Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-11 / 8. szám

¥HÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A föídmuve^épügví uiínípzter reudelete a burgonya kötelező termeléséről As US4 agresszív iavuslatánah kudarca us E\Ss*ben ÍZ MDP ZAL.% MÉRVÉI PÁRTBIZOTTSÁtlA^Alá HAPILAPJA aast3aHWB^gwwwiHiBiiiiBiii|w i iii i m miiiwirpiaBWK^s««^ ujm,iibw t ki ’W^aMBBBwaBinwiiiBwi ipwmmmwwm Vili évtolvam 8, szám. / Pa 50 #íl3°r 1952 január 11. Péntek Köszöntjük a megyei igazgatói értekezletet, a városi és járási pedagógusok konferenciáját! .December 12-én és 13-án a megye összes p.dagógusai járá­sonként értekezletre gyűrnek, hogy megvitassák az 1^51—52-es tanév első negyedében elér eredményeket, megjavítják a ne­velői és okta-ci munkát s a most folyó második negyedév munkájához a tapasztalatcsere- átadás folytan értékig segítsé­get adjanak egymásaik. Ez a. pedagógus konferencia messze felülmúlja jelenté-égében az előző pedagógus értek:á efdket- A felszabadító Szovjetunió le­hetővé let e azt, hogy a közel­múltban 16 tagú pedagógus kül­döttség közel egy hónapot tölt­hessen a szocializmus országá­ban s ott személyes tapasztala­tokat szerezzen a kommunista nevelés gyakorlatából A Szovjetunióban járt pe­dagógus küldöttség tapasztalatai az ért ekezletekre vagy közvetle­nül a kintjárt küldő.tek beszá­molói utján, vagy közvetve írá­saik folytán eljutnak s peda gógusainknik felmérhetetlen se­gítséget odriak további munká­jukhoz. Ebben van elsősorban is nagy jelentősége a sorcnlévő pedagó gus értekezletnek. A megyei igazgatói értekezle­ten rész-vesz Darvas ■ József közok a ásügyi miniszter. a Szovjetunióban járt magyar pe. dagógus küldöttség vezo.ője is. Pedagógusaink örömmel ké­szülnek a nagy n-pra. A kül tíöt.ség tagjai hazaérkezésük mán már a rádión, a sajtón ke­resztül közzétet ék f ele j tbetel­len élményeik egy-egy gyöngy­szemé-. Mi ez azonban ahhoz a közel egy hónap gazdsg tapasz- tiala'áho'D, amit a szóéi.lizmus országában eltelt 3 hét adhatott? Csak porszem, ami csak avr: ■c-lég, hogy a pedagógusok kíván­csisága-, érdeklődését még job­ban felkeltse, elevenné tegye Az értekezleten Darvas mi miszter beszámolóját nagy vá rakozássel várjuk. Kiváncsiak Hallgassák meg as alulról jövő kesdem én y esést a Ruhagyárban is vágy :mk arra, hogy milyen vol talá'­Mozá suk a szovjet tani ók­kal. a hős Kornszomol tagjaival? Mit lát't.f .k a Szovjetunió két hőse Zój .1 és Sura iskolájában? Hogy an í polják a pionírok vol’. iskoL A ars uk, a világifjuság két péld; képé nak emlékét? Mi .yen a pionírok iskolai munkája? Milyen kapcsolata van az i? kólának a különböző tér­melő üze; nőkkel, gyárukkal, ho. gyan segi Mk sz iskoláikat a szti­ílci oközösségek. hogyan eegip k a tanulók a. kömmuniz­mus épül íezéseinei; sikerét, ho. feyan hőre cl zrz iskolák ifjúsága e bél :éért ’ A kérdések ezer és ezer szán­ia-, melyek mind a SOK.. 5; ok í lm é r. r. y e i. k a pc s 01 a 10 . Mi pedagógusok, akik nem ve (hitünk részt a küldöttségben, gón-doh tban. végigkísértük út­iul a 16 v-.gu küldöttségünknek.- Mlképzclésünk azonban távolról ■••m fedi azt a szemléletgazdag- -tagoí. melyben a küldöttségnek :é-ze volt. Az ő gazdag éirné- ayök biztosan e] fog jutni hoz- íánk is. Az ő élményeik és te. pasztaj-ataik segítenek nekünk abban, hogy mi magyar peda­gógusok, lovábbi munkánkban olyan öntudatos és hazájukat forrón szerető művek ifjúsá­got nevelhessünk, mint a szov­jet pionírok Úgy ér-zzük, hogy a küldöttek beszámolója, írásai bennünke. -s elvezetnek majd azokra a helyekre, ahol ők maguk jártak. Mi is sorra fogjuk járni a ki­tűnő szovjet iskolákat, mi is beszélgetni fogunk a szovjet pe­dagógusokkal, kis úttörőkkel, mi .3 fogjuk hallgatni a Kreml ma­gas toronyóráján az Interna- a ion álé hangjait. Elfogunk jutni cda, hol az ember ka k pl évévé, némán, csendben áll; Leninhez, a nagy prole-ár hadvezérhez. Mi nagyon sokat várunk et­től az értekezlettől, a Szovjet­uniók, n járt küldőt.ek beszá­molói ól. Mi gyermekkorúnkb. n, a Hcrthy-íasizmus hazug emlőin’ nőttünk fe- s még ma is érez­zük annak átkes maradványait. A Szovjetunió megadta .,s. le­hetőséget arra. hogy mi iá- a szabad népek u.já. járjuk és magunk építsük fel a párL és a munkásosztály ■ vezetésével a dolgozók boldog hazáját. Közel félév-záz-dos tapas-zta- ato. bocsáj. rendelkezésünkre a dicső Szovje.unió és Nagy Párt­ja, a Bolsevik Párt melyet ne. néz, sokszor áldozatos, véres küzdelmek árán szerzett meg. .via ezek a tapaszai-.ok korlát­ámul állnak rende.kezéáünkre melyek felhasználásával m g gyorsítjuk és sikeriC-en kisérle .éktől mentessé tesszük szo_ jializmust építő hatalmas mun. tankat. A szocializmus felépítése uj ember.ipu-t kíván. Szociális a, kommunis-a jellemű, erkölcsű embereket csak a szovjet pe­dagógia felhasználásával tu­dunk neveim. Ebben a mun­kánkban rendelkező, ünkre áll az egész szovjet pedagógiai iro­dalom. Most ha.almas lépések­kel fogj- ' előbbrevinni munkán­kat a 16 tagu pedagógus küldőt. 3ég személyes tapasztalatainak á adása átvétele Pedagógusainknak különös nagy figyelmet kell szentelni a beszámolók minden szavára Gyakorló ped-gógusok fogják á'adni kimeríthetetlen és fel­becsülhető! len értékű tapaszba, alaikai gyakorló pedagógusok­nak. Mir.jtunk áll, hogy meny nyit való:ttunk meg abból a nagy kincsből, amit ránk biz a párt és kormányunk nevében a küldő1 trég tagjai utján a köz­oktatás ügyi minisztérium. A párt bizalommal és megbe­csüléssel fordul ismét felénk Ahogy a legutóbbi fizetés me­ló; ben megmutatta a párt, hogy megbecsüli a pedagógusok mun káját, úgy most nekünk kell orré a megbecsülésre ázzál vá­laszolnunk hogy sokkal jobb. oon'osabb és fegyelmezettebb munkával megvalósítjuk a Szov­jet unióban járt Magyar Peda gőgus Küldöttség útmutatásait. Kovács Béla igazgató A hatalmas munka1 ermokben vidám:,n folyik a munka. Az egyikben a régi, képzeltebb dol­gozók ülnek a gepek melle t I(t a norma tu".teljesitéléért, a minő'ég javításáért folyik a versengés; A II-es számú terem ben időbérben dolgoznak. Lég­re gyobb részük ezelőtt négy héjéi még mezőgszdasági vagy pedig háztsrtási munkát végzett. A faluról bekerült fia­tal! ányok hátával gondolnak a parlra9 kormányzatunkra, amely lehető­vé -ette számukra, hogy ebben s modern gyárban dolgozzsnsk. Önérzetük megnövekedett. Sok. kai többnek érzik magukat, mint amikor még odahaza vol­tak — Az első hetekbm nem lu dunk annyi munkát végezni, va­gyis munkánk által annyi érté­ket adni a vállalatnak mint amennyi fizetést kapunk — mondja Gosz onyi Sarolta-, za- lacsányi íeány. — Közülünk leg- ö-bben csak most ismerkedünk meg-a-géppel,-, de 3 háf -múlva már tanulunk annyit, hogy normában végzett munkánál h megálljuk a helyünket. Azélő í mezőgazd; sági munkát végez, •em én is. Négy-he’e- dolgozom a gyái’ban. Igyekeztem tanún: Már köze; járok ahhoz, hogy te] íesi-fem azt a normát, amit a darabbérezé-nél el kell érnem. Verte ics Olga már némi ler ismerte a szakmát A bá yja szabó. Amikor idekerült, mégis neglepődö’t. — Nem is tudtam elképzelni ogy eev i'yeri nagy gyárban hogyan megy a munka — mond ja — Az első napokban kelta - met énül hatott rám az e gon­dolat, hogy nem ‘udok megdől gozni -a flzet-é'emért de mo.« már örülök, mert tudom, hogy az államunk előlegezett bizal­máé jó munkámmal rövidesen mégha' álh" főm. A terv sikeréért üoigosik Az I. számú munkateremben c-ak annyiban változik a kép hogy eggyel több szalag dolgo. zik és sokkal több ruha készü mint a II-esben, Hogy több ru ha, készül, nem az teszi. hogy egy sz:lagga-l több dolgozik. Iü szalagok dolgozói jobb mun kát végeznek Pe'rovies Lász’ó, aki 130 szá zaiékos átlagos teljesítményt ér el s nem ritka nála a 130—19C százalékos telj esi 'mény sem havonta 1000 forinton felül ke. e?. A g'll-érczást és a s( érceié:1 végzi. Mozdutatai gyakorlónak gépe jól működik. Nincs nála fennakadás. Keze alól gyor egymásutánban kerülnek ki a munkadar bök . Pefrovics Lász. 'ó a terv. sikeréért, tulteljesité. óért, önmSgs, a családja és a.z ^g'érz dolgozó nép szebb életéért dolgozik. — Kitün1'öiéfnek - veszem, hogy ebben a gyárban dolgozhatok mondj- meggyőződéssel — Mos[ már népből tűrik is var Nem is kell kilépnünk az épü létből, itt mindent megkaph tunk. Szalonna, szalámi, síite menyek és minden, amire szük­ségünk van, meg'aláiható a mi épből unkb.n. A termekben a központi fűtés k bemer me’e-got áraszt. A le­begő egészséges. A ha-ia'mas ab. akokon beárs.d a téli napfény­es éjjel a szál-gok felett felgyu. ad a naPPaU világos:ágot lö velő neonfény hogy az éjjé nű~z:k do’gozói semmivel se ke. hiljenek há’rányo'abb helyzet­re. mint a nrppalük. • Tehát minden adottság meg. van, hogy jól menjen a munka, hogy a dolgozók teljesíthessék érvükét — és mégis vannak hi an y ossag o it, A gyár az elmúlt évben 101.3 zázalékra tejesitei'e a tervét \ terv nem volt feszített, mer kezdet nehézségeit számi ásba /e 'ék, amikor meg-:zabtóik 3zámitá'ba vélték, hogy a gyáv ulnyomó részj. uj munkaerőkké dolgozik — olyan munkaerők­kel, akik azelőtt a mezőgazda, ígb n do’goz ak. Figyelembe /ették, hogy a magas norma it r.ég a minőség rovására menne -ühaza , iparunk pedig négy ulyt fék ét a minőrégre, hogy a iolgozók minél jobb ruhához u ihassanak. —- A minőség ma már sokat vült — mondja Szokolai Bélé ’ÁGI beviz gá'-ó. de még min Mg sok a j-avitani va‘-ó. Még aindig 30—35 dar-boi vissza 'ell adni, ami ?.z mutatja, hogy dolgozók elsik’anak a hibák 'let', nem végzik e'.ég le’-kiis- neretérén a munkát Itf. azon i n a MEO i- hibás. Vizsgálata t.m elég gondos. Egyes dolgozók panaszkodnak, ’ogy a rosss munkasservesés 'olytán teljesi ményük csökkent ’ta’ában sok a p.-nasz a szalad zervszésre.- Czuczor Árpád ' er rikus állandóm kísérletez:1 levesebb do'gozóval maga-ab eredményt akar elérni. Szándéka ermészet-esen nagyon helyes, csak -z -nem helyes, hogy 3 ki éri-edzés a dolgozók kereselé- rek rovására történik Az is nagy hiba hogy Czu "zor Árpád nem akarja elfogad­ni az alulról jövő kezdeménye ’ért — e’nycrnja azt. Elfelej'i hegy a terme1 és legerő'eljesebb cozg: .ója zz a sok jó javaslat ’mely alulról jön. Helyes volt ez a javaslat is, hogy a kisérle "zést ne a termelő munkábar ávő szalagnál végezzék. A ki­élhet mégis itt tör1 ént. A- doTgozókn- k joguk v?.n — őt kö'élességük, hogy a tenne, ’éíif elősegítő javaslataikat fel írják. a terv szolgála'ába á’- itsák A művezetőnek, vagy eehnikusnck nem szabad fő ényerkedő viselk:dés?el s dol­gozókat elidegeníteni magától \ művezető, vagy technikus ’gy a dolgozók közül csak mác • munkaköre Egy 3 cé{ is am.i. ért küzdeniük kelj. Hejyfe’enü’ ■■‘e’ekszik zz a művezető, aki £ ’olgozók javaslatát félredobva ”ak a -saját elgondolását látja ’-nak, A szocializmus- éni+éséév' rcoló do’gczcknrk vrnnsk ér. j ékes kezdeményezéseik, legyen i az régi munkás, vagy a faluról! bekerült uj munkaerő, aki most 1 merkedik a géppel. Ha az ember hosszabb icőf ölt -a Ruh: gyár ben, nem kerüli ’1 a figyelmét, hogy’a fizikai dolgozók főleg az újak. ha lír ­ák is a hiányosságokat, nem, nemek szólni — főleg a veze- c-ég felé nem mernek bírálatot mondani* Pedig ez súlyos hiba. A hiányosságok a felületes /izsgála-'-nál nem jönnek elő. nem látszanak — és a hiány Ós­ágokról Kaszás József, a gyár helyettes vezetője sem szívesen beszél — ájlibben fel-e'tűk, de azt sem szereti, ha más mondja el az°kat — nem is beszélve a dolgozókról, akiknél szóba sem jöhet, hogy a gyárban t-örténő 1’bakról szólj. nak. Megesik azonban, hogy egyik, vagy másik dolgozó termelési riekezleten, vagy másutt mégis csak é'mond olyan dolgokat, . mi rávilágít egyik, vagy másik hiányosságra — és ilyenkor mu- atkozik meg. hogy nem veszik figyelembe a dolgozók -javaslataiM meri ha íigyelembe vennék, akkor azok íözül néha meg is valósítaná­lak valamit — ez pedig nem ortént meg. Az igazgatók, művezetők, mérnökök és adminkzjrációs -ísz.viselők egysorb»n haladva kell. hogy építsék a szebb vilá­got, a dolgozók boldog országát és aki azért emel szót, hogy munkánkat előbbre vigye, annak geni-s joga van szólni Kaszás József nyilván jót akar. \zért küzd, hogy a dolgozók minél szebb eredményeket ér­cnek el a termelésnél. A .hiba, moly nála mu-tátkozik, inkább módszerben és a vi-se! kedés é- '11 van. Talán ő maga nem is eszi ezt észre, de a dolgozó, kit Kaszás József meg akar győzni valaminek ,az ellenkező­éről mondván: — „Már pedig ia ezt én mondom“ — akkor ez i dolgozó az: gondolja; itt bi- •ony már megmondták mindent , neki már nem lehet szava-. Ez:k olyan hibák, amelyeken ehet változtat,ni —- csak a,kar~ i) kell. Még mindig lazán kezelik a Ruhagyárban a műnk;fegyelem rérdését. Decemberben 232 dűl. mzó igazclcti'anul mulasztott és '■2 dolgozó áltagosan B> perce? é'é'sel érkezett. A Ruhagyár különleges he'j.- setére való hivatkozás szünjön meg végre. Tekintsék ezt. hogy as uj tervévben 'gyre inkább meg kell mutatnia •1 Ruhagyárnak, mint a terv ajándékának, hogy létezéséért jó nunkával fizet. A gyár vezetősége pedig jép* én fel erélyesen a munkafegye­lem megszegőivel szemben. Be­csülje meg az arra érdemes dol­gozókat és hi Ugassa meg javas- tataikat. A veze'.őség és ,a dolgo- :ck ne külön, Iranern együtt ha* 'adjanak, mert csak igv tudják megvalósíts ni a harmadik terv év négy feladatait (T, EJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom