Zala, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-13 / 264. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJE! EK.' Az EiXSz-kö/igyülés uapireudrc füzfe a szovjet kormány bckejavaslatait A Béke Világtanács határosain a japán hékessersődésröl AÄ MDP XilLiiMEOYei PÄRTBIZOTTSÄGÄNAK MAP0.1PJA wEBMSMB&mR&BammBmBGmammmsBgaumBmi wiw—■nmmwiir V/i. évfolyam 264. szám. &T3 50 fílBéf 1951. november 13. Kedd Szilárd állami fegyelmet! műveltségét­reh-ajbása, pártszervezeteink és Mi épül a megyében? Rövid idő múlva régi vágya geinek teljes lalb&vetésével jgye keze-t sikerre vinni az elgondo­lását. Mirosnyicsenkó sztaháno. vista lakatos az alacsony külső hőmérséklet, figyelembevételével megváltozatta a hengerkések konstrukcióját, s ezzel lehetővé vált, hogy télen jobban átdol­gozhassuk az agyagot. A kemen­cét elláttuk a nyerstégla szár ká­sára alkalmas berendezéssel. A nyerstéglát1 periodikus ciklusok­ban szárítjuk. Egy-egy ciklus időtartamai két óra. Szigorú ren­det állapítottunk meg a tégla égetésénél: is: miakti egy kamrá­ból kirakjuk a téglát, két másik kamra kihűl, ismét egy másiknál berakás folyik, kettő izzik, há­rom pedig füstben van. A múlt télen már körülbelül 500 ezer tégla4 égetlek a rosszo- sanszki téglagyárban 'a fenti módszerekkel. A 'éli formázást idén december 1-én kezdik és április 1-éig már másfél1 millió téglát gyártanak. A Moszkva környéki, a golonici, a verhnyekotye]szki, a beszkud- nyikovoi gyárakon kívül még mások is átveszik a rosszosansz- kiak népgazdasági szempontjá­ból nagy jelentőségű kezdeménye zését. A moszkvai téglagyárai, czámitásisá szerint, ha csupán egy hónappal hosszabbítanák meg a téglagyártási idényt, úgy egyedül Moszkvában 50 millió téglával adnának többet, mint eddig. Az összes téglagyárak és az egyéb épUőanyag-gyárak dolgozói mos": széleskörű szocialista munkaver- senyt indítottak, hogy fennaka­dás nélkül, folyamatosan ellát­hassák építőanyaggal a kommu­nizmus valamennyi éprkezesé4. ‘lőíi-utcai iskola tatarozására 11-000 forint költséget fordíta­nak. A községi kulturotdhonok. amelyek könyvtárakkal is fel vannak szerelve, széleskörű ta­nulási lehetőséget biztosítanak nemcsak a fiatalságnak, hanem a dolgozó parasztságnak is, akik elől a múlt rendszer urai elzár­ták a tanulást, a művelődést­Még ebben az évben elkészül a kultúrotthon Bucsuta, Bánok- szentgyörgy, Egeraracsa, Szent- pó'árur 1 és: Puszta magyarod, Nagykapornak, Zalaszentlászló, Sand, Komárváros. Kerkafalva, Csonkahegyhát. Dió6kál és Feí- sőbagod községekben- Ezenkí­vül még több községben folyik a. kulturot-thonok építése és he’vreá.Ilitása­Iskolák építésié- és tatarozása fejesődöit és fejeződik be még ebben az évben, hogy a jövő év­ben uj, kulturcélokat szolgáló épületek gazdagítsák városain­kat. falvainkat és segítsék elő dolgozóink kulturális fejlődését, Megyénk az országos begyűjté­si versenyben .a legutóbbi kiérté­kelésnél az utolsó helyre jutott, ígéretünket, melyet Rákosi elv- áársnak nettünk ,a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fis »tele­lt éré. csak 72 szá'zaüéi.cban iteíjesi- tetitük- Megvoltunk elégedve a verseny 12-:iik majd 14-ik helyé­vel r. 'megelégedettségünk az •utolsó helyre, juitatott benaün- ket. Mindenki 'Láthatja, hogy az el­bizakodottság hova juttatta a (megyét s ez az esemény kell, hogy megtanítson bennünket ar­ra, hogy kritikát gyakoroljunk munkánk felett., felfedjük mind­azokat a mulasztásokat és hibá­kat, mélyek előidézték gyenge eredményeinket. Zala megye még sohasem volt az utolsók közötti. Most is megvan minden alap­feltétele annak, hogy megjavít- Mik begyűjtési munkánkat. Jó (termésűik volt), csak meg Öcsit találnunk a módot arra. hogy (eredményesebbé tegyük a be. ig\ Qjtést­A falun döntő feltétele a be­gyűjtés sikerének, hogy ,,kifej - flörtjét és megerősödjék a fegye­lemnek az a légköry, amely a 'hanyagokai, a lustákat, a lógó­sokat magától megbéiyegzi,, amely nem elnéző és nem türelmes, nem passzív a munkafegyelem •megsértőivel és az országépités zavaróival szemben.“ Fel kell számolnunk minden lazaságot, érvényt kell szerez­nünk a dolgozó nép állama tör­vényeinek. Az állami fegyelem {betartása iminden vezetőre és •dolgozóra egyaránt kötelező. Tehát, nem lehetséges az, hogy « felsőbb .szervek utasításai vég­rehajtás közben elakadjanak. Meg keli vizsgálni az állami fegyelem betartását járási, köz­ségi tanácsaink, valamint a fel­vásárló szövetkezetek működé­sében is. Meg kell keresni an­nak okát, hogy november 4-én, a verseny kiértékelése napján mi­ért nein adia be 45 felvásárló Sieti jelentését? Ez a nagyfokú fegyelmezetlenség arra a laza­ságra mutat, mely a felvásárló szerveknél miridgyakrabban meg­mutatkozik. A fele lő s.sé g rev on á s nem maradhat cl .a mulasztókkal szemben, mert éppen ennek hiá­nyából emd az előbbi nagy mu­lasztás. Tanácsainknak pontosan végre kell halj|ani a kiadott utsi.fcáso- kát és rendel eteket, a rendelke­zésre álló eszközökkel érvényt kell szerezniük a begyűjtési |ör. vénynek. A törvény értelmében el kell járni mindazokkal szem­ben, akik nem tesznek eleget be- ■a dási kö.telezebt*(égüknek. A hanyagok, a lusták és ,a uó- gósok nemcsak a begyűjtési v;r. isenyben való ellőrejutiásunkat, 'halcin a közellátást is veszélyez­tetik. ök azok, akik igyekez­nek _ semmibe venni a nép ál- ilamánatt törvényeit, ők a falu hangoskodó,i és fö panaszkodó!, ük a rend és a fegyelem megza- Tarói. Feltűnő ismertető jeleik ellenére sok helyen még ma is végzik rendbontó üzelmeiket. Ladovics Károly becselielyi ter- niénvíelvásárló az állam gaboná­jából |iz mázsa gabonát adott ki Pongrác» Gyuládénak. volt hintésnek. Borza András o0 hol- ■das, Franesics István né 44 hol­dam léteméi knlákok szabotálták I.»:-u11l!•.i kötelezettségüket, hogy a köz.súg vállalását ne teljesíthesse. A makacs vrielkedőkkel szemben helyesen alkalmazták a törvény szigoráit. Ugyanakikor több ta­nács megfeledkezik az ilyenekkel szembeni kötelességéről. A le­benyei tanácsnál gyakran meg. mutatkozó jelenség az állami fe­gyelem hiánya. A felsőbb szer­vektől kapott utasításokat későn vagy egyáltalán nem hajtják vég­re. A tnagylengyeli tanács sem áll feladatai elvégzésének magas­latán. Eigyre több azonban azoknak a dolgozó parasztoknak szánra, akik becsületesen teljesítik kötelezett­ségeiket s példát! mutatnak az el­maradóknak. Bár példamutató beadásuk ellenére még nagyon ■sok község nem szabadult fel a kerményszál'llit ás korlátozása «lói. a becsületes dolgozó parasztok (mind szélesebb formában kibon­takozó megmozdulása,, .állásfog­lalása a hanyagok és lusták ekler mindljobban érvényre juttatja a (törvény szigorát, a becsületes dolgozók akaratát. Megyénkben i,s kezd kialakul!ni az ia megnyilat­kozás, .amely elítéli a hanyagokat és ,a begyűjtés szabotáló ip Ezen a téren azonban még erélyesebb, imég bátrabb kiállást kell tanú­sítania dolgozó parasztságunk- inak. Joggal vannak felháborodva Pat község becsületes dolgozó pa. rásztjai. mert'a hanyagok miatt kell szégycnkeZoiöik. Tömegesen kérték a tanácsot, hogy a mu­lasztókra és késlekedőkre sújt­son a .törvény erejével. Sipos Sándor páti 4 holdas dolgozó pa­raszt bátran elítélte Kránicz Ká­rolyt: — Ila én (tudtam teljesi;te- tná 4 holdammal a beadásban elő­írtakat. akkor néki, középparaszt jlétére jóval .túl kellett volna a •mi eredménye.iinlket szárnyalni. A nép állama egyformán biztosítja 'számunkra a kedvezményekét, de ez néki nem volt elég, mert ku­koricát és árpát rejtegetett. A rendele,tek megszegői ellen ki kell .alakitaniiok a becsületes dol­gozó parasztok széles összefogá­sát, mely alapja lesz a begyűj­tés |örvénye .teljesítésének. ösz- szefogásukkal tanítsák meg a fa. hí lustáit, bujkáló i,t .a törvény- tiszteletre. A mindjobban ki­bontakozó közvélemény az elma­radókat is a kötelezettség telje- sitésére szorítja. Dolgozó parasztságunkat nem­csak: a rend és fegyelem szere- 'lete, hanem az is vezesse a kés­lekedők elleni erélyes fellépésre, hogy a rendetlenek miatt nem 'tudják megszerezni azokat a ked­vezményeket. amelyek a '.begyűj­tésben elért jó eredmények jutal­maként járnak. Megyénk dolgo­zó parasztjai vegyenek példát Vasboldogas.szonv, Botfa, Pusz- ■taszcntlászló, Zalabesenyő, Ba- latonmagyaród, Ivilimán. Kernen, idólilár. Vöckönd és még számos községeikről, hol a dolgozó pa­rasztság h:lytállá.sa, az állami fegyelem betartása, a késlekedők elleni szigorú eljárások nyomán már a szabadpiac jogát megsrer- rezték. Pártszervezeteink legyenek a (törvények 'végrehajtásának szi­gorú ellenőrzői a faluban. A tör­vények végrehajtásához nyújtsa­nak segítsége,t s a .tanáccsal együtt a begyűjtési terv határ­idő előtti 'teljesítéséré vezessék a falu dolgozóit. Aki nem éri cgvet a dolgozó nép lörvényév.I, népünk akara- •tával, azzal' szemben mindenkor a törvény szigorával kelj eljár­A második világháború után óriási építkezésbe kezdtek a Szovjetunióban. Egyedül Moszk­vában 10 milliárd rubelnél na­gyobb összeget fordítottak lakó- házépi kezesekre a háborúuláni sztálini ö'óves terv éveiben. Évenként legalább 500 ezer négy­zetméternyi lakóteret adtak át rendelfte.ésének. Ebben az ■eszten­dőben még tovább nőttek Moszk­vában a lakóház építkezések mé­retei. Az építők vállalták, hogy 1951 végéig 710 ezer négyzetmé­ternyi lakóterét építenek be. Ahol 13 órával csökkentették a téglagyártás idejét Vállalásaik teljesítésében az építők hatékony segítséget kap­nak -z építőanyagokat gyártó vállalatok dolgozóitól. Az utóbbi években felszerelték a téglagyá­rakéit a legmodernebb gépi beren­dezéssel,. s- most már ennek se­gítségével (termelik ki, dolgozzák fel és formázzák a nyersanyagot. Az építős.nyaggyártás sztahano­vistái az elsőrendű szovjet gépek jó kihasználásával, a munkavei- seny egyre jobb formáinak alka,1- mazásával és a termelési folyam- mai állandó tökéiotí-sUésével ér­nek el kimagasló eredményekei. Kanunnyikov Sztálin díjas mű­vezető például az anyagnak gőz­zel történő előmelegítésével je­lentősen csökkentette a váiyog- szárPás időtartamát. A Sz'.álin dijas Pavel Duvanov a körke­mencében történő tégl a építés gyorsított módszerét dolgozna k>- , Ezzel a módszerrel ké;szerte há­romszorta több téglát lehet ki­égetni. min!'.' a régi módszerekkel. Igen széles körben elterjedt már az a téglagyártási módszer is_ melyet a téglagyárak fzahá- novistái a mérnökök és a tudo­mányos intézetek dolgozóinak se giiségével kísér le-ez len ki. A formaanyagba Őrölt szenet kevernek, amivel sikerül csökkenteni a tüzclőanyagfogyasztást és a ke­mencék hővesz,eségét, Ezidőszerint az a kérdés is fog­lalkoztatja zz épitőanyagipari dolgozókat, miképpen lehetne csökkenteni •-• gépállást és növel­ni a teljesítményt. Sok helyen a berendezések javításánál bevezet­ek már azt a módszert, hogy a javítandó gépek alkatrészeit egyidőben javítják, de külön-kü- lön. alkatrészek szerin.. Nagy szerepet játszik a termelékeny­ség növelésében a Sztálin díjas Kovaljov eljárása, amellyel a legkiválóbb sztahanovisták mun­kamódszerét tanulmányozzák és a gyakorlatban alkalma:aák. így terjedt el széles körben a nyi_ ko.;,szki téglagyár módszere is, amellyel 75 óráról 62 órára sike­rüli csökkenteni az utóbbi hóna­pokban a léglaszáritás idejét. Amíg régebben a kemencék térfo­gatának egy légköbmé.ercn éven­te csupán 1538 téglát! égettek, ni. Ez nemcsak a dolgozó pa­rasztságra, hanem az állami aparáiushan dolgozókra is vo- inatikozik. Meg kell szilárdíta­nunk állami fegyelmünket, ér­vényt keil szereznünk dolgozó addig ma már ez a szám 3030 ra emelkedőt t. Forradalom a tégla gyártásban A leg.cbb téglagyárban már az idén felszámolják a tégla gyár­tás idényjellegét és rátérnek a, folyamatos munkára — A tavalyi gyártási idény vé­gén születem meg nálunk az a gondolat, hogy szünet nélkül ter­meljünk téglát — mondotta Iván Kravcsonko. a roeszosansjiki tég­lagyár kemencsmestere. — Min­denek előtt az agyagbánya kér­désével foglalkoztunk. Áz egyes bányarészeket el őkészi.-etjük a téli agyagbányászatra. Eltávoli- to.tuk a növénytakarót, s a sza­baddá tett felszínre félméteres ré egben finom salakot szórtunk, mert ezztt kellőképpen szigetel­jük az agyag hőtartalmát. Ha húsz foknál is nagyobb hidegre van kilá ás, úgy nád-takarót terí­tünk a salak tetejére. A hőszige­telés u-án kiképeztük a több puttonyos exkavátorok számárai a munkateret, majd pályát építet­tünk a szállít ócsilléknek. Amikor megtelt egy-egy csille agyaggal, •elejére nád-takarót borítottunk, hogy megakadályozzuk az agyag átfagyását. Az agyag igy megfe­lelő álkpótban érkezik az ugyan­csak jól szigetelt, esetleg forró- vizzel fűtő t formázó műhelybe. A sínek, illetve a pálya fölött, amejy á formázó műhelytől a gyűrűs kemencéhez vezet, vagy a gyűrűs kemence körül halad, kü- ’önleges alagutat képeztünk ki. Az alagutak megakadályozzák a vályog átfagyását. Újabb ma nkazyőzelmek felé Az előkészüle oknál téglagyá­runk minden dolgozója képessé­tejjesül Zalaegerszeg dolgozói­nak- A régi mozi már nem elé­gítette ki a dolgozók rohamo­san fejlődő igényét. Az előadá­sok alkalmával! a mozi majd­nem minden esetben zsúfolásig megtelt és nem tudott helyet adni a mozilátoga-ókmak a 250 személy befogadására épült te­rem. A dolgozók ma már nem a szórakozás, hanem a tanulás céljából járnak a moziba- A nagyszerű, tanulságos szovjet filmek erre bőséges alkalmat nyújtanak. A közeljövőben a Petőfi-utcai kuFurháziat 150000 forintos költséggel mozivá alakítják át- A terv szerint ez a mozi olyan lesz, hogy a dolgozók igényeit minden tekintetben kielégíti- Amíg a régi csak 280 személy részére tudott helyet adui, az uj mozit előadásonként 400 sze­mély látogathatja­Uj modern berendezést kap a zalaegerszegi kultúrotthon- A beruházás 35.000 forint. A Pe­népüntt tör vényei'.vek, hogy me­gyéink begyűjtési eredményét megjavíthassuk. Dolgozó parasztságunk állás- foglalása a hanyagok és lusták ellen, ,a törvényeik szigorú vég­ranácsaink szorosabb összefogása hizíositsa megyénk minden köz­ségében az úi&ami legyeimet é* a begyűjtési terv maradéktalan 'teljesítését! Felszámolják a téglagyártás idényjellegét a Szovjetunióban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom