Zala, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-04 / 258. szám

A DOLGOZD NEPF" Kelet felől az ég alján apró fe kér sáv jelezte, hogy hajnalodul A közeli faluban élesen kukoré költ az első kakas. _ Mennyi az idő? — kérdezte Ki ss bajtárs. — Fél négy. Hm... fél négy. Azt hiszem itt az ideje, hogy bevonuljunk. 'Megfogta géppisztolya csövet es a hátára tolta a fegyverét. -- Meg egyszer tartsunk egy kis figyelést itt az egyesnél — mondta Las­san megindullak a meredeken le a nyomsávig és a rendetlen össze­visszaságban nőtt mogyorobo kr ok közfiM figyelő állast foglallak Mind világosabb lett, keleten az ég alja vörösödni kezdett a fel­kelő nap sugaraitól. A Mura agy zúgott, mint a távoli mennydor * Haragos fodrozó hullámai éle­sen csapódtak a parti sziklak mé­lyedéseibe. Balkéz felöl egy kis sziget huzóddit. ahol csendesebb volt a víz, mert a sziget nyúlvá­nya felfogta a lolyo vad frele.' Kiss bajtársék figyeloallasa jól kiválasztott, alaposan álcázott U gyelőállás volt. A mogyorobokor haragos zöld levelei jól eltakartak a harcosokat. azonban kitűnő U <jyelési sávcft biztosított az ellen­ség felé. Csendben, előre szege­zett tekiritetiel éberen Ügyeltek a vizes, majd száraz terepet A Mura zúgásán is túl lehetett hal­lani a sziget mellett elfolyó cse - des vízben az egyre megismétlődő halk csobbanásokat. , — Pszt... hallod?... — ker- 'dezte Kiss bajtárs. Amaz a feje­vei inteti. Aztán halkan a sza­vakból érezni lehetett a fflekzet visszaszorítását, tette hozza Tóth bajtárs: — Hallom. — Most aztán vigyázz... sgesz közel engedjük. A két határőr élesen figyelt s még jobban igyekeztek álcá mi magukat. Szivük a torkukban do­bogott. Félelemtől? Nem dehogy Az izgalomtól. Minél előbb a lc£'t gyorsabban akarták kézre keríteni a túloldalról jövőt. A csobban.T sok megszűntek, majd súrlódás hallatszott, egészen olyan, punt mikor a gabona a gépek foga: kö­zött őrlődik. A bajtársak tudták, hogy a csó­nak feneke ért a kavicsos part széléhez. Ágak zöröglek. Hajnali csendben tisztán, észrevehetően lehetett hallani óvatos labak halft dobbanását, tompa zörejéi. Sírva csikorgóit a műszaki zár rozsdás, szöges drótja■ Valaki fe.állt ra. Közvetlen utána puffanás hallat­szott. mint mikor a mocsárba ko vet dobnak. A határsérlo a'dob'Ta a táskáját. A bajtársak feszülten, ugrásra készen lapultak a bokrokban. Iz. galmas percek ezek. Átjutom, Ma- 'gas, kék ruhás, rövid fekete kaba 'lot viselő barna férfi volt. Ovalo san körülnézett, majd gyors lép­tekkel elindult a hegy fele ti hagyta azokat a mogyorebokrokat is, melyek mögött tökéletesen u cázva feküdtek a bajtársak. _ Állj!... — Hangzott a reg deli csendben a kemény, párán csoló felszólítás. A határsértő Iá•_ ba, mintha nem tudna elszakadni a földtől, megmerevedett. bgy‘ szerre csattan a géppisztoly és a puska szerkezete, amint csőre töl­tötték a bajtársak. — A táskát dobd el... kezeket fel..., gyanús mozdulatra a fegy­veremet használom! — A halár­sértő, aki azt képzelte, hogy min­den simán fog menni, minden el­lenvetés nélkül engedelmeskedett a parancsnak. Mig Tóth bajtárs biztosított, addig Kiss bajtárs ala­posan megmotozta a határsertot. Majd bilincs kattant a férfi csuk­lóján. — Előttem indulj... Az őrs napos, miután meglátta a két kai társat és „vendégét azonnal intézkedett. Mire az iro­dába érlek, már K. alhadnagy őrsparancsnok bajtárs és J. politi- kai vezető bajtárs ott álltak. A határsértőt bevezették az irodába. A parancsnok és a bajtársak fe­gyelmezetten, vigyázz állásban álltak, mig a járőr parancsnoka megtette a jelentéséi. ■ — Önöket kiváló Molgálaiuheri megdicsérem ... pedig szp relvényük rendbetartása után pi­henjenek le... — A dolgozó népei olgálom, — az arcok csillogtak. Bd.or, ke\ meny, harcias katona arcok ezek.[ Minden esetben készek minden dühödt ellensége ellen megvédeni hazánk határait. A provokátor — akiről később kiderült, hogy a jugoszláv UDB ügynöke. lesütött fejjel, falnak fordulva hallgatta a harcosok ke­mény szavait. Még sokáig ott keringtek a le­vegőben a nemrég kiejtett sza­vak — ... dolgozó népünket szol­gáljuk. ., STRÓBL PÁL Veiicská elvtársról emlékeznek a zalaapáti állami gazdaság dolgozói Egy hónappal1 ezelőtt, október 5-én öltözött; ünnepi díszbe a zalaapáti áLlsmi gazdaság, Ezen Qi napon jártak ita 0 szovjet me­zőgazdaság élenjáró dolgozói. Horváth Ferenc. Frigyecz Já nos eertésgondozók és Dómján Ferenc brigádvezető izgalommal lelve várták azt a pillanatot amikor beszélhetnek a szovjet' elv tár Sakk); ti. Vágyuk teljesüli!. Megállt az autóbusz és kiszálltak, akiket vártaik. Az első percekben alig jutónak szóhoz sí meglepe léstől. De segítettek a szovjet elvlársak, egymás után tették fel a kérdé- ekeit. — Vakmennyire úgy válaszol­tunk, — mondja Frigyecz János hogy az izgalom: ól alig jö'ta hang torkunkból. Még most is úgy érzem, mintha' előttem ál­lana Velicskó elvtárs, amikor azt kérdezték: — Hány series'.! ápol egy em­ber? Mennyi aiz ellési átlag? Milyen a takarmányozáE? — A kérdésekre adot't válaszunk­ra' szívesen válaszoltak. Izgalom mai hallgattam, amikor Kovács elv tára mondta, hogy az ő kol­hozukban 12—14 darab az ellési állag, amit a fajtiszta kiváloga­tással érnek el. Tanácsát meg­fogadtuk. Ma már mi is így teszünk Az elles után a. malac oka! 'azon­nal bélyegezzük, törzskönyvezzük és csak a kiváló minősé­gűeket hagyjuk meg tovább.e- n.y észlésre. VeJicskó elvtárs elmondta, hogy náluk a malacokat már 10 napos koruktól etetni kezdik pirito’it árpadarával. A választás idején a malac nem érzi az 'anya hiányát'. — Ma már mi is igy teszünk — mondja! Doniján, elvtárs. a brigád vezetője. — A malacok ott ropogtatják a kutricábr.m a számukra izlb.es árpadarát, la­ka rmányborsót, ©mi még több vitamint' ad számukra. A meny- nyiségeü állandóan fokozzuk s mire a választás ideje elérkezik, nem áll be súlycsökkenés. A szovjet elvtársak érdeklőd­lek á sertésgondozók fizetéséről. Ekkor elmondták, hogy megkap­ják a rendes fizetésüket, amivei meg is vannak elégedve. A szovjet elvlársak azonban fel­vetették a prémium rendszer hiáoyá'j. Mo»st már ezen is vál- -oztiai.'tak. Egy-egy falka kocát állandóan egy ember gondoz és ez lehetővé tette számukra © pre­mizálási. Mosij már Frigyecz Já­nos és Horváííh Ferenc hamaro­san megkapják az első prémiu­mot. ami jelen.ős összeget 'tasz ki. Személyenkint 300—900 fo­rintot. Nagyobb kedvvel is dol­gozataik. Úgy érzik, hogy a saját­juk minden darab jószág. Virágh Lajos hat hónap óta gondoz egy falka süldőt. Úgy gondozza őket, ahogy a küldőtöktől hofl lot te. Meg is látszik rajtuk, Úszna. sú­lyos sertések. Velicskó elvtárs azonban a tiszta és. szép munka mellét u megtaíália a hibát is. Azt. hogy a dolgozók nem tudják mennyi gj tervük, mennyit kell nekik teljes!/eni <2 terv megvaió- si.árában. Most ezen is változ­ta'nak. A gazdaság technikusai és agronómuisa már készítik az 1952. évi tervet, s melye/ felbon­tanak és minden dolgozó meg­kapja a maga tervét, amiért egész éven át. felelős lesz. A gazdaság dolgozói egymás u tan valósítják meg a küldöt-ek kin ácsait és érnek el újabb ered,, menyeket. Kél éven állami enyész­tél tervüket túlteljesítik darab­számban, az ellési átlagban és a. választási súlyban is. Nem feled­keznek meg arról sem. omit Prczorcv elvtárs mondott ©> szov- hezok és kolhozok kapcsolatáról, az állandó tapasztalatcseréről. Már jönnek a termelőszövetkeze­tek tagjai és meglátogatják az állami gazdaságot', átveszik tőlük a tapasztalatokat, munkamód­szereket1. melyeket a szovjet elv­ártak utmu-a'iása alapján ők is megvalósítanak. Tanultak és nem felejtenek — a tótszerdahelyi tsz-ben eleplezték az ellenség ügynökeit Ahol segitik — ahol hátráltatják a vállalások teljesítését Újudvar község dolgozó pa­rasztjai a tanácsok egyéves fenn­állásának évfordulóján vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialista FopiMdafOm méltó megünneplé­sére 100 százalékban teljesitik kukorica- és burgonyaibeadási kö­telezettségüket ^ Ahogy ni vállalás elhangzott, a következő napokban megindult az éleit. Naponta több és több kukorica burgonya került a rak­tárakba, Kukoricából 80, burgo­nyából 78 százalékai ériek el. A beadásban élen jártak w tanács tagjai. Harangozó István. Takács József kötelezettségük teljesítése mellety népnevelőmunkát is vé­geztek. Elmentek dolgozó paraszt- társaikhoz. beszélgettek velük 01 vállalásról, a hazafias kötelesség­ről. Az utóbbi két napon azonban megállt5 minden, eír eredmény nem nő. Somodi elvtárs. a tanács elnöke Czopper elvtárs&al, a VB elnökhelyettesével együtt tana­kodnak a- ftanács irodájában — mit legyenek? Somodi elvtárs azonban tudja azt, hogy a tanács feladati a törvény alkalmazása azokkal szemben, akik nem tel­jesítik köelezettségüket^ Kive- tetcúk a binítélést azokm. akik etfdectkeztek arról, hogy nekik Uöielezdnségük is van « nép ál­lamával szemben. Most is nézik ,at. el­a névsort és felszólítják maradókat. Az eddigi eredmény a törvény helyes alkalmazása mulatja, hogy a tanács jól dolgozik, betölti fel­adatút. A pártszervezet munká­jában is a- törvények alkalmazása1 melleit első legyen, hogy minden népnevelő megkapja a maga fel­adatát: dolgozzanak, beszéljenek a dolgozó parasztokkal a köteles­ség teljesít ésér öl. arról, hogy tamit vállasak, annak eleget is kell tenni, mint azt a tanács tagjai lelték. * A gabonabe«vüjtés megkez­dése előtt a hahóti dolgozó pa­rasztok valamennyien össze­jöttek és közös határozatot hoztak, hogy a begyűjtést 100 százalékban teljesíteni fogiák, de Hahót elmaradt. Maguk a tanács tagjai sem igyekeztek teljesíteni kötelezeltséqüket. A tanács tagjai közül csak Fazekas Lajos dolgozó paraszt az egyedüli, aki érzi kötelessé­gét és megmutatta dolgozó pa- raszttársainak, hogy Hahóton is lehet teljesíteni a beadást, csak akarni kell. A példát kö vesse a tanács minden tagja — legyenek méltók a dolgozók bi zalm&ra. A dolgozó parasztok­kal együtt tegyenek eleget kö telezettségüknek! tm 4. A tótszerdahelyi Táncsics ter­melőszövetkezeti csopor. ban az íróasztal melleit ül Hegedűs Sán_ dór, a csoport könyvelője és Ku- kuruzsnyák Rémusné, a csoport elnöke. Számolnak. Most akarják megtudni azt, hogy mit kerestek egy év alatt mennyi a csoport jövedelme. — Ez az első zárszám­adásunk — mondja Hegedűs elv­társ. Alig múlt egy éve. hogy 1950. augusztusában megalakult a csoport. A kezdet szép reményeket ígért 145 faggat indultak meg. Aka­dozva. kisebb-ncgyobb nehézsé­gekbe ü közve, az első vetésük sikerrel végződőf-tt. A mag a földbe került. A félen még nem volt munká­juk. mert csak akkor alakult a csoport és még a maguk háztáján végezték ei munkákat. Tavasszal azonban mindenkinek talpon kellett llenni, hagy a kapálás^ gyomtalanítást, idejében elvégez­hessék. A csoport becsületes •ßgjai hiába dolgoztak korai reg1 gél ői kéeő esíig, elmaradtak a kapá5áss';)l. Lassan, alig észre­vehetően napró!-napra fogyott a dolgozók száma. Különösen lemorzsolódott c férfi munkaerő. Az asszonyok közül még voltak jó egynéhányan © Kukuruzsmyák Rémusné brigád­jában. akik helytálltak. A ta- v’iitai munka nagyobb részé’.' ők végezték el. A becsületes dolgozók gondol­kozni kezd ek. Mi az oka annak, hogy nem akarnak dolgozni, miért nem érzik magukénak a csoport tulajdonát? Tudtak, hogy Kisbir István volt gépiulajdonos is ott van q soraik közölt', hogy munkaegy­sége nenn szaporodik. Figyelték. Jöttek a csoporfértekezleiek. Kin- bir István itt. mindig talál'.1 okot arra. hogy hátráltassa a; munkát. Sokan heUgaotak rá, nem gondol­tak arra, hegy az ellenség az ö kárukat akarj'21. A csoportban megszűnt az egységes irányi’á«. Své’ec György, a csoport akkori elnöke mindenkinek igazat adott, akivel csak beszél/. Hei a becsü- le es dolgozók fordultak hozzá, nekik adott iggzati. Ilyenkor el­ismerte hibáit is. Ez rendben is volt. Azonban sokkal sűrűbben fordult hozzá Kisbir István, akinek szintén igazat adott. Sőt oiddig menjek, hogy félajánlotta cséplőgépjéí1 a csoportnak, emit már majdnem elfogadtak. Csak azután judoit eszükbe, hogy meg is kellene nézegetni, milyen a gép? Megnézték. és rájö’.itek, hogy a, gép baeználh'eitaílan. Most ismerték fel Kisbir István igazi arcát Összehívtak a csoportar- fekezfie.iet;. A dolgozni szere ő be­csületes. dolgozó parasztok jól ismerték Kisbir munkáját, augusztusiéi májusig csak 10 munkaegységet szerzett meri nem dolgozott u cm. Port földjén, csak a tag tag között folyfiartla bomlasztó mun káját. Most cljö’t az ideje, és kizárták a csoportból. Az elHenséget eltávolították. A csopor! tagjai már valamennyien látták, hogy ig-za volti Kuku ruzsnyák Rémusnénak és a be. csü!etes dolgozóknak, mindsny- nyian munkához kezdtek. Az aratást gyorsan elvégezték é~ ment a csépi és is. I/ta azonban ujrai akadozni kezdetit) ia munka. Sokan voltak a kétlakíak. Kö ben újabb eMcnség mutatkozó'1 aki Kisbir „örökébe“ lépett. Nem gép'ult jdonos. kulák, h nem Földes! László volt) esendő; személyében. aki folytatta , előde romboló munkáját, a esc» port tagjainak szétzülleszt és ét kártevést, A volti csendőr urnák a műnk nem izJett, ezért igyekezett gye, san befurakodni c csoport szi vizgyárába, ahol tönkre te'-te az üzem berendezését. De most voltak éber tagjai o csoportos őt is leleplezték. Három, hé!" ezelőtt újabb csoportér ekezle"' hivtisk egybe és a tagság kizár 1 soraiból a volt csendőrt. Ezen az értekezleten már messzebb Iá - t'atk. Tudták azt. hogy Svélne elv- társ az elnökük sem segtad, h. - nem hátráltatja előbbre ju’áru kai', mert hallgat az ellenségre, megalkuvó. Őt is leváltották. Uj elnökö. választoltak, Kuku- ruzsnyák Rémusnér. aki az ala. kutastól kezdve harcolt az ellen­ség ellen és igyekezesd össze­fogni a tagságot, hogy a munká­kat időben végezhessék dl. A helyzet megjavult. A vetéshez láttak valamennyien, becsület el. Idejében végezték el a veit és t. a betakarítást, - ma, mái- telj esen. rendben van © csoport minden talpalatnyi földje. Együtt: ülnek az irodában és számolnak. Az első évvégi zár­számadást. Eredményeik még gyengék, meglátszik rajta az el­lenség munkája. Kuzma Rémusnak van 206 munkaegysége, meri) becsületesen dolgozott egész éven át. De több is lehetne csak hamarabb kellett volna tenniök azt amit mosd tesznek, építeni és állagokat tar­tani. amiből több jövedelmük lesz. Az ellenség ezt nem akarta., ezért -fúrta be magát a becsületes dolgozók közé. Lejárt az idejük, uj élethez kezd a tót szerdahelyi Táncsics termelőszövetkezeti cso­port is. Az ellenség, a titoisía ügynökök nem furakodnak többé közéjük. Tanultak és nem felej­tenek, Eredményeikkel válaszol­nak n határon ml leselkedő há­borút óhajtó bérenceknek KONYECSN1 ISTVÁN November 4 — békebegyüjtési nap! líatia'lmas eredményeket értünk el a begyűjtésben, dolgozó pa­rasztságunk nagyrésze a begyűj­tési kötelezettségének teljesítésé­vel megmutatta igazi ház.asz. ré­tétől és megmutatta azt. hogy tettekkel harcol a békéért. Me­gyénk területén nap, mint nap újabb községek jelentik be azt, hogy a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 34. évfordulójára, november 7-ig teljesítik felaján­lásukat. Terményeik beadásával harcolnak, hogy az elsők között szerepeljenek a begyűjtési ver­senyben. Példaképpen szolgál­nak Vasboklogasszony. Ho|tó Pusztaszeri Ulászló Zalabesenyő és még számos község. amelyek már is teljesítették beadási kö- 'telczetttségükrt. A begyűjtési veroay or^zago* kiértékelétéig, minden lehetőséget ki kell hasz­nálnunk, hogy a november i-cn szervező ft Békebegyüjtési Nap sikerüljön. Községi tanácsaink é r tő­ke 1 j é k a bék'obegyüj- tési nap nagy jelentőségét szer­vezzék meg még sokkal job­ban a népnevelő munkát, mint ezideig, vonják be a népnevelő munkába mindazokat a dolgozó parasztokat, akik jó teljesítésűk­kel és népnevelő munkájukkal kiérdemelték, hogy dolgozó pa­rasztságunk velük együtt érez és követik példájukat. szavukra hallgatnak. Ez! méltányolva a kormá­nyink 3 millió forintot oszt ki a községek, termelőcsoportok és egyénileg dolgozó parasztok kö­zött. Azok a dolgozó parasztok, akik az elsők .közögt szerepel, ■ndf a böXV’tÓí^ben, ingyen«? üdülésben résÉ«üíu>ak és 400 forint értékű iaknrét-köny­vét; kapnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom