Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-01 / 51. szám

4 „DICSŐSÉG SZTALINNAK“-TSZ PÁRTSZERVEZETÉNEK MUNKÁJÁRÓL Termelös z ö vetk-e z e te in k nap, ínint n;ap erősödnek éa gazdagod­nak- Fejlődik állatállományuk, amely szükségszerűvé teszi, hogy u.j épületeket építenek szíárnulira- A zalaegerszegi »Dicső scg Sztálininak* tsz udvarán a nagy sár ellenére szorgalmas ke­zek építik a baromf'ik száméira az épületet. Kihasználjak jól ezt a.z időt, hogy mire vetni lehet ós á tavaszi munkák nem kö­tik le őket, elvégezzenek. A ker­tészetben is folyik a munka. A melegágyakban már meg lehet találni a salátáit és a többi ap­ró palántát* A szorgalmas ke­zek, amit ma megtesznek, az mái’ holnapra gazdagítja a szö­vetkezetei. A nagy munkában a sok em­ber között szembetűnő a párttit­kár irányitó munkája.. Ott van ő is közöttük, hogy segítse, irányit sa munkájukat Megkérdezzük tőle. mi adja a* erőt, at lelkesedést a tagságnak ? — Szép eredményt értünk el a múlt évben és hogy ezt az idén túlszárnyaljuk, arra biztosíték a jó munkaszervezés cs a tagság politikai oktatása, ahol tudásu­kat fejlesztik és egyre jobban megtanulják a, szocialista nagy­üzemi gazdálkodás módszereit, előnyeit. A párttagságnak egyré- sze — mondja Bábát; elvtárs — középfokú politikai iskolára jár, amelynek vezetője Bors elvtárs, aki a politikai iskola levezetésé­re alaposan, felkészül- A hallga­tók is örömmel járnak az okta­tásra- Az iskola hiányossága az, liogy a hallgatók nem jegyzetel­nek és az irodalmat sem hasz­nálják fel. A szemináriumon látni, hogy az anyagot elolvas­sák, mert hozzászólnak, de ez auern elég ahhoz, hogy az't alapo­san el is sajátítsák. Major Ist­ván, Pá'l Károly olv társak, akik rendszeresem résztvesznek és akik legtöbbet szólnak hozzá a «szeminárium anyagához. Az as­szonyok bekapcsolódása gyenge, pedig fontos, hogy ők is képez­zék magukat, hogy megértsék, milyen fontos az, hogy aktívan Id vegyék részüket a csoport munkájából és még több asszonyt mozgósítsanak a, gazdaság munkájára, amely biztosítéka a nagyobi) termésát­lag elérésiének­A pártonkivüü dolgozók fé­szere, akik jó munkát végeztek, politikai alap ismeretek kört szerveztek* A megindulásnál 17 volt a létszám, de két dolgozó bevonult katonának és most 15- t'n járnak. Van úgy, hogy kettő, három dolgozó hiányzik. Kriz. manics Jenőt, aki több esetben távolmaradt, Pórcsi elvtárs fel­kereste a munkahe'yén. Beszél­getés közben megállapították, hanyagság van ezen a téren. Azonban a bírálat, az egyéni foglalkozás hasznára vált Krizmanics Jenőnek, azóta min dig résztvesz az oktatáson, aktí­van bekapcsolódik az anyag megtárgyalásába* A legutóbb a klerikális reakció anyagát tanulmányozták. A hoz­zászólások sok e’even példával bizonyították, hogy a papság hogvan segítette a Horthy rend­szerben a munkásosztály és a pa ra&ztság kizsákmányo'ását és ho gyan igyekeztek butítani a dől gozó népet. Az egyik hallgató mondta el a következőket: — Zalaegerszegen a Ferences­papoknál voltam, báiziszolga s a papok velem főzettek pálinkát bent a szerzet épületében, feke­tén- Pestről hozattak egy szob­rászt, aki elkészítette a szent Antal szobrot úgy, hogy a feje mozogjon- Amikor bedobták a pénzt a, perselybe, a szobor feje megmozdult- így csapták be a dolgozókat és caa ták el tőlük fillérjeiket. A hallgatók közül sokan hozzászóltak, hogyan éltek a inuit rendszerben a papi birtokokon és hogyan haj­tották az ispánok munkára a cselédembereket. DlSz Központi Vezetőség Intéző Bizottsága határozatja azt a célt tűzte ki, hogy szervezeteink 150.000 fiatalt vonjanak be a po­litikai oktatásba, politikai és ol­vasó körökbe. A DlSz-bizottságok az eddigi­eknél sokkal nagyobb számban vonták be a fiatalokat politikai oktatásba. A tömegoktatás és káderképzéái színvonala emelko. ded, az elméleti kérdések feldol­gozása közelebb 'került a DlSz előtt álló feladatokhoz. A hall­gatók megismerkedtek a nemzeit!- köizi helyzettel. a Szovjetunió békepoMimikájával, a szocializmus építésének problémáival, a MDP II. kongresszusának határozatai­val! és a DlSz.szervezeti szabály­zatával. Eredményessé tette az oktatási munkát az uj 'tanulási módszer bevezetése, a foglalkozá­sok beszőlgetésszerü levezetése, a szépirodalom, szemléltető eszkö­zök felhasználása. A DlSz politikai oktatási műn. kája azonban sem mennyiségileg, sem minőségileg nem tudta kidé- gittem az ifjúság érdeklődését* A DlSz.jagok jelentékeny részét nem vontuk be az oktatásba és az oktatásban résztvevő fiatalok je­lentős része sem tanult rendszere­sen, vagy abba hagyta a tanulást. Nem alkalmazkodott az oktatás a fiatalok poöilttikai képzettségé­hez. általános műveltségéhez és egyes rétegek szociális problémái­hoz. A politikai körökben, a tanulás nem adott elegendő segítséget a fiatalok termeid és mozgalmi munkájához, nem dolgozták fel konkréten a párt, a kormány és DlSz határozatait. A DlSz oktatási munkájában lévő hibáknak és hiányosságok, nak legfőbb oka. hogy a bizottsá­gok és alapszervezeti vezetősé­geink nem foglalkoztak az okta­Metj kelj állapítanunk, hogy a háztulajdoHosok a felszabadu­lás után kevés gondot fordítot­tak házaik külső tatarozására és karbantartására és ezáltal nem­csak az épü'etüket leszik ki ron­gálódásnak, hanem a városképet Is erősen rontják. Nem szólva ar­ról. hogy a lehulló vakolat és tégladarabok a gyalogköziekedők testi épségét is vészé'veztetík és az utca levegőjét porosodással szennyezik* A szocializmus épí­tésében fokozott gonddal kell A térmelőszövétkesé'í; pártszer­vezete fordítson nagyobb gondot az eTenőrző munkára* Ezideig egyetlen alkalommal sem ellen­őrizték az iskolákat, sem a veze­tők, sem a hallgatók fe’készült- sógét- Jó munkát akkor tudnak végezni, ha a« oktatáson keresz­tül úgy tanulmányozzák pár. tünk politikáját, hogy annak felhasználása a gyakorlati mun­kában még nagyobb eredményt hozzon, amely erősiti népgazda­ságunk erősödését s egyre job­ban megszilárdítja termelőszö­vetkezeteinket. tás ellenőrzésével Nem tudták összekapcsolni a propagandá­ul unka irányulását a .soronlévő feladatok elvégzésével. Ehhez a DlSz Központi Vezetősége, ágit prop. osztálya sem adott kellő segítséget. Az 1951—52.es oktatási évben a DlSz munkájában az ifjúság politikai i.ievélése m ifjúsági szö­vetség fontos feladata. A DlSz, csak akikor tudja bet öli feni a párt legjobb segítő jenek és tartaléká­nak szerepét, ha a Komszo mólhoz hasonlóan kifejleszti az ifjúság közti propaganda munkát. A DlSz propaganda és nevelő mun. kajával elő kell segíteni .a fiola, lók bevonását a szocializmus épí­tésébe. Erősíteni kel! a fiataloknak a termelésben és a tanulásban, a honvédelemben való példamutató helytállást- A DlSz propaganda és nevelő munkájával elő kell se giibeni. hogy fokozottabban fej­lődjelek a fiatalok kommunista jellemvonásai, az igaz hazaszere. tét, a Szovjetunió, Sztálin elvijárs. a párt és Rákosi elvtárs iránti hűség és szeretet; a külső és belső ellenség iránti izzó g y ü 0 ő 1 o k Fokozni kell az ifjúság érdeklődését, az elmé­leti kérdések, elvi viták iránt és fejleszteni kell elvi éberségü­ket és szilárdságukat. Nem tudunk lépést tartani a fejlődéssel, ha DlSz szervezeteink elhanyagolják az oktatást, és néni tudják megoldani atz előttük álló feladatokat. Rákosi elvtárs születésnapjától még pár nap választ el bennün­ket. DlSiZ-szervezeteink úgy ké­szüljenek a nagy r.ap megünnep­lésére hogy bebizonyítsák, mun­kával, tanulással segítik a szocia­lizmus építését. BOGNÁR ROZ.ÁLIA agi*t. prop. felelős vétünk nemzetgazdaságunknak és sokszor anyagi erőnket felül­múló köitséget okozunk magunk­nak. Ezek elcrebocsájtáaa után köz­iem Nagykanizsa város házu- f a időjósaival, hogy városunk ké­pének rendezése érdekében ta­vasz; külső homlokzat tatarozási versenyt hirdetek. A versenyben résztvevő háztulajdonosok mun­káinak elbirá'ásáb május í én, lógjuk értékelni, amikor ünne­pélyes ke.re'ek között kiosztjuk a jutalmakat. A tatarozáshoz szükséges mész és cementszük- séglet a TÜZÉP utján biztosi tást nyert VÁROSI TANÁCS NAGYKANIZSA haza-mkat és ezen keresztül a nép vagyonát gondozni és kezel­ni. Egy elItsnvawoP ház taro­zása sokka« több költséget és anyagot igényel, mintha a je_ tentkezö kR hibákat azonnal meg­javítjuk- Ennek elmulasztásával Papszt László DlSz-hiradó Az elmúlt oktatási évben a Tatarozzuk, szépítsük házainkat, városunkat! (Folytatás az 1 oldalról) coi-abb kritikai szellemre van szükség. Az ilyen és ebhez hasonló hiá. nyosságok mutatják, hogy a kon­gresszus határozatát nem hajtot­tuk eléggé eredményesen végre, de egyben alátámasztják a mai or­szágos értekezlet; szükségességé' (íi?^f4Utását **• Az értekezlet újabb bizonyítéka annak, hogy pár-tank és Rákosi elytárs mindig úgy, abban és ott segi); bennünket, ahol a legna. gyobb szükség van rá. Nyilván­való. hogy falusi pár1 munkánk megjavRása — most, hogy a 'ta- 'aszi munikák oly sürgőssé Vál- 1 a-k, amikor Rákosi elvtársiak vállal,«■ kötel-ezpttségemk telj esik é. se fokozok;, feladatok elé Aliit benn unket — alapvető itenmíva- lónlk. Amikor megyénk minden dolgozója nevében őrömmel é-; szeretettel üdvözöljük a járási pár'finkcionáriusok országos ér­tekezletét, ígérjük, pár-unk ez nlabb segítségét. jobb munkával Rákosi eív'árs születésnapjára tétt vádolásaink teljesítésével viszonozzuk. Vasvári Ferenc Hogyan hasznositsák munkv jak- ban a fatusi népnevelők a politikai iskolán tanultakat Rákosi, elvtárs a terniélőszö vetkezetek és gépállomások élen­A rendszeres, tervszerű nép­nevelő munka alapja — a párt- oktatás, a marxista-leninista el- mélet elsajátítása. Csak az a népnevelő képes messzebb látni a napi feladatoknál, csak az ké­pes a napi feladatok jelentősé­gét megérteni és mákokkal meg­értetni, aki tanulmányozza pár­tunk politikáját, Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak tanításait- A propagandistáknak az elvi kér­dések ismertetése mellett az is feladata, hogy gyakorlati útmu­tatásokat adjon hallgatóinak, amelyeknek segítségével haszno­síthatják a tanultakat a napi agitációs munkában. Ha az isko­lavezető a tananyagot úgy adja elő, hogy szorosan összeköti a helyi problémákkal, akkor ezzel nemcsak könnyebben érthetővé teszi, hanem gyakorlati felhasz­nálását is elősegíti. Különösen fontos összekötni a politikai iskola ani/agát a he­lyi adatokkal most, amikor a „Pártunk parasztpoliUkájo" cí­mű anyagot dolgozzák fel. Ezt az anyagot a népnevetők a legszéle­sebb körben fel kell, hogy hasz­nálják a dolgozó parasztok neve lésére, a soronlévő feladatok (a tavaszi munkákra való felkészü­lés, adófizetés, és begyűjtés, stb.) megoldásának elősegítésé­re. Pártunk par asz tpol i Ilkájának tárgyalásánál szó tesz a gabona- begyűjtésről is. Az uj begyűjté­si rendelet emelte a, beadási kö­telezettséget, ugyanakkor meg­szüntette a C-jegyet ás a megnö­vekedett szükséglet fedezését a kötelező beadással biztosítja. A begyűjtés elvégzése az állami szervek feladatai a népnevelők dolga az, hogy politikai felvilá­gosító munkával megmagyaráz­zák a rendeletet. Ezért igen fon­tos, hogy a rendeletét a politi­kai iskolán alaposan megismer­jék. Helyes, ha o politikai iskola minden hallgatója beszerzi azuj begyűjtési rendeletről szóló füze­tet és annak útmutatása alap­ján kiszámítja néhány hall­gató beadási kötelezettségét. így mindenki megtanulja a kiszámí­tás módját. Jó, ha a. szeminári­umra táblát szereznek és azon végzik a számolást. Jó módszer az is, ha a szemináriumon ki­számítják, hogy mennyi kárt okoznak a falu becsületesen tel­jesítő dolgozó parasztjainak azok, akik hanyagul teljesítik kötelességüket, s akik ezzel el­zárják a többieket isra szabad­piaci értékesítés lehetőségétől. járó dolgozóinak tanácskozásan rámutatott arra. hogy a köteles­ségüket példamutatóan teljesítő tsz-ek mellett van egész sor olyan szövetkezet is, amely „nem. töri magát, hogy az állammal szemben fennálló kötelezettségét teljesítseAhhoz, hogy a tsz-ek megszilárdításában és munkafe­gyelmük megjavításában előre­haladást érjünk el, a jsz-eken belül is előtérbe kell állítanunk az állampolgári kötelezettség&k teljesítésének kérdését Paraszt­politikánk tárgyalásánál tehát a propagandistáknak nemcsak a község jól dolgozó tsz-eirxek konkrét termelési eredményeit kell ismertetniük, hanem el kell érniök azt is, hogy a hallgatók megértsék az alapszabály sze­rinti működés döntő fontosságát- A hallgatók tanulják meg az alapszabályt, hogy azután fel­léphessenek annak esetleges megsértőivel szemben. Ä népnevelők feladatainak megoldását a hanyagok elleni közhangulat kialakításával, szé­leskörű tömegmozgalom kifej­lesztésével segítsék elő. A ha­nyagokat elítélő közhangulat megteremtésére legjobb módszer a csoportos agitáció, mindenek­előtt a csoportom beszélgetés, fa* nyázás. A politikai iskola hall­gatói kapcsolódjanak be ezek vezetésébe. Helyes, ha a vájf- szervezet vezetősége a. legjobb hallgatókat kisgyülések tartásá­val is megbízza. A politikai ■ilskolcík gazdag erőforrást jelentenek népnevelő­ink felkészítése szempontjából. Ezt a lehetőséget n pártvezető­ségeknek és pártbizottságoknak az eddiginél sokkal jobban fel kell hwszmálniok. Vannak olyan •pártszervezeteink, amelyek az oktatási évad megindulása óta. nem sok figyelmet fordítottak arra, hogy a politikai iskolák hogyan segítik a népnevelőket napi agítádós munkájukban. Pártszervezeteinknek ezen a téren is végre kell hajtaniok a Po­litikai Bizottság 1950 december 20-i határozatát, amely kimond­ja: „Az oktatási anyagok meg­felelő helyi kiegészítésével el kell érni, hogy a politikai isko­lák anyaga megadja a szükséges propagandaadótúimasztási a fa­lusi névnevelőmunkához, ugyan­ekkor nagyobb segítséget adjon a népnevelők gyakorlati munka- jához.1' (A Pártépités február 10-t számából.) így kezeltük meg munkánkat a terv itarmaciik évében Az ozmánbüki pártszervezet és a községi tanács vállasa, hogy Rákosi elvtárs 60. szüle­tésnapjának 'tiszteletére a köz- ségbEa megalakítja a helyi DXSz- szervezetet, a pártszervezetet két tagjelölt el erősíti meg. Mc nár Mihály, aki a községi laztács tag­ja, jó népnevelő munkájává; és a beszolgáltatásban való példa, mutatásával kiérdemelte azt, hogy pár unk tag jelöltje legyem Somogyi Imre tanácstag dolga zóparaszt szintén jó munkát végzsR a begyűjtés és az adóbe­fizetés ieréu- Vállal a azt, hogy éad baromfibeadási kötelezettsé­gét Rákosi elvtárs születésnap­jára ICO száza ékban teljesíti- Ezl a kötelezettségét már február hó 21-én teljesítette is. Kihivla a község dolgozó parasztságát ver. senyre az évi tojás- baromfibe- adási kötelezettség március 8-ig való eljesitésére. a kenyérgabo­na, takarmánygalioua, burgonya, napraforgó beadási kötelezett- 5éü határidő előtti. teljesí­tésére. Ezért érdemese ki azt, hogy pártunk tagjelö tje legyen. A helyi uártszervezet és a köz­ségi tanács 15 fiatalt szervezett be a DISz-be. A járási DlSz bi­zottságból. azonban még a mai napig sem felen'keztek. A já­rási DISz-Tiíkárs«íít?,ek islá# nem ssivüöve a DlSz-szsrvezeí megerősítése? Necsak Ígérjenek, hanem jöjjenek és segítsenek, j Kértünk belépési nyilatkozatot, ’ de egyet sem küldtek. A DlSz aranytartaléka a he;yi pártszer­vezetnek. Mi történik akkor, ha ezt, a tar alékot nem biztosítjuk? A helyi pártszervezet szoros kapcsolatot tart a dolgozókkal. A községi tanács ismerteti az 1952- évi uj beszolgáltatási tör­vényt. Gazdegyiiléseket, Szabad Föld Té i Estéket, kísgyüíéscket rendezünk, hogy a part és kor mány határozatait ismerje- párt­tag, tagjelölt és dolgozóparaszt. A beszolgáltatást teljesítők helyesük kermányzahmk hatá­rozatát. hogy bírsággal sújtson a hátralékosokra. E határozato­kat a dolgozó parasztságunk szívügyének tekintene. A tojás- és baromfibsaáási tervét ne­gyedévre március 8-ig teljesíti­A helyi III. íipusu „Kossuih“- tszcs Rákosi elvtárs 60. szüie- tésciapj áinak t-sztoletére vállal­ta. hogy négy ni tagot beszervez a csoportba. Vállalását teljesítet­te is- ígéretet tettek arra, hogv a munkafegyelmet meg jobban megerősítik és a rendbontókat a legszigorúbban megfeuyili­Icy kezdte meg munkáját a pár'szervezet és a községi tanács ?-/. ötéves terv harmadik évében. SZABÓ JÁNOSNÉ MDP titkár, FÁT. JÓZSEF vb. elsők. HOP. VÁTH GYÖRGY Üb-Ütkár. Szómba1, 1952- máié- í.

Next

/
Oldalképek
Tartalom