Zala, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-14 / 291. szám

VILÁG PROLET ÁRJAI EGYESÜLJETEK.' Vasárnap leplezik Ie Budapesten Sztálin elvtárs szobrát Visiu?zkij elvtárs beszéde az EINSz politikai bizottságában a szovjet békejavaslatokról JLZ NDP ZAEAMEGYEI RÁRTBI3ROTTSÁCÜÁNAH NAPIEARJA Vü. évfotyam 291. szám. /ra 50 fillér 1951. december 14. Péntek Becsület és dicsőség ,,A forradalomnak három nagy szakasza van“ — tanítja Lenin elv ára. A harmadik szakaszt igy jelöli meg: — ,-Meg kell szilárdí­tani a at, amit magunk vi VI urak ki, amit elrendeltünk, amit [ör­vényerőre emeltünk, meg -ár- gyal'junk, terveztünk — mindezt a mindennapi munkafegyelem szilárd formáiban kell megrögzi- <tcni. Ez a leg íehezebb, de egy- ul al a leghálásabb feladat., mert csak ennek a feladatnak a meg­oldása hozza meg számunkra a szocialista rendet.“ Mi a «apciaJista munkafegye­lem ? Miben különbözik a ki­zsákmányolásit elősegítő kapita­lista munkafegyelemtől? Van-e tön.énets a munkafegyelemnek? Az első kérdésre Rákosi elv- ifcárs ad ,a meg a választ:, amikor azt mondta: — „...Dolgozóink kö­zött egyre többen érébe'tők meg, hogy a munka nálunk .nem kény­szerű robot többé, hanem a fel­szabadult dolgozók becsületének és dicsőségének ügye“. A szociá­lis! a társadalomban a műnk ál­tató és a munkavállaló nem vá­lasztható külö 1. mert a kettő egyet — a dolgozó '.nép összeségét jelerati. Ha a munkavállaló rosz- szul végzi munkáját, ha nem használja ki munkaidejének min­den percét, ha selej.es munkát végez, nem egy különálló, nem egy tőle független személynek, a kapitalistának okoz kánt, hanem önmagát s a dolgozó nép összes­ségét rövidíti meg. A nagykanizsai Fómárugyárban az éveg tervet túlteljesítették. Mi [ette ezt lehetővé? Semmi más, minthogy megértették a munka- fegyelem jelenbőségét, éltek vele; helyesen alkalmaznák. — Voltak nálunk is, akik meg­szegték a munkafegyelmet t— mondta Sipos Sándor, a Féináru- gyár párttitkára. —- Tisztában voltunk azzal, ha nem szilárdít­juk meg a munkafegyelmet, ter­vünket nem tudjuk teljesíteni, léhát mindent elkövettünk, hogy zi'árddá tegyük a munkafegyel­met. Ahol a nevelő munka nem használt, erélyesebb eszközöktől, az elbocsátástól sem riadtunk vissza. Azóta megjavult a mun­kafegyelem — és tervünkét túl. teljesítettük­A munkafegyelem a termelés motorja. ,a munka lendületének rugója, a tervteljesités alapja és? elmaradhatatlan velejárója. Mun­kafegyelem nélkül nincs tervtelje- sités. A szocialista munkafegye­lem nem a dolgozóra kényszeri- fett kellemetlen és kénytelen va­lami. A szocialista munkafegye­lem önkéntesen és tudatosan vál­lalt vasfegyelem, amiről Sztálin elvláng ezeket mondta: — ,.A vas- fegyelem nemcsak nem zárja ki, hanem feltételezi a fegyelem tu­datosságát és önkéntességét, mert csak >a tudatos fegyelem lé­be: igazi vasi égyélem,“ A |uda(os, az önként váMalit fe­te' el miiek szép példáját mutatta a nagykanizsai íütőháznál Kövesi Károly mozdonyvezető, aki látta, hogy egyik mozdonyvezető társa betegségé miatt a vonat továbbí­tása hátrányt szenvedne — nem törődve azzal, hogy épp akkor 'leit a szolgálata — felszállt az indulásra kész mozdonyra s a vonatot beteg társa helyett Nagy­kanizsáról Budapestre további- <'• ott a. A kapitális'.iák munkafegyel­mét a 'kényszer hozta létre. A dolga dolgozót nem a munka szeret ette. nem a jövőbe vetett bizalom, nem a közösség érdekének meg­becsülése serken.ette jobb mun­kára, hanem a tekesek fizetetlt lvajcsárai kényszeritették, hogy munkaerejét, amelyet eladott a tőkésnek maradéktalanul bele­vigye a munkába. Köves Károly mozdonyvezető­nek .nem mond ák. hogv amikor tettette a szolgálatát, hogy he- vettesiiteni kell befog társát — ő mégis megtette. Meg'e|'-e, mert szocialista becsülete igy diktálta, megtette, merj a vonat haladék- alán továbbitáráf a tervteljesi­tés követelte s igy kívánta a kö­zösség érdeke. Ez a különbség a kapitalista és a szocialista munkafegyelem kö­zött. A munkafegyelemnek megvan a maga története és ez a tört-c- neit éppen olyan érdekes, mint bármely nemzet története — sőt még érdekesebb, mert a munka­fegyelem ‘-.őrtéletéből a világtör­ténelem tükröződik vissza. Az ősközösségben uralkodó fe­gyelem áLl legközelebb a szocia­lista munkafegyelemhez. A törzs agjai önkén' vállalták a nehéz­ségeket, az ismeretlen veszélyt» amikor husángjaikkal, vagy kő­baltáikkal a nagy vadra mentek. Aki megszegte a közösség spon­tán fegyelmét, azt kiközösítet' tlék« A rabszolgatársadalomban is meg volt a társadalmait hűen jellemző munkafegyelem. Ezt a fegyelme* a korbácsok irányítot­ták, tartották szilárdan, a rab­szolgának semmi érdeke nem fű­ződött ,a munkához, hisz nem kapott mást. csupán annyi élel­met, amellyel másnapra biztosít­hatta munkaerejét, Nem sokban különbözik a feu- dalista társadalom munkafegyel­me sem az előzőtől. Jó eszköz volt a feudálisba urak kezében a mu-nkafegyelem biztosítására a bot ozás. A kapitalista társadalom urai sem válogattak az eszközben. Iía a módszerek lényegesen külön­böztek is a rabszolga! ársadalom brutális eszközeitől,, a cél vég­eredményben ugyanaz volt s a cél. érdekében nem riadtak visz- sza a kényszer alkalmazásától. Az amúgy is rosszul fizetett dol­gozókra pénzbírságot róttak, ha elkésett munkahelyéről. Nem is kellett nagyon megszegni a mun­kafegyelmet ahhoz, hogy a dol­gozó az utcára kerüljön s csa­ládja kenyér nélkül maradjon. A kapitalista ‘-ársadalomban napról-napra látnia kellett a dol­gozónak, hogy hiába termel többet és. jobbat, abból csak a kapitalistának lesz haszna. de az ő gyomra továbbra is korog az éhségtől s a családja tovább­ra is rongyokban jár, lakása to­vábbra is egészségtelen, bűzös odú marad, a kapitalista tár­sadalom dolgozója, ahol csak tehette, munkaerejével igyeke­zett takarékoskodni. Nem számi- tett, hogv ez a termelés rová­sára megy Mi baszna volt neki a termelésből, mi baszna volt a gyár hatalmas nyereségé­ből. hiszen a nyereség a tőkése­ké, csak a tőkésé volt. Mennyire más szemmil nézi a munkafegyelmet egy szocialista üzem dolgozója 1 Táncos János a (nagykanizsai Mi a pártért — a párt miértünk dolgozik: legyözhetetlenek vagyunkl A Rotary 1-n él Balogh Kálmán ’ fúró mester brigádja felkészült a szállításra. A hamuszi.niL égből kitartóan esik az eső. Semmi kilátás, hogy elálljon, de nem is várnak er­re. A brigád felkészült. A terv teljes!', éséről van szó — a ter­vet pedig minden körülmény kö­zött teljesítik. Nagy dologról, az évi terv tat élj es illéséről van szó. Á falu felől dübörgés hallat­szik. Még tetet van. A reflektor fé.nye rádobódik a házak íalá- I ra, nnegviilági.ja az ablakokat, a I kér Léseket és a házié őket. Ügy ugrál a fény, ahogy a dübörgő, hatalmas gépjármű fordul. —. Jön a Caterpillar — mond­ja Balogh Kálmán s örül, hogy siett.k a munkával. Nem kell vá. rakozmiok a szállítóknak. A munka lázasan folyik. A gőzgépek kéményei még áll­nak. Ahogy a dombon felfelé kapaszkodó Caterpillar reflek­torfénye reájuk ve-ődik, úgy tű­nik ez a kép min ha egy hatal­mas óceánjárót látnánk a hallá­Í nnok közül kimeredő kéményei­vel. Egy nehéz görgős kocsi is ér­kezett. Keéfe.n gyorsabban vég­zik az átszállítást. Nagy munka, nagy feladat vár a brigád min­den egyes dolgozójára. A garni­túrának 24 óra leforgása alatt át kell kök özinie s az uj helyem megkezdeni a fúrást. Az igazi, a hősies munka csak most kezdődik. Az ember és a gép tökéletes összedolgozása kell ahhoz, hogy a nagy monst­rum, a súlyos gőzgép a pótko­csira kerüljön. Szilvást István kapcsoló, nyakig sárosán c:pel egy vastag láncok A lánc is csupa sár s vége a föl­dön úszik. Ott István kulcsos oda ugrik. Felemeli a lánc végét. Mos,t már ketten viszik. Kettő­jüknek is éppen elég. Varga Mi­hály és Czotter Vilmos lázasan szerelnek valamit a gép egyik ol­dalánál. Aztán Sülé Vendel hangja hallatszik: — Itt már kész! —• Itt is — kiáltják vissza. A Caüiterpillár motorja feldübörög. A láncok megcsikordúlnak és a hatalmas gőzgép megmozdul s megy, megy előre. Az elülső ré­sze felemelkedik. aztán lomhán felkuszik a pótkocsira. Az eső egy percre sem áll el. sö: még jobban megered. Balogh Kálmán eteköpenve úgy megke­ményedett, mintha 'talpbőrből készült volna s hajtásaiban pata­kokban folyik a sáros viz. Az arca gőzöl a hűvös, nyirkos reg­gelben. Az arcán is folyik a viz, de azért mosolyog. Jokedviiek valamennyien. Olyan emberek ezek, akikkel nem babrálhat ki az időjárás, olyan emberek, akik akkor van­nak igazán elemükben, amikor legyőzhetettnnek látszó nehéz­ségekkel birkóznak. A köves útra érve. gyorsabban haladnak. Fontos is most a gyorsaság. Még rengeteg a szál­lítani való' s 24 óra múlva már az uj helyen akarják folytatni a munkát, hogy havi fúrási tervü­ket teljesíthessék. A Catterpillár egymásután hagyja maga mögött a kilométe reket. A furósok ugyan nincse­nek megelégedve vele. Szeret­nék, ha mohóbb lenne, jobban fogyasztaná a távolságot. Olyan az érzésük, minit" a vonatra sie­tő emberé Femek, hogy lekésnek. — Nem a vonatról, hanem a terv teljesítéséről. Amikor az élte szállítmánnyal megérkeznek, máris fordulnak a gépek, hogy mielőbb itt legyen minden ami a munka megkezdé­séhez szükséges. Mikor ez án a szállítógépek ez utolsó fordulót is megtették, lá- aus munkává] fognak hozzá az összeszerel éshez. Min* egy hatalmas, tökéletes gép dolgozik a brigád. Az eső- verte erdő tisztásán szanaszét heverő gépek, alkatrészek, csö­vek gyors egymásutánban kerül­nek a helyükre—• s éjféhiján egy órakor forogni kezd a Rotary- aszital, forog a cső: fúrnak. Az «Asz álhit ódhoz és n fúrás megkezdéséhez még' teljes 24 óra sem kellett. Reggel hat órakor a Rotary 1 büszkén jeknte-te: — Az uj helyen már 80 mé­tert fúrtunk. A terv teljesítéséit biztosítottuk. ~k A Rotary 1-inél december 1-én -sem hallgattak el a gépek, akkor sem állt le a fúrás, amikor Rá­kosi elv'árs beszéde felhangzott a rádióban s amikor a beszéd véget ért. már tudták is a brigád­nál, hogy pártunk megszűnteit0 a jegyrendszert, gáfai vetett a spekulánsok, az üzérkedők, a fé­ké ézők elé. Tudtak a bérrende­zésről cs a mezőgazdasági |cr- mékek forgalmának felszabadí­tásáról — Ezentúl meg nagyobb lelkesedéssel dolgozunk — mondta Szilvási István kapcsoló. — Most, amikor ismét meggyő­ző d'heHünk arról, hogy a párt, Rákosi elv-árs miértünk, a dol­gozókért küzd, nekünk is sokkal könnyebb a munka. Nem követ­kezhet mosf már olyan nehéz­ség, hogy azt le ne győzzük. — Láthatja most az egész vi­lág — szólt Czotter Vilmos —, hogy mi legyözhetetlenek va­gyunk. Mi a pártért — a piírt miértünk dolgozik. Mi té’.jesiíjük a tervet, a párt pedig megteremti a terv- teljesités előfeltételét, ezért vált lehetővé, hogy egyik napról a másikra meg tudta szüntetni az ellátásnál mutatkozó nehézsége­ket. Varga Mihály kulcsos megje­gyezte, hogy a párt még arra is gondolt, hogy az átmenet no okozzon a dolgozóknak nehézsé­get, zökkenőt. — Megkapjuk az októberi ke­resetünk 10 százalékát — mond­ta- — Van-e a Szovjetunión és a népi demokráciákon kívül még egy olyan ország a világon, ahol az ország vezetői ennyire szivü­kön viselik a dolgozó nép sorsát, boldogulását é? jövőjét? Hangosan, szinte kiáltozva be­szélgettek egymással, hogy a gé­pek zaját t"u’harsogják Olyan mondanivalójuk volt, amit az ember nem tarfhat magában. Úgy tűnt nekik, mintha a fu- rócső is gyorsabban forogna, Rákosi elvtárs szavai nyomán szülét eit az a lelkesedés is, amely az egyik műszakot arra késztet­te, hogy IC órá: dolgozzanak, hogv az előirányzott. méterszám­nál még egy centivel se végezze­nek kevesebbet. Büszkén gondoltak a szánkás­ra. Nehéz munka vo'lit, de igére, 'ükhöz híven, becsületesen telje- áte'.ték. Rákosi elvtárs beside most újból is bebizonyitopa: — érdemes volt. (T. E.) vasöntöde és gépjavító vállalat vasömlője büszke arra. hogy még egyetlen napot sem mulasz­tóéi igazolatlanul, hogy még egyet len perc késése sem volt Büsz­ke arra, hogy normáját mindig 1Ü0 százalékon felül teljesíti. Amikor a szelepperselyek önté­sét végezte, nem kap-a meg mindjárt a ’ normalapot. Úgy hallói*ta hogy a norma: napi 5 darab ön*és a szelepperselyek- raél. de ő úgy végezte a munká­ját, hogy műszakja alatt liai ön tés‘ végzett. Nein akart lema. rad.ii. A nagykanizsai tataháznál Pálfalvi I. János sztahanovista asztalos az1- mondja, soha sem tudná megbocsá'ani magának, ha csak egy percet is késne mun­kahelyéről, Normáját állandó­an 200 százalékra teljesiti. — Ez az igazi, szocialista munkafe­gyelem, amely a szocialista mun­kaviszonyból ered. Ha megvizsgáljuk azokat az üzemeket, ahol az éves tervet már Ítéljesiteit'.ék, megállapíthat­juk, hogy ezeknél az üzemeknél elég szilárd a munkafegyelem. A 1 maradóknál ennek éppen a for­dítottjával találkozunk. Felitnérhete len értéket rejt magában a szilárd munikafegye- 'em Azok az üzemek, aim' ' nyosságok mutatkoznak, haladék­talanul ragadjanak meg minden alkalmait, hogv a munkafegyel­met megs zi Iá taié sák. Azok a dolgozók; akik mulasztásaikkal, késéseikkel hátráltatják a terme­lést, lássák meg. hogy nemcsak saját jövőjük, jobb, gonditala­nabb életük mielőbbi kibonlako- zásá*, hanem az éves terv telje- sitesét. az egész magyar dolgo­zó nép felemelkedéséit gátolják, hátrálta*1 j-ák. Szüntessék meg az igazolatlan mulasztásokat» késé­sekéit. ,a pazarlást. Használják ki legteljesebben a munkaidőt, csökkentsék a selejfet- Condoljia- nak arra: a se lej: növelésével s. mi erőnket- csökkentik s az el­lenség erejét növelik. Legyenek tudatában dolgozóink annak a hatalmas erőnek,, melvet a ife- gvélniezekt munka .eredményez g akkor meghódíthatják a jövőt, közelebb hozhatják a fszocializ- mufj. Nem kell hozzá más •— csak szocialista öntudat Takács Elenseér

Next

/
Oldalképek
Tartalom