Zala, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-10 / 262. szám

Miért nem kezdődött meg Nórán a pártoktatás? Megyeszente megindultak a fa­lusi alap. és középfokú politikai iskolák, Pártszervezel: ink a Po- 'litiSkai Bizottság határozata szel­lemében már hónapokkal ezelőtt megkezdték a legjobb párttagok és a legjobb párionkivüli becsü­letes dolgozók kiválogatását, akiket bevonnak az oktatásba. Nova községben a Vörös Zászló H érni elősző vetkezeti csoportban megkezdődött az alapfokú poli­tikai iskola, 14 hallgatóval. Azonban a községi pártszervezet alapfokú politikai iskolája és kö­zépfokú politikai iskolája nem indult be. Az alapfokom 20, a kö­zépfokon 14 hallgató fog tanulni :a községben. Miért nem kezdődött meg az oktatás I\ovan ? Belső István elvtárs párttitkár szerint az az oka, hogy a járási pártbizottság nem biztosított előadót íí politikai iskolára. Ez ngy is van. Előadó mines, mert sem a pártszervezet, sem a járá­si pártbizottság nem fordított kellő gondot arra,, hogy előadók biatosiitva legyenek. De nemcsak ez a hiba! litikai iskola? Nem gondolják-e azt., hogy a pártszervezet vezető­sége nem tartja fontosnak, hogy •a dolgozók fejlődjenek, tamilja­inak? Ezen utál nem fognak ők is elmaradozni ,a politikai isko. Iáról? Iía a pártszervezet hamaro­san intézkedik hogy az oktatás meginduljon, még időben kijavít­hatja a hibát. A járási pártbi­zottságnak is több gondot kell fordítania ia pártszervezet oktatására. A pártszervezet jelentette, hogy nincs előadó, de még a mai na­pig sem intézkedtek, hogy ^az ok­itatás megindulhasson. Kedden kint tartózkodltak a községben, a 'tagdíj elszámolást elkérték a pártszervezettől, m egké r d e zfcé k „mi újság“ cs siettek egy másik községbe. így nem tudnak segítséget ad­ni a pártszervezet munkájához. Az átfutó ellenőrzés meglátszik abban, hogy nem indult meg az oktatás a novai pár szervezetnél. Nem ellenőrizték, hogy a párt- szervezet megrendelt'-:-e a tanu­láshoz szükséges brosúrákat. A termelőszövetkezeti csoport po­litikai iskolájának a hallgatói is a tavalyi anyagból tanulmányoz­zák pártunk szervezeti szabályza­tát. A párttitkár elvtárs is csak ezután nézi meg. hogy mennyi brosúra kell a politikai iskolák számára. A járási pártbizottság fordít­son több gondot a novai párt- szervezet oktatására, hogy azok 'a többi pántszervezet példáját ■'követve minél előbb megkezdhes­sék'-.a párttagok és a legjobb pár- dodkivüli dolgozók részvételével az alap. és a középfokú politikai oktatást. K. L. Hasznosítsuk a szovjet tapasztalatokat: fiz őszi Mélyszántás és az őszi vetés ellenőrzése A községben nem úgy készítet­ték elő az oktatást, mint ahogy azt minden egyes pártszervezet .meg telit e. Nem foglalkoztak a politikai iskolákra javasolt cjv- társiakkial és a párionkivüli dol­gozókkal. A párttitkár elvtárs azt várja, hogy az MNDSz ügy. vezeítőj'e áthozza számára ezt a ■névsort, melyben az oktatásra javasoltak nevei vannak. Nincsen ■tisztában azzal, hányái fognak résztvenni a politikai iskolákon, csak nagyjából tudjaf hogy kik lesznek azok. — A hallgatók között — mond­ja Belső elvtár,s — van több pártonkivüli becsületes dolgozó paraszt, mint Andort Jenő 8 hol­das, aki a beadási kötelezettsé­gét mindenben példamutatóan teljesít ette. Mint népnevelő is }jó munkát végez. Magam szemé­lyesen beszélgettem Vele az okta­tásról. — Andort Jenő szívesen vesz részt az oktatásban, mert tanulni akar. Ugyan így vélekedik Novák Ferenc, egy 18 holdas kö. zépparaszít fia is! De vájjon most mit szólnak nkhoz, hogy nem indult be a po­Zalacsácyi termelőszövetkeze­ti csoport pártszervezetének ve­zetőségi választó taggyűlésén a titkári beszámoló összefoglalta az elmúlt év eredményeit és hiányosságait. A tagságot is bi- rálta a titkári beszámo­ló, mert nem mutattak ió példát a pártonkivüli dolgozók­nak- önbirálatában elmondta a titkár elvtárs, houv saiát maga sem járt elől ió példával a párt- szervezet és a pártonkivüliek előtt- A beszámoló hibája voll, hogy n«m foglalkozott a begyüj­Petriventei termelőszövetke­zeti csoport vezetoségválasztó taggyűlésén a párttitkár elvtárs beszámolójában saját sezméiyi kérdéseit vetette lel. A tagság élesen bírálta ezért a régi veze­tőséget és a párttitkárt, mert az elmúlt időben nem törődtek a pártszervezettel, a párttagok A Szovje unió kolhozaiban az őszi bétaksrilással egyidejűleg folyik az őszi mélyszántás és az ősziek vetése Már szeptem­ber közepéig néhánymilüó hek- :árnál nagyobb területen vetették el az őszieket, mint a múlt esz­tendőben. Sok kolhoz, miután eljesitette az őszi vetés tervét, terven félül folytatja a vetést. Gyors ütemben halad mindenütt az őszi mélyszántás is, mer- a cél az. hogy jóval nagyobb terü­leten végezzék el ezt'a munkát, mint tavaly. A kolhozok ugyanis mellőzik már ot tavaszi szán­tást, s mindjobban á térnek ar­ra, hogy a tavasziakat ősszel mélyszántote talajba vessék. A „Lenin“-kolhoz teivaly ele­gendő tmkteri és fogatosvetőgé- pet kapott a voznyeszenszki gépi­éi traktűrállomás1-ól ahhoz, hogy a vetési; a legmegfelelőbb agrotechnikai időpontban 8—10 nap alatt elvégezze. Belo- kenyenk kolhozelnök és Kolesz- nyicsienk agronómus azonban tés, oktatás és a pártépRés kér­désével. Alaposan megbírálták ezért a vezetőséget, de ugyan­akkor önbirálatot gyakorolt minden hozzászóló elvtárs, hogy ők maguk sem segítettek a ve­zetőségnek, ahelyett, hogy bí­rálták volna őket. maguk kö­zött mérgelődtek. Határozatot hoztak, hogy ezután a tagság élni fog a bírálat, önbirálai fegyverével, hogy a termelőcso- porl eredményeit megszilárdít­sák­★ ★ nevelésével, nem tartottak ve­zetőségi gyűlést és taggyűlést sem. A jelölőbizottság javasol­ta a volt párttitkárt újra veze­tőségi tagnak, de a párttagság n«m fogadta el. jelölését és mást választott meg vezetőségi tag­nak­tAr irt időpon-nál korábban elvé­gezni. Éppen ezért úgy határoz­ok, hogy a vetési 7—8 nappal korább?n kezdik meg. így a nem ugar után következő őszi búzát olyan talajba ve-ették, amely friss szántás lévén nem volt még kellőképpen leüleped­ve. Ez a buzavetés a hesszeni le­gyek rajzásával égyidöben kez­dete zsendülni. Emiatt a nem ugar után vetett őszi búza» sok parcellán 7—8 mázsával kisebb termést adott, mint az ugar után ve.ott búza. A tapasztalat szt mutatja, hogy a nem ugar után veteti őszi búza termése ál alá- b?,n 4—5 mázsával kevesebb, mint az ugarba vetett búzáé. Az őszi vetés megkezdése élőt? szóvátették azt a hibát is, hogy a múl: őszön sok kolhozban nem ellenőrizték kellőképpen a talajművelő traktorok munká­ját. A Szántás minőségét ! és mélységét atszerim bírálták el, hogy miként szántott az utolsó — az ötödik eke. Megállapítot­ták, hogy kellő mélységben csak az ö ödik eke szánt, s ennek kö­vetkeztében hullámos^ lett a szán.ás, a termés sem lehetett egyenletes. Hogy ezek a hibák ne ismét­lődhessenek meg. a kerületi me­zőgazdasági osztály elrendelte, hogy nemcsak az ötödik, hanem minden egyes traktorekét ellen­őrizni kell, kellő mélységű ba­rázdát huz-e. Miéiért a szántó­földi brigádok vezetői átadják megmunkálásra a táblákat a Iraktorosbrigádoknek. kötelesek fcga: osekével kellő mélységű ellenőrző barázdát huzni a tábla mindkét végén. Az ellenőrző barázdákhoz érve, a trakterosekéket mindenkor ki kell emelni a földből, hogy ezzel bármikor ellenőrizhető legyen a traktorosok munkája. Minden kolhoz számára az ed­digi tudomány és tapasztalatok alapján kiszórni ettek. mikor kezdheti meg az őszi vetési, s hány nsp ala-t kell ezt a mun­kát a rendelkezésre álló trakto­ros és fogatosvetegépek segítsé­gével befejezni A vetési naptár összeállításánál természe esen figyelembevették minden kolhoz sajátos teltételeit s a vetési határidőt a kolhoz közgyűlésén döntötték el. A ve- •érire kiszabott határidőt beve­zettek a gép- és trakterállomá- ■sekkal kötőn megállapodásokba is. A munkatervek már nemcsak a munkák határidejét és meny- nyiségé: tüntetek fel. hanem az iUe'ö t rak tor vezetők nevét jp, akik a 'szántást vagy ve ést, végzik. Ez kétségtelenül erő­sen fokozza a. traktorosbrigádok tagjainak felelősségérzetet. s újabb eszköz, jelent, az ősziek terméshozamának növeléséért in­dite't harcban. Pördeföldén a titkári beszámolóból hiányzott az önbirálai. pcr dig lett volna a titkár elotársnak mit elmondania! Rendszertelenek voltak a vezetőségi ülések és a párttagsággal való kapcsolata is gyenge volt. A fiatal vezetőség most készül a pártszervezet, éleiének felújítására, amihez (nagyon helycseri!) segítséget, nyújtanak az új vezetőségbe beválasztott régi vezetőség tagjai közül azok, akik eddig is jó mun­kát végeztek. úgy vélte, jobb ai vetést az elő­A VEZETŐSÉGVÁLASZTÁS hírei Iklódbörő^öcei pártszervezet vezetőségválasztó taggyűlésén csak a tagság hozzászólásai vet ették fel azf, hogy rendszertele­nül tartott a pártszervezet gyüjé sl, ugyanakkor a hozzászólók megbírálták a, járási pártbizottságot is, mert munkatársai több esetben tartózkodtak a községbe n, mégsem adtak segi’séget a pártszervezetnek és igy nem tud ták elvégezni a reájukbizott fel­adatokat. Hogy állunk a begyűjtéssel? A kukorica- és napraforgóbe- gyüjíés eredményei jelenősen növekedtek az elmúlt napokban, csupán a burgooyabegyüjtés eredményei nem kielégítők. A verseny állásában nem történt változás, a járások egyformán növelik teljesitménveiket. Csök­kent a gabonabegyüjités eredmé­nye. Egy járásunk sem éri el a napi 50 mázsás teljesítményt. A november 7-i versenyszellem len­dületét tartsák ébren népneve­lőink minden községben, s foly­tassák a harcot a begyűjtési terv maradóikfaóan teljesitéséért. A uagy kanizsai járásban kukoricából elérték a 80 százalé­kot, burgonyából 56. napraforgó­ból 59 százalékot teljesítettek. A napra forgóbegyüjtésk fokoznánk kell, mert abból elmaradtak a 1 éreti és lebenyei járások mögött. Gabonabegyüjiési eredményük 31 mázsa. A letenyei járásban kukoricából. 69, burgonyáiból 49, napraforgóból 86 százaléknál tar­tanak. Gabonabe.gyüjtési eredmé­nyük mindössze 8 mázsa. A má­sodik hely veszélyben van! Ha á következő napokon nem növelik a burgonya és kukorica beadását, elmaradnak a versenyben. A lenti járás újra nyomába1 szegődött a léte­in vei eknek Kukoricából 74, bur­gonyából 41 (ezt növelni kell!) napraforgóból 72 százalékot ériek el. Gabonából ezen a napon a legjobb eredményit érték el. '0 mázsát szállitottek a bcgyü.jlöhe. lyekre­A zalaegerszegi járás veszített lendületéből. A 'negye­dik helyen áll a versenyben, ku­koricából 75, burgonyából 41, napraforgóból 42 százalékos ered­ményével. Gabonából 40 mázsás napi eredményük van. Induljanak u\jra harcba az elsőségért! A zal“aszerifcgrótiak igyekeznek — könnyen megelőzhetik a zalaeger­szegi. járást! A zalaszentgrótí járás kukoricából 68. burgonyából 55, ■napraforgóból 30 százalékot ért el. A kukoricabegyüjtés emelésé­vel előbbre juthat a versenyben. Gabonoibegyüjitégi eredményük 21 mázsa. A megyei eredmény a követke­ző: kukorica 75, burgonya 48, napraforgó 53 százalék. Folyik a silózás! Megyénk dolgozó parasztsága egyre nagyobb számban csatlako­zik a f öl dmüvcosszö vetkezetek szer­vezte silózáshoz. A községi taná­csok, a földművesszövetkezetek sí- lófelelösedvel együttműködve vég­zik a szerződéskötés munkáit, Gutorföldén a szövetkezet a sílótervet teljesítetté. Rédics és Zalaszenígyörgy községek a répa­szeletet időbén igényelték, igy az ütemterv szerint kezdték meg a sílózást. Jó munkát végzett Kehida köz­ség tanácsa a földművésszövetkezet sílófelelősével együtt. A felvilágo­sító munkába bevonták az állami gazdaság helyi üzemegységének ag- ronómusát, aki gyakorlati tapasz­talataival is kiegészítette a sílózás agitációját. Ennek eredményé, hogy a község sílótervének telje­sítéséhez 1500 mázsa kukorícaszá- rat bérsí ló zásra kötött le. Pókaszepetk községben is jó ütemben folyik a munka, a község már készen áll a sílózásra. Sorolni lehetne még sok községét, ahol a sílótervet teljesítették vagy telje­síteni fogják. Vannak azonban olyan községek is, ahol a tanács és a földműves- szövetkezet sílófelelöse külön-külön próbálkoznak a sílótervet teljesí­teni s egymásra hárítják a felada­tokat. Felvilágosító munka nélkül eredmény sincsen, csupán arra hi­vatkoznak, hogy a dolgozó pa­rasztság elzárkózik a sílózás telje­sítésétől. Példa erre Vaspör köz­ség, ahol a községi tanács elnöke arra hivatkozik, hogy az új szecs- kavágógépét ki akarja használni, ezért nem köt szerződést. Dolgozó parasztságunk belátja azt. hogy fejlődő állattenyészté­sünk minőségi megjavításának alap­ja a sílózás, így példát vesznek a legjobb községekről, igyekszenek utolérni, sőt megelőzni azokat. Mivel a cukorgyárak a zsúfolt szállítási ütemezést nem tudják pontosan teljesíteni, ezért célszerű, hogy a kukoricaszár értékét mind­inkább megmentsük, ha a rendel­kezésre álló sílózandó anyagot már ■most besilózzuk s ha a friss répaszelet megérkezik és a siló már kész, akkor azt leprizmázzuk, vagy földárokban légmentesen lezárjuk. Ilyen eset­ben a síló kiadásakor keverve jut­tatjuk az érdekelt gazdák részére. A friss répaszelet nélküli sílózás- nál vigyázni kell a n€dvésség pót­lására, ezért a sílózott szárat egyenletesen locsoljuk meg vízzel. GARAY ANDOR megyei silófelelős. A ter> építkezései megyénkben 47. sk, (1) A Magyar Népköz­társaság védi a dolgozók egész­ségét és segíti a dolgozókat munkaképtelenségük esetén, (2) A Magyar Népköztársaság ezt a védelmet és segítséget szé­leskörű társadalombiztositással és az orvosi ellátás megszerve­zésével vcslósifja meg. A felszabadulás előtti időikben ■a falu dolgozó parasztjai számá­ra alig volt gyógyulási lehető­ség. ha a családban valaki meg- bet eged ett. Az ipari dolgozóknál sem volt lényegesen jobb a helyzet. Az OTl cikkor még csak mérleg volt a dolgozóké. Az ötéves terv beindítása óta hatalmas méretű egészségvédel­mi intézkedések tönténtek. Szü­lőotthonok egész sorát létesítette kormányzatunk megyénkben is, hogy a dolgozók egészségének védelmére siessen s egyengesse Ultiját az egészséges, erős jövő nemzedéknek. Bölcsődék létesül­tek. ahol képzett dadák vigyáz, nak a dolgozók gyermekeire. Rendezték, bővítették a kórhá­zaikat. orvosi rendelőket építet­tek falukban is, hogy az orvos a várostól £ávoltaké dolgosé ’.pa­rasztok számára is minél köny- nyebben elérhető legyen. Ebben ez évben -112 ezer fo­rint beruházással elkészült Zala. egerszegen a Rákóczi-utcai orvo­si rendelő, de épül egv napközi otthon is 25 ezer forint beruhá­zással. A ruhagyári bölcsőde parkosítására 40.000 forint beru­házást fordít kormányzatunk. A szemét, a por a betegségek hordozója. Kormányzati)nk az ut­cák tisztítására s öntözőautó be­szerzésére 100 ezer forintot bo­csát a város rendelkezésére. Zalaszeret’gráton szülőotthon létesül 576 ezer forint beruhá­zással. Kehida. Csonkahegyhát, Nagykapornak. Pacsa. és még több község orvosi rendelőt kap­nak. Egy-egv orvosi rendelő felépítésére 115—120 ez^r forint, összeget fordít az állam. Nagy­kanizsán óvoda épül 250 ezer fo. rint költséggel­Ahol egészségtelel az ivóvíz, artézi kutakat létesítenek. Zala- szentgróton két kút máris elké­szült. Az egyiket a község kap­ta. a másikat pádig a téglagyár, hogy a dolgozók egészséges ivó. vízhez juthassanak. Artézi kuit készül Tornyiszentmíklósom, Za- jaszertlászlón. Egerváron és még számos községben. Szombat, 1951- nov. If-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom