Zala, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-24 / 46. szám

Túlteljesítette felajánlását a lovászi Gazolintelep A hatalmas helyiségben fülsi- ket'lWő dübörgéssel zugnak gépek. Rend és 'tisztaság min­denütt. Az óriási gépek ragyog­nak a jólápoltságtól. Büszke is Kriska Ferenc művezető elv társ a gépeire, amelyek tisztaságáért, működéséért őszinlito felelősséget érez — és mégis — az egyik ha­talmas gép áül. ölen-hatan áll­nak a gép körül. Elindítják, aztán újra leállítják, közben olyan áb- rázattal néznek rá mint ahogy az orvos néz betegére, akinek éppen a pulzusát vizsgálja, Ag- gódfiísk ezért a gyönyörű, hal'ai- mas gépért, amely az övék, amely a dolgozó népé. Büszkék rá hogy ilyen gépük, ilyen gépeik vannak. Az egyik ember, aki a gépet vizsgálja — amint később kidé. rül — valódi orvos: a. gépek or voaa. A Ganz-gyárból hívták le, hogy vizsgálja meg a gépet, mert valami baja van. — Működött ez egészen jól — mondja — azaz kiáltja Kriska elvtárs a dühöngő zajban — de a hangjából észrevettük, hogy valami hibája van. A kis hibából lesz a nagy. Könnyelműség lenne arra várni, mikor már a nagyobb baj bekö- veükezik- A Ganz-gyár elküldte az egyik konstruktőrét, aki máris megái lapította a hiányosságot Egy kis alkatrészt, kellett kicse­rélni. Most már nyugodom, dol­gozunk vole, merit tudjuk, hogy rendben van. Egy női dolgozó jár a hatalmas gépek között. It't-oíí igazit va- ‘lamit. Látszik, hogy alaposan megismerte már a gépeket, a gépek munkáját — 14 uő dolgozik a lelcpÖBkoií jegyzi meg Krtska elvttiára, — Gépészeti szakiskolát végeznek Egyaránt jól viszonyulnak a ta­nuláshoz és a munkához, ügy megszerették a gépeket mintha kicsi korukban babák helyett gépekkel játszottak volna- Dicsérő hangon beszél Toplak Irmáról, Pöszél Eleiről s még' több női dolgozóról, de aztán ■elmondja, hogy köztük is akad bizony egy-kettő, aki nem veszi komolyan a tanulást, pedig, ha nem tanulnék, nem tehetik k a vizsgáit, nem maradhatnak a gépek mellett ment ezeknek nagy értékű gépeknek a kezelését nem bizhatják képzetlen embe­rekre. A konipresszobházban valami­vel kisebb a zaj, de a belépőt már az első pillanatra lenyűgözi ,a látvány. A hosszú helyiség­ben, melynek alig látni a végét, sugár egyenes vonalban állnak és dolgoznak a gépek, a kompresz- szorok. Úgy tűnik, min!ha ez a sok gép csak úgy magától, min­den irányulás nélkül dolgozna _ me rt embert nem látni. Valójá­ban. 7 dolgozó kezeli az összes gépet, de nemes?k a hét kom­presszorkezelő jó munkájától íügg, hogy ezek a gépek mennyi gazolint sűrítenek a gázból, mert ebben már része van a sze­relőcsoport és a villanyfejleszíc- gépek dolgozóinak jó munkájá­nak is. Rákosi elvtárs születésnapjára vállalták, hogy 70 tonna, nyers­gazolinnal többet termelnek. Vállalásukat később 120 ienníTra emelték ruár 20-ra 1 millió 273.000 köb­méter gázzal többet termeltek. Munkájukon meglátszik, hogy ez az üzeni sztahánovista üzem. Kriska elvtárs büszkén jelenti ki: — Úgy dolgozunk, hogy ezt ia szintet állandóan megtarthat suk. A jó szervezéssel elértük, hogy egy 50 órás munkát 16 óra alailt végezltünk el. Jól emlék­szünk még arra, amikor Dombai ék azzal ijesztgettek bennünket hogy nincs olaj s hamarosan mindannyian munkanélküliek le­szünk. Ha Eombaiék irányítanák a munkát, biztos, hogy jóslatuk már beigazolódott volinc. Nagy hálával tartozunk pártunknak, hogy felismertle és elűzte az el­lenséget. Dombaiék futása óda ál landóan nőit üzemeinknél a dol­gozók száma s áU ndóam jobb lett a helyzetünk, de a munkán­kat is mind jobban megszeret'ük. Eredményeik egyedüli titka, hogy szeretik a pártot, szerdáik munkájukat és törhe­ted énül hisznek abban a szép jövőben, amely felé pártunk ve­zetésével hahónak. Éppen ezért szeretnék, ha a pártszervezet j°b- brrrti foglalkozna velük, ha Orsós elvtárs többször megjelenne _ a telepen s a pártbizottság tagja1 elbeszélgetnének a dolgozókkal Még mindig jóleső érzéssel beszél­getnek arról, hogy a múlt hé­ten Czigány elvtárs, a pártbi­zottságtól meglátogatja őket és beszélgetett velük, érdeklődőt!, hogy mik a hiányosságok és a pártszervezet hogyan segíthetne munkájuknál- Ez az esett azt mutatja, hogy ű dolgozók őszin­tén szeretik a pártot, bíznák ben. ne és szükség esetén a párttól vártnak segítséget. — Czigány elvtárs megdicsért bennünk az építkezésnél végzet) jó munkáért — mondják a dol­gozók. Látszik, hOfTy nagyon ml esik nekik ez a dicsérett. A pártitól a bírálatot is szívesen fogtdják- mert tudják, hogy a párti bírálata mindig az 6 hasz­nukat s rajtuk keresd ül a dol­gozó nép valamennyiünk elő­nyét szolgálja. Igyekezzen teháít a pártbizott­ság a kapcsolatait — a személyi kapcsolatokat i* mindjobban elmélyíteni a Gazol hí lelep dolgo­zóival­A dolgozók csartlakoefcak a_ 10 perces mozgalomhoz, a Rőder- mozgalomból is kiveszik a részű. két, de azért még mindig akad­nak olyanok, hogy az a bizonyos 10 perc nem válik náluk a 'ter­meié® előnyére, mert napköziben helytelenül ha-sználják ki a mun­kaidőt- A pártbizottság, ha több­ször tfesz látogatást a Gazolin- telep dolgozóinál, nyilván ez a hiányosság is megszűnik. TaJcács Elemér Már most keszfiljunk fel az első tavaszi munka, a simitóíEás elvégzésére s már ennek teljesítésével is 86 százaléknál tartanak. — Túlteljesítjük — mondja Róka József, a szerelőcsoport dolgozójjr~ — A pártnak és Rákosi eMáísnisk köszönhetjük. hogy ezen .a helyen, itt a gazolintelepen békében dolgozhatunk. A pártnak köszönhetjük, hogy ezek a gyö­nyörű gépek, amelyekkel dolgo­zunk, nem az amerikaiaké, hanem a mieink. Vigyázunk is ám rá­juk, hogy ne essen bennük hibe. Tudjuk, hogy egyetlen gép egy órai állása legalább ezer forint kárt jelentene termelésünknél. Magasnyomású gáztermelésre is tettek felajánlást a Gazolin-e- tep dolgozói- Azt vállaltál:, hogy március 9-ig 700 ezer köbméter­je WMmftiuek többet s már feb­Az őszí mélyszántással a t'éii csapadékból egy bizonyos többlet- mennyiséget tároltunk. Most az a feladat, hogy ezít a nedvességet a növények számára meg is őrizzük. Az őszi mélyszántás a talaj víz- tároló képességét 45—50 százalék­kal növeli és ha elmulasztjuk vagy későn végezzük el a csapadék megőrzését szolgáló munkát, a si- mátózást, akkor 35—37 százaiéi: az a c9apadékveszteség, amely a ta­vaszi szárító szelek hatására ve­szendőbe mehet. Ez azt jelenti, hogy kataszteri holdanként 4— 5.000 hektoliter vízzel lesz keve­sebb a vízkészletünk. Tehát ha kora tavasszal, amikor már rá lehet menni a talajra, az összes őszi szántást haladék nél­kül elsimítjuk, igen nagymennyisé­gű csapadékot tudunk biztosítani a növények számára. A simdtózás fából készült simi tokkal, vagy esetleg szekéroldallal a barázdák­ra átlós irányba (rézsűt) végez­zük, így a barázdaonnokalt lesimít­juk és a talaj felületén vékony szigetelőréteget hozunk létre. A simitózás előkészítési munkái­hoz már most hozzá kell fogni, ki kell javítani és rendbe kell hozni a simitókait, ha ilyen nincs, még a munka megkezdéséig hátralévő időben házilag készíthetünk, hogy ne akkor töltsük véle az időt, ami­kor a munka sürget- A talajsnm ó elkészítéséhez 60X60 mm-es 4—5 fagerenda szükséges, ha azokkal 2.5 ni fogás-szélességet akarunk biztosítani. A gerendák egymás­közti távolsága 150 mm. A Esnntő elé fogakkal ellátott szögvasat is álfcahnazhatuhk. Egy ilyen simi!ót két lóval megfelelően tudunk von­tatni. A traktorok után több tagú talaj simi tót is kapcsolhatunk. Az egyes gerendákat célszerű ! ánccal összekötni. Fogjunk hozzá azonnal a simi* íózás előkészítéséhez. Az irodalomtörténeti társaság megyei munkája ö Lolgozo népünk politikai öntu­datát. kulturális életének színvo­nalát emelik az Irodalomtörténe­ti Társaság Zala megyei irodal­mi előadásai. POLITIKAI JELENTŐSÉGE VAN özeknek az előadásoknak: a> dol­gozók megismerik a magyar múlt irodalmi hagyományait. Tisztán látják, kik voltak azok a nr gyár írók, akik évszázadok­kal ezelőtt harcoltak a magyar dolgozó népért Ezekben az elő­adásokban az előadók minden ■haladó értéket feltúrnak, min­den iró jelentőségét összekap­csolják a mai élettel. A szocia­lizmus építésében dolgozóink számára szellemi életük emelke­dését jelenti, ha haladó íróinkat is megismerik és munkásságuk­ról fed !a képük van. A marx- izmus-üeninizmus eszméin n e- velkedő dolgozóink tisztán. látják, milyen örö­mes életet jelent számukra a fel­szabadulás, melyet a hős szov­jet népnek köszönünk. Politikai­lag ezek az előadások a szocia­lista realista művészetet mélyi tik ©1 a falusi és városi dolgo­zók közöli Mindig ut-lnak a nagy Szovjetunió példájára, iro­dalmi hőseire. Mindig összevetik a kommunizmus építőiét az át­kozott múlt senyveivel. Haladó irodalmi hagyomá­nyaink arra tanítják dolgozóinkat, hogy mindig lás­sák: minden időben vokak em­berek, akik szót emeltek az el­nyomás és kizsákmányolás el­len. Ezt megismerve — az elő­adásokon keresztül — még job­ban értékelik majd politikai szabadságukat és még öntudMo- sabban építik hazánkban a szo- cializmusit. j d< Az előadások után yBHak, s k: hozzászól árt ok vannak. Megkér-1 deák a dolgozók, vájjon marxista vofi-e Petőfi Sándor? Az előadó felelete megvilágítja a kérdést: Petőfi nem volt maixista. do csontja velejéig hatod rá a nagy francia forr ad- lom. A forradal­mi eszme haláláig lelkesítette őt, maga pedig nemzetét szólí­totta harcra az elnyomó osztrák uralom és kizsákmányolás ellen. Haladó iró voll-e Arany Jáno., kérdezte egy bánokszentgyörgyi hallgató; Az előadó felelt: igen, haladó iró volt. Ekkor felállt egy másik dolgozó és igy foly­tatta: Arany János a haladást szolgálta. 'Mi dolgozó parasztok pedig hogyan szolgáljuk a ha­ladást? Úgy és azzal szolgáljuk, hogy belépünk a termel öcs oport- ba, mert a termelőcaoport szocia­lista haf'dás a dolgozó paraszt­ság uj életében. HIÁNYOSSÁGRÓL IS SZÓLUNK Az üzemeknél még nem tud­tuk oly mértékben kiterjeszteni az előadásokat, mint azr szeret­tük volna, s mint az kívánatos lett volna dolgozóink számára. Ezen a hiányosságon javítunk: a megyei SZOT segítségét is kér­tük s meg is kaptuk Munkánk minden mázza na ában éreztük és megkaptuk pártunk segítségét. Az előadások nyomán tisztán látszik: dolgozóink öntudatosan végzik a szocializmus építését, szerelik és olvassák Gorkij és .a nagy szovjet, írók műveit, még jobban szeretik a Szovjetuniói, hazánk felszabadítóját, egyre többet olvasnak haladó magyar Íróktól. Sokan kedvet kapnak az Íráshoz. TOVÁBBI MUNKÁNKBAN IS pártunk. útmutatása lesz a, mérvadó, továbbra is a zalai dolgozóink kulturális színvonal ÚJ kívánjuk emelni. Morván Gyula A zalaegerszegi BELSPED jó egynéhány kocsival bonyolít­ja le a szállítást, amihez kocsi­sokra is van szükség. Csak az a hiba, hogy a kocsisok zöme nincsen tisztában azzal, hogy a közlekedésirendészet mi fán te­rem? Ha ismerik is, azt gondol fák, hogy azt csak a gépkocsive­zetők részére találták fel­Pedig a közlekedés zavartalan lebonyolításához nek'k is hozzá keli járulni, legalább is annyi val. hogy a közlekedési szabó Iyokat betartsák. Kezdjük csak reggel: többen kurjongatva vágtáznak a váro­son végig a dolgozók tulajdonát képező lovakkal, kocsikkal. nyargal sokszor A határon innen — a határon túl A halárt az olvadó hó borítja, amelyben nehezebbé vált a lépés, A hirtelen melegben olvadásnak indult a hó és a mezők megtelnek vízzel, A dolgozó parasztok lapát­tal nyitnak utat a víznek, hogy az lefolyhasson. A községtől nem messze fekszik a major, ahol az­előtt földbirtokos tanyázott. Volt cselédei a felszabadulás után sa­ját gazdáivá váltak és nagy gon­dossággal ápolják a földjeiket. A határban itt is. ott is 'lehet látni már dolgozó embereket. akik igye­keznek elvégezni munkájukat. Gu- csai és Kovács bácsi a mezont on összetalálkoznak, majd együtt­mennek. Elég messze kell nekik menni a majortól. Menetközben beszélgetnek a tavaszi munkák­ról; ki, hogy végezte télen az elő­készítő munkát. Majd megszólal QycsCii: —- Én már kitisztítottam a vető­magomat, hogy időben el tudjam vetni a földbe. — Kovács István sem maradt adósa c szónak, Az idén már én is elvégez­tem ezt a munkát, okultam a múlt hibáiból. Amikor egész télen halo­gattam és végül a hanyagságom, miatt szemetesen kellett elvetnem az árpát és a zabot. Miközben beszélgettek, jó hpsz- szu utat tettek meg, már egész közelértek a drótsövényhez. Ko­vács István megáll. — Nézd csak komám — és kezé­vel a drótsövény mögé mutat, ahol a hóból még sok helyen ki­ágaskodik a kukoricaszár. — Ez azt jelenti, hogy odaát sok a fel nem szántott föld, Nem is tudom elgondolni, hoa tavasszal ho­gyan fognak vetni, vagy egyáltalán elvetik-e azokat a földeket? A két gazda hosszabb ideig el­gondolkodik, majd Gucsai meg­szólal. — Nem is csodálom, hogy a jugoszláv dolgozó parasztoknak nincsen kedvük dolgozni, hisz Tito és bandája szabadkezet en­gedett a földbirtokosoknak és az embernyuzó kulákoknak, akik szi­poly ózzák a jugoszláv dolgozó pa­rasztokat és továbbra is kezükbe tartják a földnek a javát. A Sza­bad Népben olvastam a multko- rokban, hogy Jovanovics Dómján jugoszláv főhadnagy nyilatkozatá­ban elmondta, hogy Tito Jugo­szláviájában a polgári lakosság sorsa még ezerszer rosszabb. Az országban ma borzalmas az éh­ség és a nyomor. Soha nem lehe­tett látni Jugoszláviában annyi rongyos embert mint most. A falu a kuláké, azok irányilják az életet. *— Nem is csodálom, hocy igy megy a munka, hiszen a szövetke­zeteket is a 40 holdas kulákok vs° zetik, qkik nem dolgoznak. Tér, mészetesen a jugoszláv dolgozó­parasztok gyűlölik ezeket a ti­ame­egy­toisla kulákszövetkezeteket, lyek minden terror ellenére másután hullnak szét. — Ezért kell nekünk jól dolgoz­nunk és a begyűjtésit is idő elölt teljesíteni. Erősödjön és gazdagod­jon országunk. így vélekednek dolgozó paraszt­jaink a jugoszláv nép hóhérairól és azok. akik a határszélen jár­nak, azok előtt napról-napra vilá­gosabbá válik, hogy a jugoszláv nép milyen nyomorúságban él. A szántatlan föld mind azt bizo­nyítja, hogy a jugoszláv dolgozó- parasztok nem segítik Tito kor­mányát. A jugoszláv nép napról- napra fokozza a harcát a nép zsarnokaival szemben ás ebben a harcban helytállnak a dolgozó- parasztok is. Mindennapossá vált a falvakban a gabonaraktárak fel- gyujiása A parasztok otthagyják a földjeiket műveletlenül. Er‘yre erősödik a nép ellenállása Jugo­szlávia legzzörnyübb gyilkosaival, Titoval és a gyalázatos amerikai gazdáival szemben. Ebben a harc­ban egyre több jugoszláv harcos születik és keresi fel az erdőkben szervezkedő partizánokat. akik rettegésben tartják véreskezü el­nyomóikat. fPapszt László) Vasárnap 1952, iebr-24. Ilyenkor előszeretettel mák az u ca közepén, egymás mellett, párosával is. Nincs olyan szépen szóló autö- kiirt, mely eljutna füleikhez. Ha a gépkocsivezető a hatésnélkiili kürt jelzés uán szavakkal kéri őket a kitérésre: vastag választ adnak' A BELSPED vezetősége for dilson gondot a dolgozókkal ilyen irányba® való foglalkozás­ra is: ok'ássák dolgozóikat a közlekedési szabályokra. Zala­egerszeg jelentősein megnöveke-’ dett forgalmának zavartalan le- bocyoliiása egyformán érdeke a gépkocsivezetőknek s a fogaios kocsiknak is. melyhez szoros együttműködésre és megértésre vau szükség. Párliíjrek Február 27-én délután 3 óra­kor a politikai gazdaságtan fel­sőfokú tanfolyam hallgatói ré­szére előadást és taakörfogl3lko- zást tartunk o IV. téma első két­heti anyagából­Február 28-án délután 3 óra­kor sí SzK(b)P Története felső­fokú tanfolyam hallgatói részér© előadást és tankörfoglalkozast tartunk­Február 27-én este 6 órakor a párt, állami és tömegszervCzeti funkcionáriusok részére nemzet­közi kérdésekből konzultációt tartunk. Mindhárom fonlalkozás helye; "alaegerszeg Párfoktafás Há2a. Elmaradás indokolt ese be« 1$ csak a Megvebizottság engeáé Ivével lehetséges. MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÁGIT PROP. OSZTÁLY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom