Zala, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-29 / 50. szám

Látogatás a salaegeeftsetgi Mezőig asdusúgi Gépjavító í^általatnál s EREDMÉNYEIK ÖSZTÖNZŐJE A KOMMUNISTA PÉLDAMUTATÁS Készüljenek fel népnevelőink < » a Szovjet Film Ünnepére A tavaszi munka elvégzéséhez nagy segítséget ad a zalaegersze­gi Mezőgazdasági Gépjavító Vál. látót dolgoz okiak munkája, akik lelkes munkával igyekeznek elvé­gezni a gépek javítását. Bárme­lyik műhelybe lépünk, tiszta gé­peken végzik a munkál. A dol­gozók sajátjuknak érzik a gépe­ket. A szocialista .társadalom tag­jai megbecsülik munkahelyüket és szerszámukat, gondolnak a holnapra. A múltban ilyen üzem heii szomorú, éhező emberelvet' lát­tunk. akik a fáradságtól csak a napi kenyerükre gondoltak. A Mezőgazdasági Gépjavító Vál. látót dolgozói egyre fokozottab­ban bekapcsolódnak a szocialista .munkaversenybe. egyre jobb eredményeket érnek el a terv tel­jesítésében- Munkájukban, minden któ üzemrészben olt van a párt- szervezet keze és segítsége. A .pártszervezet .adja az ösztönző erőit a munkaverseny fokozására Most, amikor Rákosi élvtárs sz& letésnapiára munkaversen:nyel és minőségi munkával készülnek, büszkeséggel tekintenek a fali­táblára, a .kiértékelésre, mert or. szágós viszonylatban a második hülyén vannak. Az üzem tervét február 20-i.g 7Ö százalékra teljesitetlék. Ehhez a versenymunkáboz és eredmény­hez nagy segítséget! adobt a párt- szervezet vezetősége és a vállalat­vezető, akik minden nap kiérté­kelik napi munkájukat és megbe­szélik az üzemben felmerült prob­lémák megoldását. A pártszervet nagy gondot fordít arra is, hogy az üzem dől. gozóir a párt szerzetére, a mun­kafegyelemre. a gépek szocialista megőrzésére jvevelje. Egyénileg foglalkozik a párttagokkal és a pjvréonkivüli dolgozókkal. Ezt a munkát: azon­ban nemcsak a vezetőség végzi, hanem a párticsoport felelősök is. A legutóbbi taggyűlésen az üzem két jó munkását felvették a párt, soraiba, akiknek felvétele Rákosi elvtárs születésnapjára tetit felajánlások teljesítéséhez fűződik. Simon László az üzem­ben is példát mutat, az oktatásra szorgalmasain felkészül. A Sza­badságharcos Szövetségben a mo. toroskor előadója, ahol a'z ifjúság nagy örömmel veszi körül. Né­meth Ödön segédmunkást; minden üzemrészben ismerik szorgalmas munkájáról. Moát niég nagyobb örömmel végzik munkájukat, mert érzik, hogy' felvették a kom. munisták nagy családjába őket. Tudatában vannak annak, hogy ez nagy megtiszteltetés, hogy tag­jelöltjei lehetitek annak a párt­nak, amelynek vezére a ■ magyar nép legjobb fia: Rákosi elv'árs. A taggyűlésen a beszámoló ér­tékelte a pártszervezet és az üzem munkáját, Tóth János elvlárs a pártszervezet helyettes titkára soha nem érzett ilyen nagy örömet, mint ezen a faggyú, lésen, amikor 'beszámolhatott, hogy üzemük a második helyre került.. Ehhez az erőt mind az a lelkes műnk a fel aján­lás, a termelésbeni helytállás adta, amely egy hónappal ezelőtt; bontakozott ki üzemükben. Anitos elvtárs, aki a városi pártbizott­ság részéről veit kint, megkér­dezte a tagságitól, hogyan érték el ezL és beszéljenek arról, hogy mi tette ezt lehetővé. A tagság arcáról az öröm sugárzott, össze, néztek, de senkisem akart beszél­ni. mert úgy érezték, hogy ma. gükről kell beszélni. Végül mégis egymásután jelentkeztek a hozzá­szólók. hogy elmondják, hogyan érték el eredményeiket. A hoz­zászólók szavai értékesek voltak. Mindannyian -társaik munkájáról beszéltek. Azért tudták elérni ezr. az eredményt és azt egyre jobban fokozni, mert a párt se­gített) munkájukban. Hoz zás zófásaikban elmo nd ták, hogy sokat jelentett) a terv tel­jesít és ében Szabó József és Zalatni Gyula elvtársak önfeláldozó munkája, akik bebi­zonyították hogy Rákosi elvtárs életének tanulmányozásra hatal­mas erőt ad okú munkájukhoz. Az üzemben egy uj special gép van. Egyik déle tán y. gépnek a csapágya eÍrómtólt, amelynek megjavítása két; ember részére egy félnapot jelentett volna, ök éppen ezért, mert Rákosi eüvtárs születésnapjára méltóan akarnak készülni és hogy az üzemtervben lemaradás ne mutatkozzon, vál­lalták, hogy munkaidő után meg­javítják a gépet. A pártszerve­zet és a dolgozók mindnyájan se. git'Cttek ebben. Az eredmény az lett, hogy másnap reggel az üzem .termelése zavartalanul folyhatott. A hozzászólók sok hasonló mun­káról beszéltek. Végül a vállalat, vezető megköszönte a pártiszer­vezet segítségét és a dolgozók ön. feláldozó munkáját), amelyet az üzemterv megvalósításáért végez, tefc. A pártszervezet ezt a munka­ién dyle lét továbbra is segítse, hogy az éíüzem címért folyó harcból a Mezőgazdasági Gépja­vító Vállalat győztesen kerüljön ki, Pa pszt László. BÉKE MOZGÓ NAGYKANIZSA Péntek FELHŐK TITÁNJA A Szovjet Film Ünnepe ebben <2 esztendőben még nagyobb szabású, még bensőségesebb lesz mint a megelőző években. Haí héten keresztül a legkiemelke­dőbb szovjet filmeket, a világ élenjáró filmművészetének alko­tásait vetiU-k filmszínházaink. A szovjet film megismerteti és megszeretteti a Szovjetuniót, a szovjet embereket. Megmutatja, milyen harcok árán építették a szocializmust — s a mi harca­ink is ahhoz hasonlóak. Megmu­tatja a szovjet jelent, — a mi jö­vőnket’. hogyan él, dolgozik, ta­nul és művelődik a természet urává vált ember a megvalósult szocializmus országában . A Szovjet Film Ünnepe atótt 15 uj filmet mutóitnak be, kö­zülük 12 színes, ég csaknem va­lamennyi magyarul beszél. A hat hét során szerte az országban elő­adások, ankét, ok és kultúrműso­rok egészítik ki a filmbemutató­kat. A Szovjet Film Ünnepe nagy és felelősségteljes feladatot ró népnevelőinkre. Mindenhová el kell juflniok: az üzemekbe és a távoli falvakba, a termelőszövet­kezetekbe és ,2E irodákba, dol­gozóink otthonába is, s meg kell magyarázni, miit jelent számunk­ra a szovjet film. A bemutatásra kerülő filmek közül kettő, a FÉNYEK A FA­LUBAN és az ARANYCSILLAG LOVAGJA különösen fontosak és érdekesek parasztságunk szá­mára- Népi demokráciánk fejlő­désének egyik legdöntőbb kérdé­se, a falusi szövetkezeti mozgalom megerősítéséhez nyújtanak nagy segítséget, hiszen mindkettő a Szovjetunió kolhozainak életét, fejlődését, és problémáit tárj^J elénk, A FÉNYEK A FALUBAN mint­ha a mi jelenünket, a mi pa; rasztságunk harcait elevenítené meg. Mennyire hasonló a filmben szereplő Koordi, a kis észt falu története a mi falvamkéhoz. S ismerősök a fiún szereplői is. A kulák-cseléd, Rozi, akinek múlt­beli élete csupán munkából és nyomorúságból állt, az ujgazda Paul Runge, a filmben szereplő kulákok, volt fasiszták, akik minden eszközzel harcolnak a parasztság életét megváltoztató, ujjú teremtő szövetkezet ellen. A filmben is ugyanúgy mint ná­lunk is, győz az uj a régi, az el­avult feiett, győz a szövetkezet. Az Aranycsillag Lovagja a hol. napol, a mi jövőnket tárja elénk. Ebben a filmben már nem a szövetkezet megalakítása a probléma, Rt már a kommuniz­mus építése tárul szemünk elé. Hogyan alakítja át a villany a kis kubáni kozákfalu életét, mennyire megkönnyíti a fejleüt gépesítés a mezőgazdasági mun­káikat; ezt mutatja be a film. A szovjet film ünnepének mű­során hat almi: is történelmi alko­tások is szerepelnek, mint az 1905-ös forradalom dicsőséges i'aPjait megelevenítő Győztesek Nemzedéke, a munkásosztály ve­zérének és tanítójának halhatat­lan alakját megörökítő Lenin 1918-ban ég a legendahirü had­vezérről készült Csapsjjev. A Nagy Koncert című film hozzáfogja segíteni vidéki dolgo­zóinkat az orosz klasszikus opera és balett legkiemelkedőbb alaki- it'ásainjcik megismeréséhez. Eljutni a Szovjetunióba, meg­ismerni a szovjet, köztársaságom kait, mintha ezt a régi vágyum kát teljesítenék a Virágzó ük-' rajnssj, Szovjet Örményország, Szovjet Kazahsztán, Szovjefc Azer­bajdzsán cimü színes utirajzfih meg; hirdetve a Szovjetunió nem. zetiségi politikájának győzelmét. Népnevelőink jó munkájukkal járuljanak hozzá, hogy az idei Szovjet Film Ünnepének sikere növelje a szovjet film barátainak táborát, kifejezze szere leiünket a Szovjetunió, a szovjet fi'm alko­tásai iránt. KOCSIS KÁLMÁN IGAZI ARCA kutcíkcsemete; aki pazarló lump 1949 tavaszán Miklós József ez­redes ur volt birtokán uj életet kezdtek a volt zsellérek. Termelő­szövetkezeti csoportot alakítottak, megfogadva a párt és Rákosi elv- társ útmutatását; ez az egyetlen ut, amely a felemelkedéshez ve­zet. Az első években szép eredmé­nyeket ért el a csoport. Névé sokszor szerepelt a versenyldbhín a megye legjobbjai között. A ne- mesrádói Dózsa tszcs minden tagjában élt a gondolat, amely a szebb élet felé vezette, de élt a gyűlölet az ellenség iránt is. A pártszervezet vezette, irányította a munkát. Az 1951 tavaszáig eltelt idő a csGport fejlődőképességének tiso- nyitványa lett. Ez a két ét mu­tatta azt, hogy mennyivel ered­ményesebb a nagyüzemi gazdál­kodás A két év bebizonyította Számukra, hogy érd,emes min­denkor kövemi a párt Útmutatá­sait- Ez az idő sem volt zökke­nőmentes, de a mérleg mindig a jó oldalra billent. Az 1951-es gazdasági évben hir­telen változás történt. A csoport tagjai zúgolódni kezdtek. Látták a hibákat, de okát nem ismerték fel idejében. Egyet azonban mindannyian világosan padiak; valami nincs rendjén a vezetés körül. Kocsis Kálmán a csoport elnöke nemtörődöm módon ve­zette a gazdálkodást, nem törő­dött a csoport fejlődésével. Kocsis Kálmán már a megala­kuláskor a csoport elnöke volt, de hanyag munkájáért leváltot­ták. A tagok maguk sem tudják miért éppen Kocsis left újra az elnök. Egy azonban bizonyos elöltük, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztályának, hely­telen javaslatának eredménye, mellyel megsértette a szövetkezeti demokráciát, mert nem kérték a tagság véleményét az elnök meg­választásakor. A termelőszövetkezeti csoport mkemeiinyi becsületes dolgozóját gondolkodóba ejtette Kocsis Kál­mán viselkedése. Azt tudták róla, hogy Miklós József ezredes ur ma­jorgazdája volt, akit hűségesen kiszolgált. Szeretett mással dol­goztatni, csak ő magának ne kelljen. Mig a tagság tanácstalanul fi­gyelte az eseményeket, Kocsis új­ra beleélte magát a „régi jó“ vi­lágába. Magát nélkülözhetetlen embernek érezve, kénye-kedve szerint intézkedett a csoport ügyeiben, legfeljebb ha valami megbeszélnivalója volt, (mivel a fia és a lánya, intézőbizottsági tag volß a családban elintézték. A csoport tagjai elkeseredtek a sok hiba, a rossz eredmények, a rossz vezetés miatt, de ezeket csak egymás között mondták el, ahelyeft, hogy a, pártszervezet se- gitségével megváltoztatták volna. Ilyen körülmények közölt dolgoz­tak az 1951-es gazdasági évben, aminek következtében termés- eredményeik az előző évinél is rosszabbak lettek. Vetettek 5 hold ricinust, ami a munka helytelen megszervezése miatt kapálatlan maradt, s ami­kor elnyomta u gaz, kiszántol- ták. Kukoricájuk csak egyszer volt megkapálva, akkor is csak nagyjából, mert ha. fontosabb munkát kellett végezni, mindig más munkára vonta el az el­nök a csoport tagjait, teljesen szétbomlasztva a brigádokat és munkacsapatokat­A csoport 1951 tavaszán meg­kezdte egy seriésfiaztafó építését, amely még ma sincs befejezve „anyaghiány miatt1’. Holott a cso­portnak volt elég anyaga a rom­épületekből. Ebből az elnök saját részére sertésólat épített, merj ez számára előbbrevaJó volt. Hozat­tak hatvan mázsa me szét és el­raktározták a pajtában. A cso­port asszonyai vállalták a mész megoltását, többször szólták az elnöknek, hogy hozasson vizet. Az nem segítette a mész megoltását. Kocsis Kálmán mindig talált ki­fogást, legtöbbször edényhiányra hivatkozott. Az asszonyok fel­ajánlották saját kádjaikat a mészoltáshoz, mert tudták, hogy mindannyin}c vagyonáról van szó. Az elnök addig halogatta a mészoltástj mig az teljesen hasz- nálhataitlanná vált­A tagság meggyütölte Kocsis Kálmánt, aki ellensége a nagy­üzemi gazdálkodás fejlesztésének. Azon dolgozik, hogy kárt okoz­zon népgazdaságunknak és a cso­port tagságának, amivel a kulák és Tito bérenceinek szekerét tol­ja. Azon igyekszik, hogy Üt, nem messze a Tito fasiszták határá­tól tönkre tegye termelőszövetke­zeteinket. A pártszervezet és a csoport tagsága egyre jobban kezdte megismerni Kocsis Kálmánt. Tisz­tában voltak azzal, hogy becsüle­tes ember nem tönkretenni, ha­nem építeni igyekszik. Éberen fi­gyelték minden mozdulatát­A pártszervezet és a csoport tagjait, akik hallatták szavu­kat, igyekezett megfélemlíteni és kizárással fenyegette őket mint a Tatai, és a Bódog családokat. A csoporttagoknak, sokszor kö­nyörögni kellett az elnöknek, hogy adjon előleget. Ö azonban naponként vette fel az újabb és újabb jelentős összegeket. A zárszámadás idején már majd­nem 2000 forinttal többet vett fel, mint a munkaegysége után járó összeg. Amikor a pártszervezet titkára, egy infézöbizotísági tag s a cso­port könyvelője felhívták figyel­mét aljas munkájára., Kocsis őket nevezte ellenségnek, mert látta, hogy meg akarják akadályozni garázdálkodását. Ellenséget keres a befurakodott ellenség, akiről mo. már az egész tagság tudja, hogy nemcsak alá­zatos major gazda volt hanem életével elverte vagyonát- Most újra megszeretne gazdagodni a csoport tagjainak munkájából. Nehéz elfelejteni azt az időt, ami­kor még Zatatámokon apjának jólmenő kovácsműhelye volt, mel­lette teljes cséplőgarniíura, meg a. 20 kataszteri hold föld, Erről ő mindenütt hallgat,, mintha soha­sem lett volna, de tudja még jól via is Zalatámokon sok dolgozó paraszt, kik voltak Kocsisék. A községi tanács kézbesítője, aki már idősebb, még jól emlékszik arra, amikor kora tavasztól késő őszig őrizte a mezőn a jószágai­kat és végezte a nehéz munkáltai csupán azért, hogy mire ősszel is­kolába ment, egy darab rongyot akasszanak a nyakába. Tudják ezt ma már a. termelő­szövetkezeti csoport tagjai is. akik előtt már nem kétséges a múltja s hogy felesége is egy rem- pehollósi kulák csemetéje. Még ma, is van feleségének földje, amit arra tartogat, hogy végső esetben ott majd, meghúzódik. Ezek után nem kétséges a cso­port tagjai előtt az, hogy miéri nem volt egyetlen rendes intéző- bizottsági ülés sem, melyen a ve­zetőségi tagok megismerkedtek volna bővebben a csoport hely­zetével. De nem volt még egyetlen csoport értekezlet sem, ahol beszá­molt volna, az elnök végzett mun­kájáról; hogy minden tag látta volna, mit tesz a vezetőség, hol van még hiba, mit kell kijavítani, hogy munkájuk eredményesebbé váljon. Kocsisnak ez nem volt érdeke, számára nem volt fcm fos az, hogy a tagság mindent tudjon. Nem érdekelte őt a csoport tag­sága. csak a maga barátai, akik­kel lehetett inni, akikkel éjtsza- kákon kimehetett a hegyre mu­latni és éjt szaka két óráig ett tartotta a csoport fiatal vemhes lovait, amely a tagság közös' va­gyona. Ezekkel a lovakkal vitte magával a kupec Deli Gyulái, aki most szabadult a börtönből. Feketevágásért, tervünk szabóid- lábáért büntették. Ilyen cs ehhez hasonlók Kocsis legkedvesebb bá­rdijai­A csoport üzemi pártszerveze­tének titkára. Németh Károly elvtárs már figyelmeztette és leleplezte Kocsis baráti körét, de ő erre mit sem ad. Többizben fel­hívlak a figyelmét arra is, hogy számoljon el az OSzH-ból kivett 35l)0 forinttal, amelyen a csoport tagjai részére sertést kellett volna vásárolni, Ő ebből csak 5G0 fo­rintot adott ki, a többit már vagy három hónapja magánál hordja. Kocsis csuk azt feleli: — Semmi közötök hozzá, vagy ha kiváncsiak vagytok, ott a nyugta.> Kár annyit zaklatni, mit szóltatok volna cikkor, ha nem mondom meg, hogy van pénz, hanem Baráth Palival megfele­zem. Ezzel ő clintézetbnék vesz min­dent. Azt gondolja, őf, nem vonhat ja felelősségre senki. Pedig nem bújhat ki a felelősségrevonás alól- A pártszervezet dolgozik és a. cso­port tagságával együtt felelősség­re vonja tetteiért. Alapszervezctclnk mögött ott áU és segíti munkájában a járási pártbizottság, melynek fel kellett volna figyelni Kocsis Kálmán te­vékenységére és sürgősen kizárni, a párttagság soraiból eltávolíta­ni. A pfírlszervezet és a, pártbizott­ság munkája mellett nem lehet közömbös az ilyen ellenséges ele­mek romboló munkája a járási tanács mezőgazdasági osztályá­nak sem. Sürgősen tegye meg in­tézkedését, legyen segítségére a csoport tagságának az ellenség eltávolít ásá ban. KONYECSNJ ISTVÁN Péntek, 1952 íebr- 21*

Next

/
Oldalképek
Tartalom