Zala, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-06 / 30. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Működésbe lépett a kommunizmus nagy építkezéseinek első létesítményét a karpovoi szivattyúállomás Az új nmnkaeuyséoltouyv né küUőztietetleii fegyverünk a lerme'ctazövetkezetek megcpősilésK'H vívott harcban áZ NDP ZAI.inEtKYE« PÄRTBIZOTTSAöÄ^AK lAPIIAPJá Vili évfolyam 30. szám. Ara 50 fillér 1952 február 6. Szerda A KULTURAGITACIO SZEREPE A. NÉPNEVELŐ MUNKÁNKBAN Fejszabadulásunk óta orszá­gunk ha annas vál'ozáson, fejlő­désen ment keresztül. A hatalmi, s Szovjetunió péld mu.a ám, _ ál­landó segítsége és ufmu;a ása nyomán megváltozott országunk képe úgy pofi ikaitag, min' gazda­sági téren, de megvár ozoit,'fej­lődött a. dolgozók életszínvonala, tudása, kul urája, Iá óköre is Ez & fejlődés nem ment simán, ha­nem az cgyro élesedő osztály- harc és nemz© kiűzi helyzet kö­zepette Pártunk biz os képei vezete ss irányította és talál a meg mindig azt' a következő lánc"zenre , mely mérföldes lé­pésekkel vitte előre 'országunka n szocislis a fejlődés utján. Révai elv társ pártunk II. kon­gresszusán mondottá el, hogy. „A proletárdikta ura lényeges funkciójához tartozik a km túr- forradalom győzelmes megvívá­sa.“ Ha ezen a téren nem tudjuk grzd sági és politikai eredmé­nyeinket. fejlődésben u o]érni. eredményeink ^ csökkenni fogni k Hatalmas felad a ok előtt ál­lunk. Ötéves tervünk egyik £ő- íelada'a, hogy parasztságunkéit- a boldog m .gyüzemi gazdálkodás, útjára vezesse. Nem könnyű fel adat' ez. A mi politikánk az. hogy esek ótf lehet erős,. életké­pes, <-z egyéni gazdálkodást ma g'asan túlszárnyaló, kollektiv nagyüzemi gszdálkodást foly at- ni. ahol a dolgozók , személyes meggyőződése, tapasz ala^s, az önmagukban gyökeres fordula ot válK'ló, a maradiságoí felszámol, ni képes emberek sokasága érti meg az újat, a jobbat Az ország, de az egyes ember szempontjából e-em lehet közömbös, hogy hosz- ezabb, vagy rövidebb idő ala t valósi‘juk ‘meg mindezt E négy célok elérése érdekében kell, hogy minden eszközt gyorsi ott ütemü munkába állítsunk, igy a kultúra minden eszközé- és a legfonto­sabbat, a. kuliuragi'ációt. Uj szocialista ku'túránk kibon. -takozáss' attól függ, hogy mi­lyen gazdasági r-ispokat tudunk számára meg eremteni. Gazda­sági éle ünk, boldog jövőnk, szocializmusunk megvalósulása Pedig cijvól, hogy milyen gyor. Kan tudjuk kinevetni do-lgozóink- hc; a kspih: lista gondolkodás esökevőnyeif, megteremteni a magasan képzett szakemberek százezreit, a szocialista .gondol­kodású emberek százmillióit. Ez* szolgálja a kultum eltáció min­den formája, az előttünk álló fc ada ok ^ megvalósítását van hivatva ejősegi eni saját-cs, meg< győző eszközeivel. Tehát a ku’Iunsigitáció népne­velő munka, pártunk által irá­nyítót^ agi ációnsk egyik leg­meggyőzőbb formája. Hogy ez ißy van, bizonyi ják az elmúl év tapasztalatai a mezőgazdasá­gi munka, az ara' ás-cséplés és begyűjtés, valamint a ‘-szes fej­lesztés területén, de állami és műnk. f egye lm ünk megs zi' árdi - dí-ása érdekében is hsiha'ós se­gítsége* nvuj o t. A kulturagi rációnak két elvi formája van: 1. Népszerűsifés, az eredmé­nyek uda ősi ;ic:a 2 A lemaradók buzdítása, se gitéc-e.^Fz'. a ké1 formát kultur pgitációnk minden formájával alka-mazni lehet. Milyen mód szerekkel do’gozik a ku'tursgi'á- ció? A legjobb forma a brigád, cmikor egy kisebb csopor: vá- la'-kozik, hogy helyi, vagy köz pon i kérdésekét ver=cel, zené vei, énekkel népszerűsít, vagy az eredmények eléré~érP buzdít. A szemlélje ő -sgitáció képekben, rajzban, karikatúrában és grafi­konokban mutál ja az eredmé­nyeket és hiányosságokat. Az írásos agitáció p], a fali­újságban olysn cikk megjelené­se, mely az e'ő'íünk ál ló. vagy az éppen soronkövetkező felada­tokat tárgyalja, hi ány osságo­kat tár fel .slkár. röplap formá­júk m is- Természetes, hogy ’T.’ndenekelő t biztosítani kell a párt irányitószerepéf. mert egy rosszul alkalmazott kulturagitá- ció éppen az ellenkező ered­ményt mutathdt ja. Igen fon os, hogy ej ku’luragiiáció közve.len problem ákkad foglalkozzon és ne álta'-ánosságokban merüljön el. Egy-ket jó példa az évből: Ne- nV‘srzen andráson egy 10 tagból álló kulturbrigád nép-zerüsile te az élenjárókéit a begyüj ésben e? buzdító'ta £. lemaradókat. Ez azt eredményez e. hogy a lema­radók felzárkóztak az élenjá­rók közé. A békekölcsön-jegyzés 'dején Zi 1 asz en f I á s-z] q n Kasza Lász-ó 3 holdas prrász'o' köszön, ötté fel a kulturbrigád és fel­kérje a jegyzésre. Kasza László a várakozáson fejül m-gasan le- jegyzet'. De sorokhi fnánk ezeknek a példáknak hosszú sorát. A kulturagi'áició nemcsak a közvetlen feladatok megvalósítá­sára mozgósít, hanem egyben ne­veli, fe világosi'■j?. a do'gozók if, érdeklődést vál‘ ki ce uj iránt. Mezőgazda-águnk fejlesztése magit az egyik előttünk álló leg­főbb feladat Országunk akkor válik igazán ipari országgá, ha ipi-crumkat megfe’élő mennyiségü nverssnysgga’ el is tudjuk Iá'ni, hogy a falu és a város közötti különbsége1 eltüntethessük, hogy minél több, mae'asan képzet yzakemhen; adhassunk növekvő 'p arunknak; kul'ur-gitációnkst arccal1 a mezőgazdaság felé kell fordi anunk. A példát a Szovjetunió, a világ tegfejl-et'ebb mezőgazdrságs bő­kezűen nyújtja számunkra, csak élni ke1! ezzel a lehe ő"éggel. Ezért kul uragitációs munkánk­ban elsősorban a szovjet tan asz­ni rtek at kell népszerüsi' énünk dalbnn, képekben, filmen stb. Azonban parasztságunk csak ak­kor éra meg igazán, "hogy a nagy­üzemi gazdálkodás előny ö-ebb. mint, a' Ids nisdrágszijj p rcellá- ;án való gazdálkodás, ha annak fö'ényé’ szemével látja, kezével fcgha'ja eredményeit. Ezért fon. tos, hogy a kulturagi! ádó nép­szerűsítse fejlődő tpnnelőszövé1- kezeteinket s szók dolgozóit. Vi­gyük el eredményeiket sí még egyénileg gazdálkodókhoz, ünne­peljük a jól dolgozó csoport-tago. kát, mutassuk meg nekik,-a ter­mei őszöve kezet termelési grafi­konjai!, vigyük el a tsz tagok fényképeit, muías-uk be családi körű ményeikét. Olv:esünk - fel csoportosan folyóiratokból, újsá­gokból a nagyüzemi gazdálkodás kéx'dé'eirő1, adjunk a dolgozók kezébe a Szovjetunió kolhozairól szóló szépirodalmi műveket. A n gyüzemi mezőgazd'iság útja a kis parcellákból nagy 'áblák lét­rehozása Mutassuk meg a Szov- 'e'umó kolhozainak végei áthá­rít! an hst'almss búzamezőit akár képekben is, dQ mondják el ,pa- racztkü’dö'teánk azt, amit saiáf szemükkel lát' ak és tapaszt; j- ak Népszerüsi‘sük » tagos-fás Vezdeménvezőit, köszönt-ük fel őket- dallal, verssel, zenével, bűz. Jövő tanévi beiskolázási feladataink: Iskoláinkban most osztják a félévi bizonyítványokat. Az or­szágos összesítő eredmények még nem ismeretesek, de bizonyos, hogy a tanulmányi színvonal emeléséért fo yó lank a da lan harc meghozza gyümölcsét: a jó bizonyítványt- A jelesek és jók mögött pedig az igazi tudomány egyre nagyobb tömege, az alap- ismeretek megszilárdulása, a marxista-leninista világnézet el rnélyü ése bontakozik ki. A munkás- és parasztszülők öröm­mel láthatják a bizonyítványok ból, hogy a tudomány, a mű- ve!t«ég, amit a kapi lali&ta isko­lapolitika elzárt e ölük, népi de­mokráciánkban hozzáférhetővé vált gyermekeik számára. Általános és középiskoláink, egye emeii,nk kapui _ széles re táru’tak a dolgozók gyerme­kei e ő t. Az idei tanévbe« sok ! tízezerrel többen járnak iskolá- ’ ha, mint a' fe’szabadulás előtt- ■ Ötéves tervünk háta1 más felada­tai megkövetelik, hogy ezt a lét­számot a i.övő tanévre fokozzuk­A Közoktatásügyi Minisztérium és a Pedagógus Szakszervezet az ország egk’vá1óhb nevelőinek részvételével Budapesten atnké- rot tartott az 1952—53- tanév 'eredményes beiskolázása érdeké­ben.' Az értekezleten Járó Miklós" né, a KM osztályvezetőié mon dott -b'számolót. A jövő tanév­ben a középiskolák ekső osztál­yába 40 000, az egyetemek e’ső évfolyamára 12-500 ^anui-ót kí­vánunk beísko’ázni- A lebonyo^ ütött e^zetes jelentkezésekkel ezt a keretet számszerű’eg biz- tosiitot+uk. Itt azonban nem áll hatunk le. Első feladatunk a jelentkezők számának növelése, hogv a kö zépiskolába. de különösen az egyebemre való fe’vétAnél a ku’- turf orra da1 om osztá1 vszempo nL- iainak szem elő t tartása in el lett a tanulmányi szempontot is erősebben érvóny^shhc.ssük. Ta- ■nn,1 óinknak tudomásul ke’l vén­ülök, hogy a tov'blb’a^iüíág felé a jó­tanuláson kerpcxt.ül vezet az nt. Tovább iav’tiuk. a jövő tanév­ben isko'áhik szociális összetéte­lét. K öz én i sk o1 ái n k b an A közgazdasági középiskolák­ba tulnvomórészt leányok jelentkeztek, holott ez az iskola igen sokolda lu, a népgazdaság és zz állam igazgatás minden terűje én érvé nyesi hető és az egyetemi to vább':.nulásb:,n jól haszno?ítha ló tudás’! nyújt és számtalan olycíi életpályára készít e’iő. amelyeket nagyrészben férfiam öltenek be. Az egyelernekre jelentkezé­seknél általános jelenség, hogy ifjúságunk túlzottan nagy számban igyekszik a műsza­ki egyetemek fe’é. Helyes és szükséges fiataljaink műszáki irányú érdek ödóse, de a jelentkezések aránya a-rr-, mu 'at, hogy egyes iskoláinkban tö meghangulat let; úrrá, sok ta­nuló bizonyára nem számolt a fc kozott, követelményekkel, eme lyeket a műszaki egyetem a ma. emetika erén támaszt ha'íga- ló'val szemben. Sok o'.yao egyébként lehefréges, érethégi előtt álló 'anuló van. aki a ma- temr'ikaok' atás mód:zerének régebbi hiányosságai miart nehe zen küszködne e tkntárgy egye emi fokozatával, ugyanakkor képességei ve' és egyébh'ányú tu. dúsával jól megállhatja helyé: másutt Pedagógusaink feladata, hogy a tovább anulni szándé­kozókat haj’anr.ik és képességeik figye lemhevéte' ével he'yes irányba segítsék, kerülni Ke]I azonban mecha­nikus átirányítás’ —fejezte be berzámolójá' Járó Mikiósné. A beszámoló után igen sok ér'ékes hozzászólás hangzott el. amelyekben a rész vevők el­mondották a bei-kolázás terén követett ered m é n y e s mód'zereiket. Kíván:tos, hogy nevelőink ezeket áttanulmányoz zák és cdo t viszonyaiknak meg felelően alk-fmázzák A pécsi tani óképző intézet a Pedagógiai Főiskola egyes szak­tárgyainak megkedvel tét és© ér­dekében kiváló, meghívott elő­adókkal rendezett történelmi, biológiai, s1 b. elő-dásokat. A debreceni általános iskolák a kézbesítő postásokat kérték fel arra, hogy figyeljék és figyel- mezte'sék az iskolaidőben az ut­cán csellengő gyerekeke'. — A? általános és középiskolái: kap­csolatán (k elmélyi’iéso érdeké­ben helyes, ha az ált.. iskolai őrzi ályszülői értekezleteken egy egy középiskolai tanár ad elő ■ iskolájáról, vagy ha a- két iskola közös kultúrműsort, ünnepélyt rendez. — Fontos, hogy a szülő­ket pontosan tájékozhassuk a sokféle ösztöndíjról, diákotthoni elhelyezésről, ingyenes menzáról, u: azási kedvezményről, Eine- 'yekkel pártunk és kormányza- unk a dolgozók gyermekeinek ovább'anulását megkönnyíti — A továbbtanulásra vsló jelent­kezést meginga hatai‘ lan elhatá.- rozássá kel] erősíteni. Helye? kezdeményezést valósított meg a nagykanizsai közgszdi sági .kö­zépiskola, amikor a jelentkezők névsorát a vá a?z‘ctt egyetem feltüntetésével kifüggesztette a tan! eremben. Ugyanitt röpliob- d"«mérkőzést já'szoftak a. leendő .közgazdászok“ és „pedagógu­sok’',. ami szemlátomást előmoz­dító ta a válasz'ott -életpályá­jukhoz va'ó k irtózás érzését — Jó módezer a levelezés megindí­tása az általános és kczép'sko]A U’ve a középiskola és egyetem közölt. A jólsikerül í ankét Járó Mik- lósné zárószavaival ért véget, aki felhív ía az igazgatók figyelmét, viseljék szivükön iskolájuk benépesedését. ’áruljvnek ennek sikeréhez sa- iát kezdeményezéseikkel, hogy íövő szeptemberben történelmünk folyamán a legnagyobb lé szám­mal nyilhass.malc meg iskoláin!: uj első osztályai. dr. Bársony Róbert, iwriw.m.jw^^nuwMni ——» — HMMHB-ga 11 — nÉpítsük9 szépítsük iskoláinkat66 mozgalom eredménye a murká® uf?iT-?s'z'sr’áj“'iT»a- zásn tarwók el­fooja érni a 70 szárslékot, emetle't a? értelmiségi és a dol­gozó egyéb származású kitűnő, ieles és ió előmenete’ü tanulók i-s továbbtq nu1 hatniak a megnő vekedett ’ét-számon belük Az el őze' éc jelentkezések ősz cveojtése során hiányosságok ?s mutatkoz­i nak. A tanulók és a szülők még nem i-merik e’éggé a válasz'ha' r élefpá'yák'it és az azokra élőké szító iskolákat. Néhány iskola típussal szemben indokol a1'lar huzódozás mu'átkozik, így a korszerű agrotechnikai ismere*e két nvujtó mezőgazdasági' t©ch nikumokra aránylag kevés a ja lentkező Zala megye székhelyéhez csu­pán 16 km-i'e van Söjtör. Nem nayy ez a távolság a várostól. de a múlt reakciós kuHurpolitikája mindent megragadott arra, hogy a falu dolgozón megfossza a hűi túra és tudás lehetőségétől így volt ez Söftörön is. Nem csoda, hisz a község közepéit egy emeletes kastélyban élte világát gróf Festetlek uraság. Két bejá­rata volt az udvarnak, egyiken az ur és a hasonszőrűek mentek be, a másikon a szolgák, a szegé­nyek. A' dolgozók nhn léphették át a qróf küszöbét Neki harmad­magával ' kastély kellett, a falu sok szegény dolgozó ja szükség, lakásba húzta meg magát 8—9 gyermekével. A Szovjetunió felszabadította az elnyomottakat, pártunk a dol­gozók kezébe adta sorsuk Irányí­tását. A volt Festetich-kasfély ma iskola. A nevelőtestület a Sz_ M..cl fel- ajánlotta, hogy társadalmi ufón oldják meg az iskolai célra alkat, más tantermek rendbehozását• A megyei járási „Építsük, szépítsük iskoláinkat‘‘ bizottság eredményes munkájukat könyvvel, zászlóval, díszoklevéllel jutannaz*a A juta. lom arra ösztönzi a Sz M-et és a nevelőtestületet. hogy munka., julcat a jövőben még nagyobb odaadással és lendülettel végzik. Vegyenek példát a szülői munkaközösségek és nevelőtestü­letek a söjtöri Sz_ M. cs nevelő­testületről. akik a szovjet peda­gógusok és szülők tapasztalatai nyomán kovácsolják gyermekeiket, szocialista emberré. difíuk a kételkedőket, a maradia­kat pedig világod suk fel. A kulturagi'áció során az él­én: ég sem eIszik. Minden esz­köz1 fe] fog használni, hogy ne­ve! őmunkánka t megnehezi t se. v:gy akár mpghiusi sa. Az ellen ■ség ilyenirányú tevékenységé­nek leverésére is a kui'ur. gitá- ció az egyik leghatásosabb fegy­ver. Rigmusokkal, csesz uskávcl gúnyolja ki az el'e^^°g me^erke. 'ié«,ei1. de, ne kimé'-'ök pzokni s dolgozók: t _ sem, akik maradásé- gukkal. fejlődésünket lassítják, hátráltatják A kul:ura fegyver a békéért és a szocis]izmu?ért vivőit harc­ban; ha ezt a fegyver! i3 jól használjuk, az ellenség m-egjorpan a virágzó mezőgazdaságot é> 'pari országot, bo’dog szocializ­must épi’iő do! mi Iliéi előtt . (Gelencsér Lajos)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom