Zala, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-17 / 268. szám

ff© feledkezzék meg a példamutatásról a ©somodéri fűrészüzem párttitkára sem Társadalombiztosítás a Szovjetunióban A veze tőség választ ó taggyűlé­seken a pártszervezetek többsége a további feladatok végreha j- ásó­ra komoly, értékes ha-ározalokat hozlak, A határozatok irányt szabtak, hogy miként hajtsák vég re feladataikat a pártszerveze további erősítésére, s ezen ko resztül a termelés fokozására. A csömödéri fűrészüzem párt­tagjai és pártcnkivüli dolgozói a veze.őségválasz!ás napjára mun. ^felajánlásokkal, s a munka- fegyebem megszilárdításával ké­szültek. A vállalásukat teljesítet fték. Emelkedett a termelés, ja­vult a munkafegyelem. Az ered­mények elérésében dön-ő szerepet játszott az üzem kommunistáinak a példamutatása. A veze őségválasztás után még fokozottabban, még eredménye­sebben dolgoztak. Az üzem ter­melése másfél bet alatt 116 százalékra emelkedett. A későn jövők száma csökkent. Nemcsak a kommunista, hanem a pártoríkivüli dolgozók is segítet­tek ebben a munkában. Varga Mihály pártortkivüli brigádmun­kás maga is beszélt a későkkel és kérte, hogy az uj vezetőség is be­széljen ezekkel a dolgozókkal] arról, hogy késésük milyen ki­esést jelent a termelésben. A dolgozók éberen őrködnek a terv teljesítése fejeit. Nem tű­rik meg maguk közt azokat az egyéneket, akik ez évi teív befe­jezését hátráltatják. Tamása Jó­zsef csoportvezető már több eset­ben úgy nyilatkozóit a dolgozók előtt, hogy nem érdemes többet termelni, mert akkor sem keres­nek icbbet. A dolgozók maguk cáfolták naég az ellenség hangja1. Mió'a terven felül teljesitik a termelést. jóval többet kerestek | mint amikor 100 százalékra, vagy egy két százalékkal teljesítet-ék ul a termelést. Nem is törték Tamása Józsefet sokáig csoport - veze éjüknek. A pártszervezethez és az üzemvezetőséghez fordul­tak. A vizsgálat még több „dolog­ra" derbet; fényt. Mig Tamása volt a gatterveze ő. eddig több esetben bemelegedtek a csapágyak és állni kelleti a munkával. Amióta levát ot'ták, ez nem for­dult elő egyszer sem. A csömödéri fűrészüzem kom munis ái és pártcnkivüli dolgozói az évi lerv teljesítéséért folyó harcban jelentős eredményeket érnek eh de hiányosság is akad az üzemben. A pártszervezet tit­kára, Tompos Ernő elvtárs nem ud sem az eredményekről, sem e hiányosságokról. A vezetőségvá­lasztó taggyűlés határozatainak megvalósításáért alig lett valamit. Az első vezelőségi ülést megtar­tották. melyen a reszortokat osz­tották fel. Azóta azonban semmi nem tör ént. A vezetőségválasz­táson azt a határozatot hozták, hogy a kommunisták élen fognak járni minden munkában. Vájjon, hogyan jár élen az a párt titkár, aki a veze, őségi ülésre sem megy el? Határozatot hoztak arra is. hogy a dolgozók politikai oktatá­sát a pártszervezet vezetősége biz. ősit ja, segítségükre lesznek a hallgatóknak. libben sem scgilctt a párttitkár elv árs. Nem beszél­getett egyetlen dolgozóval sem. Az oktatás ugyan jól folyik, ele ez a vezetőségi tagoknak köszön­hető. A tag<- és íagjelöitfeivetel sem szívügye Tompos elvtársnak. Az e ért eredmények a vezetőségi tagok és az üzemvezetőség érde­me. Ök oldo ták meg ezi a fel­adatot is. Négy becsü eles, élen­járó dolgozót javasoltak tagje­löltnek. Az üzem kommunistái és pór- tcnkivüli dolgozói a veze őség- választás ó'a komoly eredmé nyékét értek el. Az eredmények jobbak is lehetnének, ha a pánt- szervezet titkára is gondot fordí­tana az üzem és a pártszervezet életére. A páctitkár feladata az üzem fejlődésének irányítása is. Amikor az üzem párttagjai megválasztották, hogy vezesse munkájukat, az a bizalom vezette őket, mely kötelezi Tompa? elv- társat a munka maradéktalan el­végzésére Tompos elvtárs javít­son munkáján, álljon élére a tér. me; ésért folyó harcnak, mulas­son példát párttagnak és párton- kívülinek és szerezze vissza azt a megbecsülést, mely az elmúlt hetekben — jogosan -- ingadozni kezdett 'a dolgozókban. KEHKAI LÁSZLÓ MTT előadásai november 19—20-án Kiosz-Kiszöv (Zeg) XI. 19. 13 ó: Balaton és környéke. Budai Gy. Nagylengyel üzem XI. 19. 19 ó: Miért van tél, nyár; Bánki M. Szentpé erur tsz XI. 19. 19 ó: ötéves tervünk nagy építkezései; Sand’ G. Kerkafalva szc. közs. XI. 19. 19 c: Miért van tél, nyár; Hardi L. III. kér. pártszerv. (Zeg) XI. 20. 18 ó: Az élet keletkezése; Göndocs I. KOREÁBAN Kim-h-Szen elvtárs felhívása, hagy: „Mindent a frontnak!" a dolgozó parasztok közöH is vissz­hangra talált. Bármerre jártunk Korcaoün, nem láttunk egyetlen ialpalatnyi földet bevetetlen, pe­dig jórészt az asszonyok végzik a munkát. Még a kibombázott házak helyén is zöldéi a kukorica vagy a csumiz. A parasztasszonyok pótolják a férfi munkaerőt, munkabrigádokat alakítanak és közösen végzik el a szántást-vetést. Ennek eredménye, hagy az idén tavasszal a vetést 15 nappal a határidő előtt befejezték. Észak-Phenjan kerületben a Nő- szöoeíség 72 tagja elindította az „egy kanál rizs"-mozgalmat. Há­rom hónapig egy kanál rizzsel ke­vesebbet ettek, ezt félretették. Mi­kor összegyűlt a megfelelő mennyi­ségű rizs, eladták és szivattyút vásároltak. így az öntözéssel majd­nem megkétszerezték a rízster- mést, többet tudnak adni az állam­nak, a hadseregnek. Az egyik faluban egy parasztem­ber elmondta, hogy a felszabadu­lás után kapott földet, azelőtt cse­léd volt. A háború kitöréséig ezen a kapott földön megkétszerezte a terméseredményt. Ebből a termés­ből mindig többet és többet adott be az államnak, az idén adta a leg­többet. Mikor megkérdeztük tőle, miért teszi ezt, azt válaszol'a: ,.Én mindent a szabadságnak köszönhe­tek, a földemet, a szép termést is. Ezért a szabadságért folyik most a harc. Az egész világ becsületes emberei segítik hazámat, hogyne tennék meg mindent én is, hiszen rólam van szó'f. Beszéltünk katonákkal. akik a ,,Koreai Népköztársaság Hőse" ki­tüntetést viselik. Az egyik közü­lük Kim-Bon Ha 24 éocs alezredes, rgy felderítő csoport vezetője. Az­előtt gyári munkás volt, a háború kitörése u1án a kalapácsot felcse­rélte a fegyverrel, Elmondotta, hogy egy alkalommal 30 katonája val 15 kilométerre ha'oli az ellen­ség vonalai mögé. Megtalálták az ellenség parancsnokságát és lársai­(l/lí jegysetek) val 1.50 ellenséges katonát megsem­misítettek. Megszerezték az ellen­ség felvonulási tervét és ezzel meg­hiúsították az imperialista csapa­tok támadását. Cso-Hen-Gu parasztszármazású alhadnagy egy alkalommal paran­csot kapott egy ellenséges magas­lat elfoglalására. Hat társával együtt indult el a feladat végre­hajtására. Túlerővel kerültek szem­be. Közelharcra került a, sor és en­nek során 17 amerikait szuronnyal, 42-t pedig kézigránáttal semmisi tettek meg. Mindezekről úgy be­széltek, mint magától értetődő ese­tekről. Hiszen azt a gyárat védik, azt a földet, ahol olyan szép volt az életük, ahol továbbra is boldo­gan akarnak élni. A felnőttek mellett harcol az if­júság, a. gyerekek is, Találkoztunk egy faluban 9 partizán gyerekkel, a vezetőjük egy 15 éves fiú: Csa- Jan-Gu. Ők szabadHoPák fel az egyik falut, kiszabadítottak 300 foglyot az amerikaiak kezéből és jelentős mennyiségű lőszert zsák­mányollak. ~k A koreai asszonyok hősiessége és helytállása példaképül Szolgál minden becsületes, békeszerető nő­nek. Nekünk, magyar asszonyokn k soha egy pillanatra, sem szabad el­felejtenünk, hogy a koreai anyák a mi gyermekeinkért is harcolnak. Kim-Ir Szén elvtárs felhívása; „Mindent a frontnak!" a-z asszo­nyok között nagy visszhangra ta­lált. A háború kitörését követő három hónap Matt 344.220 asszony kérte felvételét a hadseregbe s 100.000 no jelentkezett ápolónőnek. Számtalan hős van az asszonyok között. Egy alkalommal talúlkoz tunk egy kedves, fáztál lánnyal. A mellén ott csillogott a ,,Koreai Napköztársaság Hőse" kitüntetés. Ápolónő. Kitűntetését azért kapta, mert. egymaga 120 sebesültei men­tett meg egy bombázás alkalmá­val. Nagyrészüket a hátán vitte biz­tonságos helyre. A tönkretett közlekedés htlyre­átlvtásánál is segítenek a nők. A haltártál Phcnjanig asszonyok szá­zai mennek éjjel lámpával a kezük­ben az összebombázott síneket ja­vítani. Betemetik a bombatölcsére­ket az országutakon, hogy a felvo­nuló katonák zavartalanul folytat­hassák útjukat a frontra. Azok clz asszonyok, akik nem mentek a frontra, meleg holmival, ruhával segítik a harcolókat. Hon- Ha kerületben 3 hónap alatt 6,277 katonaruhát készítettek az otthon található holmikból: takaróból, le pcdőkből. Lemondtak a legszüksé­gesebb holmikról, az értük is har­coló katonák javára. A koreai nők, akiknek legna­gyobb része tagja a Nöszövelség nett — mindenben segítik a magyar kórház dolgozóit. Felváltva járnak mosni a. sebesültek részére és ön­ként jelentkeznek véradásra. A front megsegítésére az asszonyok gyűjtést indítottak. Három hónap alatt 113 millió 700 ezer vont gyűj­töttek össze. Karikagyűrűiket, arany haj tűiket adták a hadsereg céljaira. Kim-Ir-Szen elvtárs ez év au­gusztus 15 én, a felszabadulás ün­nepén tartóit beszédében külön megemlékezett a nők hősiességéről. Minden koreai asszony büszke erre és ezek a szavak még inkább lelkesítik őket a helytállásra, a harcra. Koreában naponta születnek szá­zával, ezrével a hősök. Nincsenek egyedül. Mögöttük állnak a hatal­mas Szovjetúnió vezetésével a vi­lág becsületes dolgozói. Az imperialisták csak rombolni tudnak. A koréul nép a békés cpi test akarja. A háború borzalmai között sem szűnt meg az alkotó élet. Építenek, tanulnak, művelőd­nek. A phenjani dohánygyár kuk iúrtermében a repülőgépek zúgása közepette kultúrműsorral szórakoz tattúk a magyar küldöttséget. Mi kor befejezték műsorukat, megkér­tek bennünket, tanítsuk meg őket „zakatolni” Randa Zsófia. XJarminc évvel ezelőtt, 1921 novemberében Vlagyimir II- jics Lenin, a szovjet állam meg­alapítója dekrétumot irt alá a bér­munkában foglalkoztató t szemé­lyek társadalombiztosításáról. ,,A Szovjetunióban a társadalombizto­sítás, amely kiterjed a minden­napi élet és a kulturális élet leg­fontosabb vonatkozásaira — mond­ja a SzK(b)P Központi bizottsá­gának 1929. szeptember 28-i hatá­rozata — a munkásosztálynak az Októberi Forradalom győzelme ré­vén elért egyik legfőbb vívmánya. A népgazdaság hatalmas fejlődésé­nek és az ország gyors iparosítá­sának eredményeképpen a társa- dalombiztosf ás a. munkásosztály javuló életfeltételeinek, anyagi és kulturális helyzetének legfontosabb tényezőjévé vált", A Szovjetúnióban a 'társadatom- biztosítás kiterjed az összes mun­kásokra. és alkalmazottakra. Ma­guk a dolgozók azonban semmiféle járulékot nem fizetnek: az összes költségeket az állam vállal a ma­gára. Az állam évenként nagy ösz- sze’geket folyósít nyugdíjakra és segélyekre, átmeneti munkaképte­lenség, továbbá, terhesség és szülés esésén. újszülöttek táplálására, dietikus konyhára, az üdülőottho­nokba és szanatóriumokba, úttörő táborokba, gyermekszanatóriumok­ba történő beutalásokra, a gyer­mekek iskolánkívüli gondozására, stb. A társadalombiztosítási járulé­kokat a vállalatok és intézmények külön alapokból fizetik. így tehát a Szovjetúnióban a társadalombiz­tosítás keretében történő kifizeté­sek kiegészítését jelentik annak, a munkabérnek, amelyet a munkások és alkalmazottak kapnak. I. V. Sztálin, a szovjet nép ve­zére abban a beszélgetésben, ame­lyet az első amerikai munkáskül­döttséggel folyhatott, rámutatott arra. hogy ,,a munkások nálunk az összes iparágakban a rendes pénz­ben. folyósított munkabéren kívül kiegészítésképpen a munkabérnek körülbelül még egyharmadát kap­ják biztosításra, a mindennapi élet megjavítására, kulturális szükség­letekre, stb." A társadalombiztosításra folyó­sított összegek aránya évről- évre nő. Ezen összegek a népgazda­ság fejlődésével és a munkabér nö­vekedésével arányban cselekednek. Az. első ötéves tervidőszak éveiben az államnak ilyen célokra fordított kiadásai 10.4 milliárd rubelt, a második ötéves tervidőszakban 32.5 milliárd rubelt tét ek ki. A háborúutáni ötéves tervidőszakban (1946—1950) a társadalombiztosí­tás költségvetése, nem’ számítva a munkásoknak, alkalmazottaknak és családtagjaiknak nvuitott orvosi se­gítség költségeit meghal adta a 80 mil­liárd rubelt. Az idén ez a tétel óriási összeget, 21.1 milliárd ru­belt ért el, auxi az 1950. évit más­fél milliárd rubellel meghaladja. Az állami társadalombíz ositás költségvetésének bevételi része olymódon képződik, hogy befizető- sekei eszközölnek a vállalatoknál, intézményeknél és szervezeteknél foglalkoztatott munkások és tiszt, viselők egész munkabéralapjába Ezeknek a befizetéseknek a mérté­két különböző arányban állapítják meg. így a művésze i dolgozók szakszervezetében 3.7 százalékot adnak hozzá a munkabéraiaphoz a vogvioari munkás-'szakszerv’ezet- ben 10.7 százalékot. Az állami társadalombiztosítás a Szovjetúnióban igazi demokra'í- kus alapon épül fel. Teljés egészé­ben a választó t szervezetek kezé­ben, maguknak a dolgozóknak a kezében van. A szovjet kormány a biztosítás egész ügyének intézését a szakszervezetekre, a munkásosz­tály legnagyobb tö megszervezőiéi­re bízí'a. A vállalatoknál és az in­tézményeknél. közvetlenül a szak­szervezeti bizottságok melle1 t megalakul bak a társadalombiztosí­tási 4anácsok és műhely bizottsá- gok. Most a biztosítási aktívának +öbb mint másfélmillió tagja van. társadalombiztosí ás iigyé­' nek általános irányítását a Szovjetúnió Szakszervezeteinek Központi Tanácsa végzi, egyes iparágakban 'pedig a szakszerveze­tek központi bizo1 tságai. A társa­dalombiztosítás tanácsainak élén az üzemi és helyi bizottságok el­nökei állnak, a mühelybizotUágoV elnökei pedig együkal a társada­lombiztosítás mühelybizoütság cl nöki tisztségét is ellátják. A társadalombiztosítás tanácsai és a mühelybizottságok végzik az egész gyakorlati munkát. A szov­jet törvények értelmében segélye­ket folyósítanak átmeneti munka- képtelenség esetén, elosztják a szanatóriumi és üdülöotthoni be­utalásokat, s'b. A társadalombiztosításra fordí­tott kiadásokon kívül a szovjet ál­lam jelentős összegek©1; folyósít egészségvédelemre. A háború utáni első ötéves tervidőszakban ezekre a szükségletekre körülbelül száz- milliárd rubelt költöttek. A váro­sokban és falvakban a kórházi ágyak száma a háborúelöti'i szín­vonalhoz képest 25 százalékkal, az orvosok száma pedig 75 százalék kai növekedett. A Szovjetúnióban mindennemű orvosi eegitség ingye nes. Ezenkívül sok munkást és al­kalmazottat szanatóriumi, gyógy­helyi ápolásra utalnak. Azok a dolgozók, akik az üdülő - otthonokba és szanatóriumokba be. utalást kapnak, rendszerint a be­utalás tényleges árának csak 30 százalékát fizetik, a többit pedig az állami társadalombiztosí'ás ter­hére fedezik. A beutalások egyré- szét teljesen ingyen adják ki és akkor azok teljés ellenértékét a társadalombiztosítás pénzéből fize­tik ki. A szakszervezeti szanatóriumo- kát gyönyörű helyeken építették: a Fekete-'“'enger partvidékén, a ri­gai partokon, a napsütéses Grúziá­ban. Örményországban, Azerbajd­zsánban, Moszkva környékén, Le­ningrad környékén, az Uraiban, Ukrajnában, Bjelorussziában és a Szovjetúnió más tájain. ^ szovjet állam nagy gondot fordít az anyákra és a gyer­mekekre. A Szovjet törvények ér­tjeimében minden dolgozó nőnek terhesség esetén és szülés után szabadságot adnak, s erre az egész időszakra segélyt folyósítanak az állami társadalombiztosítás pénzé­ből. Ugyanebből az alapból folyó sitanak segélyeket az újszülött csecsemők táplálására, összegeket utalnak ki úttörő táborok fennitar- >tására és gyermekeik iskolánkívüli gondozására, A Szakszervezet ál­fal létesített úttörő táborokban csupán 1951-ben a munkások és alkalmazottak két millió 650-000 gyermeke üdült. Az állami társadalombiztosítás költségvetése alapján nagy össze­geket folyósítanak nyugdíjak fize. tésére. Az öreg munkások, fia akarnak, dolgozhatnak és ez eset­ben munkabérükön kívül megkap­ják a nyugdíjait is. A szovjet tár­sadalombiztosítás a lenini-sztálini elven alapszik és a szovjet embe­rek anyagi jóléte szüntelen növe­kedésének egyik forrása. Párt fa írek Ért esi J ük az elv társakat hogy ma délután 6 órakor Zrínyi Mik. lós-utcai iskola IV. osztályában Sztálin elv’árs életét, •’anulmányo- zók részére szemináriumot tar­junk, meiyen az elvtársit pon- osan .jelenjenek meg. Nagykanizsai Oktatási Bízott s ág. ★ Ma este 6 órai kezdettel a nagykanizsai Városi Pártbizottság nagytermében „Hogyan éi-ek dolgozók a Horthy-rend sze r a'at't" címmel előadás lesz. Alap­fokú politikai iskolák hallga ói és propagandistái részére. — ÜGYELETES ORVOSOK vasárnap Nagykanizsán: dr. Lé­lek Sándor, V'orosiiov-u. 57. Kk- kanizsán: dr. Sey László, bózs. György-'ér 1.2. Állatorvos: dr Bárdos László. Vörös hadsereg-u 30. Telefon: 14—43. BÉKE MOZtiő NAGYKANIZSA Szombat—vasárnap: EGY IGAZ EMBER Szombat 1951 nov. 17. «es»-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom