Zala, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-23 / 247. szám

Ünnepélyes ülést tartott a nemesrádói tanács a tanácsok 1 éves fennállása napján Október 22-ém múlt egy éve, hogy egy emberként szavazott és választott: a magyar dolgozó nép. Most ezen a 'napon, hogy méltóan maegüntneipeljék a tanács egy éves munkáját, beszámolnak eredmény éjikről. Az elmúlt év­ről számolnak be a_ nemesrádói tanács tagjai is 'nyilvános -ta­nácsülésen. A kultúrterem megítélt embe­rekbe1), Az úttörők is felkészül­tek, hogy ők is kösz öntsék a ta­nácsolt. Zsidi Lajos a tanács el­nöke s zámold be egy év munkájáról. A község egy év alatt annyit fejlődött, épült , amit a múlt rend­szer 20 évében nem értek ed. A begyűjtésben végzett munká­jukról beszámolva e&nondcfcta, hogy községük (tavasz ójta ver­senyben van Nagykapornak köz. seggel, a begyűjtési és a mezőgaz­dasági munkában. Ezt a ver­senyt rendszeresen, kiértékelték, amely nagyban segítette munká­jukat és igv versenytársuk élőét járnak. Segiltkititic munkájukat az iis, hogy megalakultak a külön­böző bizottságok, mint a ^ mező­gazdasági áliandóbizottság, a begyűjtési bizottság, kulturbizott. ság, amelyek mind hozzájárul­tak feladataik megoldásához. A tanács tagjai eredményesen dolgoztak, példát mutattak dolgozó paraszt, társaiknak. Zugó Gábor tanácstag, iíj. Nagy Gyula végrehajtóbizotits.ági tág. Vida István VB élnökhe- lyetltes kötelezettségükön túl is adtak el gabonát az államnak és most valamennyien kötőinek ku- koricaszállitási szerződést. így ér,te el a község azt, hogy ke­nyérgabona beadási kötelezettsé­gét 100 százalékon felüt teljesí­tette. Beszámolójában be§zélt a hibákról is. A kukoricaheadásban még csak 54, a burgonyába a 50, a napra- “ 'Tá-Pgóbeadásban pedig csak 40 százaléknál tartanak. A tanács tagjai műm vették ki részüket eb­ből a munkából. Különösen azok, ■akik maguk sem teljesítették kö­telezettségüket.. Az ilyen ta­nácstagok visszaélnek a dolgozó nép bizalmával. Gyenge munkát végzett a begyűjtési állandó bi. zo.ttság is, amely hozott haláro-- zatokat, de nem hajtotta .végre. Ez az oka. hogy a kukorica, burgonya és napraforgó hegyűj - tése mellett gyenge a baromfi- beadás is, amelyben csak 28 szá­zalékot éritek cl. Intő példaként állítja eléjük Nagykapomákot, amely eömaradása miatlt elvesz­tette a szabadpiac jogát. A ta­nács tagjainak, az egész község dolgozó parasztságának ezeket a hiányosságokat sürgősen ki kell javítani, hogy a község méltó le­gyen arra, amit a tervtől, az államtól kapott. Jó munkát végeztek az őszi vetésekben, amit 95 százalékra telj esi tettek, vagyis az utolsó holdakat vetik. Beszámolója után határozati javaslatot terjesztett be a tanács elnöke, amit egyhangúlag elfo­gadtak a tanács tagjai, a köz­ség dolgozó parasztsága. Vállalták, hogy november 7-re, a Nagy Ok. tóbeiri Szocialista Forradalom ünnepére kukorica, burgonya és napraforgó beadási kötelezettsé­güket 100 százalékban teljesítik- A baromfi beadást 40, a tojáslt 90 százalékban ibc'ljesitik. Hetenként két begyűjtési napot rendeznek. A hozzászólásokban a dolgozó [parasztok bátran Vetették ícJ problémáikat és mondták el a tanács munkájának eredményeit, hibáit. Marfaja Ferenc a békeblzotl- ság egyik tagja igy beszéli: — En mái' harminc éve va­gyok ebben a faluban, ismerem az életét, de bátran merem mon­dani. hogy a tanács jó munkát végzett, merit ilyen eredményt a község, azelőtt nem rtudatt fel­mutatni. Hatalmas segítség az is, hogy nem kelrj Szentpéter- urra járni a nagy sárban, itt helyben. megtalálnak mindent, el tudják intézni dolgaikat. Néni kell már 120 gyereknek egy tan­teremben Itanulni, mint régen. Az iskolák rendezették, nincs roskadozó mennyezet, rothadt' padlózat, vizes falak, rossz ab­lakok, ahol a gyermekek egész­sége régen. tönkrement. Ezt mind a tervtől kaptáik, a tanács ■megalakulása óta. Németh János dolgozó paraszt elmondHa, hogy ma mindannyi­an hozzászólhatnak a község irá­nyításához, Á régi képviselőtes­tületekben annak keltetlt jónak lenni, amit néhány ember akart. Az értekezlet után újabb 'lel­kesedéssel indultak munkába ' a dolgozó parasztok. Felelevene­dett előttük a onoilt képe, látják eredményeikét. Az elicit egy év tapasztalatai alapján készülnek fef a mmesrádóiak a [jövő évi munkára, községük újabb győ­zelmére, Konyecsni István. SPORT NAGYKANIZSAI LOKOMOTÍV —SOPRONI LOKOMOTÍV 5:4 Nagykanizsa, 3000 néző, vezet­te Dobsaai. N. Lokomotiv: Bolia — Gaz^ dag. Németh, Munkácsi — Szíjár­tó. Both — Szabó, Holló, Minké, Pelrovai, Schweitzer. S. Lokomotiv: Marton (Mátrai) — Horváth, Marosi, Salamon — ősze. Vermes — Fekete, Csonka'. Rejtő, Novák, Szabó. Góllövők: Szabó, Schweitzer 2. Németh, Holló, illetve Novák 2, Fekete és öngól (Bolia). Jók: Németh, Munkácsi, Schweitzer. Szabó, Holló, illetve Novák, Fekete. Sáliamon. Mindkét csapatban a játék ele­jén bi játékosok izgatottak' vol­tak, s csak ez első félidő közepe A déli határon, Ormánypusztán történt Az uj munkásmők kedden ér­keztek az ormánypusztiai állami gazdaságba. Első ütjük természe­tesen szállásukra vezetett. Az elv- társ. aki kalauzolta őket, útköz­ben magyarázott: — Az oitifc a gépszín, ez itt. jobb­ra a mozi — minden szombaton és vasárnap uj filmet vetítőnek benne, — .az az uj épület vele szemben a munkáslakás, — uj benne mindéin! Ez volt kedden. De a kö­vetkező napnak, a szerdának is megvolt a maga eseménye. Esite, lámpa gyújtás után bejött az uj munkás nők szobájába Frank Já­nos elvtárs. üzemi pártltilkár, bér szélgetmi alkart az állami gazda­ság újonnan érkezett dolgozóival. Frank eOvtárs a kályha mellé húzódott, a hallgatóság pedig karéjba gyűlt köréje. Sokan áll­tak, 'többen leültek az .alsó ágyak­ra, méhányan feltornász1 Iák ma­gukat az emeletesekre is. Úgy hallgatták valósággal) lélekzetűket visszafogva a történisfoet, melyet a pártifiitkár elv társ mesélt. ★ Nyár volt, rekkenő méleg. Ot't vágtáik a kaszások a gabonát köz. vétlenül a határ melle tlt. Tüo J u go. szia v i áj ának s zoms zé ds ágá­ban. A határon túl három-négy titoista határőr mézte rosszindu- ílajtuan az állami gazdaság dol­gozóinak munkáját. Fegyvereiket az aratóik félé irányitoti|ák. majd mikor látták, hogy azok fitftyét- hánynak a ki nem mondott fe­nyegetésnek. megszólalt egyikük — magyarul: — Mi a neved, asszonyka? A anegszólitott. Husi Mihályné nem válaszolt. Á jugoszláv ha­tárőr sunyin elvigyorodofct, majd folytatta a beszédet: — Gyere át hozzánk■ asszonyka! Itt nem kellene dolgoznod, még hideg vízbe se mártanád az uj­jadat! Husi Mihályné felegyenesedett. Kiegyengétte, megropogtatta a marokszedéstől zsibbadt derekát, azután válaszolt csak halkan, megfontoltan, de szavai úgy vág­tak, min/t az éles penge: _— Megy át hozzátok a íf’héz. ség! Látóm én minden nap, ho­gyan bántok ti a nőkkel, a dolgo. zókkal. Különbül bánunk mi az állatainkkal! Mi már csak itt ma­radunk! ★ Az uj munkásszállás uj la­kói elmolso.lyodtalk. Mintha kő esett volna le a szivükről, úgy só­hajtottak fel. megkönnyebbülten. Az egyik élivtársnő az egyik eme. letes ágyról még meg is szólalt: — Már aZf gondoltam, az lesz a vége, hogy átlő az a gazember! Frank elvtárs meghallotta az elejtett szavakat cs folytatta a beszédet: — Másnap azután magam is ki­merítem a határ mellé, az aratók_ hoz, Éppen jókor érkeztem... ★ _— Nini, jön a pánltHlcár eb- társ! — örvendezett hangosan az egyik marokszedő, amikor a tá­volban meglátta Frank Jánost kö­zéjed ni. — Vitt. tul is mozog valapni! — fedezte f-al Husi Mihályné. — irt hét, hogy megint azoic a gazem­berek Mire a páéttitkár elvtárs oda­ért az aratókhoz, már a ,,tulról‘‘ közeledő csoportot is tisztán fel ■lehetett ismerni.. Frank etytárs ernyőt formált kezéből ,a.,jszeme fölé, úgy nézett át a határon. — Nézzétek csak! — kiáltott fel. •— Az udbások feqyverrel ki­sernek két ökör fogatot! A munka leállt, a dolgozók a ■párttitkár elvtárs köré gyűltek, úgy nézeteik, mi történik odaát. — Franfaelutcu'S, nők vezetik az őltrökeit —. robbant ki Husi né bői a csodálkozás, — Nőket hajtanak ezek a vadállatok a legnehezebb munkát elvégezni?! — Folytassuk elvtársak az -ara. \tást! — fordította el fejét Frank elvtárs a szomorú látványtól. — Csak legalább ne üssék rne. gint azokat a szerencséiben asszo­nyokat! — fohászkodott az egyik imarokszedőlány. — A muht héten is puská üssal veríték szegényeket! Az embernek megszakad d szive, — A mi jó munkánk rajtuk is segít — válaszolt Frank elvtárs. ★ Frank János elvtárs kilé. pet't a munkásszállásról. Össze­húzta mellén (k isikabátját, mert a benti meleg után bizony nem jól esett az októbereleji hideg éj tsza- kai szél. Ahogy lakása felé balla­gott, még mindig- ■öl'őtte volt a nyári kép: a ■ titoista határőr, amint az asszonyokat ü'ti-veri. Egyszerre elémag ásódéit egy alak. Egy határőrbaj t árs voQt. — Szabadság, Frank eliyárs! — (köszöntötte a párttitkárt, akit a sötétben is megismert. — Szabadság!... Mennyire más emberek vagytok iti — válaszolt Frank János és megszorította a Fajtárs kezét. Az nem értett az egészből egyetlen szót sem. Frank elvtárs pedig arra az esetre gondolt, .amely néhány he­te történt" a gazdaság egyike ü zeme gy sé, gében. Érd őf öld pusz­tán. ★ A tehenészek már .szomba­ton este telem érték a vályút, hogy :kevesebb dolguk tegyen másnap. . — Álihaf a viz nyugodtan, nem melegszik meg — mondták jó­kedvűen a lehenész'brigád tagjai, örülve» a másnapi szórakozásnak. A másnap pedig hamar eljött. — Mi a dölnunk'A'zA állított be a birgáövezető az agronórnushoz, Pár Ferenchez. — Hál- sok dolgotok ugyan nincs, de valami akad• Ki kellene hajtani a le he ne kát a szudánfiibe legelni! Hadd. hízzanak, hadd tel- jen a tőgyük! Visszafelé ehetne!; egy kevés lucernát is az állatok, ha a Szudánban nem laknak jól! Nemsokára már ment is a csor­da. Volt benne vagy 80—85 tehén és növendék. Ernők István kihaj­lás közben még oda is szólt László Imrének: — Jóformája állatok, iguz-c? A többi 'tehenész: Schnáderber. ger István, László Imre. Bóhl Jó­zsef és a két Schmeizel (apa és fia) egykedvűen ballagtak a tehe­nek után. Csak Erdősi Jakab szeme villogott a fojtott izgalom­tól: — Mos\ vagy soha — mondo­gatta magában. Nem sokáig legeltek azon­ban a tehenek a Szudánban. Va­lahogy nem Ízlett nekik, meg az­tán Erdősi is Üajkurásztá őket. Néni lelték nyugalmat.' Útnak is indították az állatokat hazafelé" Az ut ,a lucernán keresztül ve­zetett. Ahogy 1 leértek a lucer­násba, egyszerre nagyon ráérős lett Erdősi Jakab dolga. — Ráérünk még bemenni — mondogatta fanyalogva, —Aha tul korán jövünk, még fánksóznak valami munkáit! Közben az állatok elkezdték en­ni a lucernát. Jó ét vággyal., mo­hón harapták a növényt. — Hát.,, maradhatunk — egyez­tek bele a brigádtagok Erdősi ja­vaslatába. — Csak fel ne fuvód- janak az állastok! — Nem lesz azokkal baj, ieleet- $ék már magukat Szudánnal! — nyugtatta meg Erdősi az aggá. lyoskodót és az hagyta is magát megnyugtatni. Csak akkor ébredt észre, mikor egyik tehén felfú­vódva oldalaira vágta magát. Ösz. szeterelték az állatokat és rohan. vásfc megindultak velük hazafelé. Mire Erdőföldpusztára értek, már 35 felfúvódott állat vergő dö'tt, kínlódott. — Persze, persze. — mosako­dott Erdősi, — telci'titák magukat az előre megment vályúból! A 'többiek nem is hederitet ‘lek rá. Nézték melyik tehén vá­gódik el, hogy idejében elvághas­sák a nyakát. — Mi a baj, eb-társak? — hal­lották éppen a hetedik tehén be­szúrása közben a jólismert han­got- Az alhadnagy baj'bárs volt az érdeklőd9,-"a, határőrségről. — Felfuvód'tak.'ál',hadnagy haj. társ. felfúvódtak!J-V- válaszoltak a kérdésre szinte kórusban. — Mond, mit tehetnénk, hiszen már hét tehenünk elpusztult? — Én már telefonáltam az ál­latorvosért, de mire az kijön, el­- pusztul mind a 35 marha — mondta kétségbeesetten a cso­portvezető, Sziszmann Károly. — Tönkremennek ezek a gyönyörű állatok! — Nem menüik azok tönkre! — vette át a ,,vezénylést“ az al­hadnagy bajtárs. pr> Riadóztátjuk az őrsöt, majd segítenek a haj- itársak is... Addig azonban pec­keljük ki a tehenek száját, hogy mire a bajtársak megérkeznek, már elkezdhessék masszírozni, dögönyözni az állatok hasát Megkezdődött a mentés Az állami gazdaság teheneinek, a dolgozó nép Vagyonának meg­mentése. A baj társak egyik ál­lattól a másikig mentek, segítet­ték a dolgozóknak. Az álhadnagy bajtárs munka közben dorgálta a tehenészeket: —< Ti is ■elfeledkeztetek ám az éberségről! Hagytátok, hogy ez az Erdősi tönk rét'egye a teheneiket! Tudjátok, ki ez az ember,? Egy bezédekí 35 holdas kulák! ★ — Bizony, egyforma az ellenség akár a határon innen van. akár odaátról ágál — szűrte le Frank János a tanulságöt. — Mennyire más emberek a mi határőreink, mint azok , oft tul! A mieink a dolgozókért küzdenek... Azok pe­dig a kulákokért, az urakért s?olgálnak... Azok „odaát*1 nem is emberek! De felelni fognak... Mint ahogy felelni fog Erdősi kulák l felé alakult- ki a változatos é* nagyiramu játék. A haaai ceapad eredményén erősen befolyásolta; Bolia gyenge védése, N. KANIZSAI BÁNYÁSZ II—-- ZALaLÖVŐ' 2:1 (2:1) , Zalalövő, 200 néző. Vezette; Gondi. Góllövők: Kovács I, Kovács L ilktőleg: Monok. N. kanizsai Bányász: Kovács II — Horváth, Csányi, Milled — Nagy, Szabó — Tálasi, Magasa házi, Kovács I. Sztraka, Németh. Zalalövő: Kurucz, — Lugosi* Mániái, Árnyék, — Baksa, ' Né­meth — Frinüu^ Hcrczcgh, Né- methy (Monok),' Benczik, Pinltér. Zalalövő vezeti -az első táaxja- dásokalt. A Bányász II a |0. perchei megszerzi' a vezetést- A gól után a játék mindkét rész­ről kemény. A 29. percben a' labda Kovács I-hez ikerül, aki a kapu jobbsarkába- guirit (2:0 a Bányász II javára.) A 38. perc­ben Monok a kapufáról vissza­pattanó labdát, lövi "a hálóba. (2:1). A II. félidö_ 25. percében 2:l-es- nagykanizsai vezetés ufáu a mérkőzés félbeszakad g játéko­sok és a közönség spoi'lszerütkn magáttáiiásá miatt". ZALAEGERSZEGI ÉPÍTŐK— NAGYKANIZSAI LOKOMOTÍV Ií. 2:2 (1:1) Góllövők: Szőcs. Gáspár, illet­ve Mózsi (2). Az első félidőben ■a zalaegerszegi csapat támad föb_ bet. A második félidőben & játék durva és csapkodó volt. s mind­két, csapat fegyelmezetlen játékot icdott. A kanizsai csapat támadott többet] a. második félidőben, az egerszegiek csak qz utolsó per­cekben egyenlítettek. NB II, N. kanizsai Lokomotiv—Sopro. mi Lokomotiv 5:4. köztársasági kupa Zalaegerszegi . Bástya—Lenti 4:3. Zalaegerszegi Építők—N. kani­zsai Lok. II 2:2. OSZTÁLYOZÓ Zalaegerszegi Postás—N. kani­zsai Vörös Meteor 1:0. IFJÚSÁGI N. kanizsai Lök., ifi—Zaláé gór­sz égi Építők ifi 3:1. Z. Vörös Meteor ifi—Lenti ifi 2:0. NINCS TELITALÁLAT Tolóeredményck: , Telitalálat nincs. 11 teilálátpj*. 12 darab, fe­jenként 5.350 forin-,10 <a Iá latos 156 diarab fejenként 412 forint, 9 tajálatos 1291 darab fejenként 66 f'.ririt nyereménnyel. 12 TALÁLATOS TOTÓSZELVÉNY Bp. Vasas—Bp. Dózsa x 2:2 Dorog—Győr x 2:2 Sz. Petőfi,—Diósgyőr x 2:2 Bp. Kinizsi—Szombathely 1 2:1' Salgótarján—Sz. Honvéd x 1:1 Sortex—Bp. Bástya 2 (kő Gázmini;(k—Vác j í 2:1 Debr. Honvéd—Ózd 1 3:1 Mi’sk. Építők—Misit. Lók. x 1:1 Csillaghegy—Tatab. B. 2 0:1’. Tatab. Épitők—Pccsujhegy törőiv. Komló—Pápa 1 4:2 Cs- Szikra—Elektromos 2 z:2 Apróhirdetés GYÜMÖLCSFÁT, dískfáf, dísz­cser jet- rózsát'szállít elsőrendű minőségben Dunántúli faiskola., cégt. Tóíh Zsigmondy Szombat­hely, Zanati.u-• Kérjen árjegy.. .zéket. , ' ,(631) KEVESET használt kombinál t- ■szbbabutor és 'egy olcsó gyér mekkocsi eladó'. Cim a nagykőt nizsiai kiadóban. (685) PIACTÉRTŐL Pápai-utcáig el­vesztettem élelmi szer jegyeimet, körülbelül 260 forint ‘ összegű pénzt. Megtalálót jutalmacsoro. Cím: Kiskanizsa, Pápai-U 4- - ' ’ (686) BÉKE MOZGO NAGYKANIZSA Hétfőtől—szerdáig: AR1NKA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom