Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-31 / 25. szám

Ax alapszer reze# i vezetőségek feladatai a pártoktatásban Srtwnk II, kongresszusa alapvető feladatiként jelöli teeg a pártstserveze. ék erősítését. A pártszervezetek irányító képessége, ereje mindenkor az alapszervezeti vezetőség és párt. tagság öntudattá'-öl. marxis a le­ninista képességétől függ. Éppen ezért nagyjelentőségű pártszerve zeteiik erősítése szempont jábó! a párt oktat ás megszilárdítása és kiszélesítése. Párt .tagságunk helytállása, pél. damuta ása különösen fontos ina, amikor a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésének napirendre tűzése a falusi ellenséges elemek elszánt ellenállását váltotta ki, amikor a földbirtokosok és gyáro. rosok maradványai összefognak a klerikális reakción keresztül az elve, emült lakáj TLtoig miidenki- ve!, hogy a szocialista épi'ést, ha. zánk erősítésé- meggátolják, szó. cialista üzemeinkben a munkafe­gyelem lázi ására. az állami va­gyon rongálására törekszenek. A begyűjtésnél arról beszélnek, hogy ilines miit beadniok. és közbeni igyekeznek feke'evágásokra csá bit«, ni másokat. De sorolhatnánk sokáig az ellenség módszereit, melyek ugyan változóak, de cél­juk egy szocializmust építő ha. zánk. "jobb életünk ‘tönkretétele. Ahhoz, hogy pártszervezeteink helyt tudjanak állni az ellenség elleni harcba í. a békéért folyó harcban, feltétlenül cme'niök kell eszmei, politikai színvonalu­kat. F zér.t legelső és legfontosabb ■*-i feladaa e téren vezetésé, geiniknek. hogy személyes pé- damu áfásukkal és a párttag­sággal való egyéni foglalkozással elérjék, hogy a tanunkban_ is á párttagok legyenek az élenjárók. Rendszeresen vegyenek részt . a politikai ok a'áson és ide vonják be a pártonkivüli dolgozók leg­jobbjait. akik mindennapi mun­kájukkal bebizonyították, t hogy követik pártunk Útmutatásai! és szeretik szocializmust építő ha­zájukat. Tcrinészrtes az, hogy csak ugv oldhatják meg a fel­adatot. ha a taggyűléseken es népneve*-ő értekezleteken raeger. (béták az oktatás fontosságát, és saját községükben gazdáivá vál­nak az ok'ta ási munkának, A Politikai Bizottság május l7-i határozata kihangsúlyozza az alap szerezetek, az .alap-szervezeti vezetőségek felelősségét a párt. tagság marxista-leniaista képzé­sében. A most folyó' taggyűlések legyenek harcos bírálóivá az ok. fia,fás eddigi munkájának, de ugyanakkor jelentsen ugrópontot a minőségileg még jobb, számsze rüleg még szélesebb oktatási mun­ka félé. Ahol az .alapszervi vezető­ségek már korábban gazdáivá vál tak a propagandista mintának, ott a pártszervezetek erősödnek, alapszervezetükből van a propa­gandistájuk. és ezeken a helyé, ken. melyeknek száma elég nagy. a köz ekedési nehézségek ellené­re sem marad el a foglalkozás, egyre több a haliga/ó és a politi­kai iskolákon résztvevő pártonki. vüliek egyre többen kérik tagje lolr.tfé való felvéte ükét, vagy a tszcs-be való felvételüket. ,4 DiSz.szei’vezetekbei folyó politikai ok'tatás a pártok, tatás kiegészítő részé. Ezért alapszervi vezetőségeink segítsék a DlSz oktatási munkáját úgy, hogy időnként számolgassák be.a DlSz titkárát a DlSz okta'ási helyzetéről, a DlSz propagandis­tái,: is hívják meg a párt-propa. "andis Iákkal való megbeszélésre, akikét rendszeresen számoltassa­nak be a vezetőségi ülésen. Az alapszervi titkár elvtársak, vagy ágit..prop. felelősök havonta eg. a :|bb egyszer ellenőrizzék a DlSz politikai körök, a DlSz politikai kólák munkáját. Az alapszervezetek vezetőségé­nek felada a az ok'attás techni­kai félté eleinek biz'osi ása. E téren: világos, mé:©g szoba." ah°j jegyze élni is lfhot, mert «nélkül nem lehet eredményes tanulási mimkí f folyitatni,, Á pártcsoport bizalmiakon keresztül tudatosít, sák, hogy a tanulás a párt Szer­vezeti Szabályzatába foglalt kö- .élessége minden párttagnak és a pártfegyelem többek között egyenlő az oktatásban tanúsított fegyelemmel. A politikai iskolák munkája nemcsak és nem elsősorban _ az oktatás technikai feltételeinek biztosításáról függ, hanem attól, hogy az alapszervezetek vezető­ségé hogy foglalkozik az előadók, kai­P 1 kell érni, hogy a koinmu­^ nisták vállalják azt. hogy foglalkozzanak a pártonkivüli hallgatóikkal és segítsék őkét a tanulásban. Az ellenőrzése a propagandis­táik munkájának két részből áll: 1. ELMÉLETI ELLENŐRZÉS: ebbe tartozik a felkészültség megnézése, amikor a titkár elv. t árs * megnézi a jegyzeteit az elő­adónak, a tanácstól szerzett he­lyi anyago,Ideal és fontosabb he­lyi vonatkozású kérdésekkel ki­egészíti azt. ugyanakkor megnézi, hogy elvileg is helyes-c az, amit az előadó el akar mondani. Hogy ez eredményes lehessen, ahhoz természetesein a titkár elvtársnak is fel kell készülni, és tanulmá­nyozni keli előre a soron követ­kező anyagokat­2. MÓDSZERTANI ELLENŐR. ZÉS: ekkor azt nézzük meg, hogy a jól felkészült előadó milyen módszerekkel adja tovább az előirt anyagokat. Mennyire köti össze az alapszervezet előtt álló feladatokkal. Hogyan éri e. hogy a szemináriumon minden hallga. .ója hozzászóljon a vitához, és álláspontjáért hogyan harcol. Ho­gyan foglalkozik az előadó a tag­jelöltekkel és pártonkivüliekkel. Hogy ismerteti a párt. és kor­mányhatározatokat. Ezeket a feladatokat az alap- szervezeti vezetőségek segítségé­vel kell megoldani a propagandis. iáknak, de ugyanakkor a vezető, ség látja hogy mennyire készül­nek fel a foglalkozásokra a politi. kai iskola' hallgatói, elsősorban hogy készülnek fel a párttagok. Minőségileg jobbat kell adni oktatásunknak minden téren és hogy ezt elérhessük, egyik leg­fontosabb feladatuk vezetősége, inknek. hogy legyenek az okta­tási munka gazdáivá. Világosan kell látni mmden elvtársnak, hogy a párt és a termelési fel- ada okát csak akkor oldhatja meg jól az alapszervezetek ve­zetősége. ha munkája végzése köz. ben nem engedi háttérbe szoríta­ni a párt oktatásról szóló határo­zatok végrehajtása-. Molnár István Ahol segítik — ahol hátráltatják a beovüjtés sikerét Szokol Lászlóné szentiiszlói nyilvántartó saját maga részére olyan vágási engedélyt adott ki, mely szerint jóval !öbb család tagjia van m eredetiné:. Ugyan­ezt a .szívességet* megtette Ba­lázs Jánosnak is- Fegyelmi el­járás indult ellene. A nemesnépi községi tanács nem feledkezett meg feladatáról. A dolgozó parasztokkal együtt már az új begyűjtési rendelet megvalósításán fáradoznak. Rá­kosi elvtárs 60. születésnapjára a következő felajánlást tették: „Rákosi Mátyás e\vtárs, sze­retett vezérünk iránti tisztelet­ből vállalást teszünk, hogy már­cius 0-ére az 1952 I. negyedévi adóbevételi tervünket 100 száza­lékra teljesítjük Ezen vállalá­sunk kibővítésére a járás és a megije összes községét verseny, re hívjuk Pelikán Antal baki tanácsel­nök két ízben ie adott ki vágási engedélyt 60—80 kilós sertésre, pedig jól tudta, hogy a súlyha­táron aluli vágások: feketevá sások, ★ Nován két hete jelentős elma­radás mutatkozott a zsírbegyűj­tésben. Néhány nap alatt azon­ban döntően megváltozott a hely­zet. a zsírbegyűjtésben nincsen elmaradás. * A lenti járásban néhány köz- séa kivételével mindenütt meg­kezdték a dolgozó parasztok az 1952. évi tojás és baromfibeadás teljesítését. ★ Surdon jól halad a zsír begyűj. lése. Nincs olyan dolgozó paraszt a községben, aki ö}és után három napnál későbben vitte volna zsír- beadását a begyűjtőhelyre. Üte­mesen halad a községben a gaz­dalajstromok elkészítése is. Az MNDSz Országos Központi Vezetőségének 1951. szeptember 3_i határozata kimondja: hogy az MNDSz 1952 február 1-tőp április 15-ig válassza újjá falusi, járási, városi, megyei vezetősé­geit, választmányait Az MNDSz vezet őíégválasztá- sokon nem érvényesült megfele­lően a belső demokrácia. Szer­vezeteink poli'tikailaR nem tud­ták megoldani izokni a köve­telményeket teljes egészében, amelyeket pártunk és kormá­nyunk feladatul tűzött eléjük. A szervezési munkát meg kell töltenünk politikai tarfalommal és el kell érmünk azt, hogy asz- szonyaink ismerjék a nemzetközi Nőszövetgég munkáját, létszámá­nak megnövekedését, ami már (öbb mint 135 millió asszonyt foglal harcos táborába. Különösen vonatkozik ez a mi megyénk asszonyaira itt a Tito határmenión, hogy minél job­ban elmélyítsük minden békét akaró és a békéért harcoló as­szonyban a Szovjetunió, pártunk iránti szeretet ős ez ellenség el­leni gyűlöletet'. A békéért folyó harcot bizo­nyítja a békeajáírásgyüjtés, amely nálunk ugyan már befe­jeződött, de szerte a világon még folyik. Ezt bizonyítja egy hős hindu asszony e.láirása is* áld gyermekével a karján községről- községre járva 'öbb mint 10 ezer aláírást gyűjtött. Az egész világ asszonyai őszán. tén kívánják és harcolnak is a békéért, nem akarják, hogy gyermekeiket az atombomba el. pusztítsad {hónaikat, a meleg családi tűzhelyeket felégessék, Nem akarják, hogy férjeink fiaink, akik békében, szabadon ■:karnak élni, agresszív háborúban vegyenek részt. Nem támogatnak olyan háborús költségvetést, amely csökkend családjuk élet­színvonalát és gyermukeiknek •zenvedést okoz Az elnyomott országok asszo­nyainak ez a megnyilvánulása a békéért folytatott harcban ha­talmas győzelmet jelent Ez a győzelem bennünket magyar asz. szomyokat még fokozottabb munkára serkent, hogy példát mutalva szilárd helytállással, az ellenség elleni kiméleílen harc. oail, feladataink sikeres megvaló­sításával erősítsük a béketábort A berlini békevilágtanács ha­tározata alapján tartja III. nem ze közi nőkongresszusát a Nem zetközi Nőszövetség, amely kife­jezője lesz, a milliós nőtömegek békeakarat ónak, *• tartósbéke megteremtése érdekében. Ez a nőkongreefzus hatalmas hozzá­járulást jelent a béke világmoz. gal mához. Ennek érdekében tartja meg a Magyar Nők Demokratikus Szö­vetsége III. Országos Nőkön- gress zusát. A veze’ őségválasztás igen nagy jeleni őségű esemény, nemcsak sa MNDSz, hanem minden becsü­letes magyar nő számára. A jövőben mi magyar asszonyok még jobban akarunk dolgozni, még többet akarunk tenni a bé­kéért, de éppen azért, mert az MNDSz meg akarja javítani munkáját, mert még elszántab- ban akarunk harcolni a háborús gyújtogatok ellen, éppen ezért fontos, hogy milyen vezetőket v ál3 szt u nk. Olyan MNDSz vezetőségi tagok kellenek, akik minden áldozat'. készek a békéért, akik kímé­letlenül harcolnak az ellenség ellen, akik ta.nitif.ni, nevelni tud­ják az asszonytársaikat A jó, harcos vezetőséggel erősít- jük az MNDSz.t, az MNDSz pe­dig erősíti a sok százmilliós bé­ke tábort Az MNDSz-nek a feladata az„ hogy a nőket mozgósítsa a Párl és a kormány határozatinak megvalósít ására, a vezet őségvá- licsziás agitáció ja járuljon hozzá ahhoz, hogy a gépállomásra kel­lőszámban tudjuk biztosítani a leányokat. Mozgósítsuk az "sszonyokaf a tavaszi munkák időben való el­végzésére és a termelőszövetke­zeti mozgalom erősítésére. Cso­portjaink neveljék asszonyainkat a kezdeményezésre és a szocia­lista műnk avers eny ek kiszélesí­tésére. Az MNDSz szervezel eínknek álljon középpontjában a kultu­rális és nevelőmunka, ezen ke. resztül szélesítsük ki oktatásun­kat is. Többezer eddig még szerveze­tünkön kívülálló asszonnyal erő« sítsük meg szervezeteinket, és ezzel elérjük azt, hogy a válasz­tásokból szerveze ünk megsoJc, szorozódva, megerősödve kerül ki KANDA ZSÓFIA m. titkár, Egyre erősödik a termelőszöve Pusztaszerit lászlón 131 család lépett a társas gazdálkodás útjára Megyénkben már nincs olyan község, ahol ne hallottak volna Pusz iaszent’ászló híréről, és min. derüki figyelemmel ne érdeklő, előtt vo'na az ott történtekről. Pedig nem vittek véghez it/f sem csodás dolgokat, céljuk nekik is az volt. mint a többi község dol­gozó parasztságának, a szebb élet útjára lépni és kötelességükéi teljesíteni Ezért terjed el gyorsan hírne­vük js. a dolgozó parasztok kő. zül jó néhányan már hamarabb megkezdték azt az utat, ame yet most majdnem mindannyian vá­lasztónak, míg a többiek ebben az időben a kötelezettség telje­sítésében tették hírnevessé köz­ségüket, A szorgalmas jó munka közben állandóan ért bennük e gondolat, figyelték a Váiickán működő tér. m elő sző vetkezeti csoport mui- káját. Látták azok. eredményeit, hibáit és birálga'-iák is maguk­ban. Dőütésre azonban sokáig nem jutottak. Valamire mindig vártak, hogy mire, maguk sem tudták, de egyben bizonyosak voltak, hogy más útra kell térniük, mert igy, ahogy eddig gazdálkod­tak, nem tudnak jó eredményt ©1, érni- i3©m tudnak elegendőt ter­melni fejlődő iparunk számára. Visszatartotta őket azonban so­káig a meglévő csoport gyenge munkája. Később azonban — ahogy kezdték megismerni a .ársasgazdálkodás előnyeit — rá. jö'titek arra, hogy a meglévő cső. port rossz munkája nem azédt van, mert rossz a szövetkezeti gazdálkodás. —- a rossz vezetést, á szervezet, len munkát, jó néhány tag hu- zódoaását a munkától és a kevés munkaerőd találtuk az eredmény, telenteg okának — mondja Kol. tai József. Miután igy döntöttek maguk­ban, egy este, amikor 25 dolgozó paraszt volt együtt, valamennyien aiáir- t-ák a belépési nyilatkozatot, ami. vei egyben áttértek az uj élet útjára. Ott volt közöttük a köz. ség valamennyi élenjáró kis- és középparasz. ja, az o yau becsü­letes dolgozók, minit Kiss István. Sz. Takács. István, Kovács And­rás és még jó néhányan. A be. lépés, amely ezen az estén volt, döntő volt az egész község dol­gozó parasztságának életeben. Másnap a hir villámgyorsan járt házról-házra, a dolgozó parasz tok egymás teán jöttek és keres, fék fé a tanácsot, a pártszerve­zet titkáré\ érdeklődtek; néme­lyek tétovázva. De néhányan szinte követelőén kérték, hogy adjanak nekik is belépést nyilatkozatot* Egyre jobban nőtt a belépők szá­ma. A pártszervezet, a nép ne. velők a már belépett dolgozó parasztokkal együtt meglátogat­ták a község valamennyi dolgozó parasztjai. Munkájuk nem volt eredménytelen. Most már lát tak a dolgozó parasztok, hogy a pártszervezet tagjai valameny- nyien tagjai a csoportnak, példa, mutatóan elsőnek léptek be és mint a begyűjtésiben is, most is szívesen követték őket. Tudták hogy akkor mindig a helyes utat választják ha a pártra hallgat­nak és követik pártszervezet tag­jait. Pár nap alatt a községben már 131 csatád lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára, Ahogy megtörténjek a belépé­sek. alakú ó gyűlésre jöttek ősz. sze- A 131 családból 5 család a meglévő csoportba lépett és el­határozták. hogy jobb, eredttié- ‘nyesebb munkát végesnek 'a esa­poi’tot megerősítik. A többiek két I. típusa csoportot alaki.ot. tak. A Szorgalom csoportba 70j a Haladásba 56 család iépe t be* A mega akuláo ója még alig telt egy hónap és már is tervez­getnek. szám Uga tnak. mindent alaposan megbeszélnek. Készítik a tervet, amelynél felhasználják a maglé­vő tapasztalataikat a cső por ok életéből a tszcs-k és gépálörná. sok tanácskozásából és közösen megbeszélik a teendőket. A Szorgalom csoportban sokan be­szélgetnek arról, hogy az ősszel áfternek a nagyüzemi gazdálko­dás helyesebb útjára, a hármas típusra. Takács István és Koltai József a csoport ■ elnökei azt mondják: — Mi ügy- látjuk, hogy igazi jó munkát —. ahol tényleg min, denki munkája u'án fog része­sülni — csak obt hidunk végez-» ni. A közbeeső időben még job­ban megismerjük a .kollektív munkát. Pusztaszenitlászló község dolgozó parasztságáról ismét élenjáró községként bsszílhetnek & megye dolgozó paraaz'jai és úgy is rrrtek kővetendő példáról ilv I-i' Az MNDSz vezetőségválasztás elé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom