Zala, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-02 / 256. szám

Az uj vezetőség megvalósítja a határozat pontjait a nagylengyelt üzemben A nagylengyeli fúrási párt- szerveze, uj veze-ősége máris hozzálátott a hozo.t határozati pontok végrehajtásához. Az uj veze őség írem tervet készített, hogy a pártszervezet előtt álló feladatokat helyesen és maradék nélkül végrehaj fiák. hogy a leg­közelebbi taggyűlésen a tagság­nak beszámoljanak a végzet munkáról. A veze’őség sorravette a hatá­rozati pontokat és igy állitoták Össze az ütemtervüket. Első ha­tározati pon ként. szerepelt, hogy november 1-re 1900 mé.erre ]e- furnak. Ez a vállalás úgy nézstt ki. hogy nem tudják megvalósi­Könyvek Nagy István: EGY ÉV A HARMINCBÓL Regény — vagy inkább regé­nyes helyzetkép — 1924-ből, a fél*, majd teljes illegalitásba szorul erdélyi munkásmozga.- Iom múl jábók Főmondanivaló­ja az, hogy a Kommunista Párt — noha a reakció betiltotta és látszólag megsemmisítette — hogyan forrasztja 'est-véri kö­zösségbe a román, magyar és zsidó dolgozókat, román, .ma­gyar és zsidó kizsákmányolóik- kal szemben. A regény központi alakja egy fiiaíal famunkás, Szász Jani. Az ö fejlődése, szimpatizánsból ön­tudatos illegális pártmunkássá válása, az a keret, melybe az iró. az akkori társadalmi viszo­nyok képét is belefo"’alja. Jani összeverekedik kommu­nista vezetők p-ere idején tör­vényellenes lezárt munkásott­hon bejáratát elálló rendőrrel s ezzel — öntudatlanul — ki­robbantja a perbe fogott kom­munisták érdekében szüksége? és +ervezett sztrájkot. .Tahinak menekülnie ke’I. Ré~: barátja. Gr ej dean Gyuri (aki titokban kommunista) rejtegeti egv idei« saját házuknál, majd. mint ér­ték ps. használható embert ösz- sz eh ózza, a földalá kényszeri- tett párt egy harcos csoportjá­val Acs Samuékkal. Acsék egy magyar soviniszta x-állalathoz kü’dik Janit dolgozni , (persze álnéven), ahol a tulajdonosok a „magyar-nientés* dema-gógiáíá- val mindenki másnál szemér- metleniabbül. aljasabbul zsák­mányol iák ki a kalotaszegi ma­gyar parasztok közül toborzott öntudat’an és szervezetlen mun kasokat. Jani ió munkát végez- fölmntia a fé’revp'/pfp't embe­rek szemét. Gyanússá lesz. a rendőrség felismeri és csak nagvi-iehezen tud megmenekül­ni. Egv idipig uira elrejtik az elvtársak: ezalatt sokat olvas, elméletileg kénezi inagá1. Végű’ egv nagyszabású nlakátragasz- tási akció után újra me«forró sodik talpa alatt a föld. ezer4 a párt jónak látia. lmgv más Városba kiildie egv időre. Ez a könyv igen hűen és igen sokrétűen érzékel éti az 1924-es romániai állapotokat, s megmu­tatja, hogy kell munkásmi’iőt mozgalmi anyagot egyszerre pártosan és emberien, a primi­tiv sablon megoldások mellőzé­sével ábrázolni, illetőié«- kezel­ni. S nvi’ván arra is pé’dát mu- h-at, mit jeLent az, „munkás­szemmel *, az öntudatos, marx­ista-leninista képzet'ségü mun­kás szemével, tapasztalataival nézni és kommentálni a múlt. vagv akár a jelen eseményeit és embereit. Az, hogy a. könyv cselekmé­nye Romániában, Erdé'vben játszódik, semmivel sem mond kevesebbe1 számunkra, mint a romániai olvasónak. — nemcsak munkásmozgalmi múltúnk szá­mos hasonlósága folytán, hanem sok magyar vonatkozásnál fog­va is. Jellegében Sándor Ká! mán Rzégv-erifá'árn hasonlít e 7 a könvv s ha a Hor'hv-knfszaV igrazi arcát meg akarjuk ismnT- ni, Nagy István kön—>At szin­te épp annyira fontos hozzá el­olvasni. mint Sándoré4. tani, fúró hiányában. A pártszer | vezet vezetősége alaposan meg­vizsgálta a régep félretett fúró kát és találtak olyant, amit fel tudtak használni. így mindössze 8 mé errel maradiak le vállalá­suk megvalósításában. Határozati pont az oktatás pontos beindítása is. A vezetőség gondoskodott. az üzem dol­gozói részére tiszta meleg hely­ről. hogy a tanulás zavartalan legyen. Az első előadó Kanizsá­ról nem- érkezett meg. A vezető­ség rugalmas volt. mert az ok, dolgozó Horváth elvtársat. aki elvégezte a 3 heties propaganda iskolát, megbízta az előadás leve­zetésével, igy ezt> a feladatot is megoldották. A pártépités az elsők között szerepel a határozatban, hogy fiatal pártszervezetüket; megerő­sítsék azokkal a dolgozókkal, akik a termelésben élenjárnak. A munkát meg is kezdték. Ez- ideig tiz dolgozóval foglalkoztak, és ezek közül nyolc kérte a fel­vételé! a pártba, amit a legkö­zelebbi taggyűlésen bírálnak el. A bánya- és energiaügyi mi­nisztérium jelentést adott ki az 1951. III. negyedévi élüzemi ver­seny áfásáról. Eszerint az ás­ványolajbányászat terén a ver­senyben az Ásvány-olajkutató és Mélyfúró Vállalat viszel, amelv negyedévi operatív tervét 117 százalékra teljesítette. A mun­kámé dszerá‘„ vevők száma a má­sodik negyedévhez képest 39.5 százalékkal emelkedett. II. he­Az uj vezetőség nemcsak maga végzi a munkát, hanem bevon­ják a pár.tagokat is. Kiss ©Ív­társ az alapszervezet ti-kára mondja: — Ha magunk akarnánk min­den feladatot végrehajtani, ak­kor újból a múlt hibájába es­nénk és a haároza-i pontok pa­píron maradnának. így érezni fogja minden egyes párttag a fe­el őss égét a pár tái szemben. — Kiss elvtárs legjobb segitői Pák gár és Szépudvari elvtársak, akik fáradságot nem ismerve végzik a rájuk bízott; munkát. A pár.szervezet gondoskodik arról is. hogy az 1951-es évi ter­vet batáridő előtt befejezzék, ezért a legközelebbi vezetőségi ülésen felos^ják a munkál, hogy z avar tat a nul d olgozhass anak. Az vij vezetőség végrehajtja a hozott határozati pontokat, de ehhez az kell. hogy munkájuk­ba minden egyes kommunis'át: bevonjanak és a pártonkivüliekt- kel együtt harcoljanak a fel­emelt ötéves terv megvalósítá­sáért. lyiezett az Ásványolaj vezeték Vállalat, III. helyezett a Szénsav- termelő Vállalat. PártliireU November J-an, szombaton a •középfokú káderképző,anfolvam Sz'álin eívtárs é'etét ‘anuimá- nyozók »észére szeminárium a járás* és városi székhelyeiken. Megyei Pártbizottság Oktatási Osztály. A VEZETŐSÉG VÁLASZTÁS Az ebergényi pártszervezet vezetöségváiasztó taggyűlése lel­kes hangulatban zajlott is. A vezetőség és a tagság is a bírá­lat, önbirálat fegyverével segí­tette elő a taggyűlés harcos le­folyását, A titkári beszámolóban a járási pártbizottság felé is bí­rálatot mondtak, mert az elmúlt év folyamán csupán két esetben voEak kint a községben. így nem tudtak a pártszervezetnek kellő segítséget nyújtani. A tag­gyűlés határozatot hozott, hogy november 7 ig két begyűjtési napot szerveznek, hogy a be­gyűjtésüket maradéktalanul tel­jesítsék. Vállalták november 7-re, hogy az összes őszi mun­kákat, a mélyszántást is befe­jezik. December 21-ig, Sz’álin elvtárs születésnapjára egyéni­leg fognak beszélgetni a legjobb nártonkivüli dolgozókkal és ket­tőt közülük felvesznek tagjelölt nek. azonkivül beindítják a po­litikai iskolát, melybe belevon iák a leojobb nártonkivüli dol­gozó parasztokat is. . ★ A galamboki pártszervezet ve- zefőséqui iáválasztó taggyűlése elmaradt, mert a tagság nagyobb része nem jelent meg, igy nem volt határozatképes a taggyűlés A párttagok elmondották, lwny a volt párt titkár uh, akit azóta a pártból kizártak, Tóth Kápol­nai Viktor elhanyagolta a párt. szervezetei. Több esetben hívott össze gyűléseket, mikor « tagság megjelent. 5 pedig moziba m°nt Mikor meqbiráknk, durva han. gon és durva fellépéssel fényé. Az oktatás hírei Zalaistvándon 30 köte’eze ősé­gét jól te’jesifő dolgozó paraszt jelent meg az első ok atás alkal­mával s kér'ék, hogy ők is rész-- vehessenek a tanulásban. A za’a- 'fgerszegi járási bizottság politi­kai alapfokú szemináriumot szer­vez számukra. ★ Az ásványolaj üzemekben az oktatás nem folyt zavartalanul. A -öbb műszakban dolgozók nem tudtak mindannyinál pontosan megjelenni az oktatáson. A Az Asványolaikotáté és MVyfurő Vállai vezet az eluzem-c mért toiyo versetzen gette a párttagokat. Bordáné elvtársnőt, aki megbírálta ezértt összeszidta és azzal fenyegette, hogy kizáratja a pártból. Eltá­volítása, óta a pártszervezet mun­kája megjavult. A járási pártbi­zottság fokozott gondot fordít­son arra, hogy a legközelebbi al. halomra a kommunisták és a pártonkiuüli dolgozók is lelkesen készüljenek fel a vezetőségválasz. teisra. ★ A balatoni»agyaródi pártszer­vezet vezetőséguiiáválasztó tag­gyűlésén a titkári beszámoló alapos és gondosan elkészített volt. Foglalkozott az elért ered­ményekkel, a hibákat is feltár­ta, egyúttal megmutatta azt is, hogyan lehet kijavítani azokat. A békekölcsönjegyzésben nem vette ki a részét mindenki. A pártépités. az oktatás, a tömeg­szervezetekkel való kapcsolat gyenge volt. Megbírálta a beszá­moló a járási pártbizottság munkáját, mert azok több eset­ben voltak kint a községben, nem a pártszervezet titkárát ke­resték, hanem a tanácshoz men­tek be, a tanácselnöknek adták át utasításaikat. A határozati javaslatot elfogadták és hozzá­szólásaikban elmondották, hogy mindent el fognak követni az­ért. hogy a tömeoszervozetekkei való bancsolat megszilárdulton az oktatásról nem morzsolódik le senki, a pártszervezetet erő- -itik és ezeken a feladatokon ké­résziül biztosítani fon’ók a be­gyűjtési terv teljesítését. pár bizot s-ág ezt a hibát gyorsan Idjavi-oRa. úgyhogy a politikai i'ko’ákaf egyes műszakok részé­re tartják meg. így elkerülték a lemorzsolódást". s biztosítják minden dolgozó fejlődését. ★ Dolgozik az ellenség! A kulá_ kok szavára kér" ék a pákái kö­zépfokú po’itikai iskola hallgs- ói: minősítsék vissza oktatásukét alapfokúvá, mert a középfokú az nehéz! A „Nase Novine“ a délszláv dolgozók lapja Valamennyi ünk emlékezeté­ben még élénken élnek a fasisz­ta Horthy.rendszer uralmának napjai, amikor a dolgozóknak csak arra volt joguk, hogy robo toljanak, a> gazdagok pedig dő­zsöljenek a dolgozók verejtékén. E nehéz napokban a délszláv dolgozók — ha lehet ’— még ne­hezebb körülmények között él­tek, mini magyar testvéreik. A délszlávok végigszenvedték a nemzeti elnyomás keserűségeit is: nem beszélhettek saját nyel­vükön, nem vallhatták maguka! szerbeknek, horvátoknak. vagy szlovéneknek. A felszabadulás után gyökeres változás állt be egész életünk­ben. igy qe állam és a nemzeti­ségek viszonyában is, A sztálini nemze iségi politika tani-ásai alapján a nemzetiségek teljes egyenjogúságot; nyertek, megin­dult kulturális és politikai fej­lődésük, A délszláv gyermekek délszláv iskolákba: kezdtek jár- ni, amelyeket népi államunk nyitott meg számukra. Napról- napra nőtt *ai szerb_horvát nyel­ven megjelent: tankönyvek szá­ma, úgy, hogy ma a délszláv is­kolák tanulóinak minden fan- könyv saját anyainyeÍvükön ren­delkezésükre áll. Végül a sza­bad élet legfontosabb megnyil­vánulásaként! szerb-horvát nyel­vű lap is indult: a .,Nase No- vine“. A Titó-klikk. amely már a há­ború befejezése előtt, is arra ké- szüllt, hegy a délszláv dolgozó­kat — amint ez a Rajk-perben kiderült, — a magyar népi de­mokrácia ellen használja) fel, ai délszlávok vezetői közé olyan embereket csempészek) be. mint Rob Antal és munkatársai. Ezek a kémek, ahelyett, hogy a kü­lönféle nemzetiségű dolgozók testvériségén és egységén mun­kálkodtak volna-, ahelyett, hogy rámutattak volna: a nép ellensé­gei a kulákok és kiszolgálóik —■ legyenek azok magyarok, dél­szlávok. vagy szlovákok — azon dolgoztak, hogy a soviniszta gyűlöletet élesszék és elkenjék a falusi osz’ályharcot. A Rajk-banda fejszámolása után a Magyar Dolgozók Pártja közvetlen segítségével gyors iramban fejlődni kezdett a dél­szláv dolgozók kulturális és po­litikai élete. E fejlődésben fon­tos szerepet já'szőtt a délszlá­vok lapja, a ,,Nasa Novine*’ is. A „Nasa Novine“ legfonto­sabb feladataként1 a magyar és a délszláv testvériségnek s egy­ségének erősítését álli-otta maga- élé. E célt szolgálják a. lapban megjelent cikkek. — ezérr ezt a lapot nemcsak a délszláv dolgo­zók olvassák, de mindazok a magyar dolgozók is, akik szerb vagy horvát nyelven beszélnek. A „Nase Novine’* nagy szere pet já szik a délszláv dolgozók életének bemu Itatásában, problé­máik felvetésében. Foglalkozik azokkal a délszláv dolgozókkal, akik munkájukkal példát mu. fa'nak a többi dolgozó számára. Azokról o kérdésekről ir, ame­lyek a délszláv kulturális és oktató munka terén felvetődnek. Rámutat a szövetkezeti gazdál­kodás előnyt i re és ezzel nagy szerepet játszik a délszláv dol­gozók jobb, boldogabb életének kialakulásában. A ,,Nase Novi­ne“ leleplezi a nép ellenségeit, a kulákokat, — akik azzal, hogy ők is délszlávok, jólétünk, bé­kénk, országunk függetlensége s ezzel együtt a délszláv dolgozók­nak a boldogsága és jobb élete ellen is eijas. romboló munkát végeznek. Minden délszláv dolgozót ér­dekel a jugoszláviai helyzet. A ,,Na-se Novine*’ nagy figyelmet szentel ennek a kérdésnek, min- - den számában foglalkozik vele. Eredeti Írásaiban és a jugoszláv politikai emigráns sajtóból át­vett anyagokban a lap megmu­tatja az áruló Tito—Rankovics- bfindiai igazi arcul#,'át. Rámutat, hogyan akarja becsapni Tito és Rankovics bandája Jugoszlávia dolgozóit és a világ közvélemé­nyét. Foglalkozik Jugoszlávia népeinek a fasiszta banda ellen vívott mind elkeseredettebb har­cával. A .,Nase Novine“-t ol­vasva. -a délszláv dolgozók meg­ismerkednek jugoszláv !• estvére iknek ® Tiio.banda ellen, a béké­ért vivőit hősi harcával az ellen, hogy Jugoszláviát bsrántsák egy Szovjetunió és ® népi demokrá­ciák elleni háborúba. Megismer­kednek e népi demokráciák habá­rain elkövetett troista provoká­ciók valódi céljaivá. A délszláv dolgozók ellenségei minden módon arra törekszenek, hogy a> délszláv dol­gozók tömegeit távoltartsák a „Nase Novinef‘_től. Aljas módon, különféle híreket terjesztenek: pl.: mindazokat, akik a „Nase Novine“-t, olvassák, titoisláknak fogják tekinteni. A délszláv dolgozók előtt világos hogy azok. akik a „Nase Novine*’_rőI ilyen híreket, terjesztenek. államunk, de elsősorban a délszláv dolgo­zók ellenségei. A Magyar Dolgozók Parija éberen őrködik, hogy a délszlá­vok 'alkotmányban biztosított jo­gai a gyakorlatban is megvaló­suljanak. Ezért nyújt segítséget a .,Na-se Novine“-nak is. A ,,Nase Novine’knak legyen olvasója minden délszláv dolgozó, minden délszláv párr vagy álla­mi funkcionárius. A „NaiSe No- vine“ nemcsak abban lesz segít­ségükre, hogy jobban megisme­rik a délszláv dolgozók előtt álló problémákat hanem abban is, hogy megismerkedjenek sa­lát anyanyelvűkén a korszerű politikai és tudományos kifejezé­sekkel és ezzel megkönnyitsék tömegmunkájukaí. Délszlávok és magyarok egyaránt nyújtsanak segítséget, a, „Nase Novine*’-ns,k abban, hogy minél több délszláv család le­gyen előfizetője a lapnak. A sajtóterjesztés megyénkben A pár'saijtó terjesztését a pos­ta. 1951. január 1-ével vette á" és kezdeti nehézségeket leszámít­va megyei viszony Latban szép eredményt ért el, amiért június­ban a Megyei Hírlap hozia el az első dijait az ország összes megyéi közül. A következő idők ben nagyszámú lemondás történt így az utolsók lettünk. Mi a le­mondások oka? A magasépítőknél volt olyan építkezés, ahol 200—300 munkás dolgozo’ir és nem járt több párt­ajtó. mint 30—40 darab, de az a pár darab is lemorzsolódott. A tanácsoknál nagyon sült el­nök, titkár egyszerűen ezzal az indokkal, hogy „külszolgálaton vagyunk’*, nem fizetlek «lő, va­gyis lemond ák. Nem is csoda, hogy ezek a tanácsok lemarad­tak a begyűjtésben is. Gépállomásaink azzal az indok kai hogy s dolgozók nem érnek "á elvárni, lemond’ák a lapokfi’. Ahol pedifi nem mondták le. mint Türjén és Pölö&kén, most is ott hevernek egy csomóban a lapok, ahogy e pos-áról megkap- -ák. A szentliszlói, csesztregi. lend, orosztonyi gépállomásokon minden dolgozónak jár a párt­sajtó. A gépállomásokon lévő hiá­nyosságok megszüntetéséhez a Megyei Központ sem ado"t se­gítséget. A lovászi üzemnél is történtek lemondások. Bázakeretlyén azon­ban ® pártszervezet segi-ségével lényeges emelkedés tör'-ént. A postások nagyon sok helyen elhanyagol’ák a hírlap terjesz­tést, mint; Felsőrajkon és Ságo­don. Palin kihívására egészséges verseny kezdett kiboniakozni. Az előfize'-ések számában újabb 500 példány emelkedés történt. Pár "ízerveze eink, tanácsaink, üzemeink minél nagyobb szám­ban vonják be a rendszeres saj- tóolvasá:ba a dolgozókat, hogy még jobban helytállhassafiak munkahelyeiken. TOPLAK FERENC.

Next

/
Oldalképek
Tartalom