Zala, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-02 / 27. szám

A DOLGOZÓK LEVELEIRŐL *2 a&Üfn etoára ^rra tanít ^ mietet, hog?;' ,-a vezetek ábjp>asfflí«j»ta egymagában nem «-’»geßdö a helyes " vezetődhez, hogy következésképpen, ezt u ta­pasztalatot, a vezetők tapasztala­tát iki kell egészíteni a tömegek tapasztalatával. a munkásosztály tapasztalatával, a nép tapaszta­latával.“ Hangsúlyozza, annak je- ientőségéb. hogy „figyelmesen hallgassunk a tömegek hangjára, az egyszerű párttagok hangjára. *az úgynevezett „kisemberek“ hangjára, a nép hangjára“ .„Helyesen vezetni — fsait ja Sztálin elvtárs — azt jelenti: elő­ször. hogy megtaláljuk a kérdés helyes megoldását, a helyes meg. oldást pedig nem lehet megta­lálni. ha nem vesszük figyelembe a tömegek tapasztalatát, — a tö­megekét. amelyek sajáo bőrükön tapasztalják ki vezetésűnk ered­ményeit; másodszor, hogy megszervezzük a helyes megoldás kivitelezését, amit azonban nem lehel megten­ni a tömegek közvetlen t’egilsége nőikül; harmadszor, hogy megszervez­zük a megoldás kivitelezésének ellenőrzésé»-, amit megint csak nem lehet meglenni a tömegek közvetlen segítsége’ 'léikül.“ Pártunk és a tömegek megbont­hatatlan kapcsolatának kifejezői, ti pártszervezetek irányító és ve­zetőtér epének ilyen pótolhatat­lan támaszai a dolgozók levelei is. A levelek tízezrei, amelyekkel a kommunisták és a pártonkivü- liek legkülönbözőbb rétegei párt- szervezeteinkhez és a pártsajtó- íiüz fordullak, hatalmas mér ók­ban elősegítik a helyes vezetés egyik alapfeltételének kialakítáí- sát; egyesitik a vezetők és a ve­zetettek tapasz :alatap. Leveleik utján a dolgozók széles rétegei közvetlenül belekapcsolódnak a közügyek intézésébe. í enin és Sztálin, a Bolsevik Párt Aíí első piiliapai'tól kezdve felismerte a dolgozók le­veleinek jelentőségét. „Mindenkit kérünk, de különösen a munká­sokat, hogy levelezzenek velünk“ — irja Lenin 1904 decemberé­ben a „Levél az elvtársakhoz“ ci. mű röplapban és kéri. hogy „ol­vassák fél ezt a levelet milden és mindenféle gyűlésen, körben, alcsoportban stb.. a lehető leg­szélesebb körben“ és írják meg, hogy a munkások hogyan fogad t'ák ezt a felhívást, a lenini Iszk- ra, a cári elnyomás legsötétebb éveiben a forradalmi harcOf ve­zető pártlap, majd az 1912-től megjelenő leaini'-szálini Pravda számára az éltető levegőt jelen­tette az a sokezer levél, amely a munkások és parasztok egyszerű, világos, igazságérzettől átfűtött szavaival számolt be az önkény, a kizsákmányolás, a rablóbábo- ruk ellen folytatott harcról, azok­ról az eseményekről, amelyek a világtörténelmi ők ében győzel­met megérlelték, a bolsevik saj. tó számára születésétől kezdve törvény a lenini megállapítás: „a lap akkor lesz eleven és életké­pes, ha öt vezető és állaidóan iró irodalmár mellett — ötszáz és ötezer nem hivatásos irodai már munkatársa lesz.“ a Prav­da és a többi szovjet lap soha­sem feledkezik meg erről a taní­tásról. a legnagyobb figyelemmel tordulnak mindenkor a dolgozók levelei felé, meghakga ják a le­velezők tanácsait, észrevételeit, teljesítik a nép és a szocialista haza javát szolgáló kívánságai­kat. tatában, fogékony, az igazság tüzétől lángoló, leleplezni, hi bóinkat minden áron javítani kiviáaiió emberek, akik nem fél­nek a golyótól. ■— ezeknek az embereknek kell szerintem az egyik fő emelő szerepói botölto- niiök hibáink kiderítésében és helyi párt-, valamint szovjet építőm unkánk megjaviiáeábam (Sztálin) Ezért szervezzük, szélesítjük mi is suin'elenül u munkáspa raszt levolezőrnozgalmiat, a birá^ lat és önbirálat kibontakozása nak pótolhatatlan, eszközé', munkánk ha túrna« erő tartalé­kát és támaszát. A dolgozók egyre növekvő számban keresik fel leveleikkel pártszervezeteinket is. Leveleik felőle ik a termelés, az élet min­den torüle'ét, számon tartják győzelmeinket és munkáink hiá nyess ága it- Bátor bírálattal fel­tárják a hibákat, javaslatokat tesznek e hibák kiküezöbö'ősére. Felismerik és leleplezik az el­lenséget; soraikban a tömegek ébersége, az ellenség iránti olt- hutat'an gyűlölet, pártunk, szo­cialista hazánk iránti szeretet és- hűség jut kifejezésre. P ártszervezeteink, pártbi­zottságaink egyro növek­vő gonddal és figyelemmel for­dulnak a dolgozók levelei felé, kivizsgálják ós eintázik a dol­gozók bejelentéseit, panaszait, egyre fokozottabb mértékben 'á maszkodnak a dolgozók építő ja viaslataira, kezdeményezéseire. A pártszervezetekhez ós a saj­tóhoz érkező leve'ek iránti fi­gyelem, a levelekben felve'ett problémáik elintézése, kivizsgá­lása Jerén tapaszta'ható fejlő­dőé ellenére, még nem kis szám­ban akadnak szerkesztőségek, pártszervezetek, funkcionáriu­sok ,<akik megterhelésnek érzik a dolgozók leveleivel va'ó beha- ó foglalkozást. Pedig, a,ki lebe csüli a do’gozók leveleinek je­lentőségét, formálisan, felülete­sen kezeli bejelentéseiket javas tataikat — az akarva-ak<arat a­nul a néptől elszakad', bürokra Iáknak, kiskirályoknak, az eh 'enséges elemeknek nyűit segít­séget a biná’at elfojtására, a pártszervezetek sikeres munká­jának alááeáS'ára irányuló törek­véseikben. A.pártsajtó és a pártszerveze­tek kötelessége, bogy minden ér­kező bejelentést a lehető legrö­videbb _ időn belül kivizsgá ja- nak, elintézzenek- Meg a legsze mély-csebbnek látszó bejelentés is egéisz sor hiányosság feltárá­sának és kikügzöbö'ésének alap­jává válhat s ezáltal közüggyé válik- A dolgozók leveleit tehát minden esetben közérdekű ok­mányokként kell kezelni, bizkr ei'amii kell az ügy kivizsgálásig alapján meghozott határozat végrehajtássá' és a szerzett ta­pasztalatoknak a munka min­den területén történő általáno­sítását, fel baiszniáilását M indez nemcsak a közvet­lenül pártszervezeteinkhez küldött levelekre vonatkozik- Ugyanilyen gonddal kc'l fog­lalkozni a fe'sőbb szervektől és a pártsajtótól kivzsgálásra vagy intézkedésre megküldött levelek­kel Szűnt,e'enül fejleszteni kell sajtónk levelezőmozgalmát is a Szabad Néptől egészen a helyi Sajtóig­Pár tb i ?. o ttgiág a i nk, szervező- tcink munkájában már eddig is számos helyes kezdeményezéssel tála koztunk ezen a téren. Szá­mos megyei bizottságunk, a propagandisták, az újságok és a szerkesztőségek feladata. A párt- szervezetek. propagandistáink, agitátoraink .-izótea körben ma­gyarázzák meg a pánhoz, a párt- sajtóhoz irt levelek hatalmai jelentőségét, végezzenek ilyen irányban általános felvilágosító és ne ve,lomunkat. Nyújtsanak cé­gi'séfföt a pártlapok lovelezőkö rcinek munkájához, támogassák a levelezők ncve'ósét, vonják bo a levelezők minél szélesebb ré­tegeit a partoktatásba, szervezze­nek számukra iismer'etö elő­adásokat. vitassák meg a leve e- zők egy-egy csoportjával a járás, község, üzem, tszcs legfontosabb kérdéseit. A pártszervezeteknek a levelűzömozgalom kiszélesítése érdekében végzett segi'ő mun kája niem pótolhatja az egyee szerkesztőségek szervező ós ki­válogató munkáját. Az OK(b)P XIII- kongresszusának határoza­ta külön is fölhívja a figyelmei arra. hogy a „párt óe szakszer vezetek által a munká&levelezők iránt tanúsított figyelemnek eem- mieeotre sem szabad gyámkodás­sá, (az a'sóbb sejtek, az üzemi bizottságok e'b. cenzúrázásává) változnia-* A/t uwifta püri»ssrva»5i iföíer ieasége, hogy funkcioná­riusainkat, p árt 'ag« águnkat, egész népünket a bírálathoz va­ló kommunista viszony szelle­mében nevelje, — « ezzel is se­gítse fe színre hozni a tömegek alulról iővő kezdeményezéseit é« bírálatát. Ezt a, nevelőmunkát mindenekelőtt személyes példa- adással, a, dolgozók leveleinek megbecsülésével, u munkások, parasztok, értelmiségiek jeladá­sainak fokozott figyelembevéte­lével, — .o, közvélemény pa­rancsnokaira* való támaszkodás­sal eegiteék edd* Támog issük levelezőinket a maradieág ellen, az uj, a szocia­lista érdekében vívott harc te­rén, nyújtsanak közvetlen se­gítséget és véde’met nekik- Lép jenek fel az aluliról jövő birá’at ée kezdeményezés elfojtására irányuló ’egrsekélyebb kisórV tekkel szemben is ós nyilvánosan torolják dv g azokat. Szűrük fényeként őrizzék a levelez*4«, a bírálat, a kezdeményezés szabad­ságát és nyújtsanak minden esetben mótó e’égtételf a sérel­met szenvedett levelezőnek. A pár'ezer vezetek tekintsék munkájuk egyik fontos fokmérőjének a dolgozók által hozzájuk áB as alap sajtójához, a faliujfiégokhoz iyb leve ek számát- Járási, megyei, üzemi pártbizo'tságainknak, uj-* ságszerkesztőségoinknek is vilé>- gosan kell Látniok. hogy munká­juk eredményessége a hozzájuk érkező levelek mennyiségében éc> minőségében is kifejezésre jut. A levelezők népi mozgalma egész párt és állami demokrá eiánk sarkalatos pontja, a he lyea vezetes kialakhásáu&k egyik, alapfeltétele. A levelezők munká járnak elősegítéséért való küzde-i lom nemcsak a kommunisták ’ nak, de hazánk minden beosüle^ tes polgárának is kö’eessége- Most, amikor egész népünk még fokozottabb szeretettel fordul a. tizévé« fennállását ünneplő Sza­bad Nép és vele együtt az egész újjászületett, ezocia ista magyar saj’ó felé, amikor ebből az al* kálómból február 2 án 6s 3-áu összeül a magyar sajtó leveler zőinek első országú© értekezlete, még fokozottabb gonddal és fi­gyelemmel kell fordulniolc épi- tőmunkánk bátor harcosai, a le­velezők felé, cs az eddiginél is fokozot’ahban kell a dolgozók töveiéire támaszkodnunk. Láng István Miért léptem be a termelőszövetkezetbe? A TSzCs tagság® sokszor panaszkodott, hogy a traktoris- Iák nem mindig művelik, megfe Időén>, a földeket és ezért sok­szor nem érték ej /ízt a magas terméseredményt, melyet a gépi munka alkalmazásával el lehet érni a nagyüzemü gazdálkodás­ban. Mi ennek az oka? Elsősorban is az, hogy íraktor'isiu nem mindig dolgozott ugyanabban a TSzCs.ben, vagy ha oft ís dolgozott, nem érezte magáénak a földet, nem érde­kelte, hogy mennyi lesz a ter­méshozam, hiszen a traktoros a elvégzett munka mennyisége után pénzben kapta fizetését a gépállomáson. De a TSzCs tag. sága sem érezte magáénak a traktorost és bizony nem mindig bántak a traktonstáklzal a leg­jobban. Előfordult az is, hogy még szállást sem adtak. Ezeken a hibákon rm traktoris ták is tudunk változtatni, csak meg kell keresnünk az utat. Ez az ut az, hogy lépjünk be a TSzCs-bc. Én már ezt az utat választottam. A márokföldi „Haladd?' ter­melőszövetkezetbe léptem, be. Ott fogok dolgozni egész éven át A minőségi munkára törekedem, mert most már én is döntően ér­dekelve vagyok a terméshozam nagyságában, mert már az el­végzett munkám után munkaegy­séget fogok kapni. A munkaegy­ségem nagysága pedig sokban függ átlói, hogy milyen munkát végeztem. A minőségi munka után nagyobb a terméshozam is. Most, hogy munkaegységgel fi­zetnek, nem lesz már gondom a fejadagra, takarmányra, zöld­ségre és még sok mindenre, mert mindezt megkapom a csoportban. Emellett a gépállomás sem feled­kezik meg rólam. Műszaknor- mánként 2.50 forintot, kapok gépkarbantartásért ós ha dekád normámat túlteljesítem, még kü­lön prémiumot is kapok, ami ha­vonta 300 forintnál többet i$ ki­tehet, Attól függ, hogy mennyire teljesítettem túl a dekád normát Kormányzatunk is gondoskodott rólunk. Munkaegységenként 3 kg búza van biztosítva számunkra és minden hónapban ahány mun­kaegységet elértem, annyiszor 4 forint előleget, kapok. Ha mind­ezt összeszámoljuk-, bizony igen szép összeget keresünk egy év alo.tr.. A mi gépállomásunk dolgozói­nak már több mint a fele belé­pett a TSzCs-bc, de vannak chjar~k is, akik még húzódoznak, azt mondják, még ráérek, gon. dolkozom; de van olyan is, aki az ellenség szavára hallgat, aki fél, hogy kevesebb lesz a kere­sete, ha munkaegységben lesz az elszámolva. Én azt mondom ezeknek az ingadozóknak, hogy pártunk még mindig csak olyui javasolt, ami a dolgozók érdekeit szolgálta. A párttitkár elvtárssal ki is számoltuk, hogy kb. mennyi lesz a keresetem Ha teljesítem a. napi normá­mat, ezért kapok 2 munkaegíjsé- get. Ha munkaegységenként pénz­re átszámítva csak 15 forint esik. akkor ez 30 forintot tess ki Emellett a gépállomásról kapok gépkarbantartásért 2.50 forintot, tehát összesen 32.50 forintot tesz ki a nerpi keresetem. Ehhzz rriéc hozzá jön a túlteljesítésért járó prémium is. Azt hiszem, hogy es a példa a legjobban bebkonyitja, hogy pártunk a mi érdekünkben javasolta a munkaegységben va­ló elszámolás bevezetését és ez. zel egyidejűleg, hogy a traktoris- ták lépjenek be a TSzCs-be. Azért Írtam meg ezt a levele­met, hogy minden iraktorifffar, előtt világos legyen, hogy saját érdeke, ha belép a TSzCs-be. Traktoros e}vtársak! Ne hal- gassatok az ellenség Szavára, kö= vessétek azoknak a traktoristák­nak a példáját, akik rruir belép­tek a TSzCs-be, Ha mint csoport= tagok fogunk dolgozni, jobban fo­gunk vigyázni a minőségi mun­kára, több lesz a csoport tér- mé se, ezzel emelkedni *og ez egész csoport jövedelme, persze a miénk '<? és a főbb ter.ivft'?'! elősegítjük ötéves tervünk telje­sítését és csapást mérünk a' im­perialistákra és a mi gépál lomá­sunk szomszédságában acsarkodó Tito bandájára. CSEKE ALADÁR TSzCs tag, trak oros. Csesztregi gépállomás, Minden gazdát érdeke! Végezzük el a téli fatisztogatási munkákat a gyümölcsösökben! Szombat, 1952. febr. 2. 3 Alihoz, hogy a gyümölcsfáink a következő évbei nagyobb term^Sit hozzanak, feitétieinül ki kell hasz­nálni a téli nyugalmi időszakot a fatisztogaí'ási munkák elvégzé­sére. A fatiszt ogat ási munkák, uak az a céljuk, hogy megsemmi­sítsük a kártevőket, a gombabe- Icgségeket és elősegítsük későb. bi permetezések hatásái. Ezeknek a munkáknak a során számos betegséget, mint például Yért&tii, monillia. sfb. teljesen meg is semmisítünk. A fatisztogatás során első te. endőnk legyein a száraz, beteg ágak levágása. Le kell vágni a fakoronáról minden elszáradt, od- vas, szuvas, erősen vértetves, vagy ráksebes ágat. gallyat, vesz. szót, egészen a tövénél. Nem sza bad csonkot hagyni, mert az idő. vei be'korliad és veszélyezteti a fa életét. Az ágiak levágásánál ne baltát, hanem fűrészt használ- ;unk. még pedig úgy, hogy a vas­tag ágat először alulról fűrészel­jük be néhány ujjnyira, ezután foly tassuk ezt a munkát felülről. Azért kell ezt így csinálni, mert ellenkező esetben a lezuhanó ág a fa héjjáf behasitja­A kártevők elleni védekezést szolgálja a fán maradt hernyó­fészkek leszedése. A hernyók ál­talában száraz levélcsomóikban húzódnak meg és ott telelnek ki- Ezeket a száraz levélcsomókat és gvüm ölcsim u nü á kát 1 e gcél szerüb. ben zsineggel kezelhető hernyózó ollóval szedhetjük le. A fatisztoga'ásí munkák során vizsgáljuk meg a vastag ágak -efelé néző oldalát, ahol a gyap­jaspille tüzi.taplóra emlékeztető szőrrel fedett .tojáscsomói varrnak, amelyekből tavasszal lombrágó hernyók kelnek ki. Ezeket a cso­mókat óvatosan kaparjuk le tóm. pa késsel egy edénybe és égessük el. A gyürüspille viszont a vékony gallyak, vesszőik között gyűrű alakban rakja le szürke tojásoso­méit. Ezeket a vesszőik végével vágjuk le és égessük el. Minden eltávolított ágat, galy- lyat még a tél folyamán tüzel­jünk el. Nem jó az, ha a kis ág- végeket elássuk, mert tavasszal a hernyók kikéinek és visszamász­nak a fára. A fák törzsét és vastag ágait kaparóvassai. majd drótkefével alaposan tiszti:suk meg. mert a törzs ós az ágak repedéseiben is igen sok kártevő húzódik meg té­len. A drótkefe a finomabb ré­szekbe is behatol. Ennél a mun­kánál vigyázni kell azonban arra, hogy ae sebezzük a fát az eleven részig. A fákon 'található sebeket gon­dosan tisztítsuk meg. majd fa- sebkezelövel kenjük be. Ha a fán odvas sebet látunk, alaposan tisz­títsuk ki és kenjük be sebkezelő, vei, majd tömjük bei cementha­barccsal- (ez az úgynevezett fa- blombálás.) A téli fatisztogatások során végezzük el a fiatal fák törzsé­nek körülkötéséf is tü-ikósgallyal, náddal, hogy uyulrágás ellen megvédjüic. Nem szabad kukon, cát. kóró*, vagy szabná haszná ­ul, mert ebbe r. mezei pocok fész- ke’ődik be és rágja Ic a fa kérge*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom