Zala, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-23 / 247. szám

Bezeréd dolgozó parasztjainak távirata Rákosi civtárslioz

Nagykapornak csatlakozott a muronyiak felhívásához

AX HBP ZALAMEeTei PÁRTBIZOTTSAfiÁNAK NAPILAPJA

VII. évfolyam 247. szám.

A tanácsok feladata a begyűjtésben

Begyűjtési munkánkban értünk cl eredményekét, azonban eredményeink nean Eielégítőek. Na. gyón sok hiányosság tapasztalható egyes járási és községi tanácsok, valamint a begyűjtési szer. vek ni unkájában. Begyűjtésünk üteme augusztus 20-a után a me. gyenk egész területén lecsökkent. Tanácsaink nem vették komolyan n begyűjtés fontosságát. A begyűjtési versenyt egyes járási és községi tanácsok úgy értékelték, hogy augusztus 20-ával bo is fejeződött és azt gondolták, hogy a kint lévő hátralékos gabona. ‘mennyiségek maguktól is befolynak. Ez a lazaság mutatkozott meg az őszi termények begyűjtése kezdetén is.

Járási és községi tanácsainknak meg kell javítani a begyűjtés munkáját, nagyobb gondot kell fordítani az állami fegyelem betartására, meg kéül szüntetniük a munka területükön mutatkozó mindennemű lazaságot. Elsősorban ismerniük kell a begyűjtéssel kapcsolatos felsőbb utasításokat és rend eleiteket, die különösen kell a begyűjtési törvényit. Alkalmazni ok kell mindazokat a büntető rendelkezéseket, -amelyeket a tör- ' éíty előír. Felelősségre kuli vonni mindenkit, aki nem tesz eleget a törvényes rendelkezéseknek. Nem lehetséges az, hogy egy községi tanács is úgy dolgozzon, miiolt a nagykapornak!, ahol nem ismerték a begyűjtéssel kapcsolatos rendelkezéseket. A községi tanács kivetette a késedelmi százalékot azokra a dolgozó parasztokra, akik gabonabeadásuk- nak nem tettek eleget, azonban nem vetette ki a késedelmi százalékot azokra, akik man tettek elegét tojás- é.3 barorofii beadásuknak a kitűzött határidőre. Ugyancsak nem vetette ki a késedelmi százalékot azokra se, akik nem tettek éleget kukorica beadásuknak és ágy fordult elő az, hogy amikor a megyénk területén Balatonma- gyaród, Kilim án, Kernen doll ár községek szabadpiaci jogot kaptak, Nagykapornak községben a kuko. ricabeigyüjtés mindössze csak 13 százalékot ént el, igy a községet ki kellett zárni a szabadpiac for. igálomból.

Tanácsainknak elsősorban politikailag kell átérezni a begyűjtési hét fontosságát, amely október ^l-én megkezdődött. Azt a hatalmas megmozdulást, amely- ipa rí munkásosztályunk kezdőmé, nmzésére a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójának méltó megünneplésére, az alulról jövő kezdeményezéseken indult el, tettle magáévá megyénk dolgozó parasztsága is, amikor Murony község dolgozó p araszt] a i nak kezdeményezése után csatlakoztak a begyűjtés gyors teljesítéséhez. Dolgozó pa. rasztsägunk csatlakozása újabb bizonyítéka igaz hazaszeretetének. Példát mutatott Pusztaszent- lászló, Vasboldogasszony, Zalabe. se.nyő, Lteny:?. Nagy-páti, ITot'tó, Becsehely, Rakod, Batyk és még megyénk területén számos község. Ezekben a községekben a községi tanácsok segítették a dolgozó parasztságunk körében született kezdeményezéseket és megadták a szükséges támoga. tást, igya községek dolgozó parasztjai örömmel jelentették be

csatlakozásukat a muronyíaík fel. hívásához.

Megyénk területén a begyűjtés, ben újabb és újabb községek törnek az élre, tesznek tanúságéit Pártunk és Kormányunk célkitűzései mellett., mert teljesitik, illetve túlteljesítik beadási kötelezettségükét és harcolnák azért, hogy a begyűjtésben az elsők között szerepeljenek. Hotítón a dolgozó parasztok szintén felajánlást tettek november 7-re. Somogyi János, Tófeji István, Cingráber János dolgozó parasztok aktív megszervezői lettek a község felajánlásának. A község pártszervezete és tanácsa közösen mérték fel a lehetőségeket és a nyil- vántartások pontos vezetésén kérészitől tiszta képet láttak a község teljesítő képességéről, így vállalásukat -teljesiteni tudják.

Nem szabad megfeledkezni azokról sem, akik igyekeznek meg. húzódni, Wményükeit elrejteni és igy nem tesznek eleget beadási kötelezettségüknek. Kukorica begyüjltiésünk sikerét. nagyban hátráltatják az engedély nélkül történt szállítások. Tanácsaink kemény kézzel leplezzék le a spekulánsokat, egy pillanatra sem feledkezzenek meg arról, hogy az ellenség minden lazaságot felhasznál ikőzellátásunk gyengítésére.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójának tiszteletére szervezett begyűjtési héten népmevel ódákét a. leg. mess zebbmen okig fám ogass ák

munkájukban. A felajánlásukat jól teljesítő dolgozó parasztokat vonják be a népnevelő munkába. A kitűnt és harcos dolgozó parasztokat, álcák begyűjtési tervüket )teljesítették: népszerűsítsék, úttörőink köszöntsék ifej. Fordítsanak gondot a községi tanácsok és a begyűjtési szervék helyiségein elhelyezett verseny- táblákra, ahová mindenkor a legfrissebb teljesítéseket írják ki. Tanácsainktól függ, hogy a felajánlást telt községeink tervüket a kitűzött határidőre • teljesítő- rá tudják. Ezért a nyilvántartást mindenkor naprakész állapotra készítsék el- A legszoro. sabb kapcsolatot tartsák a községi begyűjtési szervekkel, a fel- vásárlási jegyeket minden nap könyveljék el. a felsőbb szerveknek adott jelentéseik mindenkor a község begyűjtési ütemtervének teljesítését tükrözzék vissza.

Ezeket a feladatokat taaácsa- ink és begyüjtőszerveink csak úgy oldhatják meg, ha párt,szer. vezetetek irányitó és ellenőrző munkán fül, állandó szjervezett politikai m unkával t ám a s z t j ák alá az állami intézkedéseket.

Falusi pártszervezeteink és népnevelőink legfontosabb feladata, hogy ismertessék a párt.

és a kormányhatározatokat cs ezzel 'lelkesítsék dolgozó parasztságunkat hazafias kötelezettségeik teljesítésére.

A (begyűjtési héten, használjunk fel minden lehetőséget, ami begyűjtésünket sikerre viszi hogy ezzel is bebizonyítsuk igazi harci készségünket. Tegyünk bizonyságot hazafias kötelezettségünk teljesítésével pártunk és szeretett Rákosi el\1 társnak,

Ara 50 fillér

1951. október 23. Kedd

Rákosi Mátyás elvtárs beszéde a tatabányai bányásztanáeshozáson

A Magyar Dolgozók Pártja1 Közpon i Vezetősége és a bányaér» energiaügyi minisztérium vasárnap Tatabányán bányásztai- náeskozásít rendezett. A tanácskozás rész.vevői helyükről felállva parcekig fartő viharos tapssal, éljenzéssel üdvözölték népünk szeretelt vezéréi, Rákosi Mátyás elvtársait. Megjelentek a tanácskozáson Gerő Ernő elvtárs államminiszter, a Népgazdasági Tanács elnöke, Vas Zol án elvtárs, a Tervhivatal elnöke. Apró Antal elvtárs, a SzOT fő.inkára, Pártunk Politikai Bízótr.ságárusk tagjai. Kristóf István elvtárs 01 Politikai Bizottság póttagja Czottner Sándor elvtárs. bánya, é? energiaügyi miniszter, a Pár' Közponli Vezetőségének több

'tagja, ei bányar és energiaügyi minisztérium, valamint a bányászszakszervezet vezetői. Helyet foglalt az elnökségben bányászatunk több élenjáró dolgozója is. A tanácskozáson, amelyen CzoT-ner Sándor elv árs tartott beszámolót, beszédet mondott Rákosi Máyás elvtárs. Bevezetőben utalt arra. hogy a bányaipar csak 90 százalékra teljes!.ele Ijarmedik negyedévi tervét, holott gyorsan fejlődő iparunk szükséglete ennél sokkal főbbet követel meg. Rákosi ejvtors a Jja- nácskozás egyik legfőbb eredményének jelölte meg. hogy meg- '’'lapították: a terv reális, telj&- iíheto. a megvalósítás csak a jó munkától függ.

Érvényt kell szerezni a munkafegyelem megszilárdítását célzó rendelkezéseknek

— Az előttem szólották, köztük elsősorban Czottner elvtárs, a bánya. és energiaügyi miniszter, felsorolták a hibákat1 és rámutattak azokra a tennivalókra amelyek a műszaki vezetés, a fejlettebb szovjet technika elsajátítása. a gépesítés, a szervezés és a munkaverseny terén ránk várnak. Az előttem szólók legtöbbje a munkafegyelem hiányára, az igazolatlan kimaradásokra mulatott rá, mint a szén1 ermelésben muta'-kozó komoly lemaradások legsúlyosabb okára — mondotta Rákosi elvtárs.

— A munkafegyelem kérdését eddig nem kezeltük azzal a komolysággal. amejyet megérdemel és nem abban a formában nyúltunk hozzá, ahogyan most ezen m bányászértekezleten megnyilvánult, tudniillik a fegyelmezett, jól dolgozó, példamutató bányászok szemszögéből. Mi magunk is nem egyszer voltunk tanúi annak, a bányász elvtársiakkal való beszélgetés közben, hogy a jó, fegyelmezett- vájár milyen elkese redéa-el és felháborodással beszélt a fegyelmeze lenségekről.

— Ezek az elvtársak nemcsak azért: voltak elégedetlenek 01 fe_ gyelmetlenkedőkkel szemben, mert magatartásuk a csapat többi tagjának emyagi kárt okozott, mgrövidi'et'.e őket hanem ezen 'túlmenően éppen a legöniudato- sabb bányász érezte, hogy az ilyen magatartás a csökkent szén termelésen kérész ül az egész országépités ügyének -ár .

— A mi elvtársaink, r»árt- funkcionáriusaink a bányákon belül és a bányákon kivül. eddio nagyon kész" tyüs kézzel és kényszeredetten nyúltak ehhez a kérdéshez,

h.a egyáltalán hozzányúltok Fé1- fek attól, hogy a fegyelmezetlenek. a termelést zavarók rnaga- tar'ásónak felvetése népszerű'.' len feladat lesz. Most azonban, amikor az itt bőven ismertetet' szénhelyzet ezt a kérdési előtérbe állította és elv1 árs*:ink bátrabban nyúlnak hozzá, meg]ecetessel ta- nnsztetiják. hogy .? fsgyetem kérte-e nem néhc7rrüUen a becsű tees bánvá'zok kö-öp — mon. do ta R-áko~i elv-ár'-, majd arr: hívta fel a figyelmet: éppen önfudi-tos munká-ok hangul atá ra való tekintettel kell sürgősen érvényt szerezni a munkafegyelem megszilárdi'áisát célzó intézkedéseknek. — Megígérhetem — folytatja Rákosi elv'árs —, hogy e téren az eddiginél szigorúbban fogunk fellépni és a fegyelem javithateitlisn meg. bontói és ra termelés állandó de- zorganizálói. a bányában találhisi- tó ellenség ellen keményen el fogunk járni.

— Mindjárt; hozzátehetem. hogy mi a fegyelmi rendszabályoknál hasonlithata'tfcinul fontosabbnak tartjuk, hogy a bányászok között

— és hozzátehetem. egész dolgozó népünkben — kifejlődjék és megerősödjék az öntudataik, a fegyelemnek az-a légköre, amely a hanyagokat. a lustákéi, a lógósokat magátol megbélyegzi, ■■'mely nem elnéző és lürelmes, nem psesziv a munkafegyelem megsértőivel és az országépités zavaróival szemben.

— Az elmaradókkal való komoly foglalkozás és a nevelő- munka mellett ennek az ön uda- tos, fegyelmezett légkörnek a kial'aiki'ására kell , irányulnia pártunk, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége és a szakszervezetek munkájának. Minél gyorsabban és minél egységesebben tudjuk kialakítani ezt ra légkört, annál kevesebb fegyelmi rendszabályra lesz 'szükségünk és ki fog derülni, hogy

ebben a légkörben a mostani fegyelmezetlenek és lógósok jórésze fegyelmezett, rendes, fontos szakmunkássá változik.

Ennek a közhangulatnak a kialakítása lesz a legfontosabb feladatunk a jövőben.

— Ezzel a kérdéssé1! szorosan összefügg az egyszemélyes vezetés és a bányák technikai veze- •tőteeik. az igazgatóknak és a főmérnököknek. a mérnököknek, az üzemvezetőknek, a csapatvezető vájároknak, a lőmestereknek, a főaknászoknak sjb. egyéni fele. loss égé.

A vezetők éljenek jogaikkal

—■ A felszabadulás után, amikor a bányák megfelelő műszaki értelmiség nélkül maradtak, vagy amikor a műszaki értelmiség egv része politikailag megbízhatatlan volt vagy ingadozott, a kollektiv, közös vezetésre, az üzemi háromszögre és tgyéb ilyen vezetési formákra voltunk kényszerülve. Ennek idestova 6— 7 esztendeije és közben a helyzet megváltozott. Technikai értelmiségünk zöme, látva a népi demokrácia sikeres munkáját és szilárdságát, rendesen és loyáli- san dolgozik velünk együtt. Kinőtt az uj értelmiség is, a mi nevelésünk, amely lelkesen és őszintén támogat bennünket. Ilyen viszonyok mellett helyre lehetett és helyre kellett állítani az egyszemélyes vezetést. A népi demokrácia kormánya ennek megfelelően megerősítette az igazgató, a főmérnök, a mesterek és munkavezetők hatáskörét, és rendelkezésükre bocsátotta azokat a fegyelmi eszközöket is, amelyek elősegítették, hogy az egyszemélyes vezetés é.s irányítás tényleg meg is valósuljon.

— Gondoskodnunk kell róla, hogy

a műszaki és technikai ve zetők élhessenek és éljenek ezekkel a jogokkal és ebben a működésükben maguk mögött tudják a Párt és a kormányzat teljes támogatását.

— A bányászok hely es os'ztályérzékkél a felszabadulás első napjától kezdve zömükben egységesen álltak a magyar kommunisták mögött. A bányászoknak ma is körülbelül negyven százaléka pártunknak tagja. Ha ez a negyven százalék példamutatóan teljesíti feladatát, akkor azok a nehézségek és bajok, amelyekről itt az értekezleten annyit »hallottunk, gyorsan és simán megoldhatók lesznek. Mi nem egyszer lxangsu. lyoztuk, hogy «,

a jó kommunista politikai munkát és pártmunkát elsősorban a termelés eredményeid lehet lemérni.

És ha azt látjuk, hogy a széntermelés körül bajok vannak, biztosak lehetünk abban, hogy hiba van a bányászok között végzett párlmunká területén is.

Rákosi elvtárs ezután a pártmunkában, a példamutatásban fellelhető hiányokat sorolta el, majd igv folytatta:

— Semnu kétség, hogy a kommunisták példamutatása, fegyelmezettsége az összbánvászságot magával fogja ragadni. Annak a légkörnek a kialakításában, amelyben minden dolgozó kötelességének tartja a fegyelmezett, szervezett, tervszerű és pontos munka1 és elítélendőnek, megvédendőnek tartja a fegyelmezek 1 cnséget. a lógást, 3z igazolatlan elmaradást,

a kommunistáké a döntő szerep.

a

Rendet teremtünk hu*- és zsíréi látás terén

Ezután Rákosi elvtárs az uj munkásokkal és az ifjakkal való foglalkozás döntő jelentőségéről beszélt, kiemelve, hogy különösen gondoskodni kell ezeknek ellátásárói, szakképzéséről. Majd Rákosi e.v-árs ezután így folytatta:

— A fegyelem csökkenésének okául a bányász elvtársak —