Zala, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-22 / 272. szám

Krucli Anna elvtársnő pártertekezletre készül Krucli Anna elv társnő ipóka- szepetki dolgozó paraszt lány, aki nem rég lett a falu első cm. here. Népnevelő munkát végzett, bekapcsolódott a pártszervezet munkájába és a reá bízott fel­adatokat maradék nélkül végre­hajtotta. Ha mégis úgy adódott, hogy nehézségekéi kellett meg­küzdenie. az öregebb kommunistákhoz fordult tanácsért. Nem szégyeLte, ha egyedül nem tudta elvégezni a nehezebb mun­kát, mert nem volt kellő tapasz­talata. Tudta azt, hogy csak akkor ér el eredményt, ha a reá. bizoit't feladatokat maradék nél­kül '-olvégzi. A fajúban jól isme­rik munkáját, a dolgotok bát­ran fordulnak hozzá tanácsért. Az elvtársim fiatal, de az öregek is megbecsüléssel, szeretettel be­szélnek róla. A vezetőség ujjává'lasztásakor jó munkájáért a pártszervezet tagsága titkárnak választotta meg, ami arra kötiete'zi. hogy még jobb munkát végezzen és helyt álljon, hogy ezzel bebizo- nyitsa, érdemes a tagság bizal­mára. A itagság járási küld ölt­nek választotta, meg. Krucli elv- társnő a feladatnak eleget akar (tenni, ezért keresi M a pártta­gokat a dolgozókat, a tömeg- szervezeti vezetőket, hogy elbe­szélgessen velük: a pártszervezet és a tanács munkájáról. Kéri a dolgozókat, hogy mondják el. amit jónak látnak, hívják fel a figyelmét a hibákra és tegyenek javaslatot, hogy_ ,a pártszervezet munkáját még job­ban tudja elvégezni, hogy több segítséget tudjon adni a dolgo­zó parasztság napi munkájához. Az elvtársnő a dolgozók vélemé­nyét és javaslatait feljegyzi és a szombati vezetőségi ülésen kol. lelet,ivan megbeszélik. így állítja össze hozzászólását a járási pár,t- értekezlatre. Tudja, hogy be kell számolni a pártszervezet és a falu mun­kájáról Az elmúlt év eredmé­nyeiről hiányosságairól. Elmondja azt is, hogy a pártszervezet hogyan se­gítette ,a tanács és a tömegszer- vezótek munkáját, milyen segít­séget adott nekik, hogy a rájuk bízott feladatokat végre tudják hajtani. Azért készül fel alapo. san, hogy ezzel is segítse a párt- szervezet munkáját, do a többi falusi szervezetek munkáját is. Beszámol arról is. hogy közsé­gük szép eredményt ért ol a Ive- gyüjitésben. de «tudtak volna jobb munkáit is végezni, ha a ré­gi vezetőség a népnevelőiket ál­landó feladattal bízta volna meg. A hibát az uj Vezetőség kijavi. tolta, mert a választás után egyénileg beszélget cd_ a népne­velőkkel a munkájukról s újabb feladatokkal bízza meg őket. Beszámol arról is, hogy az uj vezetőség _ milyen munkáit végzett a választás után és hogyan hajtják végre a tag­gyűlésen hozott határozatokat. Ezen a téren nem végezitek jó munkát, ezért bírálatot mond munkájukról, mórt még keveset tettek a határozati pontok vég- relia jíá'sáént- Csak a pártépi fős­sel foglalkoztak s ennek alapján a legközelebbi taggyűlésen egy dolgozó parasztot vesznék fel tagjelöltnek, a taggyűlés többi határozati pontját is maradék nélkül végre kell hajtani, hogy ezzel megjavítsák a munkájukat. Krucli elvtársnő hozzászólásá­ban megbírálja a járási pártbizottságot is azért, hogy a fiatal vezetőségnek kevés segítséget adnak. Munka, jukat csak akkor tudják megja­vítani, ha a járási pártbizottság munkatársai nemcsak kiszalad­nak hozzájuk megkérdezni: „hogy megy a munka“, meg­mondják mi a feladat és máris mennek. Nem mondják el, hogy hogyan keli megvalósítani a fel­adatokat. Ezért egyik javaslata pontja az lesz, hogy ,a járási pártbizottság gyakrabban ellen­őrizze az alapszervezetók mun. káját, ne csak elmondják a fel­adatokat. hanem vegyenek részt egy vezetőségi ülésen, vagy egy népnevelő értekezleten és itt mindjárt gyakorla/tban is segít­sék a pártszervezet munkáját. Ivrucli Anna elvtársnő Így ké­szül fel a járási pártértekezletre. Munkája melléit nem feledkezik meg arról sem, hogy a faluból még egy küldőit it vesz részt az értekezleten, Deák János 6 holdas dolgozó paraszt, akit szintén _ megbízott azzal, hogy ő is menjen el dolgozó tár­saihoz _ és beszélgessen velük, hogy javaslataikat elhozhassa a pártértekezletre. A párttagság és a falu dolgozó népe érzik, hogy a járási pártér,tekezleten igazi kommunisták szólalnak fel a falu nevében és a járási párt- bizottság segítséget ad a párt- szervezetnek, hogy Pókaszepet. ken is valóra váljon a párt éa a nép államának minden célkitű­zése. Papszt László A Vöröskercszt az iskolákat! A Magyar Vöröskereszt, dol­gozó népünk egészségügyi tö- megszervezete a Szovjetunió pél­dája, nyomán bevonja a társadal­mi egészségvédelmi munkába népi demokráciánk fiatalságát is. A Vöröskereszt megjelenik az iskolákban, arra törekszik, hogy ifjúságunk lelkében elmélyüljön az izzó kommunista hazafiság és a nagy Szovjetunió iránti hűség és hála érzése. Az egészségügyi kuli ura első alapvető követelménye a tiszta­ság.^ Az ifjú vöröskeresztesek kellő időben megismerkednek a higiénia, a tisztaság alapvefő kö­vetelményeivel. A tisztaságfele­lősök ellenőrzik a tanulók egyéni ■isztaságát, öl--özeiét, ruházatát, könyvei: és íüzetóit. Figyelemmel kisérik az iskolaépület tisztása, gát is. Ellenőrzik a laniermek és a folyosók szellőztetését, a pa­dok, a táblák és a szekrények, a hálószobák és étkezdék tisztasá­gát. A növendékek számára első­segélynyújtó tanfolyamokat, szer­vez. hogy a kiképzett elsősegély­nyújtók az előfordulható bal­eseteknél azonnali segítséget tudj an :k nyújtani lanuló'-ársaik- nak. Az Ifjúsági Vöröskereszt fel­állítja az iskolai egészségügyi ál­lomásokat, ,-melynek tagjai vég­zet’.' elsősegélynyújtók. Az egész­ségügyi állomás segíti a^ iskois- ■ orvos munkáját, vöröskeresztes tagokat toboroz, elsősegélvnyujtó tanfolyamokat szervez, felügyel arra, hogy a tanulók betartják-e ez egyéni higiénia szabályait és váratlan balesetieknél ellátják-e a sérülteke-? Az Iskolai Vöröskereszt isme. relterjesztö és felvilágosnó egész, ségügyi előadásokat rendez a ta­nulóifjúság számára amelyen if­júságunk megismeri a járványos betegségek megakadályozásának módjai: és azt, hogyan ismerhet­jük fel idejekorán a betegségeket' és hogyan védekezhetünk ellenük a legsikeresebben. Az Ifjúsági Vöröskereszt szí­vós harcot folytat a helyenként még fellépő babona és kuruzslás ellen, -amelyek ez átkos hor'hy- rendszer gyászos örökségeként maradlak ránk. A felvilágoso­dásért. egészségügyi kultúránk emelkedéséért harcol az Iskolai Vöröskereszt és minden erejével küzd dolgozó népünk boldog jö­vőjéért, ö.éves tervünk idő előtti teljesítéséért, a szocialismus'ér'í. A „vendég" biztos helyre jutott — Egy idegen bujdosok a ha­tárban — jár szájról-szájra a hir >a- községben,. A pár. szervezet, a DISz tagok éa a dolgozó parasz­tok is nagyobb figyelemmel dol­goznak a mezőn. Ift is ott is meg­pillantják, do utána eltűnik az idegen. A határőrök is keresik az ólálkodót. Két napjn folyik a ke­resés, egyre szükül a kör. Az egér sem tudna kibújni ebből a gyűrűből. Vass László középparaszt szántani indul, amikor egy tető- lől-talpig sáros, göndörhaju. ke- rekképü, sunyi tekintetű ember lép be az udvarába. Vass László az idegenhez fordul. — Mit akar? — Az idegen nem felel, csak mutogat, hogy mosa­kodni és enni-inni szeretne. Vass László arra z hírre gon­dol. mely két napjo a község dolgozó parasztjait és a határ­őröket foglalkoztatja. Egy pillá­nál. alatt meggyőződött: csak ez az ember lehet iaz. akit keresnek. Nem haboz sokáig, — hanem szól a feleségének: — Anyjuk, „vendégünk van’*, adjál néki mosdóvizet, enni-inni valót Az idegen ahogy tőle lelik, su­nyi szemével „hálálgatja” a gaz­da jóindulatát.. Megkezdi a mos­dást ég u-ána mohón nekiesik az ennivalónsk. Vas3 László fogat elé áll és elindul. Az ide­gen felugrik és izgatottan muto­gat: — Hová akar menni? — Vass Lészló mutatja, hogy szántani igyekszik, mert a jövő évi ter­mést is biztosítani kell. Az ide­gen megnyugodva tovább folytat­ja az evést. Vass László párszáz méterre a házától megállítja a marhákat. Egy gyerekre bizza. Utána, ahogy öreg lábai bírják, szalad a fiá­hoz. — Menj haza, mert az idegen nálunk ven! —A fia rögtön haza­felé indul. Alig, hogy belép az udvarba, hallja, hagy a pajta kö­rül zaj van. Az idegen bujt el, mert azt hitte, hogy a szomszéd­ból jöttek át. Odamennek a pajtához. — Jöjjön ki, a fiam jött haza. — szól Vassné. — Az idegen elő­dugja a fejét, gyanakszik. Az asszony csodálkozva néz rá, hisz ez eddig nem értett magyarul?! Az idegen ismét mutogat, rejtsék el. A fiú sem habozik sokáig, ha­nem mondja és mutogat.. — Jöjjön velem, tudok egy jó helyet, ahol biz.onságban lesz. Elindulnak a kertek alatt. Az idegen gyanakvóan nézeget a fiú­ra, aki határozott biztos léptek­kel megy előre. A falu végére érnek. — I<t várjon meg — szól a fiú. Az pisztolyt ránt elő, újra gyanakvó lesz. A fiú nem ijed meg, mutatja: legyen nyugodt, biztos helyre viszi. Az idegen újra megnyugszik és egy bokor aljába rejtőzik. A fiú gyorsan megindul, megkerül egy épületet és már is a határőrénél van. Akkor akar elindulni a járőr Vass László középparaszt- tul. Együtt sie'nek vissza a rejtek­helyhez. Az idegen a fegyveréhez kap, de már nincs ideje használ­ni, mert az oldalához nyomódnak a járőr fegyverei. Felemeli a ke­zét és dühében hangosan szidja Vass Lászlót és fiát. Aztán mukkanás nélkül elin­dul, hogy „biztos helyre’“ jus­son (KERKAY LÁSZLÓ) A dolgosók javaslataival megjavult as oktatás a lovászi üsem pártszervezeteinél Hat hónap ítélt el azóta, hogy a Politikai Bizottság hat.ározatót hozott az 1951—1952. évi pártok, tatásról. Azóta, megindult az ok. Itatási munka. A lovászi oGajüzem pártbizoitt- sága az .alapszervezeliek vezetői­vel együtt azon igyekezett, hogy a .tavalyi eredményekéit fokozzák és a meglévő hiány osságokat ki­javítsák oktaltási munkájúikban­A politikai iskolák beindulá­sánál azonban nem tudták mire vélni aizt, hogy egy.egy iskolán mindössze 6, esetleg 7 hallgató jélleint meg, holott az alapsaerve. zeltek vezetői minden iskolára 15—lő kaklga1 tóit jelöbele. Ez volt az oka, nem volt biztosítva az oktatás megindulása. Az iála»p- s'zerveze'tek vezetői csak „ felöltek“ elvtársakat, a pártanikivüdi dolgozókról azon­ban megfeledkeztek. Nem beszél­gettek <a dolgozókkal, így nem is tudták, hogy részt vesznyk.e az oktatásban vagy sem. A i'ossz' előkészítő munka miatt nagyon sok olyan elvtárs és becsüle­tes pártonkivüli dolgozó maradt ki az oktatásból, aflrik tanulni akarnak. Gedeon János elvbáirs mérnök, aki nem kapott értesítést, maga ment el a pártbizottsághoz és jogosan bírálta meg a párt­vezetőség előkészítő munkáját. A hiányosságot azóta már ki­javít oittók és Gedeon elvtárs rendszeresen részi-vész az okta­tásban. Hasonuló eset történt Bencka Gyula elvtárssal is. Ő sem kapott értesítést, nem is beszél­tek vole, hogy menjien el az ok­tatásra. A pártbizottsághoz for­dult Beneze elvtárs is és az ő ügyéit is hamarosan elintézték. Hiányosság volt az is, hogy a propagandisták nem foglalkoz­tak előzőleg a hallgatóikkal és igv. azt sem (tudták, hogy me­lyik dolgozót fogják taniitáni. A propagandisták nem készültek fel az iskolára, a fúrási alapszerve, zet politikai iskola hallgattál fel- vötdtiték a ,pártbizottságnak a? előadó készüleilenségét, aiki csak általános problémákról beszél­getik velük. A pártbizottság uj előadóit biztosított. Azóta a hall­gatók komoly fejlődésen mentek keresztül, akfciv hozzászólóik és mindannyian megjelennek az elő­adásokon. A fiirómteóteri iskola hallga­tóit középfokú politikai iskolára osztoitlta be a pártszervezet. Az ellenőrzés során megállapította a pártbizottság, hogy a haliga. .tök nem tudtak hozzászólni az anyaghoz. Az ügyét megvizsgál­ták és ágy jöttek rá, hogy a hallgatók nagy része még alap­fokú politikai’ oktatásban sem vetít részit, hiányzik a képzettsé­gük a középfokú oktatáshoz. A'z alapfokú iskolán teljes számban megjelentek és jól felkészülve, aGapos hozzászólásaikkal mélyí­tik el a tanult anyagát. A pártbizottság munkájában segűének a dolgozók is javasóa. tóikkal A Blosenko-brigád po­litikai oktatásban résztvevő dol­gozói négy kilométerre dolgoz­nak az üzemtől. így nagyon sok idő telt. el azzil. mig a mun­kahelyükről beéritek az iskola helyére. Ilyen körülmények kö­zött kevesen jelentek meg az ok­tatáson. A dolgosók felvetették, hogy szervezzék meg ‘kiölt ,a mu- kahelven az oktatást és Így biztosítva lesz a hallgatók meg. jelenése és a fejlődés is. Meg­valósít oittók a javaslatot, azóta állandóan 35-ea vesznek részt az oktatásban. Minden hallgató elmondja ja­vaslatait és a pártbizottság se­gítsége. az uj pártvéaetőség tá­mogatósa döntően megjavít Ottó az oktató» körülményeit, A pártszervezetek biztosították a DlSz-íiatólOik fejlődését is. A fiatalok 70 százaléka pártokta­tásban vesz részt, húszam poli­tikai köröd tanulnak, a 'lobbyk pedig a szakmai tanulással együtt képezik magukat. így javította meg-a lovászi p állt bizottság az okta­tás munkáját. Egyénileg beszél, geittek a hiányzókkal és azok a beszélgetések után megértették, hogy miért fontos a politikai (tudásuk gyarapítása. A szerve- zetóenséget kijavították a dolgo­zók javaslata Inak meghallgatá­saival. így biztositótták a lová­szi üzem párttagjai és a párton, kívüli dolgozók részére a fejlő­dés zavartalanságát. De ha visszatekintünk az okta­tatás beindulása nehézségeire, önkénytelenül is félvetódik a kérdés: nem leült volna egysze­rűbb mindjárt az elején biztosí­tón! az oktatás zavartalanságát? Oktatási tanácsadás: Hogyan jegyzeteljünk í Vannak propagandisták, akik a könyv első olvasása alapján készítenek jegyzeteket. Ez nem helyes módszer. Először is ál­talános kénét kell kapnunk a miiről vanv részeiről, mindent meg kell érteni és át kell qon- dolni- Csak ezután lehet jegy­zetelni. Jegyzetek segítségével jobban megértjük és megjegyezzük az olvasottakat. A jegyzetelés fej­leszti a propagandista szóbeli és írásbeli fogalmazási készségét, rászoktatja arra. hogy a kérdések lényegét tartal­mazó következtetéseket és általánosításokat állapítson meg­Úgy kell jegyzetelni, hogy jegyzeteinket későbbiek során is fel tudjuk használni. írjunk tintával, olvasható betűkkel, egyforma slaku papírra. A lap egyik oldalára írjunk, a mási­kat pedig esetleges kiegészíté­sek számára tartsuk fenn- Minden szükséges és lényeges dolgot fel kell jegyezni: az alap­gondolatokat, a meghatározáso­kat, az érdekes tényeket és ki­tűnő példákat. A jegyzet legfon­tosabb részeit alá kell huzni, vagv különleges jelekkel ki­emelni. A propagandista munkája ak­kor lesz eredményes, ha gon dolafait világosan és a megfe ' lelő sorrendben tudja kifejezni. Minél következetesebb és rend­szeresebb lesz az előadása, annál meggyőzőbbé teszi mondanivaló­ját. Ezeket a jó tulajdonságokat a propagandista akár az elol­vasott anyagnak idézetek for­májában való jegyzetelése, akár tervek, tételek, kivonatok össze­állítása utján is kifejlesztheti magában. Itt már a nyelv alapos isme­retére is törekedni kell, mert enélkül a jegyzetek nem teljes- értéküsk­Kaiinyin ..Az önképzés útja munkások és parasztok számá­ra“ cimü cikkében ezeket írja: .» Rendkívül fontosnak tar­tom az orosz nyelv alapos tu­dását. Hiszen véosö fokon gon­dolataid akkor lesznek világo­sak, ha «újszerűén és világo­san tudod őket előadni. Ha a körülötted lévő emberekre is hatni akarsz, ami az életbe el­induló minden embernek telje sen jogos kivánsáoa, úgy ezt csupán akkor valósíthatod meq, ha gondolataidat világosan min­denki számára érthetően tudod összefoglalni- Ezért rendkívül fontosnak tartom minden kul tórember számára, az orosz nyelv tudását.“ Csütörtök, 1951- nov. 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom