Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-27 / 22. szám

Az ENSz politikai bizottsága elfogadta a Szovjetunió {avaslafáí: ajánlja a Biztonsági Tanácsnak 14 ország, köztük Magyarország felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe rantai kiutat a zsákutcából. Maliik elvi.ára a szovjet kül­dött« ég véleményét Összegezve kijelent^tl-e, hogy a szovjet ktil­döttség a Biztonsági Tanácsi ó' nemcsak a tagfelvételi kére-mok „felülvizsgál ásáf* kéri, hanem a»t, hogy a t-anács ajánüja mind a 14 állam felvél ©lét, merj ezzel jelentékenyen megnő az ENSz befolyása és megnövekednének a lehetőségek a béke biztosításá­ra. A peláfflasl bizottság Január 25-i délelőtti ülésén átértek a megtárgyalt határozaiiltiervezeték teleÜíi saava^ásna, Peru határozat terveaetét az amerikai szavazógép Jelent élete­ién többséggel ráerőszakolta * politikai biaoütságrta. Jellemző, hogy a pontonkénti szavazásnál a perui tervezet utolsó pontja kapta a legtöbb szavazaiot Ez a porát javasolja a Biztonsági Tanács állandó tagjainak, hogy turtsanak értekezletet a közeljö­vőben, amelyen határozott in­dítványt dolgozzanak ki a beér. kezeft i tagi átvételi (kérelmekkel kapcsolatban. Erre a pontra 5i küldöttség szavazott. Ellene senki — még az Egyesült Államok küldötte gém mert szavaz­ni. A szovjet ha tározatítervezei feletti szavazás világosan meg­mutatta. hogy a Idhdöt1 ségek Öbbsége a Szovjetunió javasla­taiban látja a vita igazságos megoldását. Ezt a határaaatter vezetet — amely indítványozza a Biztonsági Tanácsnak., hogy vizsgálja meg mind a 14 ültem tagfelvételi kérelmét és tárgya, la meg Libia kérdését is — 21 küldöttség szavazíta meg. Ellene mindössze az Egyesült Aljamok küldöttsége és 11 leghívebb csat­lósa szavazott, 25 küldöttség — közöttük Anglia és Franciaország kép­viselői is — tartózkodott a szavazástól, nehogy véglege­sen elveszítsék hitelüket az­zal, hogy ellenzik ezt az igazságos határozattervezetet Az ülés végén esüha'tározták, hogy az öt középáráérikii ál'am határozattervezetét csak ajkkor tűzik napirendre, amikor már befejezték a napirend soronkö. vetkező pontjának me ^tárgyalá­sát. A. minisztertanács rendelete a levelező a spirant ura bevezetéséről Párizs (TASzSz) A politikai bi­zottság január 24-i délutáni ülé­sén az USA menteni akarta a helyzeteit a perui határozatter- vezai kudarca után és öt közép amerikad ültem áltál új határo­zat javaslatot terjesztett a bi­zottság elé. EZ a javaslat indít­ványozza, hogy kérjék ki a nem­zetközi bíróság véleményét, keibe alkalmazni az egyhan­gúság ©Ivét a Biztonsági Ta­nácsban a tagfelvételi kérel­mekkel kapcsolatban? J. A. Malik elvtárs figyelmez­tette a bízótteágot, hogy erre a kérdésre az alapokmány világos választ ad A be erjesztett hatá­rozati javaslat puszta ürügyke vésés az egyhangúság élve el­leni támadásra. Kijelentette to­vábbá, hogy a szób&nforgó ja­vaslat elkésve érkező* t, mer már befejezéshez közeledik a benyújt étit \ határozattervezetók v'í' ája, Ezért az ügyrendi szabá­lyok szerint ezt a tervezetet nem is szabad megtárgyalni.^ Az elnök a kérdést: meg keli-e vitatni ezt a tervezetett vagy sem — a már előbb benyújtott határozattervezetek vitája és a feletiük való szavazá-s utánra halasait ottau A perui haltározaittervezetttél szemben megnyilvánuló hangu­lat hálására Belciunde perui kül­dött kénytelen volt tervezetének leglényegesebb pontját, amely­ben a felvételüket kérő államok­tól „bizonyí'í'éfeoka t‘5 kővé'él törölni a tervezetéből Ezzel ter­vezete még érteiméi lenebbá vált. A szavazás során elfoglalt ál­láspontjukat indokolva, India, Dánia, Norvégia és Egyiptom küldöttei kijelentét'lék, hogy a sarovjot határozattervezet­re szavaznak, mert csak az A f tudományos kádára tánpóit-. lás kiszélesítése érdekében a ml rtisztertanács rendelexet adóit ki levelező laspirantura bevezetésé­ről. A levelező spiráns részére a rendelni lehetővé teszi, hogy a munkahelyén végzett, mu ikája meLetit (tervszerű tudományos képzésijén részesüljön és a tudó. mányok kandidátusa tudományos fokozatot megszerezze!. A leve­lező aspirant urára való felvételt a Tudományos Akadémia mellett működő tudományos minősítő bizottság engedélyezi. A levele­ző aspiráns-képzés a legközelebbi hetekben már meg is indul. j\j öha&y csiiiagíiaik olyan a fény«, mint a J" * Napé. és természetesei:! a hőmérséklete is ugyanolyan. Más csillagok vörösebbek a Nap- ' nál és következőleg hidegebbek nála. Vannak kék csillagok, amelyek jelentékenyebben forrób­bak. mint a Nap. A leghidegebb csillagok vörös szinüek. Felszínük hőmérséklete 2000 fok körül mozog. Érdekes, hogy a leghidegebb csillagok egyáltalán aem lá batok. A tízezer és ennél magasabb hőfokú csillagok kék szintiek, a .leg­forróbb csillagok Ixilsfjében is minél mélyebbre hajolunk, annál magasabb lösz s hőmérséklet, így a Napon közel 30 fokot emelkedik a hő min_ den kilométer mélység után. a középpontban pedig 20 millió fokot ér el1. Néhány ezer foknyi hőmérsékletnél minden anyag gázműiü állapotba kerül. Még az olyan.;, nehezen olvadó anyagokat is, min- a vas és egyéb fémek, a csillagok külső rétegében csak izzó gázok formájában figyelhetjük meg. Ezért teljesen nyilvánvaló, hogy a csillagok hatalmas izzó gáznemü gömbök. Nagyon magas hőmérs ék iKn é! minden anyag álkor ódemerre bomlik. Ezért a csillagokon nem lehet összetett anyag. A csilHagok gázai különböző elemek gázainak keverékei és csak a leghidegebb csillagokban, két-háromezer foknál fordulnak elő csekély mennyiségben egyszerűbb kén1' -' v^gyüiejek gőzei. M ig száz évvel ezelőtt úgy látszott, ~ 1 mintha teljesei lehetetlen volna mcg- 'határozni a csillagokon lévő gáz összetételéi.', minthogy nem lehet a csillagokról mintát sze­rezni, A múlt évszázad közepén azonban fel fedezték a színképe!©mezes* az anyagok össze­gé* elének meghat ározására. A szinképelomzés ■annyira pontosnak bizonyult, hogy ;■ vegyészek igen gyakran ahelyett, hogy valamilyen anya­got megvizsgálnának, meggyül',ják és a lángok ■színét figyelik. A csillagok gaza izzó és fény1' sugároz. így a színképelemzés utján a csilla­gászok pontosan meg tudják határozni a csillag gázárnak összetételét, csak elegendő mennyisé­get kell a csillag fényéből gyűjteni. A csillagok összetételét meghatározva, ia tu­dósok megálló pb ották hogy egy csilla gban sem fedeztek fel egyetlen olyan elemet sem, amelyik : Földön nem vc'nn meg. Előfordul; ugvan eg vízben hogy a Napon egv addig ismeretlen elemet sikerült ‘aláírnék. Hélfumé^k lu-tczték el. mert a nap neve görögül Heliosz Azokban 25 év múlva ö Földön is találtak héliumgázt. Csakhamar nagy' mennyiségben sikerűit hozzá, jütnl és ma ezt használják » kormányozható lég­hajók ♦‘öltésén**. A csiJiagoikban a legnagyobb menuy\iségbön _ könnyű gázok vannak r— hydrogén és hélium i—1 nehezebb elemeket egyá.talá.i néni sikerűit felit ámi. Például nincs urán. tórium, rádium, platina, syb. De ez azért van, mert mi csak a csillag külső rétegét Iá juk ég annak összetételét vizsgáljuk, a nehezebb gázoknak pedig beljebb kell lenniök, a csillag mélységében. A _ csillagászoknak a csillagok mi lliárd ja jnak óriási halrnaaaiban nem sikerült olyan élemet találni ok, amelyik nem lenn? meg a Földön. Az egész világ ugyanazon elemekből épült fel. Minden elem atomokból áll. Az atomré- szécskék felépi ése nagyon hasonlít a naprend­szerhez. a részecskéket protonnak, neu romiak és elektronnak nevezik. Az atomban minden proton, neutron egy helyen van és központi magot képéz, az elektronok pedig úgy forognak a mag körül, minit a Nap körül a bolygók. A protonok, neutronok és elektronok mintegy a világ szerkezetének téglái. De nem ichetséges.e valamely módon az elemet alkotó tégláira bon­tani, azután uj elemet építeni belőle, például a vasból aranyat ? Általában véve lehet. De ehhez minden atomot elemeire ke]] bon]ani. Ehhez a legegyszerűbb, ha .,elégetjük ■ az anya­got. Néhányezer fok hőmérsékletnél az össze­lőtt anyagok alkotóelemeikre bomlanak és né­hány ■'izmidió fok hőmérsékletnél az elemek atomjai is alkot órésze csikó ikre bomlanak. r sakhogy a Földön nem lehetséges ilyen ~'4 hőmérsékletet lót r? hozni. Tízmillió fokos hőmérséklet a csillagok belső magvában fordul elő és ott az elemek át is alakulhatnak. A *udósok kiszárnitopák hogy például 20 millió fokom a hvdrogén héliummá alakul. Ennél a folyamatnál óriási energia szabadul fel. Három kilogramm héliummá alakuló hvdrogén aranyi ■meleget ad, mim'ha egymillió tonna szenet éget­nénk el. A tudósok tehát megfejtették, miféle tüzelőanyag ég a Nap kohómban és mi lánlálja azt a ropnám . mennyiségű meleget és féiyt. amelv n Nap fel ül«1 érői kisugárzik. A Nap sugárzásániak fenntartása rnimt má­sodper c énként 500 millió, évente pedig 1500 billió tonna hvdro,génnek kell héliummá ala­kulnia. Vajioh elpusz'ul e a Nap ha már felélte tartalék +űzelőanvagát? N<>m ez mm követ­kezik be. A fömage olyan óriási, hogy ha csak félig állna is hvdrogótiból. ez a készlet még legalább százmáhiárd évig elég lenne. Es az ember a Földön alig négyszáz«^ esztendeje je’errt R fagoszláv nép foltozza harcát a títoista rabiipalitlka elten Tito és Rankovícs fasiszta ban­dája csak vad terror közepet! e képes fenntartani az angol-ame­rikai imperializmusnak a 1 árén delt, mépeUcnes uralmát. A ju­goszláv hazafiak az ország min­den becsületes dolgozójává egyűft — a fssiszffa módszerek el. lenére — nap mini nap fokozzák harcukat az imperialisták titoista lakájai ellen. A jugoszláv nép szabadság- harcának élén álló munkásosv táíy sztrájkokkal és szabc^á zsákkal akadály ozza meg a ha dászati szempontból foni’ós nyersenyagok kivitelét az impe. rialista államokba. A rakovicai motorgyár, a Proletár Fémmű vék, az Ok’őber 20. gyár, a Ju- goszteoj, a Teleoktiva, dtb. gyár munkásai állandóan csökkentik a termelést A belgrádi munkások 30 százalé­ka egyáltalán nem hajlandó dől gozni a titoésták számára. Titoék ppja, a Borba is kénytelen volt nemrégiben bevallani, hogy a bá ny ászok a legüióbbi t-ervév egyetlen negyedében 160 ezer fon nával termeltek kevesebb szenet az előirányzatnál. ' A jugoszláv doljgozók szerve, zetf liarca előbb a tervek idő l -adtemának két-három évvel való meghosszabbítására kény szeri tet­te a titoistákat. végül pedig ku­darcba fullaszto;la valamennyi g-zdapági tervüket. Ezért kényte­lenek voltak lemondani a terv gszdálkodásról és megszüntetni az altlami tervbizoHtlságokat. ^ A jugoszláv dolgozók harcának egyik leggyakoribb formája £ munkahelyről való távolmaradás. A fiumei Pule és Rjeka gyár munkásainak 40 százaléka nem jelenik meg munkahelyén A hiányzások miatt Belgrádban 2 millió munkenap ment vereem.. dobé, a jugoszláv bányákban pe­dig 50 százalékkal esett vissza a termelés. A Primorje-gyárbam, a varesi és nisi vasgyárakban, a szusáci öntődében, a Gradic, a Mentrega, e Ka-cuna -gyárakban, a ljubljanai Rs-nkov üzemben a munkások fellázadjak Tito fasiszta rendszere ellen, A közlekedési munkások is fokoz­zák harcukat. Szándékosan tönkreteszik, a mozdonyokat. a vasú fi kocsikat és 30—50 szá­zalékkal több anyagot használ­nék fel kijavításukhoz, min amennyi szükséges Egyre gyakoribbak a szabofázs- créekmények is. A belgrádi vil- 1 anycentráléban például a mun­kások egyetlen szabotázscselek- ménnyel 12 millió dináros kárt okoztak. Ugyanott^ más alkalom­mal 25 millió dinár értékű be­rendezésit és nyersanyagot pusz­títottak el, majd három kazánt tettek tönkre. X dolgozók telje­sen használhal*attetniná tették a jablancai vízi erőművei. A jugoszláv hazafiak, nemregi, , ben a bolgrád-ezana'jevoi vonalon nagymennyiségű hadianyagod rö. pítettek a levegőbe. Nisben fel­gyújtottak egy katonai raktári! és 0 Genuec-gyárban számos rob-i banásst okoztak. A Belgrad Gyér- gyeid ja vaeútvoraa! felrobbantás.’a után a vona'ok hosszabb időig nem közlekedhettek A jugoszláv hazsrfíak semmisf- tették meg Rjekáb^n a Koszmaj nevű gőzhajót és okozlak _ tete­mes károkat a Sabác nevű óce­án járó hajón is. Egymás után háromszor tették tönkre a Skopl. jp nevű gőzös főmotortengelyét. A sz¥bO!lázs-ofoIekményelchez so­rolhatjuk a Ijubbljam-í vasúti ja­vítóműhelyek felgyújtását is. A jugoszláv dolgozók szabotálják az adóterv végrehajtását is Pedig a titoista hsfö&agbk . újabb és újabb módszereket te- •: Iáinak ki a beh-j'ásra Kü]ön- eges osztagokat szerveznek, ame­lyek sorrajárják a házakat és megfenyegetik -azokat, akik nem siettek eleget tenni az adóbe- fizd ési felhívásnak. Dubrovnik, ban egy tanfolyamról 50 ,,sz;k­képzett’* egyén került ki, akiijét í kioktalttbrk, milyen eszközökkel lehet mennél főbbet összehará­csolni a dolgozóktól. Ezek való- . ban mindent el is követtek, en* nek ellenére az eredmények a dtoisFak számára igen siralma­sak voltek. Macedóniában az edóbehaj^űsi tervet a legszönnyűbb terror és erőszak ellenére sem sikerült még 50 százalékra sem1 végrehaj- • *ani. Horvátországban az adók­nak csupán 35 százalékát hajtőt-1 fák be. Boszniában és Hercegovi- 1 nában még a félévi adóbehaf úAi i tervet sem tudták végrehajtani. Nem használ! a terror Montenegróban sem. Jugoszlávia dolgozói ugyanis igen jól tudják, mire fordítják a ttiboiisrák az £<ló címén összeha­rácsolt összegeket. Ezek a Pén­zek a háborús készülődést segí­tik elő p a jugoszláv és az sme-, rikai tőkések zsebébe vándorol-, nak Ez ez oka annak, ^ hogy Jugoszlávia népe egyre elszán' ab­ban tagadja meg az adófizetés^ A jugoszláv dolgozók fetszaba- v dí tő harcainak fokozódó keitek sége bizonyítja, hogy <? jugoszláv nép, az illegalitásban hősi ^küz­delmet folyt1?.tó kommunisták ve-' zefésével, rövidesen m<eg‘ a'álí3 a módiáit, hogyan seperheti ]d az országból - véreskezü tit piste banditákat. A jugoszláv dolgozók tudj áld hogy csalv akkor szaba­dulhatnak meg az Imperialist« és kspifalista kizsákmányolás igá­jától, ha a végső győzelemig foly­tai*’ják elszánt -szabadságharcu­kat és hazájukat visszavezetik a « béke és e szocializmus táborába« ÄX egyiptomi helyzet tá­A legújabb jeieréések ismét az angol csapatuk gary.zdá 1 kod;ls'a i- ról számolnak be. Izmailiábah pénteken 1500 főből átló angol les tonal egység pán célgénko esik támogatásával támadást indított az ogyip'omi kisegítő rendőrség ellen és azt követelte, hogy a rendőrök tegyék le a fegyvert. E felhívásnak az egyiptomi rend­őrség femiészetesen nem ted‘ eleget, ezért az angolok nehéz- ágyukból tüze? nyí főttek ez egyiptomi rendőrség épületére A többórás tűzharcban 20 rendőr meghalt. E vérengzéssel kapcsolatban ;tz egyipitomi kormán.y rendkívüli ülést 4 tar lőtt. Ersldno angol bornok kijelentet te ,t hogy az t-nj goi csapatok beavatkozása a fő­parancsnokság és az angol kor- mány „tudt-á.v-il es tiozzujurhilci- sáva'l" töriéat. Vagyis az ango­lok előre megfontolt tervek alapján rendeznek vérengzése­ket Égyipf ómban. Ez. a provokáció hatalmas t-iju t-kozást vál'tott ki a dolgozók­ban Kairóban óriási tömeg tün­tetett a miniszterelnökség e|ötfj ós megtorlást követelt A .be] - ügymimszer jelentése szerint a ';im?dásnak 46 háláló^ é>» 72 se­besült áldozata van. — AZ OLASZ KEPMSELÖ- HÁZBaN pénteken reggel i>2S szavazattal 21l ellenében lesza­vazták a kormányt a köz at kai ma zoltak fizd átrendezésének kér­désében, a képviselőházban a közalkalmazottak < szakszerűébe, telnek azt a javaslat ál fogadják el, arcéig lemondja, hogy a k<jz- alkalmazo titoknak minimálisan havi 2000 Ura fizetésemelést kell a-dni. BEREC2KY ALBERT ma pyar református püspököt, a bé k«hsrc egyik kiváló vezetőié* Prágában a Comßnms hittudo­mányi karon diszdoktorrá avat­ták­TÖBBFÉLE HAVASESO Várható időjárás: Fehőátvo- mlásck. tőbbfeló bayaseső, a be. gyeken havazás. Mérsékelt szél. A hőmérséklet alig változik. A napi középhőmérséklet az egész ország területén 4 fok al*t-t fcoy KIS JIíRMESZEI WDOMAKY Miből állnak a csillagok?

Next

/
Oldalképek
Tartalom