Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-25 / 20. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKf 0*zi 4rp*d elviár $ belüuyminittxier beszede a tanácselnökök eriehestetSn wMa»yar sajtó* mn-zakol tartanuk a nyomdaipar legjobb gépsxedői ÍZ MDP ZJtL.A!tIE6Yl£l PA RTBIZOITS Au A m A14 WAPIIiitPJA Vili. évfolvam 20. szám. Ära 50 filler /952 január 25 Pén*eh Megalakult a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete Az e]mu!'t szombaton gyűltök össze az állami gazdaságok, er­dőgazdaságok és gépállomások élenjáró do gozó! kétnapos or­szágos tanácskozásra, hogy meg- tárgyalják SzOT elnökségének határozatát, és megalakítsák a mezőgazdasági és erdészeti dol­gozók szakszervezel ét A Szovjetuniónak & II. világba borúban a flosizmus felett ara. tctt győzelme felszabadito la ha­zánkat is a fasiszta ncpelnyomó fcldesuralc és bérencei rabigáj'3 elő'. Megnyílót'a az utat a sza­bad felemelkedés, a szocia’is1 a fejlődés felé. — A felszabadulás élőt' kizsákmányolt munka osz­tály és a szegényparasztság, smely már nem tudta tűrni a földes; txr.k sanyargatásait, az ipsri munkások pé'dáia nyomán a földnélküli para'z4 ok. agrárpro- le árok szervezkedni kezdtek, hogy szervezkedésükön keresztül a föl de-ur: kát arra kényszerit pék, hogy az elviselhetetlen bá ná?módjukon. ha osrck valanv keveset is. de enyhítsenek. Ilyen szervezkedés volt az orosházi fő dmüvelők csy’e’e, ami 1891- ben alakult. aho] szegény agrár- proi etárok fillérjeiket ö-isze gyüfve zászlót csinálfsttak aminek 2 három fő jelszava az volt: 8 óra munkaidő, 8 óra szó­rakozás, 8 óra pihenés kelt a dók pózuknak. Ezt a zászlót ünnepé­lyes kefe ek közöl': nyújtok ák át az újonnan megalakuló szakszer­vezetnek. Ez a szervezkedés a parasztságban rejlő forradalmi erő' mutatta meg. Peyerék és a többi áruló jobboldali szodálde mokrata - parasztságot magá­ra hagvták. minek köve kezté ben számos becsű'e! es munka# és dolgozó paraszt esett á’öozatu' a régi népelnyomó rendszernek A felszabadulás után ez #• helyzet teljes egészében megvál­tozott és a hatalom egyedüli birtokot« a harcokban mesedző dött parasztsággal szövetséges munkásosztály lett. Pártunk é munkásom' ályunk vezetéséve’ igyekeztünk l Szovjetuniótól k-- pott segítséget minél jobban fel használni, a dolgozó paraszttá? nak kiosztottuk a földek m jd ezen tu. menően megkezd ük a ipari üzemek államosítását A gyárak ál’tmositás-ával és 3 föld osztással még nem számoltuk fe az ősz ályeliensége* teljes egé­szében. meri még falun élt a régi rendszer egyik 'ámsíza a ku’ák súg, amely még az 1946-os év­ben hatalmas fö di erőietekkel rendelkezett és számos munka erőt foglalkoz'iaitott. Ezekben a gazdaságokban tévő dolgozók ér dekeinek megvédésére pártunk java la'ára létrehoz'uk c Féko - szervezeteket, muníkaköz ve ti tő irodákat. Majd 1946-bvn dolgo zó:nk kérelmérp lé tehoztuk a? Uíogzí, ez újonnan földhözjutfa tőitek szövetségét. Ez a két szer veze' hivató‘f vo't arra, hogy a dolgozó parasztságot szervezetük be tömörít?«, az ellenrég ellon vívott harcban. A Nagy Peren cék és .a többi ellenséges elemek hatalomból való kiszór i‘ ás a utár dolgozó parasz'súgunk kére"miére és pártunk javaslatára a Féko-z és az Ufoszt egyesi tét'ük. En nek eredményeként hoztuk ló' - re z Défpízf. Ezzel egyidőbon a ■fejődés során ló rehoztuk m° gyónkbon az á’1 mi gazdaságé kát. maid később a gápáTcmá gokat és esen keraizül f. lun is lerak tűk a Gjpcíalizmüs alapjait A feifújsí Befősz szervezeteink mellett létrehoztuk az üzemi Défo?z szervezeteket a szocialista .izek orokb.n A szocialista szek­torokban létrehozoti üzemi bi­zottságok a döntő többségükben jól megálltak helyüké, a terme­lékenységért fo yó harcban,^ sz állami gazdi.súgókban 15, gépál^o- másiainkon 10, erdőgazd ■? ágaink­ban pedig 13 üzemi bízót1 ság nyújtott segítséget a párt zerve- zet és 2 gazdaság veze őségének, a terme 1 ékenység emeléséért ví­vott harcban. A falusi szerveze­teinkben létrehozott munka?! a- gozi.it volt hivatva arra, hogy el­lenőrizze a magán«? zda. ágban alkalmazott dolgozók jogos és megil ető bérköve eléseinek kifi­zetését Ezen kívül a megye te­rületén évente több minit 2000 dü’öi'elelőst mozgósít©1’.unk _ a mezőgazdasági munkák időben és versenyben vJó elvégzésére, valamint a beszolgá'tatás szor­galmazására. A tanácsok meg- a’-clráásával és a lermelőszövet, kezeti mozg. lom kiszélesítésével megyénkben 157 tiszcs av kult, 21,160 ho.d szántóföld területen. Ezen kiviil a falusi tömegszerve­zetek, igy a DISz, MNDSz és az MSzT megerősödtek és ezek meg erősödé, én keresztül a Défoszra egyre inkább kevesebb fel: da t hárult így a Défosz azt a fék datál, amelyre hivatva volt, betöltötte. Ä mezőgazdaság szociálist«, szektoraiban, állami és erdő gazdaságokban,- vs«]- mint a gép­állomásokon lévő üzemi szerveze- ek a megnővekedeti fe'.adatok­kal csak részben tudtak megbir­kózni. A mezőgazdasági dolgozók látva ezeket - hiányosságokat, kérjék a SzOT elnökségét, hogy tegye lehetővé a mezőgazdaság jzocialis a szék'óraiban lévő dől gozók részére is az ipari szak­szer veze ek példájára, ?2 egysé­ges szakszervezet megalakítását. A SzOT elnök égé és pártunk Központi Vezetősége Iáivá a dol­gozók jogos kérelmét, 1951 no­vemberében határozatot hozott a mezőgazdasági és erdészeti dől. gozók szakszervezetének megala­kítására. Az országos küldött­közgyűlésen ré-ztveit élenjáró dolgozók még fokoz©. abb kő eie- zettségváUalást tét ek. Bella Imréné a lenti erdőgaidaság szécsiszigeti üzemegységének női fakitermelő munka csapdának ve. ze ője. vállal1 a. hogy Rákosi elvtárs szüle4ésnapjának tiszte­letére az eddigi 140 százalékos- tél jesitést munkacsap, -i ávsl együtt 150 százalékra teljesíti Az országos küldött közgyűlés határozati íava-la ot fogadott el, amely kimondja.; „z újonnan meg. atskito" szakszervezetnek tagja lehet minden becsületes, mező, vagy erdőgazdasági dolgozó, aki belépési szándékát kinyi.vánit iu. A sz-kszervezed tc.g.'ágba be­számít az e őző Fékosz, vagy Défosz tagság. De ugyanakkor 9 határoza i javasait kimondja, bogy a szakszervezetnek elsőren­dű feladata a többtermelésért, a műnk: verseny kiszélesítéséért és a. műnkafegyelem megsziiárditá- áért folyó harc, valamint a dolgozók politikai é~ kulturális nevelés©, s. pártunk, Rákosi elv­társ és a Szovjetunió iránt} sze retet elmélyítése, ami biztosi é- ka a további fejlődé.ünknek és el mgedhete len feltétele hs- íánkban a rzoda izmus felépít» sértek, valamint a bek® védelmé, nek, Kiss Lojm Visszahozzuk az élüzem i el vényt 1 A vajgyári építkezés hatalmas­ra mére.ezett kultur erme fenn­állása ó‘a nem Iá otí falai közö f akkora tömeget, mint a jutalom, kiosztással és a sz'ahánovisfa jelvények kiadásával egybekö ölt term lési ér ekezleten. a munka­idő Iejárfáva. valósággal özön- löt.tek a dolgozók az épület felé A teremben elhelyezett padok egy két őre megtel'ek s a ké. sőbb érkezők még állóhelyet is alig taáltak maguknak. Az emelvény előterében ván­dorzászló állt ezzel a felírással: ,,A 72 számú Állami Építőipari Tröszt vá idorzásziója legjobb , vállalatának.“ ! Ezért jöttek ilyen nagy szám mai a dolgozók. Az élüzem jel. ’ vény elveszfése után a dicsőség ismét rájuk vetette fényét. I Elsők lettek . a Dunán'u építő vállalatai kö- j zöfci, Ha' nem is a régi dicsőség, de a babérkoszorú néhány levele máris visszakerüli a vállalathoz a tr&siz- váidorzászlójával. Ahogy a kőművesek, ácsok, állványozók műkövesek adminisztrációs mun­kaerők, segédmunkások és> egyéb dolgozók a terembe lép ek s he­lyet fogattak az alacsony pa 1 clokon. arcukon már Iá szik vala. ■ mi abból a régi ragyogásból, ab­ból a 'derűi 'vidámságból ami annakidején az elsőség büszke érzete adoft nekik. Az asztalon több vándorzászló is áll- Ezeket egyes do gozók és brigádok kapják. De más is lát­ható az asztalon. Gyönyörű, dombornyomásu sz*ahánovis‘a igazolványok és dobozokban el. helyezve a jelvények. Érke;-e na­gyobb dicsőség dolgozót, minf a sztahanovista jelvény büszke bir­tokosának lenni? Gondolhatott e arra a régi, reakciós vi ág kőmű­vese. ácsa. állványozója vagy se­gédmunkása. hogy munkaadójá­tól olyan ki ün e.ésj kapjon, amelynek révén nevét szárnyra, kapja a dicsőség 6 nemcsak dol­gozó társai, «nemcsak a munka­adója, hanem a párt és az állam is megbecsüli. Gondolhatott-e arra az úri világ elnyomását nyögő, nyomorgó dolgozó, hogy a falra kasért, a rruj ferhordásér; olyan érdemrendet kapjon, amelynek a dolgozók államában nagyobb a becsülő e. mint a királyok medá­liájának? Gondoli-c arra. hog\ a makerhordásérts falrakásért vagy állványozásáért o.yan kitün- etést kapjon amely megnyitja előtte az utat a Mátrába. Lilla Füredre, vagy az ország bármelyik üdülőjébe, azokba az üdülőkbe, ahol ezelőtt csak a hercegek grófok és egyéb diszkerék jelen- kekek meg. hogy orgiákban ün nepe jók kivál ságaikaf. A do’gozók. akik zsufoiásir meg öl őt lék a erme , szén jő tak. hogy me2hallgas-ák a be. számolót, hogy megtudják eddigi eredményeiket s útmutatást kap­janak. hogyan kell dolgozniok hogy a tröszt vándorzászlója után vissza ho? has pák az élüzemielvényt is, amitől olyan nehezen váltak meg —, de mégis meg keíleft vál- niok. mer’ sokáig pihen ek habá­raikon és lemaradtak a verseny ben. De azért is jöttek, hogy láthassák társaik örömét, akik átveszik a vándorzászlókat és a szfahánovistű jelvényeket. Az asztalon azonban, a vándor­zászlók és a sztahánovista jel­vények mögött más is van. Sö- étpiro-ü százasok eme kednek kis rakásokban: a pénzjuiamm ame lye a legjobb munkahelyek dol­gozói kapnak. Pár unk. kor­mányzatunk. a dolgozók állama arra is go idol, hogy a vá íalat a munkába^ élenjárókat nagyobb pénzösszeggel jutalmazza. Amikor Varga Is ván. áz üze­mi bizottság titkára feláll, hogy slmondja beszámolójá:, a züm. mögő zaj egyszerre megszűnik Minden szem felé;e fordul- Fi­gyelmesen hallgatják szavait­— Hogy az 51 .es tervünket túl eljesite'« ük — kezdi Varga elv árs —- nem kis. részben köszön he jük annak; hogy vállava unk nál 43 sz ahánovista volt. Ezek a sztahánovisi ák amellett, hogy m 11 □ k a m o d * zerü két átadták szaktársaiknak. igyekez'ek segít­ségére emi a lemaradóknak. Ta­nácsokat ad ak és munkájuk len- diile'e magával ragadta at többi dolgozó, is. Elhoz uk az Orszá­gos Szakszervezeti Központ ván. dorzászlaját s megszereztük az. a legnagyobb ki ün|etést is. ami vállalata érhet jó munkánkká t?iér ük hogy a bü zke é özem jel­vény a mi építkezésünk, a ruha­gyári épi'k&zés homlokzatára ke- rüh. Eredmégyeinket a sztahá novisfákor. kívül köszön.he jüs va- '.amennyi dolgozónknak, az üzemi pártszerveze es a szakszerveze jó munkájának- A vándorzász ló' és az élüzem c:mtót. azért ve- szi'etíük el. mert dolgozóink a ein végez ek o'yan jól a munkáf mint ezelö f. építésvezetőink, uunkavezetőiuk nem szervez él olyan jót a munkát, mint azelő f de hibás vo!' a pártszervezet is >hol^ ellanyhult a felvi'ágosi. ó munka és 3 szakszerveze*, amely hagyta, hogv kiessen kezéből a verseny szervezés. A munkaversenyekről beszélve elmond a Varga elvfárs hogv azok ingadozásszerüen fo yt,ak Esetenkém fellángoltak. majd negiit alább hagy ak. ső nem egy esetben a mélypontra zuhan, ‘ak, ■ AMandoíiitsuk a versenyt a terv döntő évében, a műszaki vezetők üljenek ös"Ze naponta s fordítsanak nébánv percet a más- lapi munka megbeszélésére A! kaima.zzák a beveze ev újít ásó karc » mo-.; már eréives eszközök k«l szün es-ék meg a nrnnkafegya- emben mutatkozó lazaságoka:- Ha- akarjuk, ha jól megfogjuk a munkát április 4r-rc az élüz©m jelvény visszalcerülhet hozzánk. Varga István után* a vállala ■«'caója Gödinek Ferenc elv- árs beszélt a dolgozókhoz ma <'■ kiosz ot'ák a vándorzász ókat, ? sztahá lovisia jelvényeket és a pénzjutalmakat. Az 1016 os ódi kezes vándor zászlót és 3000 forint jutalma kapott. A ju alomért Horvá: József épi' ésvezető mondo t k. szönefct s megígér' e, hogy ezei ml még jfbban dolgoznak. A 1055-ös építkezést 2000 for in' i jutalmaz ák. — Mi voltunk a hibása hogy nem az elsők lettünk mond'a Köve^ Márton épifésv. zető amikor d've't^ a jutatna Az l04Sas épifkezés 1000 forin'« kapoft. Ezt Horvá h István ve' e át azzal az Ígérettel ho«y. április 4-re az első helyre kerü nek Vándorzászlót kaptak Néme ' István kőműves és Dubai T£»m segédmunkás brigádja de vár dór zászló kapott Völgyi Józ^e? vasbetonszerelő és Tornyos Gé a legjobb ipán tanu'ó is. Tó i István tanuló a tröszt loO for«i> os talkarékbetét-könyvé; kap; a meg. A • ju*altnak kiosztása után kerü1'* -,or a sz ahánovHa jelvények k:. adására. Góczán Ferenc álTvl lyozó, Jandovics László. Kosi Fe­renc Árbóth Gvula segéd műnk ?o«k és Gó h Ferenc állványé kap*ák meg a sztahánovista je vénvt­— Eddig is igyekez'em a léc jobb munkát végezni — mond*, árbóth Gyula amikor á ve fe a :e,vényt. Izmai ozinm megfeszü ek, amikor dolgozó kársai fele mdulva keménv, őszinte han­gon elmond a fogadalmát: — Ezenful még-okkal lobbaD doluo?om a szállitásnál. mert ez a jelvény nagyon sokra kötelez. A jelvények kiosnása u'án LahO'tta János főmérnök hozzá- >1 ásóban hangsúlyozta, hogy a Dunántúl összes vállalatai kö­zül az elsőik lettek. Ezu án még sokkal komolyabb munkát kell végezniük, mert a öbbi vállalat most a vúidor- zász ó megszerzéséért dolgozik, — Nekünk azonban _ mond' a La. hofta elvtárs — nemcsak azért be 11 dolgoznunk hogy 3 zász ót meg­ártsuk, hanem hogy még -.öbb dicsőséget szerezzünk, hogy visz. «sikerüljön hozzánk az elűzöm jelvény. Még több hozzászólás is hang­zott el, melyekből az dombo.ro. dotf ki. hogy jobb munkával jobb munkaszervezéssel, szilár­dabb munka-fegve emmel a jövő­ben még keményebben küzdenek a vállalat becsül«’éért, a harma­dik tervév sikeréért

Next

/
Oldalképek
Tartalom