:tok alapján pár­tunk, Rákosi elvtárs tanított meg bennünk szociális) te hazánk fel­építésére. A Szovjetuniótól ka­pó t tapasztalatok, vitamint nap­jainkban a o-iját életünkben napról-napra megnyilvánuló eredményeink bizonyítják, hogy a verseny © szocii.,.1 izmus épi été­nek döntő szerves része. Dolgozó parasztságunk ipari munkásosz­tályunk példáját kövei, igy ön- lud/.ftos dolgozó parasztjaink, községeink, városaink, járása­ink egész évi mezőgazdasági, be- gyüj esi. adófizetési versenybe11 vannak. Eddigi eredményeink azonban nem kielégítőek, mert vannak községeink, dolgozó pa- treszi jaink, akik e versenyt cs,ak egyes mezőgsizdasági, begyűjtési vonalakon kampányszerűen viszik előre. Felemelt ötéves tervünk si­keres végrehajtása megköveteli minden dolgozó paraszttól, hogy az év elején beindi.ot't versenyt laz egész gazdasági é.yben meg- sz.ki'ás nélkül folyamjai osan vi­gyük előre, mert csak ez bizto. sitja. hogy év végére tervünket teljesítsük, túlteljesítsük. A szocializmust épitő ipari munkásság példájára Somogy és Zala megye dolgozó panasz) jai- 1 injuk kezdeményezésére ötéves tervünk teljesítésének meggyor­sítására Somogy és Zola me­gye végrehajtóbizottBága 1952 gazdasági évre versemyszerző- dést kötött begyűjtési, pénz­ügyi, és mezőgazd..sági feladatuk teljesítésére. Ä versenyszerződós magában foglalja teljes egészé­ben élőállat, állati termékek, ke­nyér- és takarmánygabona, ka­pásnövények, tiakarmányfélék, bor begyüj ését, vitamint zz összes mezőgazdj sági munkálat elvégzését és pénzügyi vona­lon előforduló feladatok végre, hajtását. A versennyel kapcsolatosan évi március 16-án délelőtt 10 órakor Zalaegerszegen, a Járási kultúrotthon nagyter­mében, a Somogy megyei küldöttek részvételével nagy gyűlést tartunk. A gyűlésen résztvesznek a já­rási, városi, községi tanácsok képviselői, vtokimin! a községből, városból zz állandó bízót 'sú­gok elnökei és tagjai. Résztvesz­nek gépállomások. termelőszö­vetkezetek dolgozói és minden községből külön meghívott dol­gozó parasztok, akik_ már eddig is eredményes munkát végeztek Ennek a nagy gyűlésinek ha almás jeleni őségé wn, mert az elkö­vetkezendő időben fetjdataink nem kisebbek, hanem naprél­napTci nagyobb felkészül Béget, hozzáértést, szervezettséget és szívós lankadhatatllün akanfö követelnek meg minden dolgozónk tói. Városainkból, községeinkből, gépállomásainkról, termelőszö- ve kezeteinkből, termelőosoport- jainkból megjelent küldőt ekre ni:így feladat vár, hogy o'tho- nukban a saját munkatársaiknak e nagygyűlés anyagát, az itt szere zeti i-ipaszf:latokat és soronlévő feladiniok megvalósításához szük­séges szempontokat maradékta­lanul át tudják adni Nagygyűlé­sünk célja az. hogy egész gaz­dasági évünk idejére meghatá­rozza a szükséges feladatokat és azok végrehajt ás áfa szükséges módcz'1 okát- A legszélesebb kör­ben. m? nr.d éknél kül mozgósítsa dolgozó parasztságunkat, hogy ne legyen olyan dolgozó paraszt megyénk területén, aki ebben a nagy szocialista versenyben ne venne részit és ne teljesítené leg­főbb állampolgári kö rélezei sé. gél, ne lenne eleget a párt- é; kormányha áros; toknak, ne tel­jesítené, túl ne teljesítené be­adási kötelezettségét:. A küldöttek kiválasztásánál a feladat járási, közrégi tanácsa­inkra vár. Tlrnácselnökeink a küldő tek kiválasztására kérjék a helyi p árt szervere'ek segítsé­gét*, hogy a nagygyűlésünkön a leg'lktivabb és a tap^sztis-latok átadására a legalkalmasabb dolgozók jelenjenek meg. Jelenlegi begyűjtési eredmé­nyeink ezt bizonyítják, hogy nem tétiünk meg mindent, emi előre viliié volna megyénket a begyűj­tésben. A begyűjtési minisztéri­um kiértékelése szerint, megyém; a tojásbegyiijíésben szégyenletes helyre, a 18.-ra jutott. A tejbe- gyüjtéí.ben is elmaradjunk, mart a legutolsó heti kiér ókelés sze­rint a 13. helyen vagyunk. A vágómarha és a hizottsertés be­gyűjtésével sem dicsekedhe’ünk. Eredményeink növelésének esz­köze a március 16-án megren dezendö nagygyűlés, melynek segítségével a, versenyt kiszéle­sítjük, elmélyítjük és folyama- ossá tesszük az egész gazdi sági évben. Március hó 16-án So. mogy megyében, Kaposváron versenytársaink ugyancsak nagygyűlés): tarteaKik. Megyénk­ből küldöttrég hozza el dolgozó pare sztárunknak és begyűjtési szerveinknek az ott szerzett t a pasztalatolcst. Dolgozó perasz - súgunk tettekkel fog harcolni ebben az évben is, mint ahogy ez; már számi-fan esetben bebi- zonyitot a, felemelt ötéves ter­vünk telj esi téréért, túl telj esitésé- ér\ békénk megvédéséért, szocia­lista h.'.zánk mielőbbi felépüé. sóért. Ágfalvai Jenő Országszerte folyik az általános állatszámlálás, melynek adatai alapját képezik állattenyésztési és közellátási tervünknek- _ Terveinket a siker érdekében biztos adatokra akar­juk építem- Az ellenőrzések so­rán azt tapasztaltuk, hogy egyes községekben nemcsak egyes gaz­dák viselkednek ellenségesen, hanem a hivatalos személyek kötelességük hanyag végzésével lehetőséget adnak nagyobb mér- \'ü állat letagad ásókra, ami po dig mezőgazdasági terveink si­kerének eliszabotálása. Nagyobb mérvű letapadás volt Bezeréden. ahol ifj. Horváth János és Tóth István számlálóbiztosok nem nézték meg az ólakat, istállókat. a igy lehetőséget adtak1* arra, hogy Felföldi Kálmán, Rumi Já nco, Gerencsér Zsigmond, Far- „ ang József több állatot letagad­jon, Ifj. Gerencsér János egy sertést a hombárba dugoU eb Aranyod községben Molnár 3fr. zsef és Somogyi Kálmán égy te­henet tagadott el- Molnáriban ft számlálóbiztos niem ellenőrizte az ólakat és igy sok gazda állat, 'etagadásban bűnrészes. Vala­mennyi szabó*aló gazda é6 6zám. ’álóbiztos ellen megindult az el árás mezőgazdasági terv elsza- dotálása címén, szigorú megbün. tetősük érdekében. I*árfhiret£ Március 12 én, szerdán délután £ órakor a felsőfokú káderképzö árfolyam hallgatói részére az SzK(b)P és politikai gazdaság, tanból a Fártoktatás Házában konferenciát tartunk­BÉKE MOZGÖ NAGYKANIZSA Kedd—péntek EÖSZIV 1950.ben szánktfcam a pclimi gépállomás traktorjával buzave- és slá- Az ahó szomszédom, Plótár István nem tartói,a jó­nak a gépi munka és tehenek­kel munkálta a földjét. Amikor elérkezett ’.<l ara ás ideje, akkor méze.it osiak nagyot, hogy az ón búzám és ő búzája között mi­lyen nagy különbség von. Az ér buzavetésem és az övé is körül­belül 1 hold volt. Nekem 13, neki csak 8 mázsa érmétt. Ezek u áh én is megtanultam, hogy a gépi munka eredményes. Az én szom­szédom sem spekulál többet, liá­néin igyekszik a gépi erőt ki­használni. NÉMETH FERENC Kissrécse. * Már több éve a palini gépállo­más traktorjával szántatok. Én magam sem hittem, hogy a gé­pi munka előnyösebb és több eredményt hoz. amíg meg nem győződtem róla. A nagybáübási dűlőben a búza alá minden mun kát géppel végeztettem. Mellet, tem Lőczi Mihály tehenekkel szántott. Világosan kitűnt a kü­lönbség. Míg az én földem 1 hol­don 12 5 mázsát, az övé 7 má­zsa búzát termett. Igyekszem gazdatársaimmal is merer etni, hogy mennyivel elő­nyösebb és jobb a gépi munka. SÓS KÁLMÁN dolgozó paraszt Naqyrécse. Igaza van Sós elvtúrsnak, mert saját magam kábán meg­tanultam. hogy mennyivel töb­bet ér a gépi, mint a fogatta! való megmunikáiáe. LŐCZI MIHÁLY dolgozó paraszt Niagyrécse. ★ Amíg nem voltam u termelöcso. port tagja, addig is a palini gép­állomással végeztettem a szán­tást- Meg voltam már akkor is győződve arról, hogy sokkal jobb a gépi szántás, mint « fogadós. IS50.ben as ös^i mélyszántást traktorral végeztettem, tavasszal szintén traktorral kultivátoroz- tattam, utána zabbal vetettem be. A mellettem lévő Németh György földje nem géppel lett megmunkálva. Már akkor mond­tam, hogy most meglátjuk, mi lesz a különbség a gépi és a fogatos munka között. A gépi munka győzött. Az én földem 13 mázsa árpát adott, a szomszédé kilencet Most már termelőszövetkezeti tag vagyok és arra töreked'em, hogy a termelőszövetkezetben a gépi munkál mindig jobban töké­letesíthessem és több terméssel vigyük előbbre szocialista hazánk felépítését. HOMPŐ JÓZSEF tszcs-tag, Nirigyrécse. Hompő József földjén láttam, hogy © gépi munka milyen elő­nyei*, azóta én is traktorral vé. geztetem a szánt ást­NÉMETH GYÖRGY dolgozó paraszt, Nagyrécse. * Horváth János 6 holdas za.land.va~- noki he- araszt mondta élt — 17 éves Imre fiam már 2 éve traktoros a türjei gépállomáson. Ha jazuiött. mondta ho^j nekünk is jó lenne géppé] szántaim, hisz 50—70 kiló gabonáért t hold szántást ve­sznek Ha fogattal szenten-nk 1.20 forintba kerülne. Először idegenked­tem a sápi munka hangjától is, mert úgy hallottam, hogy nagyon összevágja a talajt és nem fordítja meg eléggé. De gondoltam a fiam -snk tudja, mesén, c, hisz magának csak jót akar? Közben jöttek a gép­állomás *ól szántási szerződést köt­ni. Hallottam, sokan mondták: ne­künk ajánlja ez a Horváth Imre a gépi szántást, mikor szüleinek nőm *ztot? Re3teHük és elhatároztam, hogy én is gépiiéi végeztetem el a munkákat. Meghagytam a fiamnak, hogy jó munkát végezzen, nehogy szégyent hozzon a gépállomásra, Olyan szántást kapott a földem, amilyent még soha,. Ut mellett van és mindig letaposták a szekerek úgy, hogy a kívánt mélységet sohse tud­jam megadni a földemnek a tehén­fogattal. Másnap glterjedt a Fir, hogy milyen munkát végez a trak­tor és felkerestél; a gépet Foksits Jenő, Göndör József, Lázár Jenő és még sokan akik szántási szerződést kötöttek. Annyira megszerettem a gépi szántást, hogy minden talaj­munkát traktorral végeztetek. A burgonya, és kukoricatermésem is bizonyltja a gépi munka előnyét. Most a tavaszi talajelőkészitést is gépi munkával akarom elvégezni, igy a Piozika leányom, meg az Imre fiam nem hiányoznak a mezőgazda- sági munkáknál, módjukban áll a tanulás, művelődés és képezik ma­gukat, hogy még többet adhassanak másutt az ötéves tervünknek. ★ Egyik földernnél. amelyikben rozré: ve ettem — mondj».* Gyöngy Pál 9 holdas lürjei kö- zépparaazt —, szomszédaim Let. ncr Mihály ég Szacski József voltak, ők szintén rozsot vetet­tek, de még a gabona száránál a vastagsága is és a votés du:;. sága is bizonyi . o'te', hogy szelek- torozott magot vetettem és géppel szánhattam. Ezt tud ák szcm=zé. daim is. Szacski szomszéd mát az őszi mélyszántást traktora í végeztet' e. Jóv.l több termésátla­gom volt csépi érnél, mint szom­széd ómnak, rkik ökrös fogattal szántottak. A feleségemmel éa a családdal beszélgetve megáll):ípito'tuk, hogy ha minden földünket a géppel szántat1 uk volna, teljésen eleget tudtunk volna tenni az állammal szembeni kötél eze' ^régünknek. így még 160 kg kenyérgabona- tartozásom van, amit ciz idén akarok kiegyenlíteni. Az idei 1a- I aj munkák kéthar mr drérzét gép­pel végeztetjük, merd tapasz*raj­tuk, hogy a, gépi szántás n> gyobb darab kenyeret jelent. Egy ké­résem azén van a gépállomás felé. A tavaszi munkához, ha mód van rá, Varga József és Si- monffi József traktorosokat küld. íe hozzám dolgozni, mert © múlt éven Í9 meg voltam Velük elé­gedve és értékes tanácsokkal 3-át- * ak el. aminek hasznát vettem. ★ Kontár István 3 holdas Zűrjei dolgozó paraszt minden talaj­munkát a gépállomással végez­ne ctL Eddig tehenekkel sfcán- tott, de rájött, hogy emelkedik a tejlioraiua, ami fedezi a ki­adást, amit a trak'ornak fizet. A géppel való jó talajmüvelés magasabb terméseredményt hoz* Tavaly a* szaiapai mezőn más­fél. hold földen 16 mázsa búzája termett, Ugyanott a szomszéd Kukor József földjén ugyancsak búzából 2 mázsával kisebb ter­mésátlagot ért el* Mészáros Imre a másik szomszéd, aki a régi rendszerben urf. dalmi m-ézö volt, tehát a mezőgazdasági ügyekben tapasztalt. mégsem tudt« elérni őzt a termésered­ményt. mint Kontár István­— Nagyon meg vol ara eléged, ve Szabó Józsei traktorvezető­vel, mert ha a talaj lejtviszonya megkövetelte, nem volt rest egy fordulón 2—3 szór is állítani, az ekén. Elmondta, hogy a tőrjei Ifjú G‘úrda tszcs bep nitrogént juttatnak o földbe, .ami emeli a terméshozamot. Én is megkér, rém neki, hogy elfogadom javas­latát és fej trágyaként 50 kilő pé*i sót tetfem a vetésre. Az ered­mény már a tavasz folyamán megmurétkozoít, mert az én ve­tésem kivált a szomszédokétól, sokkal jobban fejlődött. Az én vetésem sötétzöld színű volt, a szomszédoké pedig halványzöld, sárgás. — Azt hiszem a zrtagyobb ter­méseredmény elérésében a jó taíajmunkán kívül pagv segít­séget nyújtóit Szabó József trak­toros tanácsa, amikor a műtrá­gya használatát javasolta. Azóta megfogadtam ,hoov a taJ^inasn- kákat a gépállomás traktorjai­val végeztetem el és megfoga­dom a gépállomás tanácsát a helyes agrotechu-'ka használatá­val kapcsolatban. — Az Idei 1 av»"zt lala jmunkákop is a gépállomástól várok semt- éégei és a tavalyi tapasztalatok szerint járok el* össze! éré7 in­téskor trágyát juttatunk a föld­be, most a tavasszal vagy kul- tivátort vagv tárcsát baszzc.lok a magány előké^z’'éséhez. Népi motívumokat épi tómű vészét ü ii U be! (Orlov elvtársa magyar építkezésekro») Sajkán vannak még olyanok, akik szerint a népmüvé szét termékei szocializmust épí ő korunkban túlhaladottak, az életben helyük nincs, legfeljebb múzeumokba valók. A póri köz­ponti lapjának. a Szabad Nép­nek február 28 j csütörtöki szá­mában „Orlov elvtárs látogatása Sztálinvárosban“ címmel jelent meg cikk — melyből nemcsak az tűnik ki, hogy a Szovjetunióban mennyire megbecsülik és hc«z- mosílíák a népművészete , ha­nem az is, hogy a szovjet példa nyomán milyen feladatok meg oldása vár még reánk ezen a területen — döntően megcáfolja a népművészet lekicsinylőinek téves néze ét» azért ezt a fontos 1 cikket az alábbiakban röviden smertetem. A Magyar Szovjet Barátság Hó­napjára hazánkba érkezett s?.ov_ |e küldöttség tagja, Georgij ML bajiovics Orlov, Sztálin-dijas építőművész Sz álinvárosba is ellátogatott. Megtek’ntet c az o’ "arj ha almas méretű énííkrzé^t melyről a legteljesebb elismerés sei ovilatkozott. ugyanakkor azonban épFö biráTBtáfean rámu- tatot -rra, hogy a lakosaiig iáé nyeihez hozzátartozik a művé­szibb, szebb kivitel js. Az eddigi hibákon mén környű segíteni, a ovábbi építkezéseknél pedír öbb gondo' kell fordítani a mű­vészi kivitelre. Orlov slvtárs kö ■"elebbről is meohelároz'a hogy mit ért a művészi kivitelen: Q ozdagabbak legyenek a w díszítések. Ez persze nem vzt jelen'i. hoov drárábban épite siink. A Szovrétúnióban azt ia- ussztal uk, hogy ugyanannyi smyag felhaczri-líásával szebbe® tudunk építeni. Például e eims borítólapok helfetí jaietásakal Öntünk. I Valaki közbevetette: milyen is legyen a díszt és? Orlov elvtárs ezt válaszolta, hogy a magyar é i.'őszek valóságos k ncseY'rból, a rép művészeiéből válogathat­nak. A sz álirvárosiak ajándékai közö t volt egy 'tériig is. Orlov elvtárs ezt hozta fel példának. Milyen szép dolgokat készít a rép! Ennek a térítőnek a min­táit nem vslami művész, vagy épi ő tervezte. Hasonló motívu­mot ezret és esirét tud a nép* Bátran nyúlj3ia>ak ezekhez és bi­zonyos, hogy a mepyar dolf ozók örömmel fogadják majd. Jó! le­het haszráJni a magyar építőimre vészét értékes hagyományait, történelmi emlékeit. Az új élet építői meri’senek ebből, érmé, «ne essn rréni régieskedve, ha­nem az új élet követelményeinek megfelelően. A Volga—Doa-csa- orna építésé’ ek vezetője, Poljá- • ov, elhatározta, hogy a zsilip- ír apuk felépftésérré! ez orosz klasszikus hagyományokhoz nyű] vissza* És mégsem mond­hatta senki, hogy a zsülpkanuk a XIX. szá-^d elejéről valók, racr* az építőművész alko+ó mó­rion átalakította a réfft e7eme- ket és ípy új építészeti megöl, 1 '* ért el. Orlov elvtárs építő' kr* tikéi a • arr» f’uveime^tet bennün­ket. közelebbről pedig ez éní’ő- művészeket és tervezőköt. hogy forduljanak bátran a magyar nénművésrofhez. a ntfittvrrr ha­gyományokhoz. Or'ov elvtárs sza. vei — ha szakembereink meg. «•zívJeHk szokat — én’+észe'ünk- hsn új korszak, y nemzeti jelig» ntí, m'-űprn éPfrészet korának kezdetét ielenilietik. Kedd, i§52- mire- 15;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom