Zala, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-15 / 292. szám
yiLÁG PROLETÁRJAI Inolai Etőmfi' November 7 Erffmf Jobb példamutatást— több népnevelőmunkát a begyűjtés sikeréért 4Z MDP ZALinEATEl PÁRTBIZOTTSAhANAH NAPILAPJA Vii. évtoivam 292. szám. fi T9 50 fillér 1951. december 15. Szombat Ilyen fejlődést csak olyan országban leltet elérni, ihol a munkásosztály, a dolgozó nép van hatalmon Olt Károly elvtárs az országgyűlés elé terjesztette az 1952. évi költségvetést Mezőgazdaságunk előtt egyre (nagyobb és felelősségteljes feladatok állanak. El teli érnünk a földek termelékenységének jelen. ő$ emelését, az állattenyésztés (további fellendülését. Ezeknek a feladatoknak végrehajtásába« hatalmas szerep jut gépállomásaink nak. Megnő a pártpolitikai munka jelentősége a gépáho- onásokon. emelkedik a politikai helyettesek és a pártszervezetek szerepe. A gép. ég tirakkűrállomások 'igazgatóhelyetteseinek kőtelezett- ségét a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bízót ságának 1947 februári teljes ülésén határozták meg. A teljes ülés rámutatott arra, hogy a gép- és tr akt or áll om ások i ga zga t óhelyetbeseinek törekedni. s ök kell az állomások munkájának megjavítására, biztosítani ok kell a helyes kölcsönös viszonyt a gép- és traktoráLlomások és a (kolhozok között, őrködniük kell afelett, hogy a kolhozok és a gép- ég 'traktora Horn ások szigorúan betartsák a szerződéses kötelezettségeiket. hogy ne leplezzék kölcsönösen egymás munkáljanak hiányosságait. A gép- és traktorállomások igazgatókéi tetteseinek feladata, hogy biz'osi;- »áík a gép. és traktoráéin mások pártszervezetei munkájának megjavítását, hogy kifejlesszék a politi kai nevelő munkát a jraktoris- fták, a kombajnkezelők és a gépes :r»kt.orállomások többi dolgozói között-. A gép- ég traktor állom ások dolgozóinak eszmei poétikai nevelése, valamint a kolhozokkal kötött szerződések végrehajtásával kapcsolatos felelő- eég tudatuk növelése — a gép- és it rak tor álló mások igazgat óhelyct- lieseinek légiontosahb feladata. Tehát a mi gépállomásaink po- flitij'kai helyettesei előtt feladatuk teljesítésében meghatározóit és járt ut van, amely segítségével végezhetik munkájukat, A Szovjetunióban jár: küldöttségek és ez itt járt szovjet kolhozparasztok és _ gép- és traktorán om ások dolgozói segítséget nyújtottak (számunkra, gyakorlati tapasztalatokat adtak át. Gépáliomása- önkon azonban még mindig sok hiányosság merül fel a politikai munka terén. Politikai helyet- >te?ei«k munkájukat nem terjesztik ki széles körben. Munkájukat a gépállomás területére korlátozzák. de még itt' sem fejtenek ki olyan politikai (nevelőmunkát, ujiiiif; azt pártunk megkívánja fölük. Megfeledkeznek a termelőszövetkezetei akről és nem foglal, koznak azok politikai és kulturális nevetésével Gépállomásaink politikai helyetteseinek legmesszebbmenőkig ellenőrizni kell a termelőszövetkezetekkel való szerződéses viszony betartását. A termelőszövetkezetekkel váló szerződést gépállomásaink a Szovjetu nó példája nyomán c.l- készilelték, de ennék mintegy 70 százaléka nem jutott el a terme. íőszöv£ (kezetekhez. Ahoi ez meg hs tör!ént, nem volt meg annak az ellenőrzése gépállomásajak ré- ezérói, nem tárgyalták át alaposan a termo!őszővefkeze‘ek intéző bizonyságával, annak fcagságá vai. a palin1 és pölöskei gépállomásokon ahol aránylag a legjobb politikai munkát végezték, • szerződéskötések ellenőrzését az agronómusok végezték, öle is jobban gazdasági részről- Hiányzó :it azonban a politikai helyetteseink ellenőrzése, azok kapcsolata a termelőszővetkeze.ekfceh Azt is meghatározta a Szovjetunió Kommá lista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottsága, hogy azok az igazgatóhelyettesek érinek el jó eredményeket, akik naponta kapcsolatban vannak a traktorbriigádokkal, kolhozokkal. A gép- ég traktorálilomások mun. bájának sikere a kolhozmezőkön dői el — ott. ahol a 'technika összpontosul és ahol az emberek varnak, akidre ezt a technikát bízták Az igazgatóhelyettesek elsősorban a gép- és traktorállo- mások pártszervezeteire támaszkodnak A gép- és hraktorállomá- sok párts'zerveze.ei a legutóbbi időben jelentékenyen megnövekedtek, szervezetileg megerősödtek és munkájukat mgjavitolták. A szakszervezetek és komszomoi- szervezetet munkája is megjavult. A brigádokkal való kapcsolat tartásban megyénk gépállomásain a pölöskei gépállomás politikai helyettese, Gáspár elvtárs végzett jó munkát, aki éjtszaka is meglátogatta. a munkában lévő brigádokat, elbeszélgetett velük munkájuk jelentőségéről. A párt- szervezetekkel való kapcsolat terén jó munkát végzett a’ palim gépállomás politikai helyettese, Kovács elvtárs is. Minden fontos ügy megbeszélésénél a gépállomás munkájának megjavítása érdekében kikérte a kommunista traktorosok véleményét is. Gépállomásaink politikai helyetteseinek mind jobban fokozni kéül a pártszervezeten belüli tömegpolitikai munkát, növelni, erőssé en. ni a pár'szer vezet eket. Ezt mindent megelőző feladatként keli, hogy lássa minden politikai helyettes. A Szovjetunióban a gép- éstrak- torállomások pártszervezetei tevékenységének jelenleg az a jellegzetes sajátossága, hogy többet kezden.k foglalkozni a kommunis. ták ideológiai nevelésének kérdésével. A párt gyű lések napirendjén egyre gyakrabban foglalkoznak olyan kérdésiekkel, mint a kommunisták élenjáró szerepe, a politikai oktatäg helyzete, sib. A gép. és trabtQrá'IIomások párt- szervezeteinek ideológiai fejlődéséről és szervezeti megerősödéséről tanúskodik az is, hogy egyre operativebben oldják meg az előttük álló feladatokat. ■ így például a podkljetnyensz- kajai gép. és (rakforáílomás pártszervezete jól készítette elő és időben vezeti e le azt a nyilvános taggyűlést, amelyen megtárgyalták. hogyan lehet felkutatni a termelékenység emelésének a technika jobb felhasználásából adódó tartalékait. Ez a rájuk bizo’t munkáért való felelősségérzetre neveld ,a kommunistákat, fokozza szerepüket a tömegek bolsevik szervezési terén Gépállomásaink pártszervezeleí még nem töltötték be. ezt a fel- ada ukat “eljes egészében. Merülnek fel már dihez hasonló kérdések és sokszor meg^alá’ni gépállomásainkon a kommnrp^ák pé’dammai.ásáti az uj iránt érdeklődő szándékot. Politikai he. (Folytatás « 3. oldalon) Pénteken < délelőtt megkezdődő1 t az országgyűlés ezévi második ülésszaka,. Az uj ülésszakot, amelyen Népköztársaságunk jövő évi köti-' égve' ését tárgy alják meg, nagy érdeklődés előzne meg. A karzatok zsúfolásig megteltek A diplomáci'-i páholyban helye foglalt J. D. Kiszeljov, a Szovjet unió magyarországi nagykövete A képviselők és a karzaton he- lyetfoglaló dolgozók felállva, hosszan, kr tó lelkes tapssal kö szöntöt'.ék tarembelépé- ükkor Rákosi Mátyás elv-ársalt, a magyar dolgozók szeretett vezérét, Rónai Sándor elvtársat, a Nép- köztársiság Elnöki Tanácsának elnökét. Dobi Istvánt, a minisz. tcartanáos elnökét és a kormány tagjait. Az ülést Dögéi Imre elvtárs, az országgyűlés elnöké nyitotta meg. Közölte, hogy a Népköztár S’S-ág Elnöki Tanácsa az elhaló lozás és lemondás folytán meg üresedett képviselői he'-yeki\ Olt elvtárs bevezetőben rámutatott, hogy felemelt ötéves tervünk második esztendejének célkitűzéseit az eddig elért ered mények alapján, dolgozóink ál dozatos munkájával, a Szovjet, unió baráti segítségére támaszkodva, a Magyar Dolgozók Pártja szilárd veze'ésével sikeresen megvalósítjuk. Gyáripari terme, lésünk a folyó év első 10 hó napjában 29.1 százalékkal voti magasabb a tavalyinál, gépgyár tásunk termelése 50 százalékkal emelkedett. Ez évben iparunk átlagosan 12 naponként fejlődött annyit, mint a kapitalista inat egész év alatt* A gyáriparban az egy főre eső termelés novemberben 16.5 szá- zMékk.,1 volt magasabb, mint az elmúlt év végén. Olt elvtárs a mezőgazdaságban a szocialista szektor fejlődésével kapcsolatban kiemelte, hogy ezek az ország szántó-területének csaknem egynegyedét foglalják el A mezögjzdaság gépesítése te. rén elért eredményekről szólva elmondotta, hogy a traktorok száma 47 száza-* lékkai az aratópépeké pedig 188 százalékkal nőtt. Jelentősen kibővül az áruforgalom is A szocialista kiskereske delem forga’ma a harmadik ne gyedévben 38.5 számolókkal emel kedetf. A kulturális és szociális Ezután Olt elvtárs az 1952-es évi költségvetéssel kapcsolatban rámuVott, hogy a bevétel 42 milliárd 599.7 millió forint A lifcdás 42 milliárd 314 2 millió forint lesiz, cmi azt mutatja. 1,1 ogy az 19*2 as évben is ?*•* r> mii lió forint felesleg lesz. A költségve és kiadási oldalán k főösszege 42.3 milliárd forint, Lukács György, Hambalgo Benjáminná, Németh Imre, Papp Mihály, Suba Pál és Szabó Ferenc pótképviselőket hívta be. Beje. entet'e továbbá, hogy az Elnöki T.nács fegjiad sorában lemondó folytán két hely megüresedett. Betöltésükre később tesz javaslatot. Ezután Szabó Piroska elvtárs nő, az Elnöki Tanáas titkára szá molt be a Magyar NépköziárS'a- ság Elnöki Tanácsának az ország- gyűlés 1951 május 18-án bere- kesztett és az 1951. december 14 én megnyitott uj ülésszaka kö zö ti időben végzett munkájáról. Az országgyűlés az Elnöki Tanács munkájáról szóló beszámolót tudomásul vette. Ezután Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszter be‘ er jeszte. te ;z 1952 évi ál Is mi költségvetést Is ez 1952 évi állami költségve- ésről szóló törvényjavaslatot, najd meg! ártotta költségvetési xpozéját. eredmények közül különösen kiemelkedik hogy a társadalom- biztosításban bevontak száma egy év alatt 15 százalékkal növekedett. A bölcsődékbe felvett gyermekek száma 54 százalékkal nőti. Jelentősen megnőtt az ái- a Ián oá iskolákban, középiskolákban a tanulók létszámé, amely több. mint kétszerese a há- boruelőttinek. Ugyanekkor ' uj egyetemek, főiskolák kezdték meg működésüket. A dolgozók lakásigényeinek kielégi ésére állami erőforrásból 135.000 négyzet- méter lakásterületet építettünk Emellett bányává rostáink is sok uj lakás1 kaptak. Az 1951-es költségvetés te*es cggel zárul Ezután Olt elvtárs o jegyrend. zer eltörléséről, az ár- és bér rendezésről, - mezőgazdasági termékek felszabadításáról, ennek nyomán tapasztalható eredményekről szólt. Majd kiért a költségvetés számadatainak ismertetésére, rámuta‘va. hogy az eredetileg előirányzott 195i*es évi költségvetés kereteit 29.5 milliárd forintban határozták meo, ez előreláthatóan 33 milliárd forintra fog emelkedni. Emellett is a költségvetés felesleggel záruk felesleg megközelíti a 200 miliő forintot. Mindez — mutatót! rá Olt évtárs — g_zdálkodásunk ervszerüségét, pénzügyi helyze. | ür.k szilárdságát mutatja. 12.8 milliárdda] több, mint az 1951 évi. Az ösezkiadá ok 61.5 százalékát irányozta elő mépgsiz d ;'águnk fej’eszté ére. 19.4 szá sa'ékát do'gozó népünk kultará is és szociális igényének kielégi. cé éré Békés épi őmunkánk szociirh’sta épi'ésünk biz entagá' Í a kiadások 14 százalékát ki evő védelmi és á’lambiztonsági kiadások szolgálják. Az igazgatási kiadások etánya az összkiadásokhoz képest léi százalékkal csökken az 1951 évivel szemben. A népgazdaság fejlesztését szolgáló kiadások között első be*- lyen áll a beruházásokra előirányzott 15*3 milliárd forint. E kiadá-oknek 40 százalékát a nehézipar további erőteljes fejlesztésére fordítjuk. Beruházásaink 13 százalékát fordítjuk a mezjőigazdaiság fejlesztésére — elsősorban a mezőgazdaság szocíbí- üáta szektorának erősítésére. 1952-ben különösen nagy súlyt helyezünk állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben az állatférőhelyek bővítésére. A gazdasági célú beruházások mellett uj lakásokat uj iskolákat, óvodákat és tanulóotthono kát épitünk. A város- és község- fejlesztéti beruházások összege 1952-ben 80 százalékkal nő oe idei évhez képest. Olt elvtárs ezután rá mutatót11. hogy a szocialista gazdálkodásra jellemző takarékosság nem műidig érvényesül maradéktalanul. Ezután foglalkozott azzal, hogy a beruházásokra- fordított kiadások j: lentékeny részét teszik ki az épi kezések. A továbbiakban rá mutatott, hogy építőiparunk még mindig magas önköltséonel dolgozik, ami egyebek között összefügg a munkafegveleni terén fennálló lazaságokkal* Beruházásainknak pénzügyi ellenőrizése terén fontos szerepet já'szik a Beruházási Bank —, amelyet a beruházások műszaki megvalósulása, a beruházásokkal kapcsoldos pénzgazdálkodás ellenőrző szeryeze-évé: kell kicpitanúnk. Az 1952-es költs égvetési évtől a forgóalap felt öl lés uj rendszerét vehetjük be. ^melynek érteiméiben a vállalatok a termelés emel. kedésével egy üti járó nagyobb forgóakpszükségle’üket — a megtervezett mértékben — nyereségükből közvetlenül visszatar_ "ás u(ján fedezhetik. , 1952-ben az ip?,ri és mezőgazdasági kut-a'óintézetek száma tizeneggyel emelkedik. A kutatóin. taze'ekre 264 millió forintot fordítunk, 129.7 millió forinttal öbbet. mint £2 előző évben. A ki érleti gazdaságok területe az 1951. évi 20.000 kata/éztráüs hoM- dal szemben 1952-b:n 45.000 ka- t'sz’rá'is holdra emelkedik. KnHnrára esaldiem 3 milliárd fortéit Az 1952_es évi kölíségvetás kulturális jellegű kiadásai 2985 millió forintos előirányzatában domborodik ki, amely az 1951 évivel szemben í millió forint emelkedést jelentA nép állama szerető goudorfko dásT-1 kiséri a dolgozó nép jö- ”ő ér' e1 miségének lerulmányait. ''Térkö-’társi:,ságúnk kormánya az 1950—51 t?névben az összes hall- ta'ók 53 srázrüékát. s 1951—5-'' ''■vben 60 sz-'z^ékát ré"zetit; ösz'-ördMb n Ezután Olt elv'árs rámu atott. hogy c.z uj értelmiség megteremtése érdekében Orszá^iink ragyogó gazdasaoi, kulturális és szociális fejlődéseitek szásnai 15*3 milliárd forintot ruháziaok be néitgazdaságuokba 1 gépállomások politikaimunkájáhos