Zala, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-15 / 292. szám

yiLÁG PROLETÁRJAI Inolai Etőmfi' November 7 Erffmf Jobb példamutatást— több népnevelőmunkát a begyűjtés sikeréért 4Z MDP ZALinEATEl PÁRTBIZOTTSAhANAH NAPILAPJA Vii. évtoivam 292. szám. fi T9 50 fillér 1951. december 15. Szombat Ilyen fejlődést csak olyan országban leltet elérni, ihol a munkásosztály, a dolgozó nép van hatalmon Olt Károly elvtárs az országgyűlés elé terjesztette az 1952. évi költségvetést Mezőgazdaságunk előtt egyre (nagyobb és felelősségteljes felada­tok állanak. El teli érnünk a földek termelékenységének je­len. ő$ emelését, az állattenyésztés (további fellendülését. Ezeknek a feladatoknak végrehajtásába« ha­talmas szerep jut gépállomása­ink nak. Megnő a pártpolitikai munka jelentősége a gépáho- onásokon. emelkedik a politikai helyettesek és a pártszervezetek szerepe. A gép. ég tirakkűrállomások 'igazgatóhelyetteseinek kőtelezett- ségét a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bí­zót ságának 1947 februári teljes ülésén határozták meg. A teljes ülés rámutatott arra, hogy a gép- és tr akt or áll om ások i ga zga t óhelyetbeseinek törekedni. s ök kell az állomások munkájá­nak megjavítására, biztosítani ok kell a helyes kölcsönös viszonyt a gép- és traktoráLlomások és a (kolhozok között, őrködniük kell afelett, hogy a kolhozok és a gép- ég 'traktora Horn ások szigo­rúan betartsák a szerződéses kö­telezettségeiket. hogy ne leplez­zék kölcsönösen egymás munká­ljanak hiányosságait. A gép- és traktorállomások igazgatókéi tet­teseinek feladata, hogy biz'osi;- »áík a gép. és traktoráéin mások pártszervezetei munkájának meg­javítását, hogy kifejlesszék a politi kai nevelő munkát a jraktoris- fták, a kombajnkezelők és a gép­es :r»kt.orállomások többi dolgo­zói között-. A gép- ég traktor ál­lom ások dolgozóinak eszmei po­étikai nevelése, valamint a kol­hozokkal kötött szerződések vég­rehajtásával kapcsolatos felelő- eég tudatuk növelése — a gép- és it rak tor álló mások igazgat óhelyct- lieseinek légiontosahb feladata. Tehát a mi gépállomásaink po- flitij'kai helyettesei előtt feladatuk teljesítésében meghatározóit és járt ut van, amely segítségével végezhetik munkájukat, A Szov­jetunióban jár: küldöttségek és ez itt járt szovjet kolhozparasz­tok és _ gép- és traktorán om ások dolgozói segítséget nyújtottak (számunkra, gyakorlati tapaszta­latokat adtak át. Gépáliomása- önkon azonban még mindig sok hiányosság merül fel a politikai munka terén. Politikai helyet- >te?ei«k munkájukat nem terjesz­tik ki széles körben. Munkájukat a gépállomás területére korlátoz­zák. de még itt' sem fejtenek ki olyan politikai (nevelőmunkát, ujiiiif; azt pártunk megkívánja fölük. Megfeledkeznek a termelő­szövetkezetei akről és nem foglal, koznak azok politikai és kulturá­lis nevetésével Gépállomásaink politikai helyetteseinek legmes­szebbmenőkig ellenőrizni kell a termelőszövetkezetekkel való szerződéses viszony betartását. A termelőszövetkezetekkel váló szerződést gépállomásaink a Szovjetu nó példája nyomán c.l- készilelték, de ennék mintegy 70 százaléka nem jutott el a terme. íőszöv£ (kezetekhez. Ahoi ez meg hs tör!ént, nem volt meg annak az ellenőrzése gépállomásajak ré- ezérói, nem tárgyalták át alapo­san a termo!őszővefkeze‘ek inté­ző bizonyságával, annak fcagságá vai. a palin1 és pölöskei gépá­llomásokon ahol aránylag a leg­jobb politikai munkát végezték, • szerződéskötések ellenőrzését az agronómusok végezték, öle is jobban gazdasági részről- Hiány­zó :it azonban a politikai helyet­teseink ellenőrzése, azok kapcso­lata a termelőszővetkeze.ekfceh Azt is meghatározta a Szov­jetunió Kommá lista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottsága, hogy azok az igazgatóhelyettesek érinek el jó eredményeket, akik naponta kapcsolatban vannak a traktorbriigádokkal, kolhozokkal. A gép- ég traktorálilomások mun. bájának sikere a kolhozmezőkön dői el — ott. ahol a 'technika összpontosul és ahol az emberek varnak, akidre ezt a technikát bízták Az igazgatóhelyettesek elsősorban a gép- és traktorállo- mások pártszervezeteire támasz­kodnak A gép- és hraktorállomá- sok párts'zerveze.ei a legutóbbi időben jelentékenyen megnöve­kedtek, szervezetileg megerősöd­tek és munkájukat mgjavitolták. A szakszervezetek és komszomoi- szervezetet munkája is megja­vult. A brigádokkal való kapcsolat tartásban megyénk gépállomásain a pölöskei gépállomás politikai helyettese, Gáspár elvtárs végzett jó munkát, aki éjtszaka is meg­látogatta. a munkában lévő bri­gádokat, elbeszélgetett velük munkájuk jelentőségéről. A párt- szervezetekkel való kapcsolat te­rén jó munkát végzett a’ palim gépállomás politikai helyettese, Kovács elvtárs is. Minden fontos ügy megbeszélésénél a gépállomás munkájának megjavítása érdeké­ben kikérte a kommunista traktorosok véleményét is. Gép­állomásaink politikai helyettesei­nek mind jobban fokozni kéül a pártszervezeten belüli tömegpoli­tikai munkát, növelni, erőssé en. ni a pár'szer vezet eket. Ezt min­dent megelőző feladatként keli, hogy lássa minden politikai he­lyettes. A Szovjetunióban a gép- éstrak- torállomások pártszervezetei tevé­kenységének jelenleg az a jelleg­zetes sajátossága, hogy többet kezden.k foglalkozni a kommunis. ták ideológiai nevelésének kérdé­sével. A párt gyű lések napirend­jén egyre gyakrabban foglalkoz­nak olyan kérdésiekkel, mint a kommunisták élenjáró szerepe, a politikai oktatäg helyzete, sib. A gép. és trabtQrá'IIomások párt- szervezeteinek ideológiai fejlődé­séről és szervezeti megerősödé­séről tanúskodik az is, hogy egyre operativebben oldják meg az előttük álló feladatokat. ■ így például a podkljetnyensz- kajai gép. és (rakforáílomás pártszervezete jól készítette elő és időben vezeti e le azt a nyilvá­nos taggyűlést, amelyen megtár­gyalták. hogyan lehet felkutatni a termelékenység emelésének a technika jobb felhasználásából adódó tartalékait. Ez a rájuk bizo’t munkáért való felelősségér­zetre neveld ,a kommunistákat, fokozza szerepüket a tömegek bolsevik szervezési terén Gépállomásaink pártszervezeleí még nem töltötték be. ezt a fel- ada ukat “eljes egészében. Me­rülnek fel már dihez hasonló kérdések és sokszor meg^alá’ni gépállomásainkon a kommnrp^ák pé’dammai.ásáti az uj iránt ér­deklődő szándékot. Politikai he. (Folytatás « 3. oldalon) Pénteken < délelőtt megkezdő­dő1 t az országgyűlés ezévi máso­dik ülésszaka,. Az uj ülésszakot, amelyen Népköztársaságunk jövő évi köti-' égve' ését tárgy alják meg, nagy érdeklődés előzne meg. A karzatok zsúfolásig megteltek A diplomáci'-i páholyban helye foglalt J. D. Kiszeljov, a Szovjet unió magyarországi nagykövete A képviselők és a karzaton he- lyetfoglaló dolgozók felállva, hosszan, kr tó lelkes tapssal kö szöntöt'.ék tarembelépé- ükkor Rákosi Mátyás elv-ársalt, a ma­gyar dolgozók szeretett vezérét, Rónai Sándor elvtársat, a Nép- köztársiság Elnöki Tanácsának elnökét. Dobi Istvánt, a minisz. tcartanáos elnökét és a kormány tagjait. Az ülést Dögéi Imre elvtárs, az országgyűlés elnöké nyitotta meg. Közölte, hogy a Népköztár S’S-ág Elnöki Tanácsa az elhaló lozás és lemondás folytán meg üresedett képviselői he'-yeki\ Olt elvtárs bevezetőben rámu­tatott, hogy felemelt ötéves ter­vünk második esztendejének célkitűzéseit az eddig elért ered mények alapján, dolgozóink ál dozatos munkájával, a Szovjet, unió baráti segítségére támasz­kodva, a Magyar Dolgozók Párt­ja szilárd veze'ésével sikeresen megvalósítjuk. Gyáripari terme, lésünk a folyó év első 10 hó napjában 29.1 százalékkal voti magasabb a tavalyinál, gépgyár tásunk termelése 50 százalékkal emelkedett. Ez évben iparunk átlagosan 12 napon­ként fejlődött annyit, mint a kapitalista inat egész év alatt* A gyáriparban az egy főre eső termelés novemberben 16.5 szá- zMékk.,1 volt magasabb, mint az elmúlt év végén. Olt elvtárs a mezőgazdaságban a szocialista szektor fejlődésével kapcsolatban kiemelte, hogy ezek az ország szántó-területének csaknem egynegyedét foglalják el A mezögjzdaság gépesítése te. rén elért eredményekről szólva elmondotta, hogy a traktorok száma 47 száza-* lékkai az aratópépeké pedig 188 százalékkal nőtt. Jelentősen kibővül az áruforga­lom is A szocialista kiskereske delem forga’ma a harmadik ne gyedévben 38.5 számolókkal emel kedetf. A kulturális és szociális Ezután Olt elvtárs az 1952-es évi költségvetéssel kapcsolatban rámuVott, hogy a bevétel 42 milliárd 599.7 millió forint A lifcdás 42 milliárd 314 2 millió forint lesiz, cmi azt mutatja. 1,1 ogy az 19*2 as évben is ?*•* r> mii lió forint felesleg lesz. A költségve és kiadási oldalán k főösszege 42.3 milliárd forint, Lukács György, Hambalgo Ben­jáminná, Németh Imre, Papp Mi­hály, Suba Pál és Szabó Ferenc pótképviselőket hívta be. Beje. entet'e továbbá, hogy az Elnöki T.nács fegjiad sorában lemondó folytán két hely megüresedett. Betöltésükre később tesz javasla­tot. Ezután Szabó Piroska elvtárs nő, az Elnöki Tanáas titkára szá molt be a Magyar NépköziárS'a- ság Elnöki Tanácsának az ország- gyűlés 1951 május 18-án bere- kesztett és az 1951. december 14 én megnyitott uj ülésszaka kö zö ti időben végzett munkájáról. Az országgyűlés az Elnöki Tanács munkájáról szóló beszámolót tu­domásul vette. Ezután Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszter be‘ er jeszte. te ;z 1952 évi ál Is mi költségvetést Is ez 1952 évi állami költségve- ésről szóló törvényjavaslatot, najd meg! ártotta költségvetési xpozéját. eredmények közül különösen ki­emelkedik hogy a társadalom- biztosításban bevontak száma egy év alatt 15 százalékkal nö­vekedett. A bölcsődékbe felvett gyermekek száma 54 százalékkal nőti. Jelentősen megnőtt az ái- a Ián oá iskolákban, középisko­lákban a tanulók létszámé, amely több. mint kétszerese a há- boruelőttinek. Ugyanekkor ' uj egyetemek, főiskolák kezdték meg működésüket. A dolgozók la­kásigényeinek kielégi ésére álla­mi erőforrásból 135.000 négyzet- méter lakásterületet építettünk Emellett bányává rostáink is sok uj lakás1 kaptak. Az 1951-es költségvetés te*es cggel zárul Ezután Olt elvtárs o jegyrend. zer eltörléséről, az ár- és bér rendezésről, - mezőgazdasági ter­mékek felszabadításáról, ennek nyomán tapasztalható eredmé­nyekről szólt. Majd kiért a költségvetés számadatainak is­mertetésére, rámuta‘va. hogy az eredetileg előirányzott 195i*es évi költségvetés kere­teit 29.5 milliárd forintban határozták meo, ez előrelát­hatóan 33 milliárd forintra fog emelkedni. Emellett is a költségvetés felesleggel záruk felesleg megközelíti a 200 mil­iő forintot. Mindez — mutatót! rá Olt évtárs — g_zdálkodásunk ervszerüségét, pénzügyi helyze. | ür.k szilárdságát mutatja. 12.8 milliárdda] több, mint az 1951 évi. Az ösezkiadá ok 61.5 százalékát irányozta elő mépgsiz d ;'águnk fej’eszté ére. 19.4 szá sa'ékát do'gozó népünk kultará is és szociális igényének kielégi. cé éré Békés épi őmunkánk szociirh’sta épi'ésünk biz entagá' Í a kiadások 14 százalékát ki evő védelmi és á’lambiztonsági ki­adások szolgálják. Az igazgatási kiadások etánya az összkiadá­sokhoz képest léi százalékkal csökken az 1951 évivel szemben. A népgazdaság fejlesztését szolgáló kiadások között első be*- lyen áll a beruházásokra előirányzott 15*3 milliárd forint. E kiadá-oknek 40 százalékát a nehézipar további erőteljes fej­lesztésére fordítjuk. Beruházá­saink 13 százalékát fordítjuk a mezjőigazdaiság fejlesztésére — el­sősorban a mezőgazdaság szocíbí- üáta szektorának erősítésére. 1952-ben különösen nagy súlyt helyezünk állami gazdaságaink­ban és termelőszövetkezeteinkben az állatférőhelyek bővítésére. A gazdasági célú beruházások mellett uj lakásokat uj iskolá­kat, óvodákat és tanulóotthono kát épitünk. A város- és község- fejlesztéti beruházások összege 1952-ben 80 százalékkal nő oe idei évhez képest. Olt elvtárs ezután rá mutatót11. hogy a szocialista gazdálkodásra jellemző takarékosság nem műi­dig érvényesül maradéktalanul. Ezután foglalkozott azzal, hogy a beruházásokra- fordított kiadások j: lentékeny részét teszik ki az épi kezések. A továbbiakban rá mutatott, hogy építőiparunk még mindig ma­gas önköltséonel dolgozik, ami egyebek között össze­függ a munkafegveleni terén fennálló lazaságokkal* Beruházásainknak pénzügyi el­lenőrizése terén fontos szerepet já'szik a Beruházási Bank —, amelyet a beruházások műszaki megvalósulása, a beruházásokkal kapcsoldos pénzgazdálkodás el­lenőrző szeryeze-évé: kell kicpita­núnk. Az 1952-es költs égvetési évtől a forgóalap felt öl lés uj rendszerét vehetjük be. ^melynek érteiméi­ben a vállalatok a termelés emel. kedésével egy üti járó nagyobb forgóakpszükségle’üket — a megtervezett mértékben — nye­reségükből közvetlenül visszatar_ "ás u(ján fedezhetik. , 1952-ben az ip?,ri és mezőgaz­dasági kut-a'óintézetek száma ti­zeneggyel emelkedik. A kutatóin. taze'ekre 264 millió forintot fordítunk, 129.7 millió forinttal öbbet. mint £2 előző évben. A ki érleti gazdaságok területe az 1951. évi 20.000 kata/éztráüs hoM- dal szemben 1952-b:n 45.000 ka- t'sz’rá'is holdra emelkedik. KnHnrára esaldiem 3 milliárd fortéit Az 1952_es évi kölíségvetás kulturális jellegű kiadásai 2985 millió forintos előirány­zatában domborodik ki, amely az 1951 évivel szem­ben í millió forint emelke­dést jelent­A nép állama szerető goudorfko dásT-1 kiséri a dolgozó nép jö- ”ő ér' e1 miségének lerulmányait. ''Térkö-’társi:,ságúnk kormánya az 1950—51 t?névben az összes hall- ta'ók 53 srázrüékát. s 1951—5-'' ''■vben 60 sz-'z^ékát ré"zetit; ösz'-ördMb n Ezután Olt elv'árs rámu atott. hogy c.z uj értelmi­ség megteremtése érdekében Orszá^iink ragyogó gazdasaoi, kulturális és szociális fejlődéseitek szásnai 15*3 milliárd forintot ruháziaok be néitgazdaságuokba 1 gépállomások politikaimunkájáhos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom