Zala, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-21 / 271. szám

A letenyei járó betöltötte A letenyei járás pártértekez- liléit vasárnap délelőtt irtották Lebenyén. A párt értekezleten megjelenti küldötteik úgy készül­itek erre a /napra, hogy a munká­jukkal előre segítsük a járás fej­lődését. Piarragi István elytiárs, a járási pártbizottság ti tkárhclytí fess 'tar toll a a beszátmoló't, amelyben felvetette a-zokait az eredménye­ket és hiányo?ságojk!a<t, melyek űz elmúlt évben a járás munká­jában megírni'. atkozlak. Az olaj ü zemek mu nkáj áról bő­széit először. Elmondotta, hogy nagy eredményeket érlek el az elmúlt év folyamán. A lovászi Bíosen'ko brigád 190 honin a olajat' !í érméit tervei felü'I. A báz’alke- re| tyei fúrási üzem október 15-re befejezik az évi terv teljesülését és terven felül 10.000 méter mélyfúrást vállait. Az üzem két ízben elnyertbe az élüzem címet és ebben az évben nagyon sok 'kiváló dolgozó kapta meg a szia. bánovista kitün'tebéah. A titkári beszámolónak ehhez .la részéhez Horváth Elek elvtárs iszóltt hozzá legelőször. Elmon­dotta, hogy nemcsak eredmé­nyek vannak az olaj üzem dk munkájában. A gazolin-telepen és a termeiéin é'I ielerubő? hiányossá­gok vannak a íerv teljesítésében. Ennek az oka a szervezetlenség, az üzem dolgozóinak politikai (képzetlensége. A legdöntőbb hiányosság, hogy az üzemek dol­gozóinak több niSm't a fele kélla- ki dolgozó. Továbbiakban pi­ano,ndotJba azt is, hogy a bírálat, melyet a beszámolóban /kaptak, helyes, mert olyan egyént vet­itek fel az üzembe, aki horthysta főhadnagy és kulák malomlulajdonos volt. De ugyanakkor birálátO't mondott a járási pártbizottság •felé, merf olyan egyént javasol­tak az üzembe, aki a múltban rendőr volt és most is a kleriká­lis reakció italpnyalója. A kétlaki dolgozókkal kapcso­latban Papp Károly elvtárs is felszólalt. Mcgenxiibette, hogy a termelés együk hátráltatója a két'lakiság é* hiányolta, hogy ez­zel »a beszámoló nem foglalko­zott. A titkári beszámoló ezután a K e rm elősző vetik ezati c s op őrt ok fejlődésével foglalkozott. Az el­múlt évben erősen megszaporo­dott a csoportok száma. 8 tszcs vollfc és jelenleg 22 van. ebből 6 önálló. Hiányosságként beszélt arról, hogy a járási pártbizott­ság nem foglalkozott megfelelően a csoportok pártszervezeteivel. Ez volt az oka annak, hogy nem folyt megfelelő politikai munka, sok volt a kétlaki dolgozó és az ellenség is jobban beférkőzhetetjt •a tszcs-be. Pet riven lén a kulák befolyása alá kerítette Talán György vdüt párllitkárt, aki az­tán a 'kulák kizárásánál akadá­lyozta a csoporttagok akaratát. A JB foglalkozott Talán György elvtárssal, de az most sem akar harcolni az ellenség ellen. Foglalkozott a gépállomások munkájává] is. Elmondta, hogy először jó eredményeket értek el, de mivel nem volt a gépállo­másokon kellő politikai munka, visszaestek. Ehhez a kérdéshez először Kastyák János •elvtárs szólt hoz­zá. Bírálatot gyakorolt a járási pártbizottság munkája felett, merk az ellenség elleni harcban gyengék voltak. Elmondta, hogy a lebenyei gépállomáson két dol­gozó lazított a munkafegyelem ellen. Nem végeztek jól a mun­kájukat. hátráltatják a gépállo­más fejlődését, ezért oltávoiitottiák őket a gépállomásról, a JB nem hozott határozott intézkedést ar­ra nézve, hogyha azok nem fe­lelnek meg a gépállomáson, ak­kor nem felelhetnek meg a kom- »Mtnbják között sem. si pártértekezlet hivatását Révész József elv társ Pelriveü- téről, a Talán György párt-titkár­ral kapcsolatban elmondotta, hogy akik visszaéltek a párt bi­zalmával nem valók a kommu­nisták közé. a JB hozzon olyan intézkedést, hogy akik az ellen­séggel szövetkeztek, azokat hala­dék fala auf zárják ki a pártból. Tuboly Lajos elv társ szír Gázlói í. 'tipusii tszcs elnöke a kommunisták példamutatásáról beszélik Elmondta, hogy a köz­ségben a dolgozó parasztok vár­ták, hogy a kommunisták mutas­sanak példát. —. Meg is tettem ezt — mon­dotta-és Így rövid idő alatt 75 család köveidé a példámat. Andrások István elvtárs Mol­nári délszláv község párttitkára elmondotta, hogy milyen hatal­mas fejlődésen ment keresztül egy év alatt a tszcs. _ Voltak hi­bák is. mert nem tudtuk moz­gósítani a tagságot a munkára, ahogy kellert volna. De ugyanak­kor az eredményeink láttára a dolgozó parasztok egyre nagyobb számban érd.klőd.nek a tszcs-ről A titkán beszámoló egyik leg­fontosabb kérdéssel, a begyűj­tési kötigleze'.ltség (teljesítésével, jól foglalkozott. . Elmondotta Parragi elvtárs, hogy a begyűjtésben lévő lema-: radásnak egyik döntő oka -a kez­det] elbizakodöititság. A járás először az első helyen volt, de a pártszervezetek és a tanácsok megelégedtek eredményeikkel és így visszaestek az utolsó helyre. Hiányzott a munkában a kom­munisták, tanácstagok és a tö­megszervezetek tagjainak példa­mutatása. A népnevelő munka sem folyt megfeleJően. A tanácsok több helyen megalkuvók voltak, nem haj tották végre a begyűjtés törvényét­Ehhez egymás után szóltak hozzá a küldöttek és elmondot­ták, hogy amióta fokozottabb népnevelő munkát végeznek és végrehajtják az állam törvénye­it, azóta jelentősen megváltozott a begyűjtés eredménye. Horváth Islbván elvtárs bucsütal küldött clmondo'tta. hogy az eredményeiket úgy érték cl, hogy a példamutatókat bevonták a népnevelők közé. így tuditák el­érni akt, hogy az elsők között- legyenek a járásban. A titkári beszámoló döntően foglalkozott a pártépíiíés kérdé­sével. Parragi elv társ ■elmondoit'- ta, hogy milyen eredmények és hiányosságok mutatkoznak a ■tag és tagjelölt felvételnél, mi­lyen körülmények között bizto­sították az oktatást és elmondot­ta, hogy a vezetőség újjáválasztó taggyűléseken sok komoly .ta­pasztalatot szereztek. A beszá­moló foglalkozott a (tömegszerve- ze'tek munkájával is. Megemli- •tétté azok eredményeit és hiá­nyosságait is.1 Egyről azonbap nem volt szó a beszámolóban. Ezt Albeg Gyu­la elvtárs tornyiszentmlklósi .kül­dött vetette fel. Nkm foglalko­zott a beszámoló az értelmiségiek munkájával. A pedagógusok munkájáról egy­általán nem volt szó. pedig mint Albeg előtárs is mondotta: — Nagyon sok feladattal kell megbirkózni ok, mert rájuk van bizva^ a fiatalok nevelése, mely döntő jelentőségű a szocializmus építésiében. — Megbírálta a Jß-t" és kérte, hogy ezután több segít­séget adjanak munkájukhoz és ne csak a kampány feladatok el­végzésébe vonjak be őket. hamm állandóan foglalkoztassák a pe­dagógusokat és ellenőrizzék mun­kájukat. A letenyei kommunisták pár’t- éiitekezlete harcos szellemben folyt le. Fogarassl József né elv- társnő véleménye híven jellem­zi ive értekezletei: — Megszabta OKTATÁSI TANACSADAS Első ismerkedés a könyvvel A szükséges irodalom kivá­lasztása u!án a propagandista feladata, liogy azt figyelmesen átnézze- Nem kell mindegyik könyvet teljes egészében elol­vasni, nem kel] minden művet végig tanulmányozni. Néha ele­gendő az is, ha kiválasztjuk a könyvből azt, ami az adott té­mához részünkre szükséges. Ezért kell előzetesen megismer­kedni a könyv tartalmával, még ■mielőtt rendszeres feldolgozá­sát megkezdenénk­A könyvekkel, folyóiratokkal, újságcikkekkel való első ismer­kedés segítségünkre van abban, hogy eligazodjunk az Biayagban; módot ad arra, hogy megta­nuljuk a munkánkhoz szüksé­ges anyagot, hogy megállapít­suk az o’vasás sorrendjét. Eh- \ hez legelőször is a könyv tar- \ t alom jegyzék ét kell elolvas­nunk, hogy tartalmáról általá­nos képet nyerjünk. Nézzük például az „Uimutató az alü-pfoku szemináriumok hallgatói részére“ című brosú­ra második fejezetét; „Hogyan éltek a munkások és parasztok a cári Oroszországban és hogyan harcoltak fel-szabadulásukért.“ Majd olvassuk el a könyv cí­meit és alcímeit, hogy megért­sük . hogy milyen sorrendben ismerteti az anyagot. Ennek a fejezetnek az alábbi címei van­nak: 1 A muiikásoszl/áily helyzete a card Oroszországban. £ A parasztság he’yzete a cá­ri Oroszországban­3- A cári Oroszország — a földbirtokosok és a kapitalisták állama­4. A cári Oroszország gazda­sági ehmraidottsága és a kül­földi tőkétől való függése. 5. A munkások és parasztok harca a felszabadulásukért. C. Az első orosz form dalom. A propagandistának meg kell ismerkednie a mű tartalmával, majd annak átnézése után az egész szöveggel. Ez különösen abban az esetben foams, ha a könyvben nincsenek részletes a’ címek • A könyv átnézésekor figyel­met kell fordítani a mű alapgondolatára­A könyv vagy cikk alapgondo­latát ki keli emelni, majd meg kell szövegezni és a könyvről készülő jegyzetünkbe a meg­felelő részbe féljegyezni. Gyakran előfordul, hogy _ a könyv, folyóirat vagy újság átnézésekor olyan anyag kerül elénk, amelyet a további fog­lalkozások előkészítéséhez hasz­nálhatunk fel- Ilyen esetben fel kel] jegyezni a mű legfonto­sabb b’bliográfiai adatait és tartalmáról rövid jegyzetet kell készitieni. Fel kell hívni a fi­gyelmet arra a tárgykörre, ame­lyet a propagandista a későb­biekben tanulmányozhat és fel- hasiználha,t. Ezzel időt- nyerünk a következő foglalkozások anya­gának kiválasztásánál. A könyvre vonatkozó megjegy zéseket és bibliográfiai adato­kat ajánlatos külön lapokra, vagy külön füzetbe írni. Meg' kell jelölni a szerző névé-, a könyv címét, kiadásának helyét és idejét. a.z oldalak számát­így például, hu a „Mit olvas­son az alapfokú szeminárium propagandistája?“ című brosú­rát nézzük át, a következő jegyzetet készít­hettük: „Mit olvasson az alapfokú szem in ár i u in p ro p a g an d is tá ja*. Irodalmi útmutató az alapfokú komszomol szemináriumok ve­zetői részére. „Molodaja Gvai- gyla“, a Komszomol Központi Bizottságának kiadása 1950-48- oldal. A brosúra feloszlik: társadalmi, politikai és szépiro­dalmi részre- Mindegyik rész az alapfokú szeminárium fog­lalkozásaihoz és témáihoz szük­séges irodalomról ad útmuta­tást, melyet a tantérének meg­felelően állFottak össze. A művek rövid jellemzését és a bennük foglalt legfontosabb kérdések megjelölését - megtalál­hatjuk a folyóiratok és újsá­gok tartalmi ismertetéseiben, bírálataiban és cikkeiben­Miután a propagandista át­nézte az irodalmat, megismerke­dik azzal az anyaggal, amely a foglalkozás tárgyköréhez szük­séges. Külön füzetben kell fel­jegyezni azokat a műveket, vagy egyes részeit és fejezetei', amelyeket a foglalkozásokra va­ló felkészüléshez, vagy az elő­adáshoz kel] felhasználni. A mű alapos olvasása A könyv első átnézése után csak általános képet nyerünk a műről- Teljes elolvasása azon­ban módot nyújt arra, hogy megértsük és elsajátítsuk a mű tartalmát egészében és részl­teiben is- A könyv önálló fel­dolgozásának legfontosabb sza­kasza tehát a teljes, alapos ol- v ásás. Nagyon fontos, hogy a szer­ző fejtegetései között meg tud­juk találni azt, ami a legfonto­sabb: kiemeljük az alapgondolato­kat és megvilágít iuk a köz­tük lévő belső összefüggé­seket. üsinszki, a nagy orosz peda­gógus irta: „• • • Ha még olyar nagy jelentősége is van _ a könyvnek az ember számára, semmit sem mond annak, aki nem Híd olvasni, de még annak sem, aki gépiesen végigolvassa az oldalakat és nem tudja a holt betűből kiolvasni az élő gondolatot*. A könyv egyes gondolatait nem érthetjük meg teljesen, ha azokat más gondolatoktól — amelyek a szöveg megelőző vagy későbbi részeiben fordul­nak elő — elszigetelten vizs­gáljuk. Ezért a mű elolvasásá­nak következeteknek kel] len­nie- Ez annyit jelent, hogy a könyv egyes részeit egymásután következő sorrendben kell elol­vasni, különös figyelmet fordít­va a címekre és alcímekre- A megj egy zések et, szél:]' egyzet eke t. a bevezető és befejező részeket sem szabad kihagyni. Tanulmá­nyozni kel] a táblázatokat, fi- gye’mesen meg kell vizsgálni a vázlatokat és az ábrákat. Abban az esetben, ha valamit nem értünk, szótárt és kéziköny­vet kell igénybevenná­Nem mindig sikerül az első olvasásra teljesen megérteni a könyv tar­talmat. Ezéi'1 újra el kell olvas­ni- Különösen a marxizmus-le- ninizmus klasszikusainak mü­veit fontos újra meg újra elol­vasni, mert mindenegyes olva­sás uj kincseket tár fel. Lenin nagyszerűen ismerte Marx és Engels műveit, állan­dóan tanulmányozta és olvas'a, őket. Krupezkaja írja, hogy Le­nin gyakran használta ezt a ki fejezést: „tanácskozás“ Marx­szal. A szépirodalmi müveket is jobban megértjük és jobban ér­tékeljük, ha ismé'elteji elol­vassuk őket. így a foglalkozá­sok szemléletesebbé tételére is jobban tudjuk e műveket fel­használni. „Puskin és Gogol — ezekről a költőkről nem ehet azt mon da,ni, hogy „már olvastam!“ Minél többet olvasod műveiket, | annál, többet sajátítasz el belő­lük-•* — irta. Belinszku.j- Gogol „Holt lelkek“ cimü művének is­mertetésénél a nagy kritikus megjegyezte, hogy „- • ■ min1 minden nagy alkotás, a „Hott lelkek“ sem tárul fel teljesen ej ső olvasásra-.és hogy „má­sodszori olvasásra teljesen uj művet olvasol“­Betétgyűjtéssel a békéért A Minisztertanács mulfcévi ta­karékossági határozata, valamint! a II. Pártkongresszuson elhang­zó ittak konkrétan m:ghaíározták azoikat a feladaítokalt. amelyek a takarékosság 'terén, a szociaii'z- imue épitlésében feltétlenül szüksé­geseik. Az ainyagta&arékosság meüi'et ;az egyéni takarékosságnak, a jfel-esíegeser. rövid vagy hossz,u ideig zsebben, vagy asztalitok- ban heverő pénzek betétbe való begyűjtésének óriási jelenítő,sége van népgazdaságink fejlődése és .ötéves tervünk végrehajtása szempontjából. Ma már a dolgozóknak, (alkal­muk és lehetőségűik nyílik arra, 'hogy megtakarítani szánt forint­jaikat kam altra k öüc ?ö niadják, betétbe (tegyék, bent a munkahe­lyen a takarékossági megbízott­nál takarékbélyeget vásárolhat­nak, Ezáltal pénzüket népgaz­daságunk hasznosítja és ha -a dolgozónak szüksége van rá. ak­kor kamataival együtt: bármikor és bárhol, bármelyik postán, vagy takarékban beválthatja. ■ A betétgyűjtés 'térén igen szép Ipéídát mutálnak üzemeink és váülalaltainík dolgozói, mert tud­ják, hogv a beit étbe helyezett jminden forinttal a békét erősi- t'ik, a szocializmusit építik. Az egyéni takarékossági moz­galmat dolgozó parasztságunk is kezdi megismerni és az ipari dolgozók példája nyomán feles­leges pénzéit postabelétre helye­zi. hogy ezáltal is több traktort, kií’Jt'uroitíthont, villanyt,, stb. ücap- hasson a falu az ötéves tervben. Az elmúlt október havi ered­mények alapján városunk taka­rékossági vers enyében, dicséret- reméltté eredmény eköt értek el: 'Gyógy,szereli,átó váll., Beruházási Bank. Járási Tanács. Beruházási Váülalalt, Kéményseprő váll., Vasút forgalom, Erdögazd. Váll., 'Malomipari-Egyesülés, Győri Ter­vező Iroda. Ált Autójavító. AMG Központ, Fogháző.rség. Ált. Gimnázium és Ságvári-uü Ált. Iskola, Dózsa Ált. Iskola és Pedagógiai Gimnázium beté'.- gyüjitésj rauwkájában. Aiz egyéni takarékossági moz­galom további, kiszélesítésével, betétgyűjtési eredményeink to­vábbi fokozásával, harcoljunk a Tervek tulűeljesi/téséérí és- a béke­harc megerősítéséért. és megmutatta azokat a felada­tokat. melyeiket a járási párltvá- lasztmánynak végre kell hajta­nia. A küldöttek ezen az értekezle­ten jó munkát végeztek. Érvé­nyesült a pórtonbdüli demokrá­cia, a kü'ldöittek éltek a bírálat és önhirálat fegyverével, mellyel komoly mértékben adtak segít­séget a járási pártválasztmánv í él; v cl a t a i elvégzéséhez. A Lebenyei pártértekezlet 'be­töltötte a hivatását. Azonban egy hiányosságról meg kell em­lékeznünk. A felszólalók bírál­tak és önbirálaíoí gyakoroltak. Elmondották eredményeiket, hiá­nyosságaikat. De nem mondták el, hogyan érték el azokat az eredményeket, melyekről beszá­moltak a pártértekezleten? Nem adtak módszerekéi1, Ita.pasztala- ot egymásnak és Így nem kaptak. konkrét segítséget, melyeket « többi pártszervezetek is haszno­síthattak volna. Ennek ellenére az értekezlet eredményes munkát végzett és a legjobbak választásával, elindul‘ a letenyei járás a párt célkilü- zéoeanek uh g valósít ásóért. Kerkaij László

Next

/
Oldalképek
Tartalom