Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-13 / 10. szám

Ez 1951 év gazdasági muirtájának tanulságai és ezek fe.használása az 1952 évi népgazdasági terv sikeres tel esitése érdekéién Cíero Kenő elvtárs beszéde az országos aktivaértekexJeten A Magyar Dolgozók Pártja Kő?ponti Vezetősége szómba on, január 12-én országos aktivaérte- kezlctre hívóit össze pártfunkció- máriásokat, állami, gazdasági szer­vek és vállalatok vezetőit, az ér­tekezlet résztvevői melegen ünne­pelték a megjelent Rákosi Mátyás elvtársat, és a Magyar Dolgozód Pártja Politikai Bizottsági ak többi tágját. Az értekezleten Gerő Ernő elvtárs mondott beszámolót Oy ári pariink 103*1 százalékra teljesítette az 1051 évi tervét Gerő elvtárs bevezc'oben beje­lentette: bölcs előrelátás volt párt­kongresszusunktól, hogy felemel' e az ötéves terv előirányzatát. 1951- ben gyáriparunk teli es termelési tervét 103.4 százalékra teljesí­ti ette, tehát jeleni'ősén túlteljesí­tette, Teljes termelési tervéi mtn. den termelő-minisztérium teljesí­tette. Egész gyáriparunk 1951-bzn -30-1 százalékkal termelt többet, mint 1950-ben. Nehéziparunk ter­melése 37.7, a könnyűiparé 26.9, az élelmiszeriparé 16.5 százalékkal emelkedett. Gerő elvtárs különö sen aláhúzta, hogy a nehézipar 1951-ben a háború előttinek 310.9 •százalékát, tehát jóval több. mint háromszorosát termelte. Gyáripa­runk termelékenysége az 1938-as' száznak véve 1951-ben 150-6 szá­zaléknak felel meg. Beruházásaink értéke 1951-ben mintegy 40 száza­lékkal volt magasabb . az 1950-es- nél, — Mindez azt jelenti — mon­dotta Gerő elvtárs —, hogy az 1951. évi felemelt, feszített terme­lési terv, amelyet egyes úgyneve­zett „szakemberek4' megvalósitha- tatlanuL magasnak tartottak, 'el­les mértékben reális volt. — Dol­gozó népünk hazafias kö'.elesség- teli esitése. országunk ipari or­szággá válása hatalmas mértékben erősítette a béke magyarországi íromtszakaszát. A* terv sikeres teljesi'ésének ■tényezőiről szólva Gerő elvtárs mindenekelőtt szólott arról, hogy következetesen harcoltii-’k pár­tunk II. kongresszusa határozatai­nak végrehajtásáért. Beszél1 ál­lami szerveink jó munkájáról, a Minden rószletébeiii egyenletesen kell fejleszteni termelésünket 1952 ben kell a leghatalmasabb összegeké befektetnünk s cz.e két csak 52 végén és 54 ben fog­juk a hvme éeben kézzelfogha­tóan érezni- Ezért van jelentősen nagyobb erőfeszítésre szükség, mint 1951 ben* , Gerő elv társ ezután a párt és a kormány december 1-i határo zataiiró szólva kiemelte, milyen kedvező feltételeket teremtenek ezek 1952 évi feszitett tervünk teljesítéséhez és túlteljesítésé hez. Gerő elv társ felhívta a fi- gyelme- a rendelkezésre ál'ó tér melőeszközök, ipari felszerelés, gépek,4 berendezések, épületek, nyersanyag jobb kihasználására, a munkaerő helyesebb, rendsze­resebb felhaszna ásáffa- Ebhez A verseny alapja s a tervek Az egyenletesen emelkedő ter­melés egyik akpvelő felié ele a kooperáció äielyes meg-zervézó. se és jó' működése. A legfonto­sabb gyár Hiányokra kooperáció" 'érvét ke’l készíteni és alkalmaz­ni. Erre van megfelelő állami határozat s ideje, hogy a ha.aro- z: ínak érvényt szerezzünk. A - termelő-apparátus, a gé­pek, a fel-zerelés jobb kihaszná­lása érdekében rendkivü, fonto- .a folyamrzerü. ciklusos és zár- ciklusos termelésre való át érés meggyorsít'á'a és s, munka ter­melékenységét növe.ő uj terme­lési módszerek tömegmozgalom­má fejlesztése. Ha csak a már ismert kezde­ményezéseket megfelelően el er. jesz jük és következetesen al­kalmazzuk, akkor is igen jelen­tős tartalékaink vannak az 1952 évi j érv teljesítéséhez és lul cl- jesitéséhez. Pedig nem kétséges, hogy a már ismeretes kezdemé­nyezésekhez 1952 folyamán ujab. bak fc.gr,fűc járulni Ebben igen nagy szerepet játszik és kell. hogy játsszék a .munkaverseny elmélyítése és -ovábbi kiszélesi. lése s ezen belül mindenekelőtt a szakszervezefek és a DISz fo- Kozott aktivizálása és. ugyanak kor a pár'szervezetek felvilágosi- .ó és irányi-ó munkájának to­vábbi megjavítása a műnk- ver­seny, a termelés, a helyes kez­deményezések felkarolása és_ el- . érj eszi é&e terén. Sokszor felve­tik elvtársak, a kérdés': mi nek alapján versenyezzünk? Ver­Szilárd ni a nka*9 bér» és tervi egy elmei as kell, hogy dekádonként egyes iparágakban naponta, sőt már most szabjuk meg a tervet -és teljesítsük- Ezzel fel tudjuk szá­molni a hó végén szokásos ro­hammunkát. Hasonlóan fel kell azt is számolni, hogy reggel las­san indul a munka, aztán fel­fut, majd ebédszünet után ismét visszaesik, utána megint emel kedik és végül ismét esik. 1952 ben el kei,] érnünk, hogy az év ilejetől kezdve minden iparág ban, kivéve az idényjellegüekct, (Kkádrói-dekúdra, hónapró’ hó­napra, n egyed évrő 1-negy edévre egyenletesen emelkedjék a tér melés. A gépek, ez ipari felszerelés, a termelőeszközök teljesebb _ cs tervszerűbb kihasznál ára érdé. kében széles körben alkalmazni kell egész iparunkban a korszerű termelési irányítást, a diszpé­cser-rendszert. Be kell yeze ni mindenütt a tervszerű megelőző karban‘úri ást. Meg ke-K szigoré ani a túlórákkal /ysló gazdál­kodást és általában csökken-eni kell -a túlórázást. senyemink az 1952 évi jterv alapján, a havi,, a negyedévi, az évi terv alapján; Versenyezzünk egész évben a mi.nisz er tanács és a szakszírvezeti tanács zászla. iáért minden üzemben, minden egyes iparágban, egész iparunk­ba«. A tenne!őepparáius, a gé­pek. a felszerelések a munkaerő jobb felhasználásának folyamán ennek a harcnak a lobbi közt oda kell vezetnie, hogy meg akar itta­sukat érjünk el. a beruházások­nál. hogy a már engedélyeze t (megtervezeti) beruházások egy része feleslegessé, nélkülözhető- vé váljék, vagy pedig esetleg olyan beruházásokat, illetve ezeknek egy részét-. amelyeket 1952—1953-ban keilen^ megvaló­sítani, későbbre lehessen elha­lasztani, azért, hogy a legna­gyobb. a legdöntőbb, a legfonto­sabb beruházásokra maximális mértékben összpentositha s-suk anyagi eszközeinket 1952—1953 ba-n és ezeket minél -érőbb. befe­lezzük, hogy minél előbb műkő- dő termelőüzemekké váljanak Ezt. úgy ke-U elérnünk, hogy úgy: mikor a termelési tervet teljesd'mk és túlteljesítsük. _ It is a Szovjetunió tapasztala*aihoz kell fordulnunk, ahol az elmúl évben a moszkvai nagyüzemek :gazga óinak kezdeményezésére h:talmas mozgalom indu’t meg az eg-é’z nagy Szovje'unióban a beruházások nm^akari ‘ ásáérk s ez a mozgalom sokmilliárd ru­belnyi beruházás megtakarításá­hoz vezetett Gerő elvtár-s ezután hangsú­lyozta, hogy bármily elégtétellel állapítjuk meg 1951 évi tervünk jelentős túlteljesítésé*, ugyaniak kor nem feledkezhetünk meg a hiányosságokról sem- — Azzal item törődünk — mondta Gerő elv társ —, hogy az imperialista nádió csábosai, 'szokásuk szerint nyilván ismét ötéves Tervünk csődjéről fognak üvölten/i. Hadd csaholjanak, hadd ugassanak ezek az imperial isi a csahosok. A magyar nép a tényleges hely­zetről a fények alapján. ítél. Az imperialista titofasiszta és egyéb caahosokró’ pedig azt tartja, hogy „a kutya ugat, a karaván meg halad“. Ezután Gerő elvtárs arról lue­széit. -hogy a terv egészében való iulte’jesitésén belül egyes terű leteken a tervhez képest Lema­radás mutatkozik annak ellené­re, hogy az 1950 évi termelésnél sokkol la többet termeltünk-Szón termelésünk 15 százalékkal ha­ladta tu* az 1950 est. csaknem 2 millió tonnával termelt többet, mégis az 1951 évi felemelt tér vét nem teljesítette és egye’őre 1952 első napjaiban is «zénteir me* esünk viszonvlág gyengén indult. Pedig 1952ben mintegy 3 millió 300 ezer ’ormával kell több szenet tenne’nünl:, mint 1951-ben, Lemaradás mutatkozik n nyei’soLajteameLéeben is, bár az utóbbi hónapokban nyersolajte-r­Mint Rákosi e’vtárs a Közpon­ti .Vezetőség muJtévi november 30 i ülésén mondotta, 1952: öt­éves népgazdasági tervünk dön­me’esünk mindinkább emelkedő irányzatot mutat és 1951. IV. ne­gyedévi ^operativ tervét már i ul­te Ij esi tettg. Ezután arra hiv: a fel a figyelmet, hogy a vaskohó szót, valamint az aluminium, vegyes és fark aér c bányásza tuniónak ta-rkaérc kohászatunk­nak is részieloiben kel], teljesíte­ni tervét. Az a'apanyagok terv­előirányzatának termelése elofel tétele, a fokozott ütemii fejlődé«- nek iparban, mezőgazdáságban egyaránt. Ki keli küszöbölni a termelés e-gyeniof’éhségét, a hul­lámzást. s e-zt egyenletesen emel kedő vonallal kell helyettesíte­nünk- Gyáripari terme’ésünknek 1952-ben mintegy 25 százalékkal kell növekednie. Ezért az 1952 re kitűzött feladatok magvalcsitá sianak még nagyobb Lendülettel kel’ hozzálátnunk, mint ahogy* a multévi tervet megvalósítottuk, még inkább .felszínre kell hoz­nunk belső tartalékainkat. Fo kozottabhan kell takarékoskod­nunk, fokozott figye'met kell szentelnünk a Gazda-mozgalom mák, még jobbam rneg kell szer veznünk az együttműködést az tizemen belül, az egyes, üzemek, iparágak, minisztériumok kö­zött. Gerő elvtárs ezután azok­ból a tanulságokról bes-zé’t. ame- 'yeket az 1951 évi terv sikere® ‘hite Íj-sít ése & az emel’ett egyes “erületekan mutatkozó hiányos Ságok vetnek fel. ő esztendeje — azért döntő esztendő, mert ebben az évben az elénk tűzött tervfeladatoknak több mint felét megvalósítjuk; A második kérdés, -amelyre fel kell hívni a figyelme-, a műnk. fegyelem, £, bérfegyelem és a tervi-gyelem megszilárdí­tása. 1951-ben a bérfegyelem meglazult. ‘Szigorú rendet ke-U eremfenünk a normák kezelése terén. Biz-osi ani kell a minisz­teri" nács ha ároza iának meg­valósítását. hogy amennyiben a termelési felt éledek megváltoz­nak, mert például, uj maga-abb termelékenységű gépeket alkal­maznak, vagy a szervezés ál al korszerűbbé, tökéletesebbé teszik a műnk af oly: ma lot. akkor a normákat kötelezően meg kell vái oztatni. Ez jelenleg , általá­ban nem történik meg, csak -gyes esetekben, s ez a normák lazításának. - bérfegyelem meg­lazulnának egyik legfon loszbb formája. Egyetlen becsületes munkás lem kívánhatja, hogy amikor a vállalat, az üzem, sz állam uj. nagyobb termelékenységű fel-sze­re* est ad, vagy amikor a kézi. munkát gépierővel helyet elit­jük s ezz'-d eme’kedik a terme­lékenység. a norm- ugyanaz le­gyen, min ha minden a régiben maradt volna S az a veze ő. aki szemet huny, vagy segédkeze* nyújt sz ilyesmihez, becsapja ez államot — saját államát, a nép államát megkárosítja, a mun­kásosztályt. fékezi fejlődésünkéi. Fel kell számolni a munkaki­adás és s munkaáj vé'el terén muta kezó különösen az épilő- ;parban,' d; részben a gépipar­ban is igen e’-'terjedt s rnár-már tűrhetetlenné vált lazaságokat és a pótidők és előkészítő idők utalványozásánál elsősorban a gépiparban t. lálható visszá'ságo- . Be kell tartani és be kell tar fialni a selejtrendeleíet. ame­lyet a gyakorlatban jelenleg fáig alkalmaznak. Biz onfani kNl a techno’ógisi fegyelme'. Szigorú­an alkalmazni kell n béralappal va’ó tervszerű gazdálkodásra vo­nal kozó előírásokat, s szoka1, akik felelősek a béra’ap túllépé­séért, felelősségig kell vonni. Szigorít rendszabály ok a lógások elten A tervfegyelem szempontjából szükséges hogy c. lógósok. a.z ön­kényesen kilépők, ez igazoiafa- nul mu'a-'Z ók ellen szigorúbb rendszabályokat alkalmazzunk, .mire jogszabályaink lehetősége adnak és amit a becsületes dol­gozók azaz a dolgozók túlnyomó ö'bb ége már réges régen maga követel Ugyanakkor persze szemelott kell tar ani Rákosi elv áriái: k azt az útmutatását, hogy a munksfegyelem megszilárdí á'a terén a fő fe-ad:t olyan légkör megte-rem óse, amelyben nincs maradása a lógósnak, a naplopó- nck. az igEZola'knul mulasztók­nak. a hosszú forintért egyik munkahelyről a másik he’yre re­pülő vándormadaraknak. És fi- gyelembp kell venni ezt is, hogy a g:zda’ági vezetőknek minden el kell köve'niök. ami törvény szerint módjukban áll az üze­mükben, vállalatuknál dolgozó munkások .és alka-mazottak ál­1- rdódbására arra. liogy a efetfö­zók magukénak vallják, megsze­ressék üzemüket. válk,lu!ül?at a azt önként cl ne hagyják. Mi ni szt ér i u maink tói. gyára ink- tói, váll: la fáink igazgatóitól azt is meg kell követelnünk, hogy fokozott mértékben törődjenek a munkabiz’on?;ígi kérdésekkel, a munkavédelem, a balesete-hári- ás kérdéseivel s hogy szakszer­vezeteink a mostaninál köve ke- zetesebben és szigorúbban őrköd­jenek £ munkavédelmi és baleseti rendszabályok be' art ára felei f. A fegyelem megszilárdításához az is hozzátar'ozik, hogy- feie'ős- ségre kell vonni azokat a veze­tőket is. akik nem azt termelik, mif a terv előír, jogosulatlanul ullépik a munkabéralispot. enge, dé'y nélkül végeznek beruházá­sokat, rendelte'é?-ellenesen h-sz„ nálják fel az anyagot, hitelt, vagy elmulasztják kötelesvégük eljesitését «* 'fegyeilemsériőldrel szemben. De persze ugyanekkor joggal köve'élhetik meg tőlünk üzeme, ink trösztjeink igazgrtói. álta- áhan gazdasági embereink, hogy mi is. a felső vezetés is szigo- ruan bsWísuk - tervi egy elmet, s hogy ne vál oztassuk lép‘en nyomon a terveket Például rlig- ba lehet normádsnak tekinteni, hogy az 1951 IV. negyedévi 'ér­vét november ót a 28 ere* ben. módosLot'ák, vrgy hogy az 1951 IV. negyedévi tervmódcsitá- cok közül egyiket másik-1 mi. nisztéri urna ink csak 1952 ja­nuárjában kapták meg.' Fe'szhire kell hozn« « mint kuerütarf alckolí stí A továbbiakban az ipar, a köz­lekedés és a rrezőga7dasúg munl.a- erőszüksél-letének biz o it áráról beszélt Gerő elvtárs, s hangsú­lyozta, hogy iparunkban még' to­vábbi munkacrőíarlalékok vannak amelyeket felszínre kell hozmuk. — Le kell vonnunk a toborzás elsőévi tapasz'alataiból a tanulsá­gokat — .mondotta. — Az első éa legfontosabb tanulság szerintem, hogy az üzemek, vállalatok ne várják, hogy a szájukba repüljön a sült galamb, hogy elsősorban az üzemeket kell aktivizálnunk a írur.kaerőtoborzá'S terén. Ezután rámutatott, hogy a z 1952 ben Szükséges munkaerőbiz- tositáshoz hozzátar'ozik az ipari tanulók helyesebb elosztása is és részben az ipari tanulóképzés át­szervezése saját tapasztala'ainak és a Szovje-timíóban sz-rzetf ta- oa?i7falatok szerint olymódon, hogy 1952-ben emel'ük a szakmunkás- kéozés színvonalát. Hangsúlyozta, hogy külön gond­dal kell kezelni a termelésbe lépő uj üzemek és a mezőgazdaság; munkaerős zükségl et ének b í Hasítá­sát, majd az önköltség csökkenté­rének kérdéséről beszélt. Rámutatott, hogy az elmúlt esztendőben a gyáripar nagyiéban tudta teljesíteni önköltségcsök- bentésí tervét, de egyes területe­ken jelentős lemaradás van. ill-íve a tervezésnél volt nagy lazaság, Kifei'ette, hogy egyes estekben őnköltségcsökken,'ést mutatnak ki, ténylegesen azonban az önköl'ség nem csökken, mert romlott a mi­nőség. Az öukölfségrcsökkealé*» feadalai •—• Kétségtelen, hogy 1952 b°n szigorúan mérnünk kell az önkölt­séget és teljesítenünk kell az ön- költségcsökkentési terve’ — foly­tatta Gerő elvtárs. — Ennek esz­közei a már említett ütemes g-raíi- konszerü termelés, a termelőe zko^- 7ők jobb kihasználása, a terv- fegyelem megszilárdítása, a-z anyaggal való fokozott, de ész- szei-ü takarékosság, szoros anyag­normák előírása és szigorú b-tar­tása, uj munkamódszerek, helyes ujitások el1'erjesztése és kötelező bevezetése és végül a p.énzüövi fe­gyelem megstilárdi'áía. a főköny- velörég meg terem;'ése mindenütt:, ahol még nincsenek meg és ahol szükség van rájuk, tekín'élvük nö­velése és általában az ellenőrzés munkájának megjavítása. Ezután a minőség kérdésére tér rá. Ezzel kancsolatban rámutatott, begy a szocialista iparnak nem-, csak mind több és több árut kell Vasárnap, 1952, fan., II. ■*< HMíííí ötéves lenünk döntő esztendeje T-vh.... „Az 1951. év gazdasági munkájá­nak tanulságai és ezek felhaszná­lása az 1952. évi népgazdasági te v sikeres teljesítése érdekében” címmel. Hidas István elvtárs nyitotta meg az értekezletet, majd átadta a szót Gerő Ernő elv'.ár. nak. Gerö elvtárs beszédét vita követte, amelynek során felszólalt Rákosi Mátyás elvtárs is, dolgozók olyan kezdeményezés"'!* ről. mint Gazda' Gézáé, Rőd r Béláé, Deák Jánosé. ,,És bár eb­ből a munkából a szakszervezetek és a DISz-iszervezetek is kíve'ték részüket, ez a részvétel bizony aktívabb; is lehetett volna" — mondotta. — 1951 évi tervünk sikeres megvalósítását és túlteljesítéséi — f oly tette — körzőhhe'iük (munkásosztályunk leik és, oda adó munkájának s nem utolsó sorban értelmiségünknek, kükr nös.en műszaki érte'mis egünk­nek, amely a fizikai dolgozókká] szoros egységben nagymértekben előre vitte a termelőmunka jobb megszervezését— Gerö elvtárs ezután fe'sorolta, hogyan figyel­meztette pártunk menetközben do'gozóinkat a várható nehéz­ségekre, így a múlt év novern bérében tartott tatabányai ta­nácskozás, valamint a Központi Vezetőség november 30 i ülése amely alkalmakkor Rákosi elv- társ figyel mez’ette do’gozc né pünkek A terv sikeres teljesíté­séhez komoly segítséget nyúj­tott a sajtó és mindenekelőtt oá'P'unk nagy központi lapja, a Szabad Nép. Ezután Gero eívtárg hangsúlyozta, milyen felbecsül hetetlen értékű segítséget jelent a szovjet fapaszteia/ok felhasz­nálása a népgazdaság legkülön félébb területein. Nagy segitsé cet jelentett a népi demokrá­ciákkal, a Német Demokratikus Köztársasággal és a Kínai Nép- köz'ársaságga,'! való gazdasági együttműködés.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom