Zala, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-20 / 270. szám
VILAG PROLEI ARJ41 EGYESÜLJELEK.' Visinszki / elvtárs betér / esst ette a szovjet kiegészítő békejavuslutokat A világ haladó erőinek győzelme: megmentet lük Beloiannisz! és társait fATL MDP SRAJLAMEGYEI PÁBTBIZOTTSÁGÁMAK NAPILAPJA--------IHJBIIII IliilililIIBWMWi*ilW!ff;ttaffiWiiIIIt11 ilBIIIi ■Illír Vl i. évfolyam 270. szám. Ara 50 fillér 1951. november 20. Kedd Népművelési munkánk feladatai Pártunk II. Kongresszusa egész ■dotgoizó népünk figyelmét íelhívta a kulf-'urf orra dalo m tönténelmi jelentőségére. A kongresszusi, határozat a kulturforrada'lniat ,,a felemelt ötéves tfsrv inegvaló- «iit'ásánaik, valamint a mezőgazdaság «zocktlii,stba átszervezésének“ egyik döntő feltötetekeut •jelölte meg, ami azt jelont'i, hogy 'politikai és gazdasági feladataink sikeres végrehajtásához, a szocializmus felépítéséhez elen- gedhoidWen a kulturforr-adatom győzeőims incgvalósitása. AzÁtia cgvre jobban látjuk, hogy kulturális forradalmunk egyik jelentős területénél, a t'ö- megkuíluráüiis munkának, a népművelési munkának szerepe a szocializmus építésének nagy művében nem kisebb, mint a gazdasági cs politikai feladatok rvégrohajitiása. Lenin elv társ mu- (tatofÖt rá világosan. hogy „a iműveieiflonség megférhet ,a halálomért folyó harccal, de nem 'férhet meg az újjáépítés feladataival“. Ezzel jelölt-e meg a nép- 'müvclési munka feladatát is, S Eálnunk kelé, hogy üzemeink ’magasabb termelése, újításaink «zárnának emelkedése, észszerű- isi léseink alapja az általános, "szakmai tudás, műveltség cm:léke — a kulturális nevelő munka. ,‘Dc mezőgazdaságunkban a szövetkezeti gazdálkodásra való útit érés egyik alapja ugyancsak •dolgozó paraszt.Ságunk nevelése, ‘általános műveltségének, szakmai tudásának emelése. A jövő építésének lendületét, a hazához való ragaszkodást, a haza igazi iáldozafos szeretőiét, a munka sacretekét, .a béke harcos megvédésének eszméjét dolgozóinkban ápolni, fejleszteni, az nj- szemléletü szocialista embert kinevelni — c feladat mcgvnlósi- tásában nem kés szerep jui •ugyancsak n kulturális-nevelő Imi lkának. Ezért szögezi le Sztálin elvtárs, hogy a szocializmust ..csak a kultúra növekedésének alapján lehet felépíteni.“ Fenli alapvető szem pánink la lapján vizsgálta meg a Népművelési Miniszter: um megyénik I népművelési munkáját a közelmúltban. Szükséges, hogy ^ vizsgálat tanuk-ágait munkánk további javítása, hiánvossúgaiiiik kiküszöbölése érdekében minden népművelési munkás felhasználja. Megyénk kulturális fejlődése egészsége; ütenüi. ez elsősorban megyénk dolgozói állandóan növekvő kulturális igényeiben mérhető lie. Másfél év alatt igen jelentős állami beruházásokkal és ele i.tős t á rs a dalin i hoz zá j ár u á'isal I2ü kuHurottiho'nó létesiilőttünk. több mint ISO községben léi esi,tel tünk modern népkönyvtárat, jó üpmben halad mozi Oéfesitési tervünk, növekedik .művészeti csoportjainknak száma, -00 községben megszerveztük a Szabad Föld Téli Estéket, folyik a járási kuít'urversenyek fcizerve- zése. Mennyiségi er:d-ménveink mögött azonban elmaradt kuO’-uralis munkánk minősége, alacsony munkánk poLi-t'lkaí és szakmai színvonala, a ni;n íviscgi eredmények, a megtérem i-etit kulturálódási lehelt őségek nem állnak arán vb un azok felhasználásával. Milyen feladatok, tennivalók állnak előttünk megyénk kulturális fejlődéSp további ütemének biztosítására... Az a kiliioitetés ért bennünket, hogy a kiértékelő értekezleten maga Révai elvi ars mutatta meg megyénk .eddigi er;dmenyei alapján azokat a feladatokat., melyeket munkánk megjavítása, fejlesztése érdekében végre kelj hajtanunk. Révai elvtárs felhívta figyelmünket munkánk politikai szin- voinalának erőteljesebb emelésére. Tisztán kel! látnunk, hogy a kulturális munka elsőrendű feladata a gazdasági és politikai feladatok támogatása, segítése e a kulturmunka eredményességét elsősorban az elért gazdasági és politikai eredményeken keli Lemérnünk. A kulturális munka bár adott — főleg a kulluragitiáción keresztül — támogatást a begyüj- fé-i. a békekölcsön jegyzés, a termelőszövetkezeti fejlesztés munkájához, mégis ugyanúgy felelős a begyűjtés lemaradásáért, mint az általános népnevelő munka. Általában a hiba alapja az, hogy a népművelési munkának, főleg községi viszonylatban, nem elég .tartós a kapcsolata az állami, gazdasági és politikai feladatokkal- Hibásak ebben .a községi pártszervezeteink, mert főbb helyen a gyakorlatban nem látják, hogy a kulturális tömegmunka egészének politikai irányítása, eszmei tartalmának biztosítása a párt fejadata. Nem látják, hogy a lömegkulturáli-3 munka a párt- munka egészének, az agifációs és propaganda munkának szerves része. Még a legutóbbi ideiig is nem egy községben a pártagitá- ció'.ól és propagandáitól különálló területnek és feladatnak tekintik, kizárólagos tanácsi, vagy lömeg'szervözeii feladatnak. A következménye ennek nemcsak az. hogy megfosztják az agitáeiót cs propagandát ettől a nagyfon- tosságu segítő erőtől. han.cm az is, hogy ily módon átengedik a helyi irányítást a tanácsi, •tömeg- szervezeti szerveknek, .s a megfelelő ellenőrzési hiánya megkönnyíti az ellenséges behatolást. Ugyanakkor megfelelő ellenőrzés hiányában nem fejlődik kellően a gyakorlati munka politikai cs szakmai színvonala sem. Kulturális fejlődésünk érdekében alsóbb párt szervezeteink figyelmét kell erre ,a területre irányi,innunk. A népművelési munka elszakadásának a központi felada- tofktiól másik oka helyi tanácsaink munkájában keresendő. Még igen sok helyi tanács nem valósította mog sz 1950. I. törvényt, mely szerint a helvi tanács Hátija el nemcsak a gazdasági é-; társadalmi, hanem a kulturális vezetés feladatait is a helyi tanács a párt vezetésével mozgósítja a lakosságot nemcsak a társadalmi é? gazdasági, hanem a kulturális tevékenységben való fokozottabb részvételre is. Az a közöny, amivel tanácsaink nagv része a Szabad Föld Téli Estékikel, a kulim r- agltációs munkával, vagv a kul- -turotthonnal szemben viseltetik, egyik .akadálya annak, hogy a népművelési munka kellő politikai színvonalon a legnagyobb segítséget ludja megadni a tanács fe lad a f ain a k végrehajt ás óhoz. A halvi pártszervezetek. helyi tanácsok részéről a kellő polii'i- ka.i irányítás biztosítja, hogy a klerikális reakció és a Tito fasizmus elleni agitációs és propaJavuN a munka, de van még javítani való a nagykanizsai Fémá rúg várban A nagykanizsai Fémárugyár dolgozói kitartóan küzdenek a terv tejje-itéséén. Éjjel és nappal csattognak a villanykalapácsok, hangjuk összevegyül a gázkályhák tüzének zúgásával. Az üzem régi hibáinak megszüntetéséért folyik a harc. Olyan fúrók gyár.ását vállalták, amit megfelelő gép hiányában nem tudnak gyártani. Kaptak ugyan egy gépet, de az nem ide, hanem kisüzembe való. Ettől függetlenül, október havi tervüket 111.6 száza lókra, teljesítették. A cigányfurókból évi tervüket december 15-re befejezik. Hátráltatja munkájukat a gyakori gázszüuct. Uj munkaerőket is állítottak be, lakik egyelőre 45—50 százaléknál magasabb eredményt még nem tudnak elérni A régi munkások segi.ik az újakat s munkamódszereik átadásával az uj munkások is napról-no pra növelik eredményeikéi. Bagó Erzsébet, aki régi. gyakorlott munkás, lelkiismeretesen foglalkozik Gödinek Györg’yneve! és Török Kati Unnál úgy, hogy már egész jól belejöttek a göbözés és a gombozási munkák végzésébe. Az üzem átlagteljesítménye 3.6 százalékkal emelkedett s most is állandóan növekedik. Szerdahelyi Imre fufópörgé ő 135 százalékos eredményét 137 százalékra. Táncos János palás'tköszörüs pedig, akinek azelőtti teljesítménye 137 Százalék volt, 154 százalékos eredményt ért el. Benézik József kovács teljesítményét 125 százalékra emelte. Munkájának lendülete magával ragadta Konkoly Ignác kovácsot is, aki úgy dolgozik, hegy ne maradjon le társa mögött, sőt az a szándéka, hogy azt néhány napon belül túlszárnyalja. A villanykalapács csattogó, fül. síké*itő zc-jában növeli teljesítményét Zágo.n Géza. Nehéz munkával érte cl a 120 százalékos tcljesitményt, eztán rájött, hogy a munkál lehet egyszerűsíteni, könnyebbé tenni, mégpedig úgy. hogy a munka termelékenysége nem csökken, inkább növekedik. Ezt mu 'atja Zágon Géza teljesítménye is, amely 120 százalékról 127-re emelkedett Eg yrc több észszerüsités Iát napvilágot a Fémárugyárban. A dolgozók uj módszerek bevezetésével igyekeznek normájukat minél jobban túlszárnyalni s ezáltal az üzem termelékenységét növelni. Akik eddig idegenkedik még a gondolattól is, hogy észszeganda munka népművelői feladataink központi kérdése legyen. A népművelési munka további fejlődésének harmadik akadálya tömefjszervez-etcin.lt bizonyos közömbössége a kulturális munka iránt. Ez a közömbösség elsősorban a tömeg-szervezeti ku-Il ürmünk a irányításának elhanyagolásában mutatkozik meg. Révai elvtárs leszögezte, hogy ,.a tömegszervezetek egész munkájában a kulturális munkának egyre nagyobb fontosságúnak kell rüsitéssel könnyítsék munkájukat. ma már rájöttek, hogy az nem is olyan 1 she:ellenség. Rájöttek, ha egy kicsit gondolkodnak. születnek olyen ötleteik, amelyek munkájukat megkönnyítik, gyorsítják. Rájöttek hogy néha egyetlen kézmozdulat változtatásává] i~ észszerüsithotnek. Szluka György elv.árs. a vállalat igazgatója maga is szakember. Igyekszik úgy beosztani idejét, hogy minél többet tartózkodhasson az üzemben. A dolgozók bizalommal fordulnak hozzá. Segít nekik, hogy legyőzhessék nehézségeiké' . Kezdeményezéseiket ha ezek előbbre viszik a termelést, felkarolja és megvalósítja Sipos Sándor, az üzemi párt- szervezet titkára és Erményi László iib. titkár ugyancsak okul ak a hiányosságokból melyek nem is olyan régen elég bőven akadtak ebben az üzemben Nagy goudot (ordítanak a minőségre. Emlékeznek még. milyen káros hatással volt az üzem hírnevére, amikor az export célra gyártott acélfurókal úgy hajlíthat Iák (természetesen hidegen), ahogy akarták. — Ilyesmi ma már nem fordulhat elő’— mondje Sipos elv társ, aztán a műhely egyik sarka felé mutat, ahol Szluka György elvtárs forgatja, nézegeti a már elkészült fúrókat. — Ha hiányosságot ' észlelek, megmagyarázom, milyen kárt okoz az üzemnek -z a dolgozó, aki nem gondol a minőségre és selejtes munkát végez. Nem csak lenni“. Különösen súlyos a lemaradás a SzOt és a töinegszer- vezetek városi munkájában, holott az üzemi és a városi kul- turmunkának kell megvénlk kulturális fejlődése érdekében központi kérd érnek lenni. Nem cs ak töm egs >x rvez e bei mk. de pártszervezeteink és tanácsaink munkáján is múlik. hogy ■tömegszervezeteink belső •munkájukat p területen fokozzák, a kultúrotthon mozgalomhoz, a járási kulturversenyekhez, a tö- m^igpropaganda munkához, a a hibára hivom fel a figyelmei, hanem azt is elmondom, hogyan Lehel, hogyan kell azt megszűntei ni. A Fémárugyár munkája -z utóbbi időben sokat javult, de nem annyit, hogy ne lenne még elegendő javítani való. Akadnak dolgozók, akik. ha a maguk mun. kaját, többé-kevésbbé jól végzik is, c mellettük dolgozók munkájával nem sokat törődnek. Pedig, ha az uj munkásoknak megírula nak valamit, ha egy-kót percet rájuk fordüanck. ezze] még nem csorbítanak saját, normájukon. Hogy ez a hiányosság megszűnjön, feltétlenül szükséges a kollektiv szellem ápolása. A Fémárugyár dolgozóinak érezniük kell, hogy az üzem összekapcsolja őket s jó munkát csak úgy végezhetnek, ha dolgozó társaik munkáját is figyelemmel kisérik ha s. hibákra felhívják a figyelmet, segítenek azok megszüntetésénél. A kollektív szellem ja- vi ása szükséges ahhoz Is, hogy a gyengébbek előretörhessenek. Segiteniök kell az uj munkaerőket, mint; ahogy egyesek ezt máris csinálják. Az igazolatlan mulasztók és a későnjövők számát lényegeden csökkente, ték, ami a pártszervezet jó felvilágosító munkájának köszönhető. Ha a pártszervezet bbra is foglalkozik a dolgozókkal, teljesen msgszilárditha.t- ji3 e munkafegyelmet. Ez pedig ni:gyón fontos, mert ez az alapja a terv sikeres teljesítésének RIGÓ JÁNOS Szabad Föld Téti Edékhez a nagyobb támogatási megadják. Eddigi eredményeink kihasználása, további fejlődésünk biztosítása érdekében a kullurmunká- hoz való viszony meg ja vitásában át keli érezniük a párt. a tanács és a tömegszervezet; vezetőinknek azt a fel:lős«‘éget, mellyel dolgozó népünk műveltségi színvonalúnak emelése, a szocialista ember .kinevelése, uj kultúránkéi terjesztése tekintetében jövőnk, ne-k far te znak. Hadnagy László. Köxellátásunk ellenségei Tóth Pál Antal lenti kulák szénájába rejtett 5 • zsák bűzd'-, 1 zsák rozsot, melyek zsizsiketek lettek, továbbá 1 zsák lóhere- magot, 1 zsák kölest. Adójút nem fizette meg, beadási kötelezettségét mindenáron kijátszani akarta- Adóhátraléka 4400 forint, kártérítése 3600. forint-, terménybeadási hátraléka 19 mázsa burgonya. A kulák ellen megindult az eljárás, terményeit. elkoboztákBenedek Térére ozmándbüki kulák az ágy alatt rejtegette a morzsolt kukoricát- Mindenáron félrevezetni akarta a hatóságot, -ami azonban nem sikerült. Rejtegetéséért felelősségre vontákKovács József inumori kulák kemencéjébe rejtette el 3 zsák- kukoricáját. A kukoricát rosez cserépedényekkel takarta eh Ugyanitt egy egész nagy hatom gyufa volt összehalmozva. A rejtegpte't terményt a hatóság elkoboztaBalassa András pacsai kulák verme-lósi engedély nélkül rejtette el burgonyáját. Beadási kötelezettségét nem teljesítette. Tíz mázsa burgonyáját elkobozták- Ugyanígy próbálkozott Nagy Károly picsái kulák is, aki szintén nem tét- eleget beadási kötelezettségének. Tiz mázsa burgonyáját elkobozták Másként készült fel a gzabo- táiásra Horváth István, aki színién pacsai kulákA hegyen ültetett burgonyát 1500 négyszögölön. Gondolta. c!t senki sem látja, ha nem műveli meg . valami pedig inegi; csak terem- Tévedett, a hatóság felelősségre vonta tettééU « most a fenti földterület után járó mennyiséget terményéből elkoboz' ák.
