Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-20 / 16. szám

Hiß® flüjpisi 8ö äibsßi 74 termelGszov^tjcezetiei és S3 gépállomást­• Az év folyama» öltké-'züli 51 I-cüiooböző méretű hid és felül* ■járó, többokközött & dunafoldva- rl Duna-hid. az üllői, polgárai, és óánhidai felüljáró. Megindult a sóz ekedés a Vác-aszódi, a kor szerüsiteiit Sztálin.-város—puszta: gz boLcsá és a Bulintes—bodajte1 vasútvonalon. a_z év folyamán többeaer uj la­kás számos, uj, iskola, rendelő­in ;ézei. színház* és többszáz fa­lu i és üzemi kuljuror ihon épülte E készült a Magyi « Néphadsereg színháza, a SztáJÜn-városi film­színház. a közgazdasági egyetem, a miskolci nehézipari egyetem ogyik. részlege, a M-gyar Optikai Müvek nagy kulturháza stb. , Munkálok és tisztviselők némának emelkedés©« a 3Eá62iS teji termel ék em y ség salak ulás© !95i évben tovább nőtt a nép­gazdaság valamennyi ágában a munkások és tisztviselők száma. A gyáriparban és az ^ építőipar­ban foglalkoztat ottak átlagos .ét­száma 1951-ben 1950-hez képest 109.000 főve; emelkedett- A gyár- ip.nban és az építőiparban fog­ta Ikoezta; tote. nők létszáma az 1951 év folyamán 78.500 fővel nőtt A dolgozók .étszámának jeleni ős nö­vekedése menetit; a népgazdaság számos területén munkaerőhiány mutatkozott. Az évi munkabéral’ap növeke­dés© az egész népgazdaságban 1950-hez viszonyítva 22.4 száza­lékos volt. -Az emelkedés a gyár- Ip:rban 20.30 százalék, az épí­tőiparban 33 százalék, Tovább emelkedett a gyáripar- bin a munka termelékenysége. Az egy fer^ eső termelés a gyár­iparban 1951-ben 14.3 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Az emelkedés a bányá­szatban 9.3 százalék, ezen belül a szénbányászatban 4.1 százalék, a kohásza'ban 18 százalék, a gép­gyártásban lő.7 százalék, a tex­tiliparban 11.1 százalék, a ruhá­zati iparban 28.5 százalék. A termelékenység alakulását szá­mos területen kedvezőtlenül be- ifolyásolta a, munkaerő nagymér­vű hullámzása, az igazolatlan hiányzás, a munka hiányos meg- ü -.rvezése és a munkaidő nem megfelelő kihasználása. Sjsoeiáíis és kraSSsíiráliss eredasiézsyek Az 1851 évben jelentékeny fej­lődés mutatkozott a szocialista ku’tura minden területén Az iSöl—52 tanév elején az iskolai ok a tás ban részesülők száma ve­rek egymillió négyszázezer volt. A középiskolák száma egy év alatt 14-el emelkedett. A tanu­lók létszáma 107.900, ez 12.5 szá­zalékkal több, mint .az előző ten- év elején. A munkás- és paraszt, származású középiskolai tanulók aránva 65 százalék. Az 1951—52 tanévben az önál­ló egyetemek és főiskolák szá­ma 'kilenccel emelkedett- Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma 40,700. ami 22.6 százalék­kal több mint az 1950—51 tanév­ben A hallgatók közül a mun­kás- és parasztszárm;zásuak aránya 58 százalék, az előző évi 52 százalékkal szemben, 1951-ben a kinyomj a'ott mű­vek száma 80.5 száza!ékka] volt több, mint az előző évben. Az év vegén 2870 falusi népkönyvtár működött, közel 900.000 könyvvel, ez az előző évhez képest a nép­könyv'árak számában 75.5 száza, lókcs. a kötelek számában 111,4 százalékos növekedésit jelent A mozgóképszínházakat 1951 ío yamán 62.6 millió fő látogatta, et-,ő| a falusi mozikra 27 millió látogató jufott Egy év alatt az összes látogatók száma 33 szá­zalékkal, a falusi mozielőadások látogatóinak száma 68 száznlék- tkal emelkedett. A színházi és ooer.i e őad ások lá'oga1. óinak póma egy év alatt közei fél mil­lióval, ebből a falusi előadások lé ogatóinak száma több mint 115 ezerrel nőtt. A rádióé1 őfízetők száma 1951 végén 701.-000 S2.000-e] több. mm: az isIKízfi év SiasűtaSÓ idöpon.-iá­ban. 1951-ben tovább £ej$$dött az egészségügyi hálózat Á szociális és egészségügyi célokra fordi- otf beruházások érték© 1951. ben 17.3 százalékkal volt magasabb az 1950 évinél. A kórházi ágyak száma 1951- i>en 2900- al. közel 6 százalékkal emelkedett. Tovább emelkedett a kórházi egészségügyi személyzet létszáma., bővült a kórházak és gondozók felszerelése. A rendelőintézetek rendelési óráinak száma, részben a szak­rendelőd hálózat fejlődése követ­keztében. 13.6 százalékkal emel- kedeft A körzeti orvosi hálózat közel 50 uj körzeti orvosi rende lőve] bővült. Ezeknek jelentős- része a vidéki ipari és mezőgaz­dasági 'központokban működik. A dolgozó anyák munkájának megkönnyítésére 1951-ben, 56 bölcsőde kezdte meg működését. A bölcsődei férőhelyek száma 1950-hez viszonyítva 35 száz; lók­kal emelkedett Az állandó böl­csődéken kívül az idénybölcső- dék és napköziotthonok több'min! 70.C00 gyermeket gondozlak a fő mezőgazfiarlgi mijnkálc Ideije ail'2-tt. A szakszervezete társadalom­biztosítási ellátásban részesülők száma az óv végére elért© az 5.2 milliót. Ezzel a szakszervezeti társadalombiztosítás as összla­kosság kb. 55 százalékára ter­jedt ki. A szakszervezeti ^ üdülésben részívett dolgozók száma 1950- h©z képest 12.3 százalékkal emel­kedett. Az év folyamán mintegy 60.000 gyermek részesült ingye­nes üdültetésben. Nemaeíii jövedelem A nemzeti jövedelem, váFoaat- Iten árakon számítva 1951-bem több mint 23 százalékkal halad­ta meg az 1950 éviit- A nemzeü jövedelemnek 1950-ben és 1951- ben eléa*t emelkedése az öl éves terv végére előirányzott nővéke- | désének máris közel 50 százaié ka. A nemzeti jövedelem be­ruházásra és készletnövekedésre jutó hányada az 1950 évi 25 szá­zalékkal szemben az 1951 évben 30 százalék volt Hazánk ipari jellegének megfelelően a nemzeji jövedelemnek több mint 55 száza­lékát az ipar és építőipar adta. ÜZLETEMBEREK GYILKOS SZ37ETSEGE 1 KÉPEK SZABADSÁGA BÉKÉIÉ ELLEN Jl fsseK^g‘saíg;clasá,^,i dol^oxőlü szilksaservezetének alakúié orstóg*-©« küldöttkfözgnfiilése A mezőgazdasági és erdészeti dolgozóik szakszervezete január i9_én és 20-án tanya Budapesten a Vasas székházban alakuló or- | számos küldözi közgyülésó' ■„ amcly- I re az ország mindéi részéből össze jönnek a megválasztott kül. döftek. A toü Id öiítlkö zgyülésen Borbús Lajos élvtárs. a SzöT el­nökségének tagja „A mezőgazda- sági éss erdészeti dolgozóik szak- szerveze’ ének megalakítása és feladatai“ cimm^I tart beszámo. lót, .majd hozzászólások következ­nek. Utána az alakuló küldött­közgyűlés megválasztja a MEDOSz vezetőségéi és ellenőrző bizottságát. Morcai hadi jelenté» A néphadsereg alakulatai, szó. ros együ 8' működésben a kínai népi önkéntes egységekkel, min­déi fronton védelmi harcokat vívnak az angol-amerikai inter­venciósokká] ,és a liszinmanista csapatokkal, miközben emberbe® és hadianyagban veszteségeket okoznak az ellenségnek. Január í7_én az amerikai lé­gierő ismét bombájfca a keszoni semleges ÖVéZeet Riimj umgri körzetébe®; A vizsgálat során a koreai-kinai küldött bebizonyítot­ta. hogy az amerikai felet terheli a felelősség. Az amerikai össze­kötődsz' beismerte, hogy a bőm. bat dicsér és a repeszdarabofe re­pülőbombától származnak, mégis újabb bizonyítási eljárást kávását. Burfárizik a korrupció Tito Jugoszláviájában Wax%aps Ü.9SÖ. lm. 35C* Prága, A Pondelnih, a cseh. szlovák tájékoztat ásrügyi mi­nisztérium lapja írja: Ti'oök fasiszta rendszerében eddig soha, nem tapasztalt mére­tekben burján zik a korrupció. A ütoista hóhérok a nyugati bankokban he'yeaák el azo­kat az összegeket, amelyeket a jugoszláv »éptől raboltak el, Á múlt év januárjában például 125 ezer dollárt helyeztek el lon­doni, svájci, amerikai és argen, tin pénzintézéteknél. A jugosz­láv importbank igazgatója' a múlt év áprilisában 13Ó0 dollárt utalt át saját nevére egy svájci banknak. A. fitoitta vezetők, hogy elkendőzzék ezirányu aljas mea‘er kedélyeiket. sokszor nem a saját, hanem kitalált neveikre helyezik el a jugoszláv nép nyo­morán szerzett pénzt vagy ara­nyat. A Tfiiü-feaüüda me0vessrt«geti saját embeneitt hogy még mé­lyebben rántsa őket bss áru­lás feneketlen mocsarába* A magas rangú katonai személyi, ségek üzérkednek a feketepiacon, szószoros értelemből spekuláció' folytatnak. Az összeharácsolt pénzekből fényűző módon élnek, Rukayina tábornok például nem­régen háromszázezer dinárért rändelt magárak külföldről ebéd- lőbutopt. Az UDB fiszrjei sze- mérmétienül elrabolják a gálád módon, meggyilkolt jugoszláv ha. zafiak értékeit­— A TUNÉZIAI FRANCIA ha­tóságok csütörtökön éjjel Letar­tóztatták a Tunéziai Kommunista Párt vezetőit, az uj Des'uor Párf e'nökét, a békemozgalom egyik vez-jőjé; é-1 a baloldali szakszervezetek főtitkárát. A le. fartóziakotlalkat másnap repülő­gépen ismeretién helyre szállítot­ták. A szakszervezetek tiltako­zásul általános sztrájkra hivtáLk fel a lakosságot. A HŐMÉRSÉKLET CSÖKKEN Varható időjárás: Felhőét vonu­lás ok,. főbb fe é ujiabb havaíeső, havazás. Mérsékelt szél. A hő­mérséklet kissé csökken. Várha­tó napi középhőmérséklet az or­szág egész terűidén 4 fok alatt lesz. 5 értés vágás utSn azonnal tegyél eleget z$irbe$E®lgáltatá$i Ml 1 w—hw iwit muHwimrwfli w—aiTjaM iiww^w—■ kötelezettscgednck m Fdldmüvemtfvetjkezetoél Az a meri kas lapok első ol­dalon hozták azt a fényképet, amely a newyorká érseket, Spell, mami ábrázolja a kikötőben amint éppen átöleli és megcsó­kolja a Koreáiból hazatérő gyil­kos MiacAn.fc.urt. — Az egész világsajtót bejárták azok a hí­reik. amelyek a Mindszenty és Grősz-per anyagából mindennél világosabb fényt derítenek a Va­tikán &<5 az amerikai pnpenaliz- mus „szent"“ szövetségére. Ez a barátság nem újkeletű. Horthy, Mussolini, Hitler, Franco. Tru- ma’3 — az összes népellenes, há. borús gyuátoga'ó élvezte és — amelyik még öl — élvezi a Va­tikán támogatását. Élvezi azért, mert a Vatikán* & világ legna­gyobb tőkései, bankárai, földbir­tokosai egyike. Ez a gyilkos ba. rátság ma szorosabb, mint vala­ha a történelem során volt. Az USA imperialistái és a Va­tikán legszorosabb együttműkö­dése nyomban a második világ­háború befejezésekor indult mtg- Xu. Plus pápa már 1939.ben ki­jelentette, hogy szoyjetellenes koalíciót kdi alalkLani: .JEgyesU- sük erőinket a közös ellenség — az atheizmus ellen“ — mondotta a pápa. Mondtatnunk sem kell; hogy a katolikus 6gyház atheizmus alíaft mindig a kommunizmust érti. A pápa a fasiszta Németországot tartotta legalkakiusabhnak a szovjet hatalom szétzúzására. Ar­ra áhítozott a pápa, hogy ezzel megsemmisül a világ összes de­mokratikus erőinek bázisa — a Szovjetunió. így aztán érthető, hogy a Vatikán' mindén eszközé­vel előmozdította Hitte r hatalom. rajutását. Kezére játszott Hit­lernek. Kémjelentéseket küldött neki. és áldását adta rá. imádko­zott érte és győzelméért. Mig Európa népéi a fasiszta hordák ellen harcoltak — XlL Plus szívvel-lé!étekéi a fasiszta Németország és Olaszország ag. resszor ei’őit támogatta. Spellnaann bíboros —■' Mussolini engedélyével — többizben elláto­gat oet a Vatikániba és az ameri­kai kormány névében folyhatott tárgyalásokat a pápával. A pápa számítása nem vált be- A szovjet hatalom szét­zúzásának tervt füstbe ment. A Szovjet Hadsereg döntő csapás' mért Hiper hadseregére. Erre a pápa «keresztényi könyörületre“ szólította fel a szövetségeseket. Azr kérte tőlük, hogy ne álljanatk bosszút a Hitler fasisztákon. Egyidejűleg hozzálátott meg­keresni az uj erőt, amelyre a Va. tikár biztosan támaszkodhat a béke és a haladás elleni harcá­ban, Ez' az uj erőt Xll. Pius az USA uralkodó köreiben látta. Szükség lett gyors átcsoportosí­tásra, A pápa tékin.félyc elho­mályosult,. a Vatikán poll lkai befolyása meggyengült, gazdasági helyzete leromlott. Az USA. reakciós erői hasznosnak látták a Va'lkán megsegítését, hiszen pénzügyi helyzete megszilárdulá. sávai a Vail&án pobtikai befolyá­sa is helyreáll. Ezzel viszont a Vatikán hatalmas propaganda­apparátusának felhasználását biz. ositja a maga számára az USA és megerősíti európai gazdasági és j politikai pozícióján. A ,.Washing­ton PoSf“ azzal okolta meg a Vatikánnal való együttműködés szükségességét, hogy ...az Egye­sü l, Államok és a Vatikán egyen­lő mértékben van érdekelve ab. banr hogy meggyorsítsák az euró­pai kontinens politikai és gazda­sági stabilizálódásátAz euró­pai népekét rabságba dön ő ..Marshall-iterv“ szemléltető pél­dája annak a ..stabilizációnak“, amely az USA és a Vatikán agvül(működésének egyik legfőbb jellemzője. Ilyenformán a világ két legreakeiósabb ereje között olyan alku jöft létre, amelynek mindkét fél ' véleménye szerin' , komoly haszna kell hoznia. Tru- rniaj kortoáuyá a Vatikánhoz fű­ződő kapesow^k megerő'ntésé- nelk polhikájáT zz amsriiiai nép akgpafa fiUajére hajtp'tta és hajtj3 végre. Truhflh & Vati­kánnal diplanaáciáa iteapcaolafait személyes megbízottja —• & pre* ■est ánü Myron Taylor utján taxtr ja fenn. Tayiornak. éppúgy, mint Spell­man biboiosnak. diplomáciai te­vékenysége szorocvaü összefonó­dik a kerestet de Írná tevékenysége gél. A Vatikan eladta az USA kormányának a Szuezi-csatorna 1000 darab részvényét. Az olasz sajtó erről azt irta. hogy Tayior volt az, aki kierőszakolta a Vati­kán’ól e részvények átengedését- Taylor és Speliman közvélitésé­vel jött létre- a Francéval foly­tatott tárgyalás, amely a mad­ridi Prado-muzeumibao 6rzö*t fel'becsülheietlen értékű müaliko, tásoik USA-ba szállításával vég­ződött. Franco ezekkel a mű. kincsekkel „garantálta“ a Spanyol országnak kifizetá-Tö kerülő ame­rikai kölcsön visszafizessél. Taylor — akárcsak az ameri­kai katolikus pápai prelálmok, &z USa egész Európára kiterjedő imperialista politikájának egyik legfőbb végrehajtója. Mind-nürt a legsötétebb reakció képviselői­vel ’•árgyal és bizalmas beszél réseket folytat velős. A londoni „Daily Worker“ nem minden alap nélkül állapította meg. hogy; „Taylor vatikáni hivatala, az USA. | Európában állomásozó ötödik hadoszlopának egyik főszerve“, Taylor vo> az összekötő XÍL Plus é« Truman között a még szélesebb mér.Őket felölelő együtt, működési tárgyalások folyamán, Trunian felhívta s Vatikánig hogy fokozza a harco* a világ haladó erői ellen. Tayior elhozta a pápának ,>A kommunizmus el­leni harc programmja“ című mű. vet» amelyet az amerikai külügy­minisztérium politikai ősz álya dolgozott ki. Ez a programm nem más. mint a Szovjetunió és a népi demokra'ikus országok el­leni harc kiszélesítése, a.z USA és a Vatikán megegyezése az alapja a katolikus bíborosok* püspökök és az amerikai Imi ügy. minisztérium még szorosabb ősz- szefogásának. I lay érthető aztán, hogy egyre sűrűbben kerülnek a Va­tikánban vezé ő állásba az amerL kai klérus képviselői. A Vatikán. 1 diplomáciai karába tucatnyi ame­rikai prelátus tartozik. A leg-, több n&mze-közi katolikus szer­vezet például a Ferenc rend, a La zári ánusok-rendje, sfb. él éh amerikai papok állanak- A Va­tikán megszegte azt a hagyó, mányt, hogy a bíborosok '.es:üle- ében abszolút többségben legye­nek az olaszok. A bíborosok 'tes­tületébe — többek között — négy amerikai kerüli be. Az amerikai jezsuiták nagyban segítségére vannak a pápának, ők a pápa fő­tanácsadói a Vatikán kém’évé. kenysége megszervezésében. A Centro informazione pro Deo“5 elnevezésű vatikáni kémszervezet szoros kapcsolatban áll mind az amerikai felderifő szolgálattal, mind pedig az amerikai katolikus egyházzal. A Va ikán szerepe aZ utóbbi időben az amerikai im­perializmus oldalán mindinkább kidomborodik. A pápa pásztorié, vei étekéi fen vég; ti a katolikus hí­veket. azt hirdeti, hogy 'kiközö­síti őket az egyházból, ha ‘ámc. gatják a kommunista pártok po­litikáját. A pápa azt akarja, hogy a kaiolükus dolgozó tömegek mondjanak le a mindennapi föl­di érdekeikért indít ott harcról. Ezek a dekrétumok Dem a pápa erejét tükrözik, hanem éppen el­lenkezőleg, a Vatikán poli’ikai be. foivásának gyengülését és a pápa "ék itt élvének elhomáiyosulásái mmtatjálk. De semmifele fenyegeté? és lelki ferror nem tudja meggyőz­ni az embereket arról, hogy jobb nyomorukul meghalni, mint élni és gyarapodni. Semilvem á*ok nem gvőz’ m;g az anyáikat arról, hogy az amerikai halá gyárosok számára szeljenek ágyú"Ól' e'éket. Éppen ezért & teápete a Szövi ep ™jö Vizfttfe tábor békepoHrtki- jár követik'» rahrt ez ihd.4eigy«zik a népek' tegbenaöhb óhajával^ éleV b»ti,'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom