Zala, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-28 / 301. szám
VILÁG PROLEIÁRJÁI EGYESÜLJETEKJ A megye irahforisfahtnyat felitfiússal fordultak a nőkhöz A zalaegerszegi városi DISz-bizottság o c o munkájáról V21. évwtvam 301. szám. NDP ZAL%üi;fi}YC;i pártrizottsá^Ayyu wapiiapja 1951 december 28. Pénlek £ PS 5 0 fíll»r Dolgozó parasztságunk a szövetkezés utján napfényes Iiolnapok felé halad előre Megnyílt a termelőszövetkezetek és gépállomások országos tanácskozása veinek a száma már meghaladCsütörtökön reggel ünnepélyes kere.ek közö-f nyit meg Budapesten a 'termelőszövetkezetek cs gépállomások élenjáró dolgozóinak országost tanácskozása. A itiermelöszövctkeze'tek és csoportok 360. a gépállomások 100 dolgozója jöt't e' erre a tanácskozásra, hogy megtárgyalja a tér. mel ő sz ö ve »kezet i m ozga lm unk megszilárdi-1 ásánab kérdéseit. A tanácskozás- Márczis Antal c’v(árs. miniszter heíyetltes nyitotta meg. majjd Dobi István, a mi ni s-z'ter tanács elnöke mondó Jt megayi-ó be-zédet. — Múltévá tanácskozásunk ója — mondotta — a iermelőszövetkezeti mozgalom gyökerei megszilárdultak. hajszálvékony elágazásai elérték a legmélyebb ré-egeket is és ugyanakkor maga a mozgalom fává terebélyesedett, amely gyorsan hajt ki erős lombokat. CcpáComásaink száma megnövekedő [. működésük kiszélesedett cs megjavult. Ma már általános a vélemény, hogy a gépállomás a mezőgazdaság lelke, a trak- torist'a a dolgozó paraszt leghívebb szövetségest ársa. — Ezek a nagy eredmények azonban — inon clot a — nem hüllőt ak az égből. Keményen aneg kellett küzdenünk értük. De azt is meg kei mondanunk, hogy mindezt az az állandó és fel- becüülhetetlen értékű támo gatás tette lehetővé részünkre. amelyben a nagy Szov jetunió és népünk nagy ba_ rátja, a bölcs, a forrón szereiéit Sztálin részesített bennünket. A Szovjetunió a szabadságot vívta ki számunkra és megmutatta a fényes példát, hogy van a világon olyan ország, ahol a dolgozó parasztinak boldog és büszke sors jut osztályrészül. A Szovjetunió nyitotta meg kolhozainak kapuit tudásra szomjas parasztktUdö''.beink előtt és küldi" el mezőgazdaságának élenjáró fiait, tanácsadóit a mi fal- vainkba. Ezután Erdei Ferenc földmű. J velésügyi miniszter tarjotíta meg beszámolóját. Bevezetésül meg- álfapi'fOtta. hogy mezőgazdaságunk szocialista építésében sikeresen haladunk előre azon az utón, amelyet a pánt Ií. kongresszusa meghatározott és amelyen vezet bennünket uj eredmények, uj sikerek felé a mi forrón szeretej- tani,tónk, dolgozó népünk atyja, Rákosi Mátyás elvit ars. "— Első országos tanácskozásunk óta — folytatna — fermeilő. szövetkezeti mozgalmunk nagyarányú fejlődéséről a kővetkező számok beszélnek. Termelőszövetkezeteink és termagőszövetkezeti csoportjaink száma 1520 ról 4652 ie, a termelőszövetkezeti tápok száma pedig 46 ezerről 350 ezerre emelkedett. Termelő" A mult évben tartott *Iső tanácskozáson a küldőtt'ek 1520 ■ermelőcsopor.ot képviseltek. Most már -1652 termelőszövetkezetben és csoportban 1,500 OŰO holdon gazdálkodó 236.500 dolgozó paraszt család, továbbá 368 gépállomás dolgozó] képviseleté. be:i ültek össze a tanácskozás részvevői. A Szovjetunió nélkül a mi dolgozó parasztságunk ma is semmi volna, urak kapcarongya volna, most pedig ura földjének és a szövetkezés ultján napfényes holnapok fele halad előre. — A nagy eredményekben továbbá az a tény tükröződik, hogy •a dolgozó parasztságot szövetségese, a . munkásosztály vezeti, a Magyar Dolgozók Pár ja jár az élen. amely ismeri az ipa- , hősiesen harcoC és minden áldoza. ltot meghoz érte. Jelentkezik mindebben a nép államának rendszeres támogatása is. De külön is mély hálával tartozik dolgozó parasztságunk szeretett édesatyjának Rákosi Mátyás elvtársiak, aki' kifogyhatatlan gondoskodással fordul a falu népe felé, irányt szab és ut'á mutat. Most már a példák százezrei győzik meg dolgozó parasztságuinkáit arról. hogy aki Rákosi elvtárs szavára hallgat, az boldog. Dobi István ezusán rámutatót a Termel őszöve.kezeti Tanács megalakulásának fontosságára majd u-'allt arra, hogy feüada- í akik a-: csak harc árán oldhatjuk meg. A kulákokra — mondotta — már döntő csapásokat mértünk, de amilyen mértékben megfogyaitkozott az erejük, olyan mértékben megnöveK-edett az keseredésük. Ezért óvakodni kei’ a tói, hogy ezt a veszélyt lebe csüljük és nyitva kell tartan' szemünket. Befejezésül hangoztatta, hogy a termelőszöve-kezetek megszilárdítása az a döntő kérdés amelynek megoldására . rönk javát kell szánnunk. szövetkezeteink ma már kereken 1,500-080 kát. hold száutóierületesi gazdálkodnak, az 1950 januári 250 ezer kai- holddal szemben. Nagymértekbe n megnövekedett termclőszöve.ikezeteink állatállománya, valamint gazdasági felszerelése és gazdasági épületekkel való ellátottsága. A 2 év előttihez képest ,a termelőszövet, kezetek száma háromszorosára és yrületük hatszorosára növekedett. — A termelőszövetkezetek vágyó na a 2 év előttinek 11-szeresére, a szövetkezeti alapok értéke 27- szeresére, az üzemi alapok értéke 23 szorosára emelkedett. Egy munkaegység értéke 1949 ben országos á .agban 17-50 forint vo't, 1951ben 25-27 forint, ehhez hoz. zá kell tenni, hogy az idei jövedelem-részesed és nágyöbbf ele természetbeni részesedés volt. — Termelőszövetkezeteink ezévi t e r m és er e d m ény e i j e te n t ős e n magasabbak az 1949 évi termés eredményeknél és jóvá’ nagyobb arányban haladják meg az egyéni gazdá'kodók fermésered. ményeit. Mindezek az eredmények nem maradtak hatás nélkül egyénileg gazdá'kodó dolgozó parasztságunkra.. Ahogy ismeretessé váljak a szövetkezeti gazdálkodás ezévi eredményei, upv élénkült mea újra az érdek’odés a szövetkezetek irá^t és noversi. bér—december hónapokban íckozaío-an növekedett a belépők száma. MegnyiLvánu" ez abban is. hogy ákandóan eme’kedik termelő szövetkezeti községeink száma- Ez év végére az ország termeim szövetkezeti városainak, közséErdei Ferenc ezután hangozta t+a, az országunkat fclszabadi- :ó nagy Szovjetunió szocialista mezőgazdaságának közvet’en példája és gyákor'a.ti utmuta ésa volt az a hate-mas további segítség, ame’y lehetővé tét e, hogy az elmúlt két év a1 alt ilyen arányú fejlődést érjünk e’. Á Szovjetunió ártandó cégi «é- gében — mondotta — közvetle nü1 érezhettük a mi legfőbb tanítónknak, népünk nagy barátjának, Sztálin elv ársnak a ßze* mé'yes gondoskodását, az útin u tatását. — Az elért eredmények és a kezdeti nehézségek figyelembevételéve. mit kell tegfőbb fel adaunknak tekinteni? Azt. amit pártunk és államunk vezetése már az év kezdete óta tanács-ó. szőve’kezeteinknek Rákosi elvfárs moidoRa a II. kon- ires'zuson; , Az első és legfon- osebb feladatunk megerősíteni ■ már meglévő termelőszövetke ■eleket és gondoskodni róla ■egy ezek a szövetkezetek jó példáikkal, jó eredményeikkel . vonzzák a őX7no~ó x)or"<^~t‘:''nr‘"‘ A továbbiakban kifejtette, hogy élen’áró pé’damutató ter melőszövetkezetcink mehett ter me'őszövetkeze’eink nagyobb ré sze még küzd a kezdet nehézségeivel és sem vezetésük, sem munkaszervezetük nem t"kint hető megszi árclu'lnak. sem Pe dig termetes! színvonaluk nem ér? el azt a foko’-, amelyet terme1 őszövet keze t-i gazdaságban el ke’l érni_ Mindem temnelőszövetkezeT sikere s o^zdálkodásánek 3 legelső fe1+éteTe. boov iól ki. íloloozoU. he’ve'eu meaira- piiott termelési terve legyen.- fo’yte'tic. — Eddig a jerve' na gyón sok helyen bürokratikus-n -7 irodában kérzi‘e'iték el az el nők és az agronómus s még jé Va a gén^Rcmá« ü-'-'i.-ímn' résztveitt ,a munkában. \ adózta* - ni kell a tervezésnek ezen a módján és a jövő évi termelés* »-érvét a brigádvezetőkkel és s 1 erme'cszövelkezet íagjaiv"' "gyűlt kell kido1 sózni. Járási temácsi'ink mezőgazd? - ági ösFá’yai az elmúlt évber gyakran elköveti ék azt a hibát hogy a járási tervet gépiese11 a ta a 800-at. Erdei Ferenc czu'án hangsúlyozta, az elért eredményeké1 elsősorban az tette Lehetővé, hogy dolgozó parasztságunk felismer, le a társáé /iaü,vüzemi gazdálkodás Élen őségét- Segítették a terme'őszövet kezeti mozga' óra kifejlődését a gépállomások, me1 vek ma a többi között 8500 traktorral, több mint ezer vonatévá.., 8700 traktorekével, 1200 traktorvonlátású vetőgéppel, 7000 ku'tivátorra', 1200 aratógéppel, 6100 cséplőgéppel és 50 kem bájnnal támasztják alá termelő. szöveTkezeteink gazdiá-kodását. — A két év alatt — folytatta — összesen köze1 1 mi'liárd forint összegű kölcsönt adtunk termelőszövetkeze cinknek- Különösen nagy segítséget nyújtott termelőszövetkezeteinknek az a támoga'ás. amit többéves terme ©zetbeni tör.esztésre állatállományban kaptak. A két év a’att összesen 10-600 lovat, 48.000 szarvasmarhát. 107-000 juho’ és 54-000 sertést kaptak ilyen tárno gatás formájában. helyi körülmények figyelembe nem vé'.lével bőm ólt-ák termem szövetkezetekre és egyes terme lőszövetkeze -nek olyan termeié si fele-datokst ad ak, amelyek nem egyeztethe-' ők ös-rze a szövetkezet adotl ság ival. A most folyó tervező munka során ezen jávi ani kell. Fern os követelmény, miit a ervéző munka során figyelem re kí 11 venni: \ termeloszövetliescetel« és a gcpaftomáMHi lervnieh szoros osszeegyeíieiesc. A tervet .azzal a tudattal kel] -lkészi eni — hangsúlyozta —. ;cgy a termelőszövetkezetek üzemterve jóváhagyás után törvény, amelynek teljesítése törvényes kötelessége min den termelőszövetkezetnek, minden gépállomásnak fe ezen kivü. becsü-etbeü ügyük nép áramával izemben. A termelő':zövetkeze.ek gaz- iálkodásának alapja a növény srmelés. Mindenekelőtt © nö vény ermelés tervét kell ’-ehá agy kidolgozni hogy az biz.os .apját képezze a kötél zethégek eljesit-ésének, a -zöv^íkeze i ál A’-tenyésztésnek, a tagok ház ájízükséglete ellátásán-aík és a agság jövedelmének. A tervek telj esi tésének másik iönfő fel1'éVe, hogy minden termelőszöve’kezet feltétlenül mirden körűimé nyék között hajtsa végre és alkalmazza azokat a legtöbb agrotechnikai szabályokat, amelyek minden sikeres termelésnek ez alapját képezik- •üzért a téli id ősz kio. ktudvc minden termelő zövi tkezefbér minden gépállomáson fel kel- részül ni arra — folyi:/ta Erdei Ferenc, — hogy ezeknek a mun -óknak az elvégzéséhez a szűk "égés eszközöké1: és munka-erő1 m;nd*n körű’fények közöt1 biztosítsák. mert a legnagyobb ér ékben -zen múlik tervük ■'iesi-Ve. E”d'i Ferenc ezután arró’ be szélt, hogy a nagy termés eléréséhez s a termés állandó növeléséhez fejlettebb, messzebbmenő agrotechnikai szabályok al- k lmazása is szükséges. Mé’yszántásba való gabonavetés, a keresztsoru vetés, a kukorica és a napraforgó- négyzetes üRe'ése oótbepor zása, a nyári ülteté^ü burgo nva termelése, mind olyan módszerek amelyeket már nem egy lírmelőszövetkezet, sőt itt-olt egyéni gazdálkodó is megpróbált és kiváló eredményeket ért ej. Jelentős eredményeket értünk el néhány uj növény termelésével, uj kultúra- meghonosításával is A rizs mellett ez évben a gyapot termelésével is figyelem- remél1 ó eredményeket értünk el. Az ország egyes részein most kezdjük szántófcldön termelni 3 gümipitypangot és a keksza- ginít. Erősiteui kell az állattenyésztést MegáU'S'Pitotila, hogy a terme- cszöve1 kezetek gazdálkodásának leggyengébb old-s-ia az állat- tenyésztés. A legelső tennivaló ezen a téren az állatállomány leho'ő leggyorsabb szaporítása. A tény ész törzsek állami jut tamásán kívül egyéb módokon növelni kell a szövetkezetek ál- ■'á-lcmányát:' elsősorban a belépő fagok állatállományának a bevitelével és a meglévő állatállomány szaporulatának gondos felnevelésével. Ezen a éren m-gyfoku lazaság uralkodik és sok helyen bevett szokásként könyvelik el, hogy aki belép a termelőszövetkezetbe a háztáji kere'ét meghaledó állal ál lom ány ál eladja. Ez természetesen nem egyeztethető >s:ze a szövetkezeti gszdá . dás alapvető érdekeivel és annak maga a szövetkezet s ezen keresztül e szövetkezeti tagok látják kárát Az is mcg'engedhaet- 'en. hogy az álla1 bevitelre vonatkozó törvényerejű akpszabá- yckat sekhelyen nem alkalmazók. További eredményes módja az álla’állomány gyarapításának a termelöszövelkezMek saját erejébe1 történő vásár íása. állami kölcsönt is kaphatnak ermelős-rövetikezö eink erre a élra, azonban a hitel a követke- ő évek g 7dálkodását terheii neg. Nein egy termelőszövetke- 'e'ben elkövetik azt a hibát. iogy a közös áll'.'éáHomány szaporulatából a tagok háztáji használ a* ára adnak el, vagy uttatnak áTr/ckat. Szembe kell zal’ni aiz ilyen eljárással. ÁlLaRenyésa'ési terveiket kü- önösen nagy gondda,f kell ei- készi'eni szövetkezeteinknek a. következő évre. Népgazdaság! erveir-k igen nagymértékű fej- ’-eczf-ést köve-'el nek míg állat- envész’ésünkben, hogy i-pari jellegűvé Ibiit országunk éleimezé- , At, közeilá.ását biztosítani tud- uk. — Elengedhetetlen tennivaló 5z hegy az állattenyésztés leggys^erübb, legal..pvet-öbb agro- •schnikai szbály.sit minden tor.. melőszö ve'kezet teljes mérték '■én alkalmazza. A kellő takarmánvozás, az vlla'ob inppfelelö elbeTyp/és®, teheneknél sz envedi takar^ mánvozás bevezetése, az istállók tisztántartása és a i\ Szovjetunió és apart segilségéveí. Tersuel ószö vei kezet i mozgatni un k győzelmes szamai Legfőbb feladataink
