Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-03 / 1. szám

A pártszervezetek irányit© szerepe a falas! kulturmnnkában

A faluói kulturális-nevelő munka a kolhozpara-sztöáp kommunista nevelésének egyik legfontosabb eszköze: fejleszti a kolhozparasztok szoeia'ista öntudatát, magas fokra emeli politikai és kulturális színvonalút.

A kolhozparasztság most, a szocializmusból a kommunizmusba va’c fokozatos á menet «során oldja meg fűfeladatát a mezőgazdaság területén: jelentősen növelnie kell a terméshozamot és az átlátó, lom any t- A kulturális.nevelő munkát a pártszervezetek irányító szerepe segíti elő.

.A cél az, hogy magasabbioku képzetséget biztosítsanak a me- zőgaizdasági dolgozóknakÓriási összeget áldoz a szovjet állam a falusi kulturális.neve! ő munka állandó fejlesztésére.

A falvakban 120 ezernél több klub, olvasóterem és járási kutturház működik, a falusi és járási könyvtárak száma meghaladja a lßß ezret.

Ezekben a könyvtárakban 75 millió könyv áll az olvasók rendelkezéséreA falusi kulturmunka csak ugy biztosíthatja a kolhozpa* rasztók kommunista nevelésé-, csak ugy növelheti a politikai és termelési feladatok végrehajtására irányuló készséget, ha a pártszervezetek megadják a szükséges támogatást.

Szovjet Ukrajna pártszervezeteinek kuiturmunkáeai nemrégi ben értekezletre gyű tek össze és megvitatták a köztársaság kulturális munkájának kérdéseit. Az értekezleten ismertették a legjobb klubok, olvasótermek ée könyvtárak vezetőinek tapasztalatai'- Az értekezlet után az Ukrán Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottsága határozatot hozott, amelyben megjelölte a legközelebbi teendőket. A Központi Bizottság rendszeresen ellenőrzi a határozat végrehajtását, s ahol szükséges, segítséget nyújt, a helyi c-ár tsz érv«® etnek*

A pártszervezetek most. az egész szovjet hazában a politikai munka fellendítésére töreked nek.

Jól dolgoznak, ha ebben a b arcukban a legteljesebb mér. lékben kihasználják ezt az ideológiai hatást, amit a legjobban éppen a Iiuitur. munkával lehet elérni.

Az omszki terület cserláki járásában két évvel ezelőtt kezdték meg a kolhozkönyvtárak szerve zését- A területi pártbizotteág propaganda és agittációs osztálya támogatta ezt a kezdeményezést, s mivel a pár'szérveze. tek is tevékenyen belekapcsolód, lak a szervezési munkába, síké rült felkelteni a dolgozók széles rétegeiben az érdeklődést. A mozgalom egyre székesedet': az omszki dolgozók után a falusi értelmiség is megmozdult, hogy így közös erővel minél több könyvet biztosítsanak a kolhozok számáraMost már minden omszki- környéki kolhozban vau könyvtár, s az olvasók tábora a parasztság soraiban aapról-napra nő- A falusi klubok, kultumázak és könyvtárak jó munkája mindig- a káderektől függ- A pártszervezetek mindest cíkövotrck, hoey a kultur- ráiiuka élvonalába rolitikai’"q fejjelt tapasztalt káde

rek kerüljenek.

Minthogy a falusi dolgozók kuBurigényei gyorsan nőnek, nem Iianyago’ják el a kuiturká- derek továbbképzésének biztost ásvít. A kulturmunka vezetését csak olyan káderek,re bízzák, akik nemcsak kópzet'ek politikailag, de megszerezték már a szükséges általános műveltséget i-> Gondosan ügyeinek arra, hogy a vezetőket ne változtas- á.k '-ul gyakran, mert a lev&J- i-rJk é« személy cserék mindég

visszaesést okoznak a kultur- m unkában.

A vezető kulturmunkások eszmei politikai továbbképzésé céljából szemináriumokat és tanfolyamokat szerveznek, felo’va- ,sásokat, irodalmi előadásokat ég konzultációkat rendeznek és ellenőrzik, ki milyen eredménnyel tanú mányozza a marxista-leninista elméletek

A szakmai képzettség fejlesztésének eevik. lírfoalo- sabb formája a járási szeminárium,

amelyet havonta kétszer tartanak meg rendszerint abban a falusi klubban, ahol legjobb munka fo’yik- A szemináriumi tanterv alapján ezekre a napok ra. könyvkiáilitá&t is rendeznek- Az előadásokat a, járási párttitkárok tartjákA szemináriumok résztvevői megismerkednek a legjobb

járási kultúrintézmények munkájával, megnézik a legjobb színjátszók előadását, s átveszik a ió tapasztalatokat.

Jelentős feladatok hárulnak a területi és járási szovjetek vég- neha jtóbizot ságainak kulturális osztályaira, amelyeknek terv szerűen kell irányitaniok. Ezek az osztályok adnak utasításokat és szervezik meg a káderek részére a szemináriumokat*

A járási kulturház és könyvié,r feladata, hogy módszertani segítséget nyújtson a falusi kolhozkluboknak, olvasóköröknek és könyvtáraknak. Ezt ugy érik el, hogy eredményeiket rend-szeresen ismertetik a fa'usi intézményekkel.

A kulturális munka akkor eredményes igazán, ha a tanítókból. orvosokból, agronómu- sokból és más értelmiségi íog- Iaikozásuakbó’ népes aktivá szerveznek, s ha ezek az aktívák tevékenyen kiveszik részüket a kuHurális feladatok vég" rehaitásából*

A pártszervezetek éberen őr ködnek, hogy a kulturmunka kommunista öntudatra nevelje a dolgozókat és hogy biztosítsa az ál alános műveltség színvonalának emelését- A munkatervek felülvizsgálása alkalmával a pártszervezetek szem előtt tartják az', a szempontot, hogy

a jő kuíturmunkának össze kell kapcsolnia a politikai és gazdasági feladatokat*

A felolvasások és előadások javarésze a tudomány és az élen. járó '-erme’ési tapasztalatokat ismerteti, amelyeket a kolhoz- parasztok a gyakorlatban alkalmazhatnak.

Rendszeresen' ellenőrzik a párt- szervezetek a kon y vp rop aga.n dá - és a kuítureeoportok munkáját, abból a szempontba’, bogy ki- elégitkdik-e az igényeket és fejiész ik-e a szépérzéket. Megbírálják a színdarabokat és á zenei anyagot abból a szempontból, hogy megfelelnek e a kommunista nevelés cé’kitüzéseinek. A kulturcsoportok növelésének és művészeti képzésének kérdésé'. a pártszervezeteik naplr'mően tartják. Vinnyicában például 0 területi pártbizottság habáröza- 'ának megfelelően rendszeresen tartanak bemutatókat a járási k u 11 urházak szín j áts zó egy ü t' osei, aminek nagy oktató és neve' ő hatása van.

A falusi km! ürmünk a kibontakozásában uaov szeredet játszanak a konr-saronjol szervezetek- A fiatalok tevékenyen vesznek rész» a könyv- nronr.fsndábaa. valamint a kulin.rcso^o-fok, lt’nbnk és olvasókörök munkájában.

A kulturá’is építés falun az ideológiai munka fontos terüle* tp. A pártszervezetek felad a'a, hogy kitartóan emeljék a kulr túrái te .nevelő intézmények irá nyitásának színvonala', s hogy ezzel is tevékenye- szolgálják a dolgozók kommunista nevelésének naorv ügyét.

I---------- r*glf ■ BM

Az 1952-es lervév első napjaiban

A 72/5. sz. Építőipari Vállalat | évi tervét 101-3 százalékra teljesítette, igy i második helyre kerül lünk. Az eredmény a dolgozók kiváló munkája nyomán szüléié'-1 meg. Közülük is kimagas 1:arak: Hcn'áh József sztahanovista ács 8 tagú brigádja, akik tervüket 289 százalékra teljesítették. Kákics Lajor négy fővel dolgozó ács. brigádja 213, Acsbold János kő- műves brigádj,?.- 205, Kepe Já- nos-féle segédmunkák brigád 1&8, Göndöcs János kőmüvesbri- gádja 197, Kiss Vikter állványozó brigádja 238, Vendel György vasbei orr zer elő 195. Tüske Béla 3 tagú ácsbrigádja 190 százalékot értek el. Sorolhatnánk azoknak a brigádoknak számát, e.kik 100 százalékon felül teljesítettek tervüket.

Ebből a harcból a női munkások sem maradlak ki. Höckmann Ilona brigádja 138, Kerkai Ilon: 136, Gr rém*; ér Mária brigádja

12a, F-o^an Jánosnc 12S 5zázallíra teljesítetlek tervüket.

A teljesi.menyeitke! egyidöben mindjobban megsrilárdulf a munkafegyelem is. Ez az eredmény főleg az év utolsó három hetében mutatkozó!t meg. Válla latunk jó munkát végzett, mer megtalál uk azokat a módszere ke., melyekkel vezetni és szer. ve zni tudtuk a munkát. Rá ke- • űv'-árs beszéde, jegy rendszer

megszűnése nyomán dolgozóink munkaviszonya fokozatos..n meg szilárdult az ellátás megjavuló sa nyomán.

Vállalatunk ez! a. munkalendületet ak-srjsi tartani a moM induló 1952-es évben, hogy tervünket o'.y.n eredményekkel fc jezhíssülc be-, melyek segítsége; adnak pártunknak, országunk nak a felemeli: ötéves terv. a szó cialista hazai megv-alósiteíkibun LENKOVIT-S JÓZSEF ÜE, titkár. N-fgykanizs.

Munkafegyelem az andráshidai állami gazdaságban

Az Ásványolaj Gépgyár ha fal mag eszíergályos műhelyének ha- űalimas gép óriásai ontják magukból az acélfoingácsof. A gépeiket kezelő dolgozók, akik közötö mind nagyobb számban találni nőket is. figyelmesen nézik, hogyan dolgozóik a gép.

Még májusban történt, hogy a gyár kapujánál megjelent egy zöld kendős lány, Pinter Katalin, kérte.

vég vek fel a

gyárba

segédmunkásnak. Felverték. Ma máp ő is Oft áiíl a há almas esztergályos műhtcjy együk gépjénél és formáira a vasat.’ NyöBt tekintetű, merész nézésű lány, kézfogása olyan, mim egy férfié. Erős. határozott. Akár a beszéde.

—• Májusban kerültem az üzembe. Mini;: segédmunkás dolgoztam egészen szeptemberig. Nagyon megszerettem ete a munkát — mondja. — Később már ugy éreztem magam a gépek között, mint odahaza, otthonosan. Szeptemberben elmen ism áfkép. zősnek. Hat hónap alatt kilra- nulom a vasesztergályos szakmar és utána már szakmunkás leszek. Minden nagyon jól menj. Már régen szeretem volna fölvételemet kérni a pántba. Eddig a DlSz.ben dolgoztam. lót a gyárban éreztem először biztosan, hogy munkámmal

ki fogom érdemeim

i párt/'agságof. Családom minden tagja párt ag. Alapfokú politikai iskolára járok. L.j tudtam rne:g csak igazán, kin-ek is termetek én. Saját magamnak, a dől-; gozúiknak. Azóta aztán sokkal j .jobban is m gy a munka. Sztá-j Un elv-társ szüle másnap tóra fel-j

íi í 4«:«f jjan,-, h o gy teljesíti uéuvemef, minit álképzős lQ százalékra emelem. Ezt teljesitöáenn is. A párt ad'te azt a tehetőséget;, hogy mint átképzős elsafállfsatri a a szakmát, anrriént azelőtt évekig kellett inaskodni.

Egy pillanatra elfordul, majd mosolyogva örömtől sugárzó arccal íolyitfa-lja.

—' Most ónt! aztán, a legnagyobb őröm.

Felvettek fagielöitaek.

Nemsokára én is a dolgozók legjobbjai, a párt tagjai között foglal ha ok helyet. Az örömhírt ma már mindenki tudja, de ter- mésze.tően elsősorban a családom.

— Most aztfán — mondja, miközben megmarkolja az esztergapad acélkarát — még jobb munkát kell végeznem, olyat, mily on a párt egy tág jelöltjéhez méltó.

Megfordul és már folytatja a munkáját tovább, olajos kezét megtöri! majd végigskni'ja az arcán, megigazítja zöld fejken- aőjét- Nagy munka előtt áll. A legrövidebb időn belül el kell sajátítani az esztergályos szakmát. az 1952-es gazdasági évben, az 5 éves'terv 3-i.k évében az ő munkájára még fokozottabban számit a pánt.

As andráshidai állami gazda- isárh&n a mnnkafegyeiem mind jobban merrszilárdul. Különösen Rákosi eivtárs beszéde óta ta_ DSszialemlö ezen a téren hatel- ittss javulás.

Rákosi elvtárs beszédéi párt napon, termelési értekezleten, vezetőségi üléseken, a politikai és szakmai temiollvaasum ismer. te'tüfc dolgozóinkkal.

Amíg azelőtt késések iordol- ísk elő. mint péld:tuv Karát Latos, Hóbor Ferenc, Németh János és Németh Pál elv'ársakná*, most Hákosi etetárs beszéde ntóa a késésük teli esen megszűntek,

— A késének megszfínését, a morköf eg velem mepszilárütácá», oem uto’s^sorbain a rendszeres ellenö^és is eredményezte. A vezetők U iw»ntosDa mepfelennek munkahelyükön és az Ia-nul tévoTmaradókat felelősség re vonjákRáko«} filv’ctes besréJ« óta a terme’és" ágakben is iobb ered- mén-eket értünk el- A tcHerme lessék sI?ot a:e ébredi takermá" nvozá^ pontos hefar’ásáva? a fa- !ésl átlagot 15 literre emeltük.

A helyes takarmányozással fértük, hogy rm már 30 és 29 'Iferes tehenürk is. Az a célunk, hoov az eredméojyeinket fováh biakban is meniarisuk és az áJ- Istáncmány eddig gyöngébben tejelő ewedsit is .felfejlesszük az eddigi átlagos eredményre, hogy az credmérye'nket tovább fű kozhassuk.

A tejtermelés további fokozó ea érdekében 1352. január i vei frevezeijük a mesterséges borfir nevelést. A borjakat 2 lefölözött tejjel etetjük egyhenapos kora tók

Fenti eredmények megszHár díiása és fovábbfejlsszte-'o kizá. TÓlaa dolgozóiak luunirafegye]. mének merszilárdatáyán és « mir iszíeitsnács h a ?á rozs» ív ak maredéktelan vésrehajtásán aííanszíkPártunk üzemi Szervezetének s«;íi?tsépével és a gsztteisáq veze* főséré-vek fámoreifásávsa nvte- dent elkövetitek á!’atte.i?vész»érő ■érvünk maradéktalan megváló- sitifisáért.

FFT.HÁZI SHwnnR, főacronómus, Andráshida

tikáré i?á^assát>a S^eofoyörgvvöSgfvöii

A bolsevik sajtó . láthatatlan kapcsolatot teremt a párt és a munkásosztály között: elvan kapcsolatot, amely erejére nézve felér bármelyik hiás, tßaiepjel- teöü közvetítő apparátussá!.“

(Sztálin)

A szer toy örgy völgyi DÍSz szervezet december 25 én és 2S án nagy sikerrel adta elő Figaró házassága cimü 3 feivonásos vip'átékoí.

Ez a vigjátek 1874.bgp íródott, «telikor a rendkívüli szigorú tél már elkeseredésig fokozta a francia ttán nyomorát. A lázongó har gokat nem lehetett iörvény- nvel visszatartani. A befésátrok tömegesen c&ukalfák börtönbe az eló^edetSenkejtőket.

Nem volt könnyű a nvi't kritika. Vesrétees volt annak, aki

írás eszközéhez r-vná, mert as tepalább is a szabedeágái veszélyeztette. Éppen ezért a haledó szel’emü francia írók is müveik lemegy óbb részét idegenben írták.

Ez a színdarab vád az akkori elnyomó rendszer, annak mi»-den erköícste’ensé'~e ellen- Figaró házassága szinte a forradalom beharangozó]» volt. mert hőse szemben á’lt a narvurral és szemébe mór dia vád jait, mint öt évvel később az egész francia nén tetteA oróf szerepét Gyürke Gyula alakította, aki ipazi odaad-'seal alakította az erköicsfelop földes- urak poli'ikáiát és ió f.4«fkával mapávsl ragadta a többi fiatal szereplőt is. Kása Margit, aki a grófnő Szerénát alakította, szinten jó! iáíszoft. Jók voltak méa Bíatkó Ferenc, aki Figarót, a .gróf koffiOinytkjá» áíákitcHa,

Balte István, Tóth Árpád és Gé ez? Anpuska.

CSISZÁR PÁL

BÉKÉS NAPOK

Január 3 <r és 9.e között rn u~ t-ntja he a zalaegerszegi filmszínház a Békés Njpok című színes szovjet filméiA film 1951-ben, készülj a kievi filmstúdióban. Braun filmrendező jói ismeri 0 tengerészek éleiéi. Munkásságát1 a szovjet tengerészek filmen való ábrázolásának szentelte. Ebben a filmben a szinesfilm eszközeivel tárja elénk a Szovjet Flott,7. 7i/f- boruu’áni képét.

A film főszereplői közöt* otr feláljuk a Pavló Panicsukot alakító Szergcj Gruzof. aki 0 Bátor Emberek főhőseként aratott sikert filmszínházainkban, Pavló szerelmének, a kis Sara könyvtárosnak nek szerepét Lidia Dranovszkája, népszerű szovjet vígját ék~szi- nésznö, az Expressz Szerelem főszereplője játssza.

Nagyszerű szórakozást nyujla.. n-uk a film izgalmas jeleneiéi, a tenger mélyén leja szódó harc feszültsége, — s a porti jelenetek sokszínű vidámsága., be a szórakozás mellett figyelmeztetés Is mindazok felé, akik ezekben a békés napúkban elfelejtkeznek békére törő imperialisták elleni harcról. így tesz nagy szolgálatai e? a idfuriő film <1 béke ügyziuÉ-k

Pintér Katalin átképzős tagjelölt lett