Zala, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-11 / 263. szám
ü Béke Világtanács határozata a Eeszeretés kérdéséről Becs (TASzSz). A Béke Világ- tanács Bécsben befejeződött ülésszaka határozatot hozott a leszerelés kérdéséről- A határosat szövege a következő: „ A fegyverkezési verseny gazdasági zűrzavart okoz, nyomorba taszítja a népeket és csak háborúhoz vezethet- Nem igaz az, hogy a felduzzasztott fegyverzet a tárgyalások hatékor y eszköze lehet- A fegyverkezési verseny, amely a másik fél fegyverzete ismeretének hiányában folyik, bizalmatlanság it kelt. A biztonság egyetlen útja: az ellenőrzés melletti bessüle es leszerelés- Ezért szólítjuk fel az üt nagyhatalmat — az amerikai Egyesült Államokat, a Szovjetuniót, a Kínai Népköztársaságot, Nagy-Britanniát és Franciaországot —, amelyeknek a lep nagyobb fegyverzete van és «melyekre az Egyesült Nemzetek Szervezetének San Franciscóban elfogadott alapokmánya az gyetemes béke védelmének kö- iőlezettséöét reáruházta, kössön leszerelési egyezményt- Ezzel megmutatnák békeakaratukat. A TÖMEG GYILKOLÓ FEGYVEREK ELTILTÁSA Az öt nagyhatalomnak az egyezményben meg kell állapod, nj az atomfegyver, az atomenergiával kapcsolatos bármely más fegyver, valamint minden egyéb ♦ömeggyilkoló fegyver eltiltását illetően. Ezt a tilalmat szigorú ellenőrzéssel kell biztosítani- Az ellenőrzésnek ki kell terjednie nem csupán a bejelentett fegyverzetre és létesítményekre, hanem minden egyéb fegyverzetre és létesítményre is. A FEGYVERZET PROGRESSZÍV ÉS EGYIDEJŰ CSÖKKENTÉSE Az öt nagyhatalomnak eavez ményben megállapodást kell kötni valamennyi fegyverzetfajta fokozatos és ellenőrzött csökkentéséről- A fegyverkezés olyan mértékű csökkentését kívánjuk, hogy 1952 végéig valamennyi fegyverzet 33—50 százalékkal csökkenjék. A csökkentésnél olyan módszereket kell alkalmazni, amelyek a leszerelés minden szakaszában meoó,,;,5,f valamennyi fél biztonságát. Javasoljuk, hogy a különféle fegyverzetfajták, fegyveres erők és fegyvergyártás csökkenésének részarányát és határidejét az illető országnak a *—-verzete, a fegyveres erői és a fegyver- evártáis meglévő színvonala, valamint a lakosok száma a határvonal hossza és közlekedési rendszere alapján szabják meg. A FEGYVERZET ÖSSZEÍRÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE Ha olyan nemzetközi egyezményt kötnek, amely kötelezően előírja az atomfegyver eltiltását, a 33—50 százalékos fegyverzetcsökkentést, akkor a megállapodás megkötésének elengedhetetlen következményeképpen egyetemesen össze kell írni minden fegyverzetfajtát és fegyveres erőt. Nemzetközi felügyeletet és ellenőrzést kell létesíteni a megállapodásban előirt intézkedések teljesítése érdekében- Ennek a nemzetközi ellenőrzésnek nemcsak az egyezményt aláíró orszáaok által előterjesztett tájékoztatásra kell kiterjednie, hanem arra is. hGav a bevallótokon kívüli fegyverzetet, fepy veres erőket és fegyvergyártási eszközöket is ellenőrizze. Fölhívásunkat az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, az öt nagyhatalomhoz és valamennyi néphez intézzük- Ez a felhívás megfelel a béke hívei Varsóban Í95Ó rovember 16-tól 22-ig tartott II- Világkongresszusán hozott határozat szellemének. A fegyverzet fokozatos és envidöben ♦Srténő csökkentése, lépés a tel jcs leszerelés felé, amely — ha nem is tetszik a fegyvergyárosoknak —, eloszlatja az aoresz- sziótól való félelmet, szilárdítja valamennyi nén biztonságát és megszabadítja őket a reájuk nehezedő tehertől-“ Határozat a német kérdésről Bécs (TASzSz) A Béke Vi- 0 ágtanács bécsi ülésszaka határozatét hozott a német kérdésről, arndy a többi között a következőket tartalmazza: „A washingtoni és ottawai egyezmény, amely a német nép megkérdezése nélkül szentesítette Nyugat-Németország remilitarizálását, kész helyzet és nagy veszedelem elé állította a népeket. Az a tény, hogy Nyugat-Né* metországban újjáélesztik a nácizmust és hogy a volt hitlerista tábornokokat az uj német hadsereg élére állítják, komoly veszedelmet jelent az egész világ, különösen pedig a német nép és a szomszédai szántára. Felhívjuk a népeket: legyenek éberek és tegyenek lépése- ket annak érdekében, hogy létrejöjjön a négy hatalom találkozója abból a célból, hogy szerződést kössenek a demilita- rizált, egységes és békeszerető Németországgal. Ez a szerződés biztosítaná a békét Európában. A határozat a továbbiakban üdvözli a német dolgozók remii itarizálás elleni harcát, majd igy folytatja: A Béke Világtanács szorgalmazni és támogatni fogja az alábbi javaslatokat: Találkozók és megbeszélések rendezését Németország és a szomszédos országok közéleti személyiségei között, a gazdasági élet és a kultúra ismert tényezőinek kölcsönös látogatásait, Németország képviselőinek részvételét a béke ügyét szolgáló tömegakciókban. Annak a komoly veszedelemnek tudatában, amelyet a Nyugat-Németország felfegyverzése jelent, valamennyi nép számára a Béke Világtanács felhívja az érdekelt országok békebizottságait, szorosan kössék össze a német kérdés békés rendezéséért vívott harcol a béke érdekében végzett minden egyéb cselekedetükkel. Határozat a Koreai kérdésről, és a Közén- és lávol- Kelelröl, valamin! Déüeiei-flzsiáról és Vietnamra! Becs (TASzSz) A Béke Világtanács ülésszakának határozata a koreai kérdéssel kapcsolatosan leszögezi, hogy koreai fegyverszüneti tárgyalások elhúzódásáért azok felelősek, .akik a koreai konfliktust ki akarják szélesíteni. A Béke Világtanács felhívja a harcoló feleket, hogy igazságos alapon rendezzek a koreai (konihlübust. • A Béke Világtanács ülésszakain ak Közép- és Távol-Keletre vonatkozó határozatai kimondják, ho.gy ezen térségekben egyre riő. & háborús veszély. Rámutatnák arra is. hogy a katonai és politikai nyomással. egy időben nő . a Vasárnap, 1951. nov-11. ■népek ellen állása az imperialistáik háborús terveivel szemben. Megállapítja a határozat, hogy az egyiptomi nép bátor magatartása erősíti a népek saját erejükbe vetett hitét és erősiti a béketábort. A Béke Világtanács siikraszáll amellett, hogy vonjanak, ki minden külföldi csapatot Egyiptomból. A Béke Világtanács-követeli; a haladéktalan fegyverszünet megkötését Vietnamban és követeli, hogy vonják ki a külföldi csapatokat. "A Béke-Világ-tanács hat-ároza- ’ai ugyanilyen mego’dást ajánlatiak a Burmában, l’ülöp-szi- geteken, Malájföldön jelenleg fennálló viszály kiküszöbölésére. I II Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeiete a dolgozók nyugdijáról Az Elnöki Tanács a Magyar Dolgozók Párija és a SzOT kezdeményezésére, a minisztertanács javaslatára törvényerejű rendeletét hozott a dolgozók nyugdijáról. Ez a rendelet lényegesen emelt összegű nyugdijat ad a bérből és fizetésből élő dolgozónak, ha öregség, betegség, vagy baleset következtében tartósan munkaképtelenné válik. A dolgozó halála esetén hátramaradó keresőképtelen hozzátartozóik ellátása is jelentősen megjavul. A feudális kapitalista uralom csak a közalkalmazottaknak és részben a vállalati tisztviselőknek adott nyugdijat és ezzel is igyekezett megbontani a dolgozók táborát, szembeállítani azoknak egy részét a munkások és alkalmazottak nagy tömegével. Csak 1929-ben vezették be a munkások öregségi biztosítását. A dijak felét levonták a munkások béréből, az összegyűlt hatalmas összegeket elherdálták, az öreg és rokkant munkásoknak pedig néhány pengős járadékot fizettek. A Magyar Népköztársaság uj nyugdijrendszeue megszünteti azít az igazságtalan hátrányt, amely a kapitalista társadalomban a munkásosztály kárára fennállott. Minden dolgozónak egyenlő szabály és mérték szerint jár az ellátás. A nyugdíj a munkabérrel arányos öszi- szegü. A sztahánovisták, jó munkások, a kiemelkedő teljesítményt elérő dolgozók tehát ezentúl jó munkájuk jutalmát nemcsak a nagyobb munkabérben kapják meg, hanem megrokkanásuk, megöregedésük esetén nagyobb nyugdij formájában is, A rokkantsági nyugdíjnak a szovjet társadalombiztosításból átvett uj rendszere különbséget tesz a megrokkanás enyhébb és súlyosabb formái között. Az a dolgozó, akinek egészsége megromlott és ezért tanult vagy gyakorlott szakmájában munkaképtelenné vált, évi keresete 30 százalékának megfelelő nyugdíjban részesül, amelyhez még & felszabadulás óta munkában töltött minden év után ennek a nyugdijösz- 6zegnek két százaléka kiegészítésként járul. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos keresetű szakmunkás körülbelül háromszor akkora rokkantsági nyugdíjra jogosult, mint az eddig érvényes szabályok szerint. Még nagyobb mértékű, 45 százalékos nyugdij jár annak, aki semmiféle munkát nem képes végezni, aki pedig állapota következtében gondozásra (ápolásra) szorul, az 54 százalékos ellátásra jogosult. Különösen megbecsüli a szocializmust építő társadalmunk a munka rokkantjait, a baleseti rokkantakat. Ezeknek nyugdija a megrokkanás súlyossága szerint 42, 60, vagy 75 százalék, A munkaképtelen öregek, nyugdíja a munkabér 30 százaléka. Valamennyi nyugdíjhoz jár a kiegészítés. Az özvegyek és árvák ellátása megfelelően igazodik a nyugdíjhoz. és lényegesen nagyobb összegű, mint eddig volt. Nemcsak, a munkaképtelen özvegy kap ellátást, hanem az is, aki legalább két gyermeket nevel, vagy aki 55 éves elmúlt. Nyugdíj illeti meg ezentúl a munkaképtelen szülőt is. Különösen nagyjelentőségű jogkiterjesztés az, hogy égy évig minden özvegy az előbbi feltételek nélkül kap nyugdíjat, holott eddig az özvegyeknek a közszolgálatban 45 éves koron alul, a társadalombiztosításban 55 éves koron alul nem járt nyugdij. A bányászok, kohászok, öntők, továbbá a vasúinál, a postánál és az egészségre ártalmas munkahelyeken különösen nehéz munkát végző dolgozók már 55 éves korukban jogosultak nyugdíjra. Az öregségi korhatár eddig a nőkre vonatkozóan azonos volt a férfiak korhatárával. Most a nők öregségi korhatára öt évvel kevesebb a férfiakénál- A mi országunkban a nők fokozott védelme nem puszta szó, hanem minden tekintetbén érvényesülő tény. A . közalkalmazottakra nézve igen előnyös az a rendelkezés, hogy a nyugdij összege ezentúl a tényleges illetményhez igazodik és nem a sokkal kisebb, úgynevezett törzsfizetéshez. Rendeződik a kinevezettek és az 1950 március után szolgálatba lépett közalkalmazottak nyugdíjügyé és megszűnnek a munkahely változtatásával kapcsolatos hátrányok. Az ui nyugdíjtörvény azokra a dolgozókra vonatkozik, akiknek nyugdíjigénye 1952. január elseje után nyílik meg. A nyugdij kiszámításánál természetesen a korábbi munkaviszonyt is figyelembe kell venni. Az Elnöki Tanács rendeiete biztosítja az 1951 végéig megállapított nyugdíjak vál'ozatlan további folyósítását és egyben jelentősen felemeli a társadalombiztosítási járadékot. A társadalombiztosítási járadékok eddig lényegesen kisebbek voltak az átlagos nyugdíjnál. A kormány ezt az igazságtalan különbséget nem a nyugdijak csökkentésével, hanem a járadékok felemelésével küszöböli ki. Az Elnöki Tanács rendelkezése alapjár a kormány gondoskodik a munkásosztályhoz tartozó járadékosok jobb ellátásáról. Az öregségi, rokkantsági, baleseti járadékosok és bányanyugbéresek januártól kezdve emelésben részesülnék. Például a 115 forintos öregségi járadék 160 forintra, a szakmu- kás 130 forintos járadéka 150 forintra emelkedik és így tovább. Az eddigi százféle bürokratikus szabály helyébe egységes, uj rendelkezések lépnek. A nyugdijak megállapitása is egységesen és egyszerűen történik. A megállapítás feladatát a valamennyi dolgozót átfogó tömegszervezet, a Szakszervezetek Országos Tanácsa intézi az egy év óta fennálló és igen jó bevált mozgalmi szervek, a társadalombiztosítási bizottságok utján. A fellebbezéseket a megyei tanácsok és a budapes'i tanács bírálják el. Ez a rendszer biztosíték arra. hogy minden dolgozó gyorsan hozzájut jogos igényének kielégítéséhez. Az Elnöki Tanács és a kormány nyugdijrendeleteí a Magyar Közlöny mai számában jelennek meg és január elsején lépnek hatályba. Ötéves tervünk eddig elért eredményei tették lehetővé dolgozó népünk egyik fontos ügyének, a nyugdíjellátásnak rendezését és nagymérvű megjavítását. Miközben a nyugat- európai kapitalista államokban napról-napra nyirbálják és csökkentik a dolgozók áldozatos harccal megszerzett társadalombiztosítási jogait, azalatt a szocializmust építő országokban a Szovjetunió élenjáró társadalombiztosításának néldamutatása nyomán ecyre fejlődik, egyre szélesebb körűvé válik a dolgozókról való gondoskodás- Az üj nyugdíjtörvény is bizonyítéka annak, hogy államunk az anyagi lehetőségek növekedésével fokozottan gondoskodik a dolgozó tömegek életszínvonalának emelésérőlA minisztertanács rendeiete a panaszkönyvek rendszeresitéséröl A minisztertanács nagyjelentőségű rendeletet hozott a panaszkönyvek rendszeresítéséről. A rendelet lehetővé teszi, hogy a dolgozók bírálata a hibák feltárásában, kiküszöbölésében és a munka megjavításában fokozottabban érvényesüljön az államigazgatás és a közületi gazdálkodás szerveivel szemben. Panaszkönyvet kell rendszeresíteni az államhatalom, vagy az államigazgatás minden olyan szervé, intézete, intézménye és közfeladatot ellátó minden olyan szerv, állami vállalat és szövetkezet hivatali helyiségében (irodájában), telepén, raktár-, üzlet-, vagy irodahelyiségében, amely a közönséggel — ügykörének természe énéi fogva — közvetlen kapcsolatot tart. A panaszkönyvet a közönség számára könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni és gondoskodni kell arról, hogy mellette megfelelő írószer is legyen. A nanaszkönyvbe észrevételét, kifogását ,vagy panaszát bárki bejegyezhetiA panaszkönyvbe irt bejegyzéseket az intézet, intézmény, vállalat, stb. vezetője, vagy az általa ezzel a feladattal megbízott személy naponta köteles megtekinteni és azok alapján a szükséges intézkedéseket, megtenni. A bejegyzések elintézését a panaszkönyv lapjainak a bejegyzések melletti részén (margón) rövid, világos szövegezéssel fel kell tüntetni. Az eset elintézéséről — ha az eset körülményei szerint szükséges — a panaszost értesíteni kellA panaszkönyvet., az abban foglalt bejegyzéseket, a bejegyzések elintézését a felügyeletet gyakorló hatóság rendszeresen felülvizsgálja. A panaszkönyvet az utolsó bejegyzés keltétől srámitott három éven át meg kell őrizni. A panaszkönyvre vona kozó rendelkezések megtartásáért az intézet, intézmény. vállalat, stb. vezetője fegyelmileg felelős. Nem vonatkozik a rendele: a minisztériumoknál és az országos főhatóságoknál rendszeresített, panaszkönyvekre. A minisztertanácsnak a panaszkönyvekről szóló rendeiete 1952 január 1-én lép hatályba. Határozat a béliccg’y ez mányi követelő aláírásgyűjtéssel kapcsolatban Becs .(TA-SzSz)- A Béke Világ- lanáos ülésszaka határozatot hozott az Őt nagyhatalom közti békeegyezmény megkötését követelő aláírásgyűjtéssel kapcsolatban- A határozat mbbek között megiáharntjá: .,A Béke Világtanács óriási jelentőséget tulajdonit az öthatalmi békeegyezmény megkötését követelő aláírásgyűjtési hadjáratnak, amely ma már valamennyi országban kibontakozott. Az az 562 millió aláírás, amelyet 64 országban összegyüj lőttek, azt bizonyítja, hogy ez a felhívás valamennyi nép kíván sáaát és hatalmas békeakaratát fejezi kiA Béke Világtanács arra hívja fel valamennyi ország békebi- zottságalt. folytassák és szélesítsék ki az aláírásgyűjtési hadjáratot- A Béke Viíágtanács ar ra hív fel minden olyan csoportot, szervezetet és személyt, akinek érdeke a béke megőrzése, hogy együttesen küzdjenek a békeegyezmény megkötéséért.“ — HEGEDŰS ANDRÁS elvtársat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa földművelésügyi minisz- ‘őrhelyeitessé nevezte ki. miután Erdei Mihály elvtársat felmentette minisztcrhelyettcsi tisztsége alól. ESŐRE HAJLÓ IDŐ Várható időjárás: Feíhőá vo- > ások, néhány helyen eső. Időnként élénk déli délnyugati ízól. Az enyhe idő tovább fark Várható hőmérsékleti értékek :iz ország 'erűimére — vasárnap reggel 10—13. délben 16—19 fok- közölt.
