Zala, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-27 / 48. szám

A VALLÁS ÉS ANNAK TÁRSADALMI SZEREPE A vallás — a társadalmi tudat egyik formája. A társadalmi "ludat — azaz a kör­nyező társadalmi eszmék, néze­tek és. teóriák — a környező va­lóság tükröződése. A valóságnak az emberek tu­datában va.ó vieszatükröződésé- nek jellegét tekintve, a vallás gyökerében különbözik a tudo­mánytól és azzal homlokegye­nest ellenkezik. A tudomány az embereknek a kü.világ helyes tükörképét mutatja, a vallás viszont a valóság fantasztikus vissaajlükröződése- A vallásos világnézet fantasztikus volta ab­ban nyilvánul meg, hogy benne a földi, természeti erők és je lens égek nem földi, hanem ter- mészetfölötd alakot öltenek. Sok vallás van. Ezek közül: a keresztény és ennek különböző tele kezesei (pravoszláv, katolr kue, protestáns), muzu mán, vagv mohamedán (izlám), a buddhista, a Konfucse-fele és zsi­dó a főbb vallások. Ezek a val­lások egymástól dogmák, mi haszok, kultusz és szertartások tekintetében különböznek- Még­is. eltekintve a külső kü-öntr Bégektől, mindenféle vallás nél- kü özhetetlen eleme a természet- fölöttibe vetett hit- Az összes vallás elismeri és híveivel igyekszik elhitetni, hogy külön­böző jó és rossz természetfölötti lények léteznek — istenek, an gyalok, szentek, próféták, go­nosz szellemek, ördögök —• me­lyek az emberek életét és ügyeit befolyásolják. Ugyancsak állit- ják, hogy van paradicsom és pokol (alvilág) csodák, „Ltok“ »isteni gondviselés*, vagy »isteni rendeltetés“ ®tb. A vallásnak mißt ideológiának lényege tehát a. te rm é s ze tf öl ö t ti be vetett bit, enélkiil nincsen semmiféle val­lás. TVf áért keletkezett az emberek 1TJ. tudatában- a környező va­lóság ilyen viszás, fantasztikus tükröződése? IS Ti az oka annak, hogy a vallás ilyen hossz-u időn át »fennáll; mi- Spruák a gyöke re, sok ember ezen évszázados eltévelyedése milyen források­ból tápiá kozik? Az összes vallás teológusai és a papság diplomás lakájai, a reakciós burz&oá tudósok és ide­alista filozófusok közül azt bi­zonyítgatják, hogy a val.ás állí­tólag mindig létezett és létezni fog mindaddig, mig az ember él, — hogy az istenhitet és val­lásos érzelmeket — úgymond *- maga az isten oltotta az em berbe, hogy ezért az emberiség életie válás nélkül elképzelhe­tetlen- Mindezek az állítások alaptalanok és nem felelnek meg a valóságnak- A materialis­ta tudomány már rég megcáfo’* hata'lanul megállapította, hogy se mii yen velünk született esz­mék — a vallásokat is beleért­ve — nincsenek és nem is lehet nek. A tudomány bebizonyította, hogy az ember a fő dön megkö­zelítőleg egymillió évvel ezelőtt jeleni meg, viszont a különbö­ző jelenlegi vallások és vallás­felekezetek — a kereszténység, izliam, zeilc, buddhista és Kon- íucse-féle vallás — mindössze 2—5 ezer éve léteznek. A vallás 1 egkezdetlegesebb, primitiv for mái kb. 100 ezer évvel ezelőtt a természet erőinek megszemélye­sít őse alakjában jelentkeztek- Xf bből következik teliá!1, hogy az emberiség törté- •jfelrnileg bebizonyított létezésé- nek időszakából nem kevesebb, mint kilenc Lzcdrész vallásnál- Iv'ü'i idő volt, vagy pontosabban vallás előtti -idő, amikor az ős­embernek neun volt semmiféle vallása, sem ilyen elképzelése az istenekről. Hol itt tehát az is­teneszme »eredend őségé és a vallás »örökkévalóság®“ ? ,A vallás — írja Engels egészen kezdetleges időben ke­letkezeti, az embernek igen kez­detleges képzeleteibe’, saját ma­gukról és az őket környező kül­ső trrmészetről-“ . ... A válás a maga ősi, primitiv formáiban az osztályok ki'a.la- fyttááAA *iüb i társadalomban ke­letkezett és a természet elleni harcban megmutatkozó emberi tehetetlenség, gyámoltalanság és a természet ismereten erőitől — a hidegtől, vagy a hőségtől, az áradásoktól és aszályoktól, a zi­vataroktól és viharoktól — való félelem visszatükröződése. Kezdetben megszemélyesítették és istenítették a természet e cmi erőit és jelenségeit. A vallás to­vábbi létezése é® fejlődése a kizsákmányoló ősz tá’ly-ársodo­lom — először a rabszolga, az­tán a feudális és végű; a kapita­lista társadalmi rendszer — megjelenésével függ öSiSze- Az osztály társadalomban a vallást létrehozó ok elsősorban a társa* da'rni elnyomás, melynek a dol­gozók, azaz az emberiség túl­nyomó többsége ki van téve. ¥ cnin volt az, aki részlete- sen feltárta, mik a válás gyökerei* »A modern kapitalista országokban — mondja Lenin — ezek a gyökerek főként társa­dalmi jellegűek. A dolgozó tö­megek társadé.'mi elnyomottsá- g.a, látszólag teljes gyámolta­lanságuk a tőkés rendszer vak erőivel szemben, mely az egy­szerű dolgozó embernek napon­ként és óránként ezerszer több borzalmat, szenvedést, több ir­tózatos gyötrelmet okoznak, mint bármiféle rendkívüli esemény, például a háború, földrengés, stb. — ebben rejlik ma a vallás legmélyebb gyökere- »A félelem teremtette az isteneket.“ „A vallás a "szellemi jármok egyik fajtája- Ezen járom min­denütt ránehezedik a néptöme­gekre, melyeket az örökösen másokért végzett munka, az Ín­ség és mngárahagyo'ttság eltom- pit. A vallás a nép ópiuma.“ A z emberek a vallásban, mi ként a kábítószerekben (ópium, alkohol, stb-) hacsak rö­vid időre is feledést és vigaszta­lást keresnek, — a vál áshoz me­nekülnek. A vallás azonban — csak illúziót, csak képzelt meg­könnyebbülést, vagy vigaszta­lást ad- Egyidejűleg a vad ás az embert erkölcsileg lőfegyverei, akaraterejét a jobb életért ví­vott harcban meggyöngiü. S eb­ben rejlik a vallás niagy ártal- masfíága* Annak következtében, hogy mindenféle va lás az embereket meg'Széditi: »isten alázatos és engedelmes rabszolgáivá teszi“, a vallás szerfölött alkalmas fegyver a kizsákmányoló osztá­lyok kezében, hogy a do gozókat földi rabszolgáikká változtassák­Minden vallás azt tanítja, hogy az emberi társadalom fel­építése nem az emberektől függ, hanem az isten akaratától, hogy ezért fel'ázadni a kizsákmányo ló rendszerek ellen annyit je- ’on£, minit fellázadni, aiz isten ellem, hogy a földön nem lehet társadalmi egyenlőség, mert ma­ga az isten teremtette egyik embert gazdagnak, a másikat szegénynek. A vallás szentesiéi a társada­lom osztálytagozódását. A _ ke­resztény egyház azt tanítja, hogy a rabszolgáknak _ engedel­meskedniük kell uraiknak, s hogy a kizsákmányolok hatalma „istentől való“. ^ A buddhizmus szentesid az embereknek felsőbb és _ alsóbb kasztokra osztását- A zsidók és keresztények »szent könyvek a biblia tele van a rabszolgaság és a rabszolgatartók dicséretével. Minden vallás és egyház szente­síti a, termelőeszközök feletti magánt ul aj dönt. A vallási türelmetlenség inin- denkor felbas-zná ta az uralkodóosztályok támogatását arra, hogy ellenfeleit kiirtsa, akik a józan észre támaszkodva léptek fel a vallás el.e®. — aki­ket eretnekeknek, »istentelenek­nek* stb kiáltott ki. Az inkvizí­ció idején az eretnekeket- — ,bo- szorkánysággar gyanúsított em­bereket -— máglyákon elevenen elégették — az egyház emberei­nek közreműködése és á-dása mellett. A vallás az embereket hitval­lások szerint megosztja, szítja a nemzeti és vallási viszályt, a fa­natizmust és a sovinizmust. Ez zel a vallás a dolgozók egységes osztályába való tömörülését és politikai öntudatának kifejlődé­sét akadályozza. A vallás, mi­közben. a régit az isteni áldás dicsfényévé] szén1!esi ti és arra tanít, hogy ne előre, hanem hát­ra nézzünk, az embereket min*, den újtól, haladótól eltéríti. Ez­zel a vallás az emberiség fejlő dósének igen nagy kárt okozott és okoz­Az államok és a népek politi­kai életében a vallásos tanok és szervezetek mindig szélsősége­sen reakciósok voltak és ma­radnak, a forradalom időszaká­ban pedig nyiEan ellenforradal­mi erővé válnak. így volt ez a XVIII- századvégi francia bún zsoá forradalom idején és az 1905-ös, 1917-es oroszországi for­radalmak idején. Az alázatosság, engedelmesség és- szelídség »a felehaoráH szere­tetne“ buzdító á szent szólamok­kal — a vallás akanatinélküli, gyenge és babonás rabszolgákká változtatja az elnyomott töme­geket és eltéríti a felszabadítá­sukért folyhatott harctól. A val­lás — megfelelő zabla a népnek — igy vélekednek a kizsákmá­nyolok és a reverendába, meg tudó® palástba öltözött kiszolgá. lóik­Ebben rejlik mindenféle val­lás mélységes reakciós, dolgozó ellenes osztályszerepe. I me, ezért használnak fel x most messzemenően a vi­láguralomra törő amerikai kö­rök az agresszív háborúra való ideológiai fe készülések közben mindenféle vallási tanítást és szervezetet az egyszerű embe­rek megtévesztésére- A katolikus egyház papjai, a római pápa ve. zetésével, a protestáns, zsidó, mohamedán, buddhista és más egyháziak felsőbb vezetői egysé­ges arcvonalba tömörülve sora koznak fel a Szovjetunió és a népi demokráciák á lámái és a szociális haladás ellen. Az im­perialista rablók ezein együttmű­ködése a vallásos maradiakkal újból és újból szemléltetően iga­zolja a vallásnak az egyszerű emberek ellen irányuló osztály­jellegét. A szocializmus épilésének leg­fontosabb feltétele az emberek tudatában, a kapitalizmus min­denféle csökevényének leküzdé­se, beleértve az olyan káros és be gyökeresedet! cs üké vényt is, mint a vallás­(Bogdanov prof.) KÖNYVISMERTETÉS Dobozy Imre; AZ UJ TURKEVE (Müveit Nép). Dobozy Imre új könyve a tavaly megjelent „Turkeve“ folytatása, de önmagában is önálló egész. Ke­vés olyan írónk akad, mint Do­bozy, aki annyi hozzáértéssel, sze­retettel és művészi módon örökí­tene meg a felszabadulás utáni magyar paraszti életet, Dobozy ugyanazokat a kérdése­ket áll i1 ja könyve köz6pi>r,n út­ba, melyekről Rákosi Mátyás elv­társ beszélt múlt év november 30-án a.MDP Központi Vezetősé­gének liléién: a szövetkezeti mun­kafegyelem megszilárdítását. u be szolgáltatási kötelezettség teljesí­tését, a kommunisták példamuta­tását, a harcot az egyes emberek­ben meglévő önzés és fegyelme­zetlenségek ellen. Dobozy kemé­nyen bírálja a hibákat, de a hibák feltárása közben Sem téveszti szem elől azt a tényt, milyen hatalmas mértékben . növekedett meg egy esztendő leforgása alatt a turkevei ,, Vörös Csillag” termeiüszővé' ke­zet és milyen fejlődésen mentek kérészből a szövetkezet dolgozói. Dobozy ponltos, cl okúin ént szerű adatokat, tényekei sorol fel. de az ALEKSZA NDR BOR ODIN, A NAGY OROSZ ZENESZERZŐ (Halálának 65. évfordulójára) 188Y február 27-én halt meg Alckszandr Borodin, a kiváló tu­dós és zeneszerző. Alekszandr Bo­rodin a vétervári Sebészeti Aka­démia orvosprofesszora, bár csajz ,,meltékesen’‘ foglalkozott zenével, mégis a világ legkivá­lóbb zeneszerzőinek sorába emel­kedett. „Borodin tehetsége szimfónia, opera és románc terén egyaránt lenyűgöző — irta V. Szlaszov, a kitűnő orosz zenekritikus. — Te­hetségének legfőbb vonása a fen­séges erő, n nagyszerű lendület, a hevesség és a tűz, ami csodála­tos szenvedéllyel, gyengédséggel és szépséggel párosul.. Borodin az uj orosz zenei is­kolaj a hires „Nagy ötös“ tag­jai közé tartozott. Művészete fő­céljának az élet jelentőségeinek megismerését és feltárását tekin­tette. Ez adja meg művei páto­szát■ Borodin életművének forrá­sa a népzene. Az „Igor herceg“ és a II. „Hősi szimfónia“ dallamai egyaránt bizonyítják Gogoly vé­leményét, hogy „semmi nem lehet erőteljesebb a népi zenénélBo­rodin műveiben: a „Poloveci tán­cok“ vad tombolájában, Jarosz- lávna keserves siralmában, Igor katonáinak bucsukórusában és összes más alkotásaiban is ott zeng az ősi igazság muzsikája. Borodin nemcsak zeneszerzője, szövegírója is az „Igor hercegi­nek, amely — nem hiába dolgo­zott rajta mintegy 20 évig, — a világ legjobb operái közé tarto­zik. Az opera megírása közben áttanulmányozta a korra vonat­kozó történelmi és irodalmi műve­ket, a középázsiai népek muzsi­káját. Olyan motívumokat is fel­dolgozott, amelyeket a régi plove- ciek Magyarországon élő utódai között jegyzett fel. Számos adatot Hunfalvy István magyar tudós bocsátott Borodin rendelkezésére. Az „Igor herceg’1 Borodin mű­vészetének koronája, a szerző leg­zseniálisabb műve. Ha más mű­vet nem alkotott volna, akkor is kimagasló helyet foglalna el a netör ténetben. Borodin két szimfóniája> C2 Esz-dar és a H-moll („Hősi szim­fónia) híressé vált. A 11. „Hősi szimfóniá“-ban a legendás orosz énekes. Baján alakját és a üuzla hangjai mellett ujjongó népet ér­zékelteti. Ennek a szimfóniának a hangja valóban hőskölteménybe illő ünnepség képét idézi fel a hallgatókban. Borodin, akárcsak Glinka, aki­nek lelkes hive volt, a programm- zene páratlan mestere. „Közép- Ázsia pusztáin“ cimü szimfoni­kus képe a felperzselt sztyeppén fegyveres kísérettel lassan átha­ladó karavánt eleveníti meg. A felcsendülő orosz dal és a rekke- nő hőségben vontatottan hangzó keleti dallam közepette színia halljuk a málhával megrakott te­vék puha lépteit, a lovak türel­metlen dobogását és szinte lát­juk, hogyan tűnik el végül a ka­raván a sztyeppe ködfátyola mö­gött, akárcsak egy látomáAy ... Ez a zenemű is arról tanúsko­dik, hogy Borodin igazi realista művész. A keleti motívumok csak Glinka „Ruszkín és Ludmillái­mban és Rimszkij-Korszakon „Scherezádéjá‘’-ban érvényesül­nek olyan tökéletesen, mint Bo­rodin „Közép-Ázsia pusztáinci­mü szimfonikus képében és az „Igor herceg“ cimü operájában, amelyekben a keleti dallamok harmonikusan össze csendülnek az orosz nemzeti dallamokkal. Boro­din áhítattal fordult a keleti né­pek művészete felé és mélyen át­értette annak szépségét. Az említett műveken kívül Bo­rodin két vonósnégyest, több zon­goraművet és 12 románcot is irt. Legkiválóbb románcai: „A ten­ger“, „A sötét erdő dala’1, „A tenger cárnője“ és „A hamis hang‘‘ amelynek szövegét is ö irta. Zene­művei az orosz nép és az egész emberiség zenekultúrájának leg­kiválóbb alkotásai közé tartóz­nák. — A nagykanizsai, KISOSz március 2-án (vasárnap) délelőtt 10 órakor Kölcsei-u^caá helysé­gének nagytermében rendes évi közgyűlését tartja. Tekintette] a tárgysorozat fontosságára, melyben az adóközösség és veze- 'őeógválasztás problémái lesz­nek, kéri a tagok pontos megje­lenését a, vezetőség. Apróhirdetés ITIMEZTESSE ágyneműjét és babakelengyéjét géppel, özv. Horváthnénál, Magyar u. 51. (100) JÓ ÁLLAPOTBAN lévő mély gyermekkocsi eladó- Nagyka­nizsa Kiisíaludi-u. 4/d. (101) BÉKE MOZGÖ NAGYKANIZSA Szerdától—péntekig FELHŐK TITÁNJA nélkülözhetetlen az agitációs munkában anyagot komoly irodalmi formá­ban tárja elénk. A könyv cselek­ményének középpontjában az előző műből már jól ismert Gál Antal és brigádja áll s fokozatosan bon­takozik ki az olvasó előtt a mai Turkeve egész képe. A helyes po­litikai szempontok, a cselekmény érdekes szövése s a hiteles ember- ábrázolás jóízű hámorral párosul könyvében. „Az új Turkeve” az első ma­gyar szövetkezeti város elmúlt évi fejlődését, dolgozóinak a szocia­lista munka lázában bekövetkezett fokozatos átalakulását tükrözi. Jó példát mutat országos viszonylat­iban. a termelőszövetkezetek xneg-" i szilárdításának munkájába». SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLÁK KÖRZETI SAKK-CSAPAT VERSENYEI A megyei oktatási osztály ja­nuár-február hónapban rendezte az általános iskolák ssakkverse- nyeit. A megye 18 körzetében versenyezték a csapatok a járási versenybe való jutásáért. A járási versenyek március 10-én lesznek a járási székhelyeken. Éremdijázásról a megyei TSB gondoskodik. A legjobb iskolai sakkcsapatok, amelyek járási versenyeken mérik össze tudá­sukat, a következők: Alsónemes4 ?.páti, Zalai ár nők, Zal alövő, Za­laegerszeg, Petőfi S. u„ Bak, Lenti, Zaiiaszenfigrót, Zalaapáti, Nagykanizsa Vécsej u., Komára város, Zalaszenibslázs, Letenye, Kü'ifej, és Lispeszentadorján ált* iskolák csapatai. A megye alt. iskoláiban nagy-» ban folyik a felkészülés a körzeíi' és járási toniaver®enyekre. A körzeti versenyek március 19-én, iá járási versenyek márciusi 2S-án lesznek. ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zalai megyei Bizottságának lapja- — Fele­lős szerkesztő: Szántó Jenő. — Felei ŐS kiadó: Darabos Iván. — Szerkesztőség: ’ I uvge rszeir, K ossu th La j os-u 1 cu 22. Tel. 250. Nagykanizsa, Zrínyi M-a„ 29. Tel- fi-l. — Kiadóhivatal: Zalnesrer- szog, Széclienyi-tér 4. Tel. 1S2*. Nagy­kanizsán Zrínyi-u. 29 Tel. 15—50. —* Készült a Y'asmcp-yc Nyomdában Szom* Hafhely. Kossuth T,.-u. 9 Tel. T5, — Felelős vezető: Hegedűs Gyula. Olvasd és terjeszd a Zalát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom