Zala, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-07 / 260. szám

AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ORSZÁC/ÁBÓL * A szocializmus országa, a hatalmas Szovjetunió — óriások országa. Óriási területe 22 millió négyzetkilométer, a vi. tág égyhatod át képezi. Gazdagsá. gát, mérhetetlen erejét, fejlődé­sének hétmér földes tempóját, gigantikus építkezéseilek hason. Iithatíplan méreteit az óriás jelző még csak megközelítően sem tudja kifejezni. Az ember legme­részebb álmai válnak valóra itt, az alkotó szovjet ember meg­valósítja í: gigászi sztálini ter­vekét, uj mederbe tereli a hat a-., más folyamokat, életre kelti a sivatagok sivár homokját, meg- zebolázza a természet tajtékozó ■erejét s roppant lendülettel az ember szolgálatába szelídíti. A Szovjetunióban az óriások ereje kél életre s napró- napra, percről percre, szinte a fény ■gyorsaságával fejlődik, terebélye­sedik, hatalmasodik. A szocializmus országában, a világnak ezen a.z cgyhatodán minden, az ember számára ér­tékes anyag mesés gazdagságban fordul elő. Szélből 1654 mLLiárd 'tonna tartalék van: az egész világ szénkészle'fének egyötöde. A'asérekészletc közel ll milliárd itonina, a kisebb vaster-Lahnu ér­cekkel együtt 267 milliárd tonna — több. mint a világ összes többi országának vasérctartaléka együttvéve. 4679 millió tonna kő­olaj tartalék van a Szovjet unió­ban. a világ kő óla jtarbalékának több. minit a fele, a világ összes baiuxittartalékáinatk több min’ egynegyedével, 2Ő0 millió tonná. val rendelkeznek. A iÖldL méhének e gazdag kincseit a legkorszerűbb eszkö­zökkel, a világ legfejlettebb gé­peivel .tarjáik fel, A háboruutáni ötéves terv eveiben óriási mun­kálatokat végeztek a szén ipar gépesítésében, uj nagy termelé­kenységű gépekkel és berende­zésekkel való ellátásában. Befe­jeződött a réselési, a fejtési és a szénszáili'tási munkafolyama, tok gépesítése. Az ásványolajki- itermelésben és feldolgozásban széles körben honosították meg az uj technikát- A helyreállítottt és újonnan épített villám oserő- amivek kétharmadánál önmű­ködő vezérlőberendezéseket al­kalmaznak. Az ipar, amely e nyersanya­gokból táplálkozik, hallatlanul (gyorsan fejlődik, a háboruutáni ötéves terv utolsó esztendejében. 1950-ben az Ipari munkások munkájának termelékenysége az ötéves tervben megállapított 36 százalék helyett 37 százalékkal emelkedett 1940.hez képest. A .'Szovjetunió iparának teljes ter­melése 1947-ben 22, 1948-ban 27, 1949-ben 20 és 1950-ben 23 száza­lékkal emelkedett az előző év. ■hez képest. Azaz: az ötéves terv végére 73 százalékkal múlja felül a háború előttit, s 1951-ben to­vábbi lő százalékkal emelkedett. Ezen belül a vas. és acélter­melés egészében 45 százalékkal haladta meg a háború élőt ti szín­vonalat, az ötéves tervben előirt 35 százalékkal szemben. Rendkívül' gyorsan fejlődött ^ gépgyártás is. Az 1950-ben gyár. tott gépelv mennyisége 2-3-szer annyi volt. mint 1940-ben. Hallat­lan gyorsasággal fejlődött a ve­gyészeti ipar és a többi ipar­ág is. A termelés ilyen gyors nő. vekedése nem lett volna elkép­zelhető hatalmas beruházási Programm nélkül. 1946-tól 1950-ig több. mint 6000 'pari vállalatot áHlito'tok helyre, illetve építettek fel és állítottak üzembe. A há­ború utáni ötéves terv éveiben évenként átlag 1200 üzemet he­lyeztek munkába. Ez annyit je­lent, hogy az ötéves terv éveiben minden napra több mint három gyár üzembehelyezését végezték el! Az üzemek gépesítése, gép. pakkjának növelése is rendkívül nagy ütemben folyt. A gép- ,gyártóipar egyedül 1949-ben és 1900-ben, az ötéves terv két LEGYŐZHETETLEN ERŐ A BÉKE SZOLGÁLATÁBAN utolsó évében, több miit 700 uj nagytermelékenységü gép és gé- pezetitipus gyártására rendezke­dett lie és sorozatgyártásukat megindította. Az ipar termelésének ez a hal­latlanul gyors tempója az egész népgazdaság általános fellendít, lését biztosítja, megteremti az alapot a szovjet dolgozók jólé­jének és Beül túrái is .szri.i vonalá­nak emeléséhez. Az ötéves terv idején gyártott pamutszövet ■mennyisége 2-4-szeresére, a gyapjúszöveté 2.9-szeresóre, a férfi és női harisnyáé 5.2-szerc- sére. a bőrlábbeliié 3.2.szcresére, ■a g unni abbeli é pedig 7-szeresére emelkedett. A a élelmiszeriparok fejlesztése is nagy arányban folyt. 1950-ben 57 százalékkal több állati zsiradékOf termeltek, mint a háború előtt, a kolbás'záru- gyártás 20. a konzervgyárt ás 48. -a cukorgyártás 17 százalékkal növekedett. Ez tette lehetővé, hogy a Szovjetunióban — mint. ismeretes — a háboruutáni idő­szakban négyszer szállították le az árakat. Az árak leszállítása mellett nőtt a dolgozók jöve­delme, 1950-ben 61 százalékkal volt több. mint 1940.bea. Az iüar fejlődésének e le­nyűgöző méretű üteme mellett n gigantikus méretű építkezések azok, amelyek csodálatba ejtik a világ összes dolgozóját- A szovjet dolgozóik óriási méretű energiaközpontokat építenek a Volgán, a Dnyeperen és rz Anni Bárján, a világ legnagyobb csa­tornáit hozták Létre: a turkmé- niai, a délukrajnai, északkrimi és ■a volga-doni csatornáikat. A kujbisevi vizierőmű teljesí­tőképessége kétszerakkora lssz, mint a világ jelenleg legnagyobb, a Kolorádó-folyói erőműé. Ä vi­lághírű Niagara-vízesés erőmű­vének a teljesít ők ép essége 300.000 kilowatt — a kujbisevi erőművé kétmillió kilowatt lesz! Ez az erőmű a sztálíingrádival együtt annyi villamos; nergiát fog szol­gáltatni, amennyinek szén segít­ségével való előállításához HOoOo bányász lenne állandóan szüksé­ges. A kujbisevi és sztálingrádi erőmű évenként 20 milliárd ki_ Iowat'tóra villámosenergiát ter­mel majd. vagyis sokkal többet, minit Olaszország, Svédország és Svájc mai villambserőmüvei együttvéve. A hatalmas energia­központ ok a tőlük sokezer kilo­méterre fekvő ipari központok számára biztosítják majd az áramot, lehetővé teszik újabb sokezer kilométer vasútvonal villamosítását. A Szovjetunióban már 5—7 év múlva több mint 28 millió hek­tár földterületet fognak öntözni és vízzel ellátni. Ez a terület tizenhétszer annyi, mint Dánia egész vetésterülete, hairmincsz-or annyi, rakat. Hollandiáé és 53-szor múlja felül Belgiumét. Ezen a területen öt olyan állam férne <el, mint Anglia, Belgium, Hol­Az önműködő BETONGYÁR H omokkal és zú­zott KÖVEKKEL megrakott szerelvény gör­dült végig a nemrégiben lefektetett vasútvonalon. Köröskörül a doni sztyep­pe végtelen térsége terült el. Szem jón Petrovics Ze- lenyin főmozdony vezető lenyeréf ellenzőként emel­te szeme elé és úgy für­készte az előtte elterülő vonalrészt. A távolban feltürdek a lakótelepek, ipari építmé­nyek, láthatóvá vál'ak ~z exkavátoroknak egyik oldalról a másikra fordu­ló gémjei. Zelenyin fel­hívta minderre a mozdo- nyos brigád figyelmét. — Aki nem látta saját szemével, hogy mindez milyen gyorsan és nagy­szerűen nőtt ki a puszta földből — mondta —, az nehezen tud ilyesmit el­képzelni. Nemrégiben még a föl­det - nagyon szántották fel errefelé. Az évszáza­dok óta megműveled önül álló, árvalány hajjal borí­tott szűzföldön vadászok kergették a nyulat rneg a rókát. És íme, mindössze két vagy három esztendő alatt a sztyeppe életre- kelt, megváltozót. Keresz­tül-kasul villanyvezeté­kek, vasútvonalak és or­szágutak szelik át, Sztá­lingrádtól Kalácsig matas fcldtcltés emelkedik. Mel­lette új, rendezett lakó­telének. ha'almas ipar­vállalatok tucatjai emel­kednek: beton és fameg­munkáló gyárak, javító­műhelyek. A tágas sztyep. pét betölti a modorok egyenletes zúgása. A min­denféle rendszerű és tel jesítőképességű exkavá­torok, földgyaluk, kotró gépek. földmegmunkáló felszerelések éjjel-nappal egyfolytában emelik ki a talajt és készítik a csa torna medrét. — Vájjon hogyan lehet­ne ellátogatni a beton- gyárba — szólalt, meg Zseleznyakov helyettes mozdonyvezető. — Még sohasem láttam önműkö­dő gyárat, ahol mindent gépek végeznek, — Tényleg, itt aztán mindent, a gépek csirái­nak — hagyta helyben a mozdonyvezető. — Halai más mennyiségben állítják elő a betont és az egyik csodálatból a másikba esik ciz ember, hogy a bonyolult berendezést mindössze néhány ember irányítja. A SZERELVÉNY BE­** GÖRDÜLT a gyár területére és megállt a raktárak közelében. Szin­te egyidejűleg ugyanott személygépkocsi állt meg. Alacsony, zömök ember szállt ki a kocsiból: Leo­nid Alekszandrovics Tar- hanov, a doni építkezési körzet főnöke. A főmoz­donyvezető feléje indult. — Egy kérésem volna önhöz. Szeretnénk meg­nézni a gyárat — szólí­totta meg. — T essék. Zelenyin mozdonyvezető brigádját szívesen kalauzolom én magam — mosolyodott el Tar hanov. — A mozdony- vezető és az építési kör­zet főnöke szívélyesen kezet szorítottak. — Hol kezdjük? — OH, ahol az önök szerelvénye áll — vála­szolt Tar hanov. — For­duljon csak arrafelé — Amint látja, mint mindig, most is időben ideszállüotta számunkra a homokot és zúzott kö­vet — kezdte beszámoló­ját Tar hanov. — Az anyag billenöszekrényes kocsik­ban érkezett, a billenő- szekrényes kocsi teher- szekrénye önműködően felemelkedik és a 60 ton­na homok vagy zúzottkő beomlik a tartályba, amely mindjárt a vasúti kocsik mellett a földbe van ásva a sínek mentén. Lépjünk most közelebb­A KIS CSOPORT be­szélgetve ment egyik helyről a másikra. Azok a tartályok, amelyekhez legelőször léplek oda, földalatti járatokkal van­nak összekötve egymás­sal. Ott. lent a szállító­szalagok mozognak és vi­szik marukkpl a homokot vagy zúzottkövet a rak­tárba. A tágas fareke­szekben önműködően el oszlik az anyag: az egyik rekeszbe kerül n nagy zú­zottkő, a másikba az ap­ró, a harmadikba a ho­mok, a negyedikbe pedig a cement. A homok és a zúzottkő speciális nyíláson keresz­tül a~ összekötő árokb n mozgó szállítószalag a hullik és onnan az osz­lopba rakó géphez kerül, amely igen magas gépe­zet. külsőre és méretre leginkább egy tűzoltó-őr­toronyra emlékeztet. Az egész gépezet irá­nyításával egy ember: az operátor van elfoglalva. Ott áll a kezelőlap előtt, amelyre több nyomógomb és emeltyű van szerelve. Az operátor lefelé pil­lantva elmozdítja az egyik emelőt és megnyom egy gombot. A berakógép könnyen megremeg és lassan elindul a síneken. Most megáll és az operá­tor egy másik gombot nyom meg, mire a szállí­tószalagok jönnek műkö­désbe. Ezek segítségével a berakógép felemeli a földről a zúzott követ és belel ordít ja a gyár fő’ szállító szalagjának gyüj- tőtartályba. Innen a ho­mok és a zúzottkő egye­nesen a gyárba kerül. £ BETONGYÁR tu­lajdonképpen nem más, mint egy magas to­ronyszerű építmény, amely alá a gépkocsik oda tud nak állni. Az egész gyár három egymás fölé helye­zett részre oszlik. A rézsútoson haladó főszállitószalagon a ho­mok és a zúzottkő a leg­felső emeletre, a berakó- osztályra kerül. Ide kerül a raktárból a cement is. Ezután az anyag a máso­dik emeletre és ada­golóosztályra jut. Itt ugyanúgy, mint a harma­dik emeleten és a bera­kógépnél, mindössze egy ember dolgozik. Ezen qz osztályon is kezelőpult látható. Az operátor elöli ott fekszik a gyár szá­mára szükséges cement- fajta receptje és az úgy­nevezett mérlegelési ada­golás. Beállítja qz önmű­ködő mérlegek karját a meghatározott, adott súly­ra, aztán megnyomja a gombokat és az adagoló tartályokba belekerül a szükséges mennyiségű ho­mok, zúzottkő, cement és víz. Ehhez a munkához legfeljebb egy percre van szükség. Ezután a.z operátor má­sik gombot nyom meg és az egész anyag az alsó osztályon lévő két beton- keverőgépbe hullik, ame­lyek egyenként 1,200 liter űrtartaímúak. A gépek­ben megtörténik az ön­működő keverés. Néhány pillanat multva készen van a beton. Lent a gyár alatt már várnak az ön- billentö tehergépkocsik. Az automatikusan előállí­tott beton beomlik a tar­tályukba. A CSODALATOS ön­^ működő gyár egy nap alatt 600 köbméter kiváló minőségű befont állít elő. Ezt az egész ha­talmas üzemet mindössze kilenc operátor irányítja. Egy műszak folyamán a gyárban a karbantartó- és ellátószemélyzetlel együtt 40 ember van elfoglalva. Nem is olyan régen, ilyen mennyiségű beton elkészí­téséhez az emberek ez­reire volt szükség. — Van még valami ér dekes? — kérdezi Zcle- nyin fömozdonyvezetö. — Persze hogy van — mosolyodik el Tarhanov. — Meg lehet nézni, mi­képpen kerül a beton a zsilipekhez. Elindulnak a csatorna útvonala felé és hamaro­san megállnak egy hatal­mas alapgödör fala mel lett. A gödör akkora, hogy el lehetne benne he­lyezni egy nagy. három- emeletes házat. Lent, a mélységben a ponyvával letakartt meletíiőkamrák vannak. Ezekben folyik a betonozás. Az ön- billentö gépkocsik egy másután állnak oda a be- tonszivattyuk tartályai hoz és belezúdVják ter­hüket. A nagyméretű cső­vezetéken keresztül a be­ton önműködően q mele gitőkamrába kerül. — Milyen munka ma­rad itt az ember számú ra? — teszi fel a kérdést- Zelenyin. — A gépek igazgatása — felel rá Tarhanov. — Semmi más. Látja, ked­ves elvtársam, ezek már a kommunizmus kibonta­kozó körvonalai. A mun­ka itt még inkább öröm teli, érdekes, lebilincselő doloeeá vált VETFNYIN ÉS BRI­GÁDJA lelkes han­gulatban tér vissza a moz­donyhoz. Elbúcsúztak a körzet főnökétől, azu'ún az üres szerelvény kigör­dül'. a belongycr kapu ján és menetét meggyorsítva nekivágott a végtelen do­ni sztyeppének, hogy új fehérárut hozzon az épü­lő kommunizmus hatal­mas müvei számára. ■landia. Dánia és Svájc zgyütt«, véve. Az Óriási öntözőmé vek Létre­hozása biztosítja, hogy a Szov­jetunióban uj. hatalmas gabona- és ipari növénytermelő közpon­tokat, nagy állattenyésztő köz. pontokát hozzanak létre. Csupán az uj öntözött földek lOo millió ember számára teremtük meg rj (jómódú élethez szükséges java­kat. Jellemző ezeknek a tervek­nek hatalmas arányaira, hogv például az Egyesült Államokbeli százéves munka mindössze nyole. millió hektár öntözött földterü­letet eredményezett. A kommunizmus gigászi épít­kezéseinek megvalósítását c Szov­jetunió valamennyi népe előse­gíti. Gyárak százainak, ezreinek dolgozói határidő előtt igyekez­nek teljesíteni ezeknek az épít­kezéseknek a megrendeléseit. A Szovjetunió népgazdaságába i foglalkoztat ott munkások és al­kalmazottak száma ennek meg-' felelően állandóan nő, 1950 végén 7,700-000 dolgozóval többen rau í- kálkodtalk az üzemekben, mint 1940-ben. Minden er :j üköt és tu­dásukat Latbavetik a kommuniz­mus e hatalmas építkezései nek megvalósítása érdekében u szov. #Jet tudósok is. Az Októberi Forradalom 3f. évfordulójának tiszteletére to­vább fokozták munkájuk lendü­letét a dolgozók: a délukrajnai és északikrimi csatorna, a sztálin­grádi vizierőmű. a Volga-Don csatorna építőinek kollektívái határidő előtt teljesítették évi írnunk c.tervüket. Nagy siker kiséri a hatat mia,s sztálini természet át alaki tó terveket is. Ezerki lomét er eken áf (húzódó erdősávok jelölik ki a szeltek járását, uj tavak, csator­nák teszik értékké a sivatagokat, 1948-tól 1950-ig az állami erdő­sávok kijelölt vonalain. ,a kol­hozok és szovho-zoik földjein, 1.350.000 hektár védő erdőöve­zetet telepítettek. Egyedül 1951 •tavaszán több mint. 730.000 hek­tár erdősávot és iparí célokat szolgáló tölgyest ülte Ötök. A.gazdijsági jólét a kultúra éa a szociális helyzet hallatlan mér­vű fellendülését hozta magával. A Szovje unióban a- főiskolai hallgatók száma felülmúlja va­lamennyi európai és ázsiai kapi­talista ország diákjainak számát, 1950 ben 880 szovje. főiskolán kö­rülbelül 1,250.000 diák tanult. Ez 435.000-el több, mint a háború előtt volt. Egyedül © főváros 80 főiskolájában 130.000 diák tanul, mi felülmúlja egész Ang’ia főis­kolai hallgatóinak számát. Az áll-Tni társadalombiz'osiió költség ve* és ébö 1 u t örő t áborok építésére, felszerelésére és fenn­tartására 663 millió rubelt fordi- tsnak. A szovjet ifjúság és az isko­lásgyermekek részére 77 kemszo- moj és uttörőujságQ , 8 ifjúsági és 17 gyermekfolyóirafot adnak ki, összesen 7 millió példányban. A Szovjetunió, a világ egy- lutoda — a mérhetetlen erő or­szága. A grandiózus sztálini tervek megvalósításával, a kom­munizmus építkezéseinek valóra- váltásával, a természet áfalaki- >t ásóval, a szovjet emberek ke­mény, áldozatos munkájával napról.napra, percről-percre nő & Szovjetunió óriási ereje. S a Szovjetunió ezt a hatalmas erejét, minden energiájával a béke meg­védése szolgálatába állítja. Sztá­lin elvtársinak ü Pravda munka-* 1 fársa részére adóit nyilatkozata a béke megvédésének biztos tu­datával tölti el a világ dolgozó ■£.• békés z eret ő emberek száz­millióit a biztonság érzete halja áf. amikor a Szovjetunió fölé tekint. Mert a i>ék-:szerető emberek százmilliói tudják: Icgyőzlieiotlen ■az a béke-tábor, amelynek veze­tője a mérhetetlen' erejű Szov. jer unió. ara-elvet a világbéke őre — Sztá’in vezet! Szerda, 1951. nov. 7.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom