Zala, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-04 / 282. szám

ELMÉLETI KÉRDÉSEK * A marxizmus-leninizmus tanítása a háború és béke kérdéséről ók. A bolgevikok azt tarlót leik, A szocialisták a népek közötti háborút mindig mint barbár, ál­lati dolgot elitélték. Tisztában voltak azonban azzal, hegy szo­ros összefüggés van a háborúk és 'az országon belül folyó ősz tályharc között és azt tartották, hogy a háborúk lehetőségét az osztályok megszüntetése. a szo­cializmus megvalósítása nélkül [ehetetlen véglegesen kiküszöböl. . ni, 0 A kommunisták mint kövétko zetcs békeharcosok, tudják, hogy a békét nem elég kívánni, ha­nem a békét ki kell harcolni. Ezzel szemben a jóhiszemű paci­fisták, akik „általában’* minden háborút elleneznek, nem értik meg, hogy a háború kérdését nem lehet a háborút viselő osz­tályok gazdasági és politikai kö rülményeiíől függetlenül, elvon­tan szemlélni. Mindig számba kelj venni, hogy milyen osztály, milyen célból viseli a háborút. ,,Mi marxisták — mondotta Le­nin — -feltétlenül szükségesnek tartjuk külön-külön minden egyes háború történelmi tanulmányozá­sát.“ A marxizmus-leninizmus tárta föl először q. politika és a hú ború osztályjellegét, a politika és a háború kölcsönös összefüg­gését cs kölcsönhatását és rá- mut'atott arra, hogy minrienféte politika és min­den háború alapját a terme­lési módban, az ország társa és éUorte rendszerében, tárcád almi. npljUkai viszo­nyaiban kell keresni­A háborít — mondja Lenin — annak a belső politikának vissza­tükröződése. amelyet az illető ország a háború előtt folytatott Ee nem minden termelési mód ból és nem minden társadalmi rendszerből következik szükség­képpen a háború. Amikor majd az egész világon megsemmisül a kapitalizmus és győzelmet arat ■a> szocializmus, háború sem lesz többé. Minden háborúnak határozott politikai, osztálycéljai vannak, amelyek meghatározzák a hálbo ru jellegét és a hadviselés mód­ját is. A Szovjetunió háborúi mindig felszabadító jellegűek, így a második világháborúban a Szovjetuniónak és a hitlerelle- nes koalícióban egyesült orszá­gok népeinek főcéljai & fasizmus felszámolása, egy uj német ag­resszió megakadályozása, a fa­siszta országokban a demokrata kus rendszer • helyreállítása., a világ szilárd és tartós békéjének a népek közötti békés együttmű­ködésnek az egész világon való megteremtése volt Ez a háború tehát igazságos és felszabadít háború volt. amelyet az egész emberiség legveszedelmesebb és .egagresszivebb ellensége, a Hit- ler-fissizmus ellen viseltek. Az USA és Anglia, reakciós kö reit azonban a fasizmus elleni háborúban csak az érdekelte, hogy Németország és Japán ere. ja meggyengüljön, hogy vészé clelm.es versenytársaikat eltávo­lítsák iá világpiacról. Ugyanak­kor még arra számítottak, hogy a háború következtében a Szov­jetunió is meggyengül, megszű­nik nagyhatalom lenni, függő­ségbe kerül 22 USA tói és Angliától. Tudjuk, az eimerikai- angol imperialista köröknek ez a számítása csúfosan megbu­kott. A Szovjetunió.' amely az antifasiszta háború főterhét vi­selte, dönlő szerepet játszott a fasiszta rámadó fölött aratott győzelemben és megerősödve ke­rült ki a háborúból. Ez élesen megváltoztatta i háború után az erőviszonyokat sa szocialista és kapitalista rendszer között e szocializmus javár-. ~ Sztálin elvtárs zseniális mü­vében a ,:SzK(b)P történetében*’ a kővetkezőképpen foglalta ősz >?e o marxizmus-leninizmus ta­nításait a háborúról. „A bolsevi­kok nem elleneztek m i n cZ e n.. féle háborút. Csak a hóditó, ctz imperialista háborúi ellenez-1 hegy kétféle háború van: a) van igazságos, nem hóditó, ’ felszabadító háború, amelynek célja vagy a nép vé­delme külső támadás és loigá zási kísérletek ellen, vagy a nép felszabadítása a kapitalista rab­ság alól. vagypedig a gyarmatok és függő országok felszabadítása az imperialisták elnyomása alól, és b) van i g a z s á g t a l an, hóditó háború, amelynek célja idegen országok. idegen népek meghódítása és leigázása. A háború előbbi fajtáját a bol­sevikok támogatták Ami a há ború második fajtáját illeti. a bolsevikok azt tartották, hogy az ellen elszánt harcot kell folytatni, egészen a forradalomig és a saját imperialista kormány megdönté­séig.“ A kommunisták tehát elvileg pártolják a forradalmi osztályok és haladó társadalmi erők erő­szakát a reakciós osztályok és 'azok politikai intézményeik el­len. — követve a. négy Lenin ta­nítását. — hogy ..a fegyverrel és hatalmi szer­vekkel rendelkező erőszakos­kodással szemben alkalmazott erőszak nélkül nem lehet megszabadítani a népet az eröszekoskodéktór. Ezért a marxist ók-leninisták el­ismerik és támogatják az elnyo­mott osztályoknak elnyomóikkal szemben viselt háborúik jogos ságát. haladó jellegét, igazságos ságát és szükségességét, de el­ítélik a kizsákmányoló osztályok és államok háborúit, amelyeket a népek és elnyomott osztályok ellen viselnek. A gyarmati és függő országok népeinek szabadságharca fontos tényezője a béke és demokrácia egyre erősödő táborának. A ko­reai nép és a kínai önkéntes'k hősiessége mély, fölbecsülhetet- len hozzájárulás a béke ügyéhez és az egész világ csodálkozását váltja ki. Hősiességük nagyságé abban rejlik, hogy amikor ők szü'őföldjüket. saját otthonukat védik, ugyanakkor & egész vi­lág békéjének nagy ügyét is vé­delmezik azzal, hogy megsemmi­sítő csapásokat mérnek az ame rikhi beavatkozókra, s <s világ népeit is talpra állítják, hogy visszaverjék a világuralomra törő amerikai imperializmus pró­bálkozásaiig Lenin és Sztálin ezt tanítják hogy ,.A hlrza védelme“ áz im­perialista háborúban nem más. mint a proletár internacionaliz­mus e'árulása. Lenin e> legna gyebb felháborodással állapítot­ta meg az első világháború ide jén .az áruló szociáldemokrata ve­zérelvről, hogy ..ugyanúgy, mint a burzsoák, becsapják a népet, amikor azt hirdetik, hogy a há­ború a nemzetek szabadságának és létének megvédése érdekében folyik és ezzel át állanak a búr zsoázia oldalára a proletariátus ellen ’* A jobboldali szociáldemokra­ták ma is ez imperialisták leg­főbb támaszai a munkásosztály soraiban a Szovjetunió, a népi demokráciák és a gyarmati né­pek ellen forralt reakciós, el lenforradalmi háborús tervek megvalósításában. A marxizmus-leninizmus taní­tásából következik, hogy az igazságos és felszabadító háborúk érdekei megkövetelik a tömegek leuaktivabb rész vételét az ország védelmében. ,,A honvédelem elismerése azt je­lenti hogy elismerjük a háború ''egosságát és igazságosságát...“ Lenin és Sztálin u‘mutatása «. honvédelem szükségességéről ez igazságos háborúban egyenes út­mutatás minden következetes békeharcos számára, hogy küzd- :ön a kozmopoiitizmus reakciós ideológiája ellen, -amely „elavult­nak“ tünteti fel a haza. a nem­zet fogamat és tulajdonképpen megtisztítja az ulait amerikai imperialistálc előtt világfeletti uralmuknak megteremtése szá­mára. A szovjet nép <a hősiességnek nagyszerű példáit mutatta szó etatista hazája védelmében. Alig fejeződött be az első világháború a nemzetközi imperialista bur­zsoázia minden fegyveres erejét az első szocialista köztársaság ellen vetette és egyesítette erő­feszítéseit az orosz ellenforrada­lom erőivel ebből a célból, hogy megdöntse a szovjethajt,álmát. A nemzetközi imperializmusnak ez az első kísérlete a fiatal szovjet köztársaság ellen gyalázatos ku­darcba fulladt. A Vörös Hadse­reg legyőzhetetlen erőnek bizo­nyult. A szovjet nép. amelyet a Bolsevik Párt, Lenin és Sztálin vezetett, megvédte a szovjet ha­za becsületét. A nemzetközi imperializmus 19-íl-ben tett másodszor kísérle­tet, hogy fegyveres erővel sem­misítse meg a szocialista szov­jet államot- Erre a célra, hasz­nálta fel a Hi'ler_íó'e fasizmust. A Szovjetunió belépése a hábo­rúba fokozta a fasiszta államok ellen folyó második világhábo­rú antifasiszta, felszabadító jel legét és főtartalma a szocialis­ta állam felszabadító harca volt a legretakciósiabb és legagresz- szivabb imperialista állam, Hit. ler-Németország ellen. A Szovjetunió igazságos, fel­szabadító honvédő háborújának célja nemcsak a szovjet terüle­tek és a szovjet népek felszaba­dítása volt a hitleri iga aló\ ha­nem az is, hogv segítséget nyújt­son Európa minden népének a fasiszta elnyomás aló! való fel” szabadulásában­A Szovjetunió a Hitler-Német ország elten vivott Honvédő Há­borújának határozott osz*áhijel- l°ge volt. amelyet © szocialista állami ós társadalmi rend védel­me érdekében fo’ytatoit azzal a céllal, hogv megsemmisítsék a német és janán imperial! vrnus’ és segítséget nvuitsanak Euró” na és Ázsia népeinek a demo­krácia és szocializmusért folyó harcában. A Szovjetunió Honvé­dő Háborújának nemzeH jellege volt, melvet a szovjet nép szo­cialista hazáiénak, becsü’eté- nric, szabadságának és fügyet ínségének védelmében vivott. Végül a Szovjetunió Honvédő Háborúja az enész haladó em­beriség érdekében ft/yt. azok mák a magasztos céloknak érde­kében, amelyek a szovjet állam intern11 e*ön~Hváe íénpp’éhől folv tak- A Honvédő Háborúnak ez a jellege biztosította a Szovjet­unió dönfö szerénél a Hitler-fa­st zmus szétverésében. A Szov­jetunió kudarcba fnllasztoHa az angol-amerikai reakció tervét amely arra irányult, hogy meg. A földek végén a völgyben mo­csaras nádas húzódik, ahol a ser­tések szoktak fürödni a meleg nyári napokban. Horváth István vígan füiyörészve sétálgat, hiszen még sohasem volt ekkora a fclkája. mint most, A mocsárban zörgött a nád* Hosszabb ideig figyelt a nádas felé, de nem hallott és nem is lá­tott semmit. Talán vadkacsáh Újabb mozgást hallott, hangokat ahogy törik a nád. Disznó? Az nem lehat, mert egy sem hiányzik Kutyáját hívogatja, az is előjön* Hát mi a fene lehet? Ember? Nincs messze a határ, lehet, hogy határsértő. Arra gondolt, be gyalogol és meg­nézi, hogy mi lehet? De arra is. hogy nála csak egy ostor van, an nál meg fegyver is lehet. Gondolt egyet s úgy tett, mintha semmi sem történt vofnet. Tovább fiUyörészétv akadályozza a fusizniu* teljes vereségét­A szovjet nép aagy érdeme. bogy __önfeláldozó harcával me gmer tel te Európa civilizá­ciólát a pusztulástól. Győzőit és bebizonyította fölényét a szovjet társadalmi és állami rendszer az imperializmus fe­lett. Lenin és Sztálin arra figyel­meztetik a szovjet népet, hogy amig fennáll a kap ital izmus, megmarad a háború veszélye is. Ezért a szovjet nép szüntelenül folytatja harcát a békéért. jTi Az amerikai-angol imperialis­tákat rémületbe ejtik a szóda, lizimu.s újabb és újabb sikerei a Szovje’unióban, a népi demo­kráciák sikeres fejlődése a szo­cializmus utján, a kínai népi forradalom győzelme, a Német Demokratikus Köztársaság meg­alakulása, a kommunista moz­galom sikerei a kapitalista or. rzágokbm, stb Ezért egvesitik a nemzetközi reakció erőit, sietve különféle katonai blokkokat tá- kolnak össze (Atlanti blokk, ja- r>án és német kü’önbéke szerző­dés, a janán és német imperia­lizmus. újjáélesztése, stb-) ame ’vek leplezetlenül a Szovjetunió a Kínai Népköztársaság és a né­ni demokráciák ellen irányul­nak. Az p.v*rar>vnf{t ntówi mohósáp a demokrácia és szocializmus és a falkát mind szaporábban a falu felé terelte. A falu előtt ta­lálkozott a járőrrel. Egy fa mellé intette őket és a nádas felé mutatott. A két járőr figyelmesen nézett a mocsaras rész felé, köz­ben Horváth István elmondta ne­kik, hogy többízben megzörrent a nádas, nagyon gyanús neki, valaki jár bent. — Először azt gondoltam — mondta a járőröknek — talán vad­kacsák zörgetik a nádast. De ezt magam sem hittem eh A baj tár sak összenéztek, aztán elindultak a völgy felé. Már hosszú ideje fe­küdtek a földön, amikor kezdett ropogni a nád. Az iszapos rész szotyogott a lépésektől. Egyszer­esük a mocsaras részre egy sötét alak lép ki- Aktatáska van a kezé­ben. Körültekint, majd csizmájá­ról a sárt tisztítja te. Utána a j táskájába nyúl és egy pisztolyt iáborának sikereitől való fé­lelem és a közeledd gazdasági válságtól való félelem: ezofr az amerikai-angol blokk há­borús politikájának és aqtesz- sziv világ n talmi terveinek mozgató erői. A népek azonban nem okai­nak háborút. Erőteljesen és ébe­ren őrzik a kivívott békét- A szocializmus érdekei a Szovjet­unióban és a világ dolgozóinak alapvető érdekei a tartós békét követelik A béke erői, amelyek a hatalmas Szovjetunióra tá­maszkodnak. 1 e g y ő zh e te tie n ok • A béketábor erejének növeke­déséhez hatalmas lendületet, biztatást ado'-t Sztá’in elvtárs az év október 6-i nyilatkozata. Sztá­lin elv társnak ez a nyilatkozata ismét megmutatta, hogy a Szov jetunió a béke erős őre­Sztálin elvtárs nviIn>ko?.e>a megmutatja 3 bckeszerctcí né pok számára, hogy csak a bé­ketábor ereje rettentheti visz sza az imperialista háborús uvujtopatókat­Azt mondja Sztálin elvtár-: „Úgy gondolom, begy az atom­bomba szószólói csal: abban az őseiben hajlandók beleegyezni az atomfegyver eltiltásába, ha látni fogják, hogy nem monopolistái főbbé.“ A nyilatkozat ujhbb h: - talmas fegyver a békéért vivőt, harcban, a vi’ág népei kezében és súlyos csapás az agresszorok háborús terveire- Szerte a vilá­gon mind szélesebb tömegek la­pulják meg, a. marxisták-leninis­ták vezetésével, Iiogv a béketá­bor ereiének növekedése, a bé­kéért folytatott állandóan erő­södő aktív harc meggátolhatja az imperialisták kalandor ter­veinek meevaíó~sifásá)t a hadura- dik világháború kirobbantónál- Szántó Rezső vesz elő. Aztán a falu felé indul. A két járőr várt kis ideig, mig a lopakodó a nádast 15—20 méterre elhagyta, nehogy ideje legyen visz- szaugorni. Aztán felharsant az éles: Állj! Az alak ijedten nézett vissza és futni akart, amikor a. másik irányból is felhangzott'. Állj! Most már megállt, ledobta táskáját és feltartotta a kezét. A határséríö nem is civil, hanem egyenruhás. Katona, méghozzá tiszt. Megmotozták. Majd a bilincs kattant. Elindultak az őrs felé: Az U. D. P, tiszt már a délutáni órák­ban a nádasban lapult, hogy esf.e eljusson a faluba. Nem sikerüli. Másnap találkozott a két baj- társ Horváth Istvánnal. A di­cséret mindhármuké. Horváth Ist­ván büszke, de azért szabadkozik: —■ Mindnyájunknak kötelessége, | hogy nu'gvénj'ik kai árainkat. Pa pszt Lántii. LAHVJ1: A Sztálini Alkotmány Sztálin ajándékot küldött a népnek: mint fény világit, mint a tűz melenget, az arcok büszkeség lázában égnek, szivek falán a jégkéreg felenged. Az Alkotmány az uj világ kohója, acélkapoccsal forraszt egybe minket, az ó-világ mérgétől ez megóvja, s bombáitól megvédi népeinket. Az Alkotmányra gondolunk, Sztálinra, s megállunk mint egyetlen sziklakö; megszűnt a népünk küszködése, kínja, —í sziklán a boldogság virága nő, A testvérnépek uj törvénye mint a mesék madara száll hazám felett, levillan fényben fürdő tájainkra, zeng sosem hallott, drága éneket. Eelnéz rá a szélesmellü kolhoz, selymes vetését büszkén lengeti, — vizduzzasztók sörénye és a kormos gyárak kéménye integet neki. Csodás madár! Eget-földet betöltő dalod a népem nyílt szivét elönti: megpendíti halk hangszerét a költő s a nagy Sztálint e kis dallal köszönti. Nem zörög a nád, ha nem ti szél...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom