Zala, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-10 / 34. szám

Vonja le a tanulságot a Ruhagyár termelési értekezletéből a pártszervezet és az űb. & Búhxgyér termelési érteke»- Set« — amelynek felad a-a íer.t Waia aa eddigi eredményük meg­beszélése s a- további tennivalók metgjelöléso — csali részben sikerűm Mondhatnánk, maga az ér;ekez- let jó leüt volna, ha azon teljes számban megjelennek azok a do., gozók. akik.iek a részére előké­szítették. A meghatározás, hogy ^előkészítették" nera fed. a va­lóságot, mert éppen az volt »z értekezlet legnagyobb hiányossá­ga. hogy nem készítették elő. Az üb’ vezetősége, a szakszervezeti aktívák levonhatják a tanulságot mit jelent és miit von maga után. ha a dolgozókat készületien ül vi. szik értekezletre. Az értekezletet :féi3 3.ra hirdették s már jóval túl­lépték a meghatározott klót, ami­kor még mindig csak annyi tör­téit. hogy a gyár kijáratánál a dolgozók — .ehettek 100—150-e'n —*• türelmetlenül várakoztak... nem •az értekezlet kezdetére, hanem arra. hogy mikor mehetnek haza --- merthogy az ő műszakjuk már Héjám. Nők voltak valamennyien A férfiak az étteremben gvüle- keztek, Ugylátssik, hogy- a szak­szervezet őket jobban clőkészitet- te az értekezletre­Egyesek valósággal udvaroltak a portásnál hogy csak eresszék ki őket, de voltak olyanok is, akik az ajtó törött üvegén át meglép­tek s csak az udvarról — min', aki jól végezte do'gát — moso­lyogtak vissza, mi tégy jelezvén: ők már biztos helyen vannak — Elképesztő volt az öntuda'hiáiy. nak ez a szemléltető megnyilvá­nulása. A hibát helyrehozni nehezebb, mint megelőzni. .Ezt belátták a Ruhagyárnál is. Rájöttek: erőszakkal nem lehet a dolgozókat értekezletre vinni, ezért- aztán Horváth elv-társ be­jelentetne, hogy a termelési ér­tekezlet minden egyes dolgozó­nak egyformán érdeke s csak az húzódozik aki nem szívesen ve. szí ki a részét épi-ó munkánkból. — Aki nem akar résztvenni az értekezleten, nem tartjuk visz- sza — mondta Horváth elvtárs & ezzel kinyitották az ajtót. A várakozó tömegnek mindössze 45—50 száza.éka maradt vissza és vett részt az értekezleten. A te­remben azonban már előzőleg szép számmal gyülekeztek a férfi dolgozók ég az ömoidatosabb nők úgy, hogy az értekezlete^ megtart­hatták. A beszámolót Bakár Lajos te­remmester mondotta el. A Rá­kosi elv-társ születésnapjára teft felajánlások és teljeskések ismer­tetésével kezdte. A dolgozók iák mintegy 90 százaléka tett Maján. . last, ezeknek 27 százaléka már teljesítette is Rákosi elvtársinak tett Ígéretét. Ezekután a minőségi munka hiányosságáról,-a selejt növekedéséről beszélt Baikár Lajos. — Nem elég rugal­masak a műszaki vezetők — mon­dotta. — Ennek tulajdonítható, hogy egy,egy munkadarab 4—5- szörös utat tesz meg fe eslegesen. Gyakran előfordul hogy a hibás ruha darabolt a MEO visszaadja an.iák a dolgozónak, aki a hibát elkövette- A helyetu hol a hibát találta, krétával megjelöli. Mit tesz erre az öntői dadám dolgozó? A jelölésit élfüntötá és a ruha is. inét a MEO-hoz, de, mert a hiba kijavítása nem történt meg. új­ra és mégegyszer is újra vissza­kerül a dolgozóhoz. A beszámolóból kiderül, hogy o. műit évben. Sztálin elvfárs szü. letésmapjára teljesítették évi tér. vüket, de az 52-es év első hónap­jában alaposan lemaradtak. A február havi terv ismerte érénél hangsúlyozta Bakár Lajos, a ter­vet, csak úgy teljesíthetik, ha a mu lkához való viszony megjavi- tásával uj lendülé'Q* v sznek a termelésbe- A továbbiakban be­szélt a kesőmiövésekrőL, igazolat­lan mulasztásokról, egyszóval a munkafegyelem súlyos- hiányossá- gairól. A dolgozók ütó.gy résad válaL ta, hogy részit vesz a 10 perces mozgalomban de túlnyomó rész­ben megfeledkeznek arról, hogy a vállalás semmit se ér. ha aat nem teljesítik. Hibája volt a beszámolónak, hogy nem domborodott ki a párt szerepe. Nem beszélt Bakár Lajos tarról, mit tent a pártszervezet a hiá­nyosságok megszűnt eléséért*, mi­ben sebiti a pártszervezett, a szakszervezet, hogy a termelés le­tel hullámzó görbéjét, amiről Gerő elvtárs is beszélt, egyenle. resen emelkedő vonalai helyette, gifsék. Nyilván, nem közömbös a pártszerveze ín-ek a Ruhagyárban mutatkozó laza munkafegyelem. A beszámolókból annak is ki kel­leüt volna tűnnie, vájjon törté iti-e valami a munkafegyelem megszi­lárdításáért s ha igen. miért nem látszanak az eredmények? Kevés szó esett arról is. hogyan harcol a veze őség a selejt csők.* kenitéséént és a termelékenység emeléséért. A beszámoló során jól dolgo­zóikról, ső* jólteljesitő szalagokról is beszélt az előadó, de nem kér­te határozott formában a dolgo­zók javaslatait, hogy milyen utóra milyen eszközökkel lebe ne a rosszul telj esi* őket is az élen­járók mögé sorakoztatni. Az egyik hozzászóló elmondta, hogy az I. számú teremben nagy a fegyeloietleoség, Már a műszak lejárja előtt kez­denek öltözködni és Varga Erzsé. bet. valamint Deák Teréz a mű­szak alatt tanulnak slágereket s ezzel a szalag többi dolgozójának a munkáját is hátráltatják, Si- pog József munkaidő alatt megy le a boltba vásárolni. Az is kitűnt a hozzászólásokból, ^ hogy rosszak az ollók, mert a lakatos nem ért a köszörüléshez. A gond. noikság nem csináltatja meg a tö rö'it ablak okát. A hozzászólások során tárult fel az a hiányosság is. hogy a technológia nem ad műszaki le írást, s igv sok esetben a szalag vezető nem tudja, mit kezdjen. Szabó János műszaki vezető hangsúlyozza hozzászólásában, hogy a terv népköztársaságunk törvénye, melynek nem teljesíté­se vé kés cselekmény — bűntény a dolgozó nép állama, a szocia­lizmus épkése és a béke ellei. ; — Kezdetben — mondja Szabó János — dicséretet kaptunk Bu­dapestről. Abban az időben felfigyeltünk pártunk szavára, g azon az utón haladtunk, ame­lyet pártiunk kijelölt számunkra — voltak is eredményeink, Gerő elvtárs azt mo rdfa: .,A szocialis­ta iparnak nemcsak mind több és több árut kell termelnie, ha­nem mind jobb és szebb árut is“. Ami jó volt 1947-ben, az nem jó ma, mert a dolgozók igényével nőtt a szocialista kereskedelem igénye is. Szabó János rámutatott a mű­vezetők hibáira is, akik nem él­nek a minisztertanács által biz­tosított jogaikkal. Mindent a műhelybizofttságtól várnak. Utána Vidákovics János szó­lalt fel. Elmondta., hogy egy-két dolgozó hanyag ég rossz munká­ja miatt egész nap javítandók kel- lőtt. Hiányzik a társadalmi el­lenőrzés. Kifogásolta, hogy a mű. szaiki vezetők neun vizsgál iák meg kellőképpen egye's dolgozók ké­pességei-. s olyan munkára állá 1- iák, ahol nein felelnek meg. A felszólalást Némer Sarolta tá­masztotta a’á, A szabászaira olyan dolgozót küld ek. akit még a könnyebb munkánál sem tud­tak használni. Ahelyett, hogy so. gitejtek volna neki, a szabászá ­ra küldték Dómján — a szabá- zatról-már kél hónapja kéri a veze'ő éget hogy jav- ,sák meg a gépét, de még mindig nem tör­tént semmi. Sok hozzászólás hangzott cl. majd Zalai éri Ernő, a városi ta­rges fájgja saámoíBfc be a ReTtree-t­'közt helyzetről, a ts^rmelésrol. a további feladatokról. Beszámoló­jában elmondta: mi épült és mi épül az országban és a megyében. A beszámoló jó volt. értékes volt, csak éppen az voLj a hibája, hogy egy 2 órás értekezlet utál keile tt végig haliga tudok a dolgozóknak. Ha ehhez még azt is hozzászá. miijük, hogy az értekezletet hi­deg. fű etlen teremben tartó itták, akkor nem bojránkozhatunk meg azon sean hogy a dolgozók ára- dattszerüen hagyták el a termet, Ebből az értekezletből a szakszervezet levonhatta a tanulságot» Alapos előkészítés nélkül nem lehet érdemleges értekezletet tar. tani, A pártszervezet is tanul­hatott. Megtanulhatta, milyei súlyos következményekkel jár, ha nem fordítanak kellő gondot a dolgozók politikai nevelésére. Azok a dolgozók, akik az ajtó '.örötij üvegén át illantak el a gyárból, nem régóta dolgoznak szocialista szeMioríban, Nem fia. nu lhal Itták meg. hogy a termelési értekezleten a terv teljesítéséi készítik elő —- amalk a. tervnek a teljesítéséit, amely az ő-életük, az ő feiemellkedésiik útját is egyengeti Nagy l'ekdaj vár a Ruhagyár­ban a pártszervezetre. Rá kell vezetnie a dolgozókat, milyen kárt jelent népgazdaságunk szá­mára, a. ruha felesleges vándor­lása. mit jelent a laza munka­fegyelem. de arra is a pártszer. vezetnek kell me gr tan itta tía a dől. gozókat. hogy abban a gyárban, amely Zalaegerszeg, az egész me. gye és az ország büszkesége, a munkának is olyannak kell lenni, hogy dicséretére váljon a tlolgo z óknak. <T. E.) Eredmények és hiányosságok a szepetneki körzeti kuliurrersenyen Nem mindennapos esemény volt vasárnap (3-án) Szepetneken, A kora délutáni órákban egym- eu án futottak be a szomszédos közsé­gekből a szánkók, amelyekről pi­ros poztsgáfarcu legények és leá­nyok ugráltak le 6 egyenesen a kulturotihonba siettek, hogy fel­melegedjenek, Kulőurversenyre jöttek, hogy bemutassák Szepesinek dolgozói­nak, mennyit fejlődtek egy év alattit a szocialista kulturmunká- bam A hatalmas kuliurotthonban azonban csak a hideg kályha és falak fogadták az odaérkező ven­dégeket, ■— Menjenek a kocsmába addig míg nem lesz meleg — Szólt közbe az egyik jelenlévő —. mindjárt hoznak fáití. — Persze, ha erre vár­tak volna, akkor este 11-ig kellett volna a kocsmában maradni a ven­dégeknek, bár az öltözőben ekkor is csak füst volt. Mondták is az e«zteregnyeiek, sorolásiak, hogy jövőre már náluk is meg lehet ren­dezni a kulturversenyt, mert az idén felépítik a kulturotthontt. — Majd mi megmutatjuk a sze- petnekíeknek jövőre, hogyan kell megszervezni a kultarversenyt ■— mondták a rigyáci DISz fiatalok. — Megszerveztük ezt mi elég jól, hiszen 300 jegyet eladtunk elővételben -— válaszolt az egyik szepeíneki DISz-tag, — sőt a íárc- csoportunk is részt vesz a verse­nyen. Molnár Anna tanította be a táncokat 2 hét ala't. Dolgozunk mi, azonban a mi kuli urmunkán- kat nem sokra értékelik itt. leg­alábbis a tanácsnál nem. A lakos­ság, az eljönne akár mindennap is a szereplésünkre, dehát hideg ta- rerobe? Kértük, hogy egy kis tüz- revalót adjon a tanács, hogy be­tudjunk fűteni az előadóterembe, meg az öltözőbe, de egész héten nem tudtak fát szerezni. Vasárnap délután 4 órakor tudtak, biztos, A hareoló Korea főid lén „A békés hajnal országa“ ™ iov hívták valamikor Koreát. Ebbe a távo’i, de mégis hosszú ideje a világpolitika központié­ban szereplő országba utazott o tavaly augusztusban az MNDSz és az Qrszáoos Békefsmáes nő küldöttsége, hogy átadja a ma­gyar pép ajárdékait Korea hős fiainak A bízo'ts-áa tagjai sze mély esen győződtek meg arról: miként változtatták az ameri­kai imperializmus rspülőbom bái, hajóápvui, --A békés hajnal országé“-! lángba és vérbe bo­rult csatatérré. Ds meggyőződ­tek arról is, hogyan harcol, él, dolgozik ma a koreai ember a ’epnegyobb nehézségek között is- A küldöttsén meggyőződött arról, hogy pusztulás és szenvedés ki­séri az amerikai imperializmus útját és látta azt is. mHyen óriási áldozatokat hoz a békéért harcoló koreai nén- Erről szól az MNDSz és az Országos Béketanács közös ki­adásában meg jelent: „A harcoló hogy előbb nem is akartak. Ugylátezik Szepctneken a tanáé:-; :gves lapjainak nem szívügye a kultturmunka. pedig a lakosság örömmel menne a kulturotthonba szórakozni és tanulni. A DISz-fia. .alok pedig fáradságot nem ki­méivé a rendőrség DISz-íagjaivaíi együtt szórakoztatva tanítják a dolgozó népet, hogy ezzel is elő­segítsék az emberek szocialista ál­neve lését. Persze a többi községek is bébi- zonyiíotlták, hogy kullurmunká- jukkal 5s a szocializmus építéséi szolgálják. Nem egyszer jutal­mazta tapsviharra! a szépé neki közönség a eormási Szinjátszókat, az esztteregnyeieket és a rigyáci népitánc csoportot, akik bemutat­ták a magyar nép rég elfelejtett táncait, vagy az emberi mivol ük­ből kivetkőzött amerikai tőkése­ket. Ezért volt nehéz dolga a biráló- bízotíságnak is, mert legszíveseb­ben mindenegyes csoportot meg­hívott volna a járási bemutatóra, Végül is a rigyáci és szepetneki népitánc-csopor.ot, a romlási, esz- teregnyei és szépé'neki in -ő csoportot hívták meg a járási be­mutatóra, ahol remélhe oleg mele­gebb fogadtatásban részes! ik majd a „Liliomifi-t', a Magas vendég-et, a Pirulá-t. a Csapó, a debreceni,, a Csalogató és a veszprémi csárdás szereplőit, akik meg is érdemlik a tanácsoktól, hogy nagyobb támo­gatásban részesítsék őket. Ez a kulturverseny szolgáljon például arra. hogyan kell biztosí­tani a közönséget a különböző kulturális rendezvényekre. Szol­gáljon azonban intőpéldául a rze- peine ki tanács rossz példája azok­nak a tanácsi dolgozóknak, akik a kulturmunkát valami huszad rendű kérdésnek tekintik, vagy a kultur- forradalmat valamilyen újfajta módszer alapján elválasztják a szocializmus építésétől. TO-r Ferenc A BECSEHELYI SZABADSÁG TSZCS KULTURGÁRDÁJA de­cember hónapban alakult, Eredmé* nyesen harcol a tszcs fejleszté­séért, Nagy sikert aratott Sztálin elvtárs születésnapján tartott mű­sorával. Február 2-án este szintén műsoros estet rendezett, amellyel bebizonyította„ hogy a tszcs fejlő­dőképes és sokkal nanyebb felada­tokra képes mint a kívülálló dol­gozó parasztság. Ezzel — mint írja levelezőnk — nem akarjuk le­nézni őket. hanem meggyőzni a Együtt építjük — együtt Meneteltek. Egyre csak menetel­tek. Már két nap és éjiszaka tar- iott az állandó razzia. Alighogy az őrsre értek, újra megszólalt a csen­gő, újra riadói A holdvilágban hulló hó zizegé- se, a határőrök köpenyének suho­gása, a csizmák alatt ropogó liá hantija egybevegyült Ébereit, fi­gyelve járták a terepet. Két alattomos gazember igyeke­zett a határ felé, hogy segédkezet nyújtsanak a belgrádi fasisztáknak. A titoisták kitörő örömmel fo­gadnák az ilyen banditákat, hogy speciális iskoláikon kiképezve újra átdobják a haláron. A lassan hajnalodé szürke égbol­tozaton megjelent a bevonulást jelző vörös rakéta, Határőrök kis csapatai — kivéve a szolgálatot = megindultak a laktanya irányábun. Eredmény nélkül. Béli József és Kobrics László M-i község dolgo­zói figyelmesen nézték a bevonuló határőröket. Gondolo-luk egy volt. Nem sikerült a két gazember elfo­gása Skobrics elvtárs még sokáig nézett utánuk. Lassan ö is megin­dult az úton hazafelé. Ő a község tűzoltóparancsnoka. Éjiszakánként is van gondja a falura. A követke­ző útkereszteződésnél két ember fordult ki. Alaposan szeműpy e vette őket. Olyan furcsák voltak — Hova, hova ilyen cudar hideg ben? — Á kérdezettek észrevehe­tően megrezzentek, az idősebbik mosolyogni próbált és kezével bi­zonytalan irányban integetett. —■ Hát csak ... az orrunk után — erőlteietten nevetett —■ ideme­gyünk nem messzire, igen sürgős dolgunk van. — Hál, ha arra jönnek, amerre én, elkísérem egy darabon magu­kat. A liét ember Szinte egyszerre élénk tiltakozásba kezdett­—- Nem, nem, köszönjük, nincs rá szükségünk, hiszen ismerősök va pyunk erre. — Ezután köszönés nél­kül távoztak s nagy igyekezetük­ben majd egymást lökték tel, Skobrics elvtárs nem tétovázott. Irány az őrsre! Gondolt arra is, hogy figyelemmel kisérjék a két idegen útját Beszólt Bélé József elvtárshoz. Az őrsről az elvtársak percek alatt indultak Skobrics és Béli elv­társak szerint meghatározott irány ba. A második útkereszteződést el hagyva, az országút mellett hatal­mas legelő van, ahol nyáron a köz­ség jószágai legelnek. A réten túl kezdődik az erdő. melynek ú+jaz -. a határt több irányból meg leket közelíteni. A két idegen gyors léptekkel erz megálltak s kezüket felemelték. A párás hideg reggeli levegőben tisz­tán lehet hallani az Ucélbilincsek tompa csatlanását. A betörések sorozatos vezetője sunyin s alázatosan lehajtott fejjel bandukolt társával együtt az őrs felé. Nincs kímélet, a becsületes dol­gozók milliói kivetik soraikból a parazitákat, élősködőket és henyé­lőkel. * Másnap este a község kuVúrká- zában nagy ünnepség volt. A határ­őrség megjutalmazta Skobrics és Béli elvtársakat azért a munkáért, melyet a haza érdekében tettek. A dolgozó parasptelvtárSak lelkesen és örömmel üdvözölték a haza ha­tárainak bátor őreit. Mikor a ha­tárőrség kiküldötte átadta az aján­dékot és kezeíszoritott az elv4ár sakkal, Béli elvtárs a következő­ket mondotta; — ígérjük a határőrségnek, s el­sősorban pártunknak, hogy itt o jugoszláv határon együttes erővel építjük a szocializmust, és erőt, fáradságot nem kímélve, segítjük a határőrök munkáját mert a nép országát együtt védjük és együtt építjük, Strobl Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom