Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-22 / 17. szám

A zalaegerszegi III, körzeti pávtmer vezet hiányos munkájáért felelős a tagság is — mert megfeledkeztek az építő bírálatról P&rífezerveze temk vezet őségéi- jwek ujjáválasztását a Körponti r vezet&ég határozatának szellőmé­iben faltottäte meg A vezetőség ^.tjjáválaaztása azért vaí'li szak. »égéssé. hogy pártszervezeteink ^megerősödjenek ifi-fal. tisz^amul- !Íu elvtársakkal. Az elmúlt idő JLm több pártvezetőségi tag meg löjkuvőyá vált. nem folytatóit .kü jvetkezetes harcot az ellenség el- ’ 3en, sok helyen maga a vezető. . if;ég is az ellenség uszályába esett. i.A béke védetnie, ötéves tervünk «negvalósitása és az ezzé] járó feladatok szükségessé tették, hogy a pártszervezetekbe olyah ikemmunistäk kerüljenek be, akik Ilii harcosai a pártnak, akik nem ismernek fáradságod, ® a dolgozó népben napról-napra elmélyitik a párt, iránti szerető­iét. A zalaegerszegi III. kurzer la. Maga is megválasztotta az uj vezetőséget, amelybe olyan fiaiul rlvtáTsak kerültek, akik üzemük, ben jó munkát fejte i tok kh A választás után a reszorl ok elosztásánál Németh Imre elv- társ lett a titkai', akinek az lett volna «ä feladata hogy a fiatal vezetőséget bevonja a muhkájá- ■T>a és érvényre jut táskák a párt vezető szerepét Hogy a vezető­ség jó munkát tudjon végezni, a városi pártbizottság nagy ; gon­dot forditoít minden vezetőségi tagra. A városi, pártbizottság titkára'. Veiczi elv társ többizben foglalkozott Németh elv társsal- hegy munkáját jói végezze és megbírálta a tervszerütienségért Nagy elvtárs is aegitctto a műn. kaját az aiapszervezetnél ke­reste fel, hogy tanítsa, nevelje a vezetés elsajátításában. De Nó metlh elvtárs munkamódszerében t.emmi változás nem lóriéul. Még egyszer sem tartóitok olyan veze őségi ülést, hogy minden ve. zetőségi tag o(-t lett volna A titkári értekezleröl nem számolt be a vezetőségnek és nem sz-.b- ■3a meg egy-egy vezoiőségi tag fej. adatát sem. Amikor a városi pártbizottság munkájában segí­tette ökot ezt sem hasznosítót- dák. Németh elvtárs állandóan arra hivatkozik, hogy » gazdasági munkája lefog lalja és sokat utazik Pestre. Né­meth elv társ hiányos munkájává' visszaél a párttagság bizalmává' Előfordult az is., hogy amikor a körzetbe tagjelöltet vettek fel, a fiókba elzárta a tegjelöltfelvé­teleket és elutazott Pestre Ami­kor a taggyűlésen a tagjelöltet fei akarták venni, újabb tagje- Jöltivet kellett kitölteni. A párt- építés hiányossága az is. hogy kevés vezetőségi lag ismeri azt a dolgozót, akit a párt so­raiba f elveszne!-:. Vágner Gyula a pártszervezet szervező titkára, igyekszik meg. 'enni mindent, hogy a pártszer­vezet munkája megjavuljon. De egyedül nem. tud eredményt el­érni mert nem ismeri a feladató. Icát Sok esetben — amikor Né moth elvtárs távol van — ő kapta meg a feladatokat, amit akkor tudnának megvalósítani, ha min­den vezetőségi jiag érezné a fele. lösségett A tagság és a vezetőség között nine? meg a kapcsolat. Vágner elvtárs személyesen járt el a vezetőségi tagokhoz, hogy a vezetőségi ülésre jöjjenek össze. Az ifi-felelős ekkor sem tartolta érdemesnek, hogy eljöjjön. Az oktatás területén is hibák vannak, főleg az alapfokú isko­láknál. A vezetőségi tagok nem tudják azt, hogyan folyik sz ok. I' -ás? Rendszeresen megtart­ják-e? De Baranyai Mária ejv. társnőt, aki ez iskolát vezeti, rém számoltatják be. hogy & tag­úig hogyan tanul, hogyan fejlő- 'i ú; és van-e lemorzsolódás a sorozatos hibák után ideje lenne, hogy a III, körzet vezető­sége is betöltse hivatását. A hl. bakért felelősek a párttagok is, mert taggyűléseken nem mondták el a vezetőség hibáit, nem segí­tették a munkájukat építő bírá­lattá], hanem elhallgatják. Né­meth Imre elvtárs a többszöri foglalkozás után sem javította meg munkáját, nem igyekezett betölteni azt a szerepet, amivel a párt és a tagság megbízta Fele­lőtlen munkájáért a városi pár‘- bizoftság vonja felelősségre. (P. L.) A tervet a kisebb munkáknál is lehet tetjesiteni Jó miuikassci-vesénset a FSmárugyáv behozhatja temaradásdl ..Tervünk teljesítése és luHel j es if. esc 1 éheteti-n ku volna a vezetés lényeges niegjavi'ása nél­kül"— mondotta (ierő elv'árs 'a gazdasági vezetők országos ér­tekezletén. Ez a meghatározás beigazolódott a nacyilíá rizsái Féaniárugyár múl (évi -ervteljesi. tésénél is. Az első negyedévben 65, mig a második negyedévben 63 százalékra teljesítette tervét az üzem. A lemaradás oCi első­sorban is az volt, hogy a vezető nem volt szakember, vagyis nem ismerc eléggé az üzeme], az üzem munkáját, teljesítőképessé­gét - nem tudta, mit vállalhat és mit mii szabad vállalni. így fordult elö, hogy olyan fúrók el­készítésére köfött szerződési, amelyeket megfelelő gép hiánya bau nem tudott elkészíteni. Folyt a kísérletezés, Már gyártottak is bizonyom rmainyiségü télkész árut, de nem tud'aiíi tovább jutni s a Ittsérle- tezés napról-napra jobban fékez­te 'a tervet. Laza volt a munka, fegyelem is, amit főleg az egy­helyben való topogás. az ered­ménytelen próbálkozás idézett elő. A művezetés csődje neheze­déit az üzemre. Pár'unk segítségével a hiá. nyosságot nemcsak felismerték, hanem orvosolták is. Uj vezető került az üzem óiere, olyan ve­zető, aki maga is szakember, aki már az első napon felismerte, hol van a hiba, hogyan l*»ker segí­teni. A munka uj lendületet ka­pott A tervfcfiüjesátés a ináso. diík negyedévi 68 százalékról a harmadik negyedévben 106 szá. zalékra szökött. Az igazolatlan múlás# ások. késések megszűn­tek. A dolgozók megszerették a gyárat, megszerették a munká­júkat, amely Qapról.mpra ered­ményesebb lett. A gyárat mind jobban kezdték a magukénak érezni, a műszaki vezetés is nap­ról-napra jobban gazdájává vált a tervnek. Az -első félévben a megrendelők több esetben visszaküldték a fú­rókat. A második félévben ja. vult a minőség és egyre kereset­tebbek leífek a nagykanizsai F óm árugyár kés zitmén yei. Még mindig —, ha megtaláljuk a megválóéi tás módját- Most. amikor nap­ról.napra tömegével szüle’n.-k a jobbnál-jobb észszerüsitések, újí­tások. nyilván a Fémárug.yárnál is megtalálják a módját, hogy tervüket az apróbb fúrók ’teljesí­tésénél is teljesíthessék. A kom mu ris1 ák nem ismernek léhete lent — s ezt valószínűleg Szluka elvtárs, a gyár igazgatója is igv látja. A nrult évben nagyobb nehézségeket győzitek le s igy biztosra vehető, hogy a követ­kező dekádjcleidésük már igy szól: 5 százalékos lemaradá­sunk behozása mellett, tervünket ieljesitettük.‘‘ Ahol 'a terv telj esi lés a dolgo. zók szívügyévé vált, ott nem sik- lanak el közömbösen a hiányos­ságok felett, illem nyugodnak bele abba. hogy adósai maradtak a tervnek, hanem minden alkal­mat megragadnak, hogy a mii, lasztást mielőbb helyrehozzák. A Fómárugyárnál is a hiányzó dol­gozók helyett a művezető és az üb-ti'kár végzik a pergetést, ami szükségmegoldásként jó ugyan, de ha hosszabb ideig ezt. csinál­nák. előbh_u]óbb meglátszanék az üzem munkáján, hogy a mű­vezető és az üb-tifckár nem áll­nak a helyükön, nem a maguk munkáját végzik. Az üzemben rendszeresen folynak a munkarnődszerátadások. Kultúrotthon mozgalmunk fejlődése 1951-ben sok olyan nyersanyag áll a raktárban, amit nem tudnak felhasználni. Szluka György, a gyár igazgató ja mos] azon fáradozik, hogy a nagyméretű anyagokat ér ékes!- és, vagy csere utján olyan hely. re juttassa, ahol azokat feldob gozha(ják. A Fémárugyár 51-es tervét túlteljesítette. Ezekulán várha­tó volt. hogy az öli.es év már az első napokban full eijes Késsel kezdődik. Nem igy történt, mert az első dekád értékelése itt ári kitűnt, hogy mintegy 5 százalé­kos lemaradás mutatkozik. r— Két betanított munkásunk hiányzik — mondják az üzem­ben — ez okozna, hogy nem tud­tuk teljesíteni a tervet, A má­sik olc pedig, hogy apró fúrókat gyártunk, ami sokkal ’több mun­kát igényel. Rákosi elvtárs mondotta: — si 7 ervii n k reőlil, megva / óúth ató, “ A terv nemesük a nagy. hanem a kisebb munkáknál is teljesíthető Újabb és újabb dolgozókat tani. anak bo a fontosabb munkák végzésére- Tófej István, aki mái jól értette a központfúrók resze­lését, megtanulta a pörgetést. Varga István és Szőke Is’ván a legjobb munkamódszerátadók. Állandóan segítik dolgozó társai­kat, hogy jobb munkával harcol­hassanak a terv teljesítéséért. Kiss István, ;aki régebben még a normáját sem rédita teljesíteni, : átvette Szőke István munkamód,, szerét s teljesítménye azóta 115 116 százalék között mozog. Az u'olsó dekádban a legjobb eredményt. Bem József érte el 177 százalékos teljesítménnyel. Táncos János 167, Tófej István 160, Takács István 153. Szőke István Í44, Varga István H0 szá­zalékos teljesítményt ér el- A dolgozók a gyárat a magu­kénak érzik, ezért az' án minden ’.ehetőséget 'megragadnak, hogy minél kevesebb költséggel, minél több árut átírhassanak elő. Danes József belsö-élesitő az el. kopott csiszolókorongokat újból felhasználja s ezzel negyedéven­ként mintegy lOOO forint meg ta­karítási- ér eL A korongok több. szőri cserélése időkiesést jelent, normáját mégis 118 százalékra teljesítette. A munkafegyelem megszilár­dult. A munkát lelkesedéssel végzik, amint azi a dolgozók teljesítményei is mutatják, most már csak arra kell törekedniük s ez a műszaki vezetés és az iiz-.nn bizottság dolga —. hogy a munkát úgy szervezzék meg, hogy az első dekádban mutatkozó lemaradásukat mielőbb behozzák. Megyénk kultúrotthon mozgat ma, a kulturális tömegmozga­lomnak ez az uj szervezeti for mája az elmúlt év folyamán ko­moly mennyiségi és minőségi fejlődésen ment keresztül. Az eredmények túlsúlyban azonban a mennyiségi növekedésben mér hetők le­Dolgozóink ma már nemcsak pusztán szemlélői, hanem tévé kény alkotói is születő uj szo­cialista kultúránknak. Az elmúlt év folyamán vált igazán köz­kincsé — uj kultúránk számára hatajmas fejlődést hozó, dolgo­zóink tanítója és nevelője, szóra koztat-ója — a Szovjetunió szo­cialista kultúrája, filmművésze’ te, képzőművészete és mindaz, ami dolgozóinkat az igazi haza szerétéire, a külső és belső el lenség elleni határtalan gyűlő leire, jobb és több munkára ne véli. Fokozódik dolgozóinkban az alkolásvágv nemcsak a gazdflsa gí, hanem a szellemi élet terülő tén is. Az igazi kultúra, ha a népből jön és a népnek szól, anyagi erővé válik, szervesen összefonó­dik mindennapi éltünkkel, so­ffit a nehézségekben, feltárja n muH hibáit és megmutatja a boldog holnaphoz vezető utal- Ezt a kultúrát igényli és alkot ja dolgozó népünk széles tömege és ezért olyau gyü’ölefes szá inunkra a kapitalista kuRura srennyterméke, mcjy a petróleum lámpához sorvasztotta dolgo zóiukat. Ez a világ azonban már lotünf- Ma már uj kultúránk számára dolgozóink „várat'*. kutturoHhont építenek, szívós akarattal, alul­ról jövő kezdeményezéssel. Zala megyében az e'multévbca S4 kultúrotthon létesült közei 1,300.000 lóriul állami támoga­tással- Mulatja ez a szám, hagy a dolgozó nép államának — a háborús uszítok eszeveszett fegy­verkezése ellenére — van ereje a béke és a tudás otthonait épí­teni do gozóinknak, ahol a kul­túra a népé. A korcsmák bűzös levegője helyett államunk vi, laposságot, viTanyt ad a falu­nak, rádiót, könyvtárat, kultur- otthont. Am a falu népe sem varja összetett kézzel az állami segít séget hanem megtoldja erejével, közös munkájával és összefogó sál, hogy o kultúra otthona még alkalmasabb, világcsabb.tágasahb legyen, hogy minél többen elme hessenek oda a közös ügy meg beszé’ésére, tudományos előadó sok hallgatására, Szabad Föld Téli Estékre, a müvészcsopor tok próbáira, a szakköri foglal kozásokra, szórakozásra, a mun­ka utáni pihenésre- Ez az erő a ía’uk dolgozóit hatalmas összegű, az állami támogatást felülmúló értékű társadalmi munkára, kö zös munkára késztette. Az elmúlt évben nem. épült, fel egyetlen o'yan kulturoíthou sem, melyben ott ne lett volna dolgozóink kér desményezése, íelajánlás>a. Az eredmények felmérése u!án me uyés.k dolgozó parasztjai mintegy 1,500-030 forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel és végez tek cl. Vaunak olyan kimagasló eredményeink, mint Bucsittn, ahol közel félmillió, Pusztám.«''- nyárod 150.000, Bánokszputt<vöríjy 150-003, Kiskomárorn 131-000. Z?> lacsány 65-000, Dióaká" 46,000, Szentpétcrur 101.000, de igen sok olyan községünk vau, ahol 10 28-000 forint értékű társadalmi munkát végeztek kultuioUhonuk építése közben­Ez az összeg a közös munka eredménye, a kőzör> tipy érdeké ben BucsuSán kivétel nélkül minden dolgozó rósziveit a mii kólátokban és ezt követte me nyé»k több községének dctíozó ja is szakmunkával, anyaggal, íogalcrövel, kézieröve!. Az 1952- évben az igények mén heta’masabbak, mint az elmúlt évben és minden biztosíték meg vsn arra, hogy az ötéves terv hsrmadik éve méa igen sole „Encsutá“_t teremt megyénknek, országunknak, melyek a hala! más Szovjetunió példája nyomán felvilágosító munkájukkal, a hé ke harcos megvédése mellett pár turk vezetésével és útmutatásá­val a szocializmus fejé vezető utat rövidítik meg. GELENCSÉR LAJOS A határmentén beszélik... (T. E.) Kftdd, 1552, jttu, 22, Két éve még nem cyi] gazdának volt két bír/okos igazolvánga a faluban. Gyakran jártak át «• hűl áron túlra is dolgozni. Onnan pedig ide jártak a falu határába a jugoszláv dolgozó parasztok, földjeikre. Esténként aztán még siejve beléplek a földmüvesszö- velkezetbe. Olyat vásároltak, ami elfért a ruha alatt: 'A, cér­nát, fésűt, fejkendőt. Mert oda­át már két évvel ezelőtt nem volt ilyen áru. A tkois/u banda aztán éke} ■vert a két falu közé. Az isme­rősök, rokonok ma már hirt sem hallanak egymásról. — Két éve, hogy az apósom disznóölésre hívott bennünket — mondja Zsohár Gyula dolgozó paraszt., _ Reggel mentünk el, hogy segítsünk náluk. Amikor a ka­puba értünk a. feleségemmel. nagy csend fogadott bennünket- Öltben,t meg sírtak. Reggel meg­jelent. egy katonai au fő ,s- elvitte a hizottsertést.. Kevés hir ér kezűt o da át r ól. De annál többet látnak a szemek Az aratáskor iff a faluban már végeztek a munkával. odaát mejj lábon állt a gabona. Amikor arattak, az aratók közül mindig kimagaslóit az őrök fegyvere. Csak akkor «radttak, ha voíf. aki ügyeljen az aratókra. I Ez a gyűlölet, már nemcsak az fipa és gyermeke szétszakításáén, hanem minden elnyomott dolgo­zóért izzik. Itt nem kellenek ér­vek — saját szemükkel győződ­tek meg arról, ami odaát van. Ezért teljesítette a község be­adását s már november lS-án szabadpiacot kaptak minden ter­ményből, Erősödik a tszcs, sor­ra lépnek be a közép par asztok a csoportokba. Erőt, lendületet ad­nak a, tervnek, a szocialista épí­tésnek: a béketábor megerősödé­sének.. Fent a dombtetőn majdnem egybeérnek a szőlőhegyek. innen a gyerekeké s ahol a határ meg­szakítja, azon túl az öregei- sző­lője kezdődik. Sokszor elnéznek egy más felé, de még csak nem is intenek. A fák mogult, a bok­rok közüy ót 'leselkedik a féke­ve szett Tito-ümda ierrorlegényé„. Itt « faluban engesztelhetetle­nül gyűlölik Tilgt és bérenceip PárthireU A Szovjeíunió Kommunista (bolsevik)-Páxtja Története.IV- íe jezetébö! három konferenciát tartunk. Az első konferencia anyaga az útmutatóban fellün letett I., II. és III- hét anyagából. Felsőfokú konferencia: feb ruár 2 áu, középfokú konferen cia: február 9-ér»- A második konferencia anya 43 a IV-, V., VI-, VII. és a VIII. hét anyaga. A felsőfokú konfe renciát március 8, a középfokút pedig március 14-én tartjuk­A harmadik konferencia anya ga a IX-, X. és XL hét anyagá­ból. A felsőfokú konferencia már cius 29-ér. a középfokú pedig április 5 én lesz. MB. OKTATÁSI OSZT­A munkág. és paraszt levelezők az egyik legfontosabb haj­Krtírőt jelentik hibáink fett áré sába® is a iisijrt gáti., valamíai ssovfet érttiíiRtmkáük megj»,■» fáséban.“ (Sztálin)

Next

/
Oldalképek
Tartalom