Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-08 / 57. szám
Két volt vöröskatona r Rákosi elvtársról beszél — 1918-BAN találkoztam elő. szőr Rákosi elvtárssal — mondja András Lajos elv árs —. .Ekkor léptem be a kommunis a pártba- A párthelyiségben néhá- nyan Szi.muelly elvtársiak beszélgettek, majd. ez egyik ajt° kinyiR s egy fiatal, fekete hajú fekete szemöldökű elv árs lépe t be. Számúéilyhez fordult* de tekintete végig siklott rajtunk. Akkor még nem tudtim, hogy Rákosi elvtárs nézett reám, csi:k amikor Számúéily Tibori» i eltávoztak, mondta valaki: — „ö volt, Rákosi elvtárs. Nem rég jött haza Oroszországból, ahol résztve.t a íorradaíomb.n. Igazi harcos, vérbeli forradalmár. — Kéiőbb Kanizsára kerül lem egyre gyakrabb n hallo tam Rákosi elvtársról. Ilyenkor mindig éreztem « tekintetét, amely megnyerő, barátságos, nyilt, de egyben kereső lekinte: volt. Arra gondol am, hogy Rákosi elvtárs mélyen az emberbe látAMIKOR a vörös. hadsereg jnegt lakúit, Nagykanizsán i£ megkezdődött ~ toborzás. Az első időben nehéz: égek mutatkoztak a szervezésnél- A Woli- mann-féle zászlóalj kötelékébe •tartóz unk. Én századparancswok volfi.m. Kezdetben laza volt a fegyelem, bár azok a vörös katonák, akik Oroszországból tér. teje vissza, nagy segítséget nyújtót ak a fegyelem megszilárdításánál. András Lajos rövidesen a fron re ment századával- Eger környékén ütköztek meg a cseh burzsoázia katonáival. Nehéz helyze be kerültek, mert az ellenség túlerőben vei , de megjelent a fronton Rákosi elvtárs. Az ellenséget vissg-iszori'ofták s ennek köszönheti életét Túri elv. társ. TÚRI JÁNOS nem sokkal előbb ért vissza ?z orosz frontról Hazaérkező: ek or azonnal belépett a vörös hadseregbe s a Woltmann-féie zászlóaljjal néhány napi nagykanizsai tartózkodás után ismét a frontra ment. — Én az életemet köszönhetem Rákosi elv'ársnsrk — mondja Túri János, — 18-an tartót unk egy fontos pontot Szarvaskő és Apa1 falva között- A csehek olyan túlerővel támr-d1' ak, hogy a mieink kénytelenek voltsk visszavonulni. A mi csoportunk nem kapott parancsot a visszavonulásra s így csoportunk, mondhatnám teljesen megsemmisült. Ketten marrdtunk életben, de mindketten súlyosan megsebesültünk. A csehek azt hitték- meghaltunk s otthagytak az árokban fekve. A jobb váll am,: A és £ bal karomat lő íék át. de ezenkívül még haslövéet is kapám. Hosszú órák teltek igy el. Később elveszítettem az eszméletemet s osi-ik a kórházban lértem magamhoz. Itt tudtam meg. hogy életemet Rákosi elvtársin, k köszönhetem. UGYANIS az történt, hogy Rákosi elvtárs megjelent a sastól arjáni from'.on. Megszervezne a támadást és győzelemre vitte a salgótarjáni bányászokat és a budapes i gyárak dolgozóit. A cseheknek sürgős erösiteßre volt szükségük, ami az án a többi frontszakasz gyengül-é- éhez vezetett- Amikor az Eger környékén harcoló vörös katonák észrevették, hogy e csehek ereje gyengüli, hirtelen támadásba men ek át. A támadás teljes sikerrel végződött. így találtak ránk s igy mentették meg mindke tőnk éle ét- Társamat, aki velem egy üt életben maradt, Orbán Imrének hívják. Lis_ nén UikikAzóta 33 év telt el s 33 év óta nagyon sokszor őszembe jutott Rákosi elvtárs, akinek az élele. met köszönhetem. Mi történt volna, he Salgótarjánnál nem jelenik meg, nem szervezi meg a iám; dúst s forradalmi erejével, hő:ies példámul áfásával nem !elke?iti az olt harcoló vörös katonákat? Túri János jobb kezére örökre béna maradt- A Horthy rendszer ben nem ismerték el rokkannak, sőt munkához is csak hosszú .dő után és nagy nehézségek árán jutott. Azt mondák neki, aki vö. rös katona vök, pusztu jón éhen. — BOLDOG VOLTAM, amikor a nemzetközi munkásosztály ereje megmentette Rákosi elviiársat a hóhér kötelétől s tetőfokra hágait, örömem, amikor Rákosi elvtárs a felszabadító Szovjet Hadsereggel visszatért Magyarországra. A Szovjet Had sereg meghozta számomra azt a szabadságot, amelyért Rákosi elvtárs oly sokat szenvedett és oly elszántan harcolt. Turi elvtárs boldogan beszélt arról, hogy Rákosi elvtárs, akinek ő az életét köszönheti, békében ugyanoiyan nagyszerű építő, min- amilyen hős volt a harcok ban: a fronton, az illegalitásban és Horthy börtöneiben. 1945 óta hatalmas eredményeket értünk, el. Ebben az országban, ahol csak a kiváltságosoknak volt jő élni, az elnyomott koldusok milliói találtak hazájuk, ra. A dolgozók életszínvonala állandóan emelkedik. Soha nem lá'tovt, gyönyörű távlatok tárulnak dolgozó népünket é. Amikor Turi elvtárs életét köszöni Rákosi elvtársnak, milliók és milliók mondanak köszönetét a szabadságért, a boldog életért — a napsugara^ jövőért* A nagykanizsai dolgozók még egy mozit kérnek A szovjet filmek néhány év ieforgása alatt a teljes siker magas atára jutottak országunkban- Naporra a dolgozók tizez rei töltik meg a filmszínházakat, hogy gyönyörködve tanuljanak a szebbnél-szebb, értékesebbn él- értékesebb szovjet filmekből. A szovjet filmek a do gozó ember*, a sz bb é e' épnőinek problém Ut, örömeit és harcait viszik a nézők elé reális őszinteséggel. A film alakjaiban a dolgozó magára ismer, a fi mben a saját munkáját, a saját küzdelmeit ég saját győzelmeit ismeri fel, de a filmen keresztül felismeri azo. kát a hiányosságokat is, amelyeket az élet, a munka számtalan formában tár napró’-napra eléje g a film megtanítja a dolgozókat, hogyan harcoljanak a hibák ellen. A film elénk hozza a szovjet hősöket, megeleveníti azokat a nagyszerű harcokat, amelyeknek szebb é etünket, szabadságunkat köszönhetjük- Ezekután ér1'hete a nagykanizsai dolgozók panasza, amikor kifogásolják, miért csak egy mozi van Nagykanizsán? Egy egy előadás alkalmával valóság, gal megrohanják a pénztárt s nagyon sokan osa’cdottan térnek vissza a moziból, mert nem kaptak jegyet. Ezen sürgősen &c- gfend kellene. uraságé. A tehenek tőgyéből beteg kisgyermekünknek egy csepp tejet ha loptunk egy tőgyrántással. Az árokpart az uraságé volt: vasárnap le sem ülhettünk az árokpartra beszélgetni Jött ez ispán és lekergetett. „Legyűriátok" — mondta. Mikor megvolt a felszabadulás, akkor végeszakadt ennek az életnek. A majorban is voltak szovjet katonáit. Tudja sose felejtem el. az volt az első szavult. hogy „papa”, meg az. hogy .hieb“, meg .mir". Dehogy is bántottak azok valakit, dehogy is! Kövér kenyereket hoztak, kínáltak, ón mostam nekik, ők meg felapritot- ?ák nekem a fát. Nemsokára tudtam, hogy mi az a mama papa mir és hogy liléb. Mondtuk, hogy ez mamát, apát. békét kenyeret jelent. Tudja soha nem felejtem el ezt, mert azok. akik ilyen szavakat mondtak nekünk, a cselédeknek hát azok nem lehetnek rassz emberek. 'T áncollak, harmonikáztak. ti’é- ' fálkoztak velünk. Megemlegettem én a szovjet katonákat: kedvesek, jók voltak hozzánk. Leírták a nevüket és mondták, hogy mi is írjuk lo. de mondtuk, hogy mi nem tudunk irai. Elszórnom dial: és elkezdtek minket az orosz írásra tanítani, de nehezen ment az nekünk. Ugye, már nem vagyunk fiatalok. Egyszer azt mondja nz uram. hogy vegyem a kendőmet. Megyünk. Magamra vettem fekete bongyorkendő- jnet és mentem. A faluba mentünk, ahol az uram o tanítóhoz ment és azt mondta hogy tanítson meg minket írni, olvasniAz öreg tanító levette szemüvegét, ránk nézett és csendesen megígérte hogy megtanít minket. Ott mindhírt nekiültünk és irtunk, kör- jsiltüri. BfcEftzCi?. ment. de tudja, még a hófúvásban is bejártunk. t,Csak gyere’*. mondta az uram. „Nem lehet hiányozni, elmaradni az iskolából." Hát. tudja kilenc kilométert gyalogoltam én kilenc hosszú hónapig. Mondtam is, hogy nehezen látok, nem nekem való de mondja ám a íanitó, hogy az állam megveszi nekem a szemüveget. Azt hittem hogy tréfál, de nem úgy volt az, mert ingyen kaptam szemüveget, könyvei, füzetet, ceruzát, mindent, ami rsak kellett. Az uram is nyúzta a hetüket, keze elszaladt a papiroson de azért csak mentünk. Kilenc kilométer, hát akkor kilenc kilométer, de nem hiányoztunk. Megtanultunk imi és olvasni annyira hogy aztán nekiálltunk a könyvnek. Először a felírásokat, a nagyobb betűket, aztán az újság nagyobb betűit olvastuk el majd belelapoztunk a könyvekbe is. Egyszer bementem a jegyzőhöz, mondja, hogy nyomjam ide az ujjamat. vagy tegyek egy keresztet, mivel nem tudok írni. , Hohó, dehogyis nem'4 mondtam neki. Tudok bizony“’. Rám néz, csodálkozik, az.t hiszi tréfálok. „Én tréfálnék magával, a majdnem 70 esztendős asszony?" Leirtani a. nevemet. Mindenki csodálkozott Az uram megnézte, az is nevetett és azt mondta, hogy jól van asszony, jó kisdiák voltál. Elmondhatom magának, hogy az az Írás-olvasás nagyon nagy dolog volt öreg életemben. Egyszerre láttam, hallottam, olvastam, értettem. Újságot, könyvet, műiden betűt olvastunk. Mondtam is az uramnak, hogy cseppet kevesebbet olvassunk, mert dologidő is van. Az uram is tudott irni-olvasni hát nem beválasztották őt a majorban bizalminak, aztán jl pártszervezetbe is bevették. Most is ott dolgozik. Nem téveszt el semmit, meg vannak vele elégedve. Megszervezte a csoportot, kaptak gépeket. £^n meg az asszonyokkal bajlódom, tudja, de azokkal még nehezebb, mert még sekan régiek és emiatt-, csak beszéltetik az embert. Fáradságos velük a munka, de azért azt tartom, hogy meg kell őket nyerni, ellenségek nem lehetnek ezek. Meg nem is azok, csak az öro'-nMűél vezetgetni kell. TVT e. mi történt aztán nem- régen? Bent ülünk a házban,, ég a lámpa, az asztal le van terítve,, rajta egy könyv, én olvastam, az uram meg a csoport papirosait nézegette. Egyy Szer csak halljuk, hogy vfdalr lépked. Kopog, bejön, „szabadság“-gal köszön- Viszem elébe a lámpát, behívom. hogy tessék csak, tessék csak, hát majd leesett az állam. A faluból jött ki hozzánk a párttitkár elvtárS. a Tavasz Andris. Majd elejtettem a lámpát. Asztalhoz ül és mondja, hogy elhozta nekünk Rákosi elvtárs könyvét, amelynek ar a ríme, hogy ,,Építjük a nép országát’* Leteszi az asztalra, majd felveszi és kezembe adja, hogy p>rt -> nár’ adia n^VOnk ajándékba, amiért annyit fáradunk itt a gazdaságban. Mondom, hogy éppen Sztálin elvtárs életét olvastam, mutatom. András bólint, hogy nagyon jól van és elbeszélget velünk, hogy vagyunk, mit dolgozunk? Tudja ennek egy esztendeje. Egy esztendeig olvastuk Rákosi elvtárs könyvét, beszélgettünk vele- Eg'y esztendeig mintha láttuk volna őt mintha maga is itt lett volna ebben a cseppnyi kis házban. Mondtam is Andrásnak, hegy tudod András, hát ©z egészen más egy Jk Magyar Ríé'pkftEtárs&sá.ág' minisztertanácsának határozata a »»Rákosi mátyás“ tanulmányi ösztöndíjról és tanulmányi versenyről A Magyar Népközt ár sas-ág minisztertanácsa ntßy jelen őségét tulajdonit az egyetemi, főiskolai és középiskolai ifjúság tanulmányi munkájának, a szociaKzmus építésére v-Ió minél alaposabb felkészülésének, megbecsüli és jutalmazza azokat a tanulóka , akik egyetemi, főiskolai és kö zépiskoLá tnulmanyaikban kiváló tanulmányi eredményt érnek el. A minisztertanács ezért a következőket határozza el: I. Az 1952—53 tanévtói kezdődően a tanulmányaikban kiváló eredményt elérő, valamint példamutató magatartást tanúsító egyetemi és főiskolai hallgatók számára a miná-szterttmács „Rákosi Mátyás“ egyetemi és főiskolai ősz'öndijat aYpib Az ösztöndijst a hallgató áltól előterjesztett kérelemre, az egyelem (főiskola) vezetőjének jrvasCata alapján az ill ef éke' minLz'er adományozza: Az ösztöndíjat egy tanévre tan. évenként 50 első és 300 magasabb évfolyamú délelőtti tagozatra beiratkozott egyetemi (főiskolai) hallgjtó részére adományozható. Az első évfolyamú hallgatóknál a Unulmányi eredményt az érettségi (szakérettségi), m'.ga- abb évfolyamú hallgatóknál az egye emi (főiskolai) vizsgák . fi* gyeÚembevétclével kell elbírálni- Az első évfolyamú hallgatók ősz öndij; havonta 650.— forint, a magasabb évfolyamú hallgató- ké pedig 800 forint. II. A középfokú iskolák két utolsó osztályán* k tanulói számára minden llstnév végén „Rákosi Mátyás“ tanulmányi versenyt kell szervezni. A tanulmányi verseny tárgyait és feltételeit a középiskola felett f őf el ügyel e .et gyakorló miniszterrel egyetértésben a közok- atásügyi miniszter évenként ál* lapit jp meg. A verseny során a legkiválóbb eredményt fe’mu'ató három tanuló közül az elsőt díszoklevéllel és ezer forinttal, a másodikat és a harmudikst pedig díszoklevéllel és 500—500 forinttal kell jutalmazni. III. A határozat végrehajtásáról z illetékes miniszterekkel egyetértésben a közoktatásügyi miniszter gondoskodik. A Népköztársaság Etaokí Tanácsa Rákosi elvtárs 60. születésnapja alkalmából »Rákosi Mátyás“ tanúimínyí érdemérmei alapított A Népköztársaság Einöki Tanácsa a következő határozatot hozta: Dolgozó népünk megbecsüli és jutáim» zni kíván ja azokat. az egyetemi és főiskolai hallgatókat, akik tanulmányaikbrwi kiváló eredményi érnek el. Ez a megbecsülés legméltóbban Rákosi Má yámak, az ifjúság példaképének nevéhez fűzve juthat kifejezésreA Népköztána-ság Elnöki Tanácsa ezért a következőket határoz'« el: it Az egyetemet vís gy főiskolát ki ünő eredménnyel végzett olyan hallgatóik számára, akit íeg- 'lább egy tárgyból különösen kiemelkedő tudást s tanulmányaik folytatása el at mindvégig kiváló eredményt muta tak fel és példát mulató magatartást tavüág ami most van. Régen az urak hintával jöttek és medált hoztak ne. kém. merthát öt gyermekem maradt a harctéren, mintha a halál pénzét hozták volns csengő medállal, te meg könyvet hoztál, méghozzá nekünk kedves könyvet. Lásd hát, lásd csal: no, András, milyen más élet ez a mostani. Ez igazi, ez a szép és szabad élet, hidd el, gyerekem — mondom neki. Tavasz András bólintott. Bizony, ez pontosan igy van. Ez tavaly volt, az idén aztán irtunk Rákosi elvtársnak hogy nézzen be hozzánk. Azt válaszolta, hogy ha lehet, egyszer elnéz hozzánk. Ezekben a napokban lesz egy esztendeje, hogy azt a könyvet kaptuk, azért van Ieteritve az asztal lenvászon te- ritővel, mert nem tudhatja az ember gyereke, mikor toppan be Rákosi elvtárs, azért van virág az asztalon és azért van rajta az 6 könyve. Vendégvárás van mutálunk. * P ekete, erős kezével, amely kilenc bölcsőt ringatott, eligazgatta az asztalterítő kemény ráncait a mázas korsóból vizet csurdiíott a vázában lévő virágokra és a falon is eligazgatta Sztálin és Rákosi elvtársak kis képecskéit. majd leült, kötényét szépen, kislányosan ehgazgaUs tej kendőjét fejére húzta, urát is végignézte. hogy rendben van-e fekete ruhája. Rendben volt Előttük a könyv, kezük keresztben fekszik ölükben és tiszta sziwel várnak. R'óhosi elvtárs válaszolt Nagy- pál Andrásnak, tehát lehet, hogy sok munkája közepette is szakit időt és éppen most jön, mivel egy esz 'etideje. hogv beszélgetnek vele Nagvpálék a könyvén keresztül. Unnepjük van Nsgypáléknsi, mivel vendégvárásban vaiut*k. nusitoR'ak, & Népköz társaság Elnöki Tanácsa a lögmaga • bb tanulmányi ki tűn etésüh „Rákosi Mátyás“ tanulmányi érdemérmet alt pit. Az érdeméremmel való Wtünetesre jz egyetem, főiskola vezetője tesz javaslatot és annak adományozásáról — zz országos felsőoktatási tanács meghal Ig^ ásával — az illetékes miniszter dönt. Az érdeméx’em á‘ adása ünnepélyes keretek közöt; az illetékes miniszter kiküldötte jelenlétében történik. A határozat végrehajtásáról az ille ékes miniszterekkel egyetértésben a közokfa+.ísügyi miniszter gondoskodik. — „RÁKOSI MÁTYÁS nehézipari műszaki epyet*m“ n«vct viseli március 9 tol a miskolci műszaki eoyetem — a Nénköz- társayán Elnöki Tanácsa rendeleté élelmében. Az elnevezést az eryetem ianirai és hallgatói kezdemén yezték— a koreai népi demokratikus köztársaság uí budapesti j^oue'e, Han Hjo Szám rendkívüli és meghatalmazot'l mi. niszter átnyújtotta megbízólevelét az Elnöki Tanács elnökének. Ró. nai Sándor clvtársnak. — PiNaY francia miniszterelnök — a gaulle’stá pár1 óbb képviselőjének támogatásával — fel" hatalmazávt kapott a kormány, alakításra — AZ OLASZ KORMÁNYNAK az a terve, hony elhalássza a községi vá'asztásokaf, nagy vissz- benpot keltett, s ez bizonyos mértékben visszavonu'ásra késztette a kormányt. V’szo'«' a kormány« anok beharangozták a ielenleoí választási törvény módosítását, amelynek lénvece: minden körülmények között biztosítani a ulsulyt a keresztény demokrata párt és szövetségesei részére. hideg ídö Várba ö időjárás; felhőá’vonu- 'ások. többfelé havazás. Mérsékelt északi --zcl a hideg idő tovább ‘art. Yárhaltó hőmérsék’e'ti értéke': az ország teraVére: szómba'on reggel mínusz 7—mínusz . 10, dél. ben mínusz 1—mrnusz 4 fok kö. zö'lt. A várható napi középhőmérséklet négy fok alatt lesz. Scom&ftk 1952- $
