Zala, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-21 / 246. szám
Büszteségünk — Dunapenfreíe Úgy érkezeti ide az ember, hogy előbb végigjárta a Dupa- partqt. Keresett alkalmas hely után, kutatott, mii.rt ősei több mint ezer esztendővel. De az ő lő ököré már szélesebb; sokk!?.'] messzebb lát. előre, a jövőbe. Azért is. meri vele vannak a jövő küldöttei, a szárba szökkent jövő országának segítő követői, akik hat és félévvé ennek előtte szuronnyal nyitottak utat a szabadságiak és most műszerrel a kezükben jöttek segíteni a terme zst ékén hidőkéit magyaroknak. Az ősöket még sodorta a történelem hullámverése és az* hitték legeltetni jörantk erre a tájra. ö. az utód, már maga irá- • nyitja, kormányozza a történelmet, mint a kohó hőfokát, az öntvény szilárdságát vagy a Mar. 1in-kemeneét. Ő már tudja, hogv akkora olvaszt ókat emel a nagy viz partján, amekkorák egv harmaddal több vasat adnak majd, min abban piLana, b n az ország v?, arrymnyi olvadója ö má lát ja az uj várost., zöld lombjaival, színes virágjaival, uj házaival és uj vagv megújult lakóival. Olyai kovács 6. aki máris egész ország vasát kovácsolja, a fejében megszülető merész, uj hengersorokkal. ★ Az az ember, aki ezen a földön leltári tárgyként és az igás. állatnál is hitványabb állatként élt a föld szóit osztásáig, 1950. év tavaszán érkezett ide a fensikra. Tarisznya volt az oldalán, az asszony jól megpakolta mindazzal, amit a föld. az ól az istálló terem a parasztembernek. Ásót kapott. Jó' meg mark ol‘. a és lábával is segített, hogy nyélig mélyedjen a földbe. Mellette csákányt -ujfoö a táajba és röpítette szerte a göröngyöket. Mégérkez ek az első kőművesek a vakolókanállal, megérkeztek a mélyépítők, a csatornák, alap- csövek. utak. hidak alkotói. Kitűzték az első épületek helyét. Megindult a támadás a természet ellen, amely morcosán és haragosan állt eile a a betörés nek. * Ez a hadsereg az építőipar ha. talmas hadserege, amelyben most a magyar földön még soha nem lé ott éoi'éf éveiben úgy sereglenek a Tiép sűrű rajai, mim valamikor Dózsa kaszásseregében, vagy a kurucok szabadságzászlai alá. ★ összesen 27 különböző szakmával foglalkozó állami vállalat vo. fault fel a város építéséhez. Sorban épültek az első barakkok az építők számára. Tábor keletkezett a Duna partján, olyan tábor, amelynek nagyohb feladat jutott' mint a honfoglalók sátortáborának * A város ős a gyár összesen 1100 holdon ‘érül el. Az első ki. építésben 4400 lakás épül a vá rosbaa. Ez a városkép gyökeresen más, mint a kapitalista város képe. Itt oieim lesz kőrengeteg. A házak között nagy füves, virágos kertek, lombos fákkal beárnyékolt parkok terülnek el. Egyetlen ház sem épül össze a másikkal. A város nagy főterén Desz a pártszékház, a városi tanács háza, a gyönyörű rendelőintézet. az ország legkorszerűbb 700 személyes filmszínháza: a kultúrpalota. A főtéren megy keresztül a város föutja, amely — min! már tudjuk — szélesebb a budapesti Sztálitt-utulál. Az ut közepén lombos fasor vonul végig. két oldalt pedig ötemeletes paloták m unk ás la k óh á za szegélyezik majd. Ez az ut vezet 60 holdnyi erdősávon, át a gyárig. Mivel ez az ut nagyon forgalmas lesz, a Gdpromez tervezői egy- egy általános iskolát terveztek a városutón innen és utón lull részében. hogy a gyermekeknek ne kelljei naponta kétszer a forgalmas főúton átkelniök. A tervezők térképén nyíl mutat északnyugairóL-déilíkelettre „uralkodó szélirány**. Lám a szovjet emberek gondoskodása? Ha délen terülne el a város, a szél nagyrészébei odahordaná a gyárból piszkot, a füstöt, a gá. zokat. a rossz szagokat. így elleniben a várost nem fenyegeti ez a veszély. A szigeten épülnek fel a város vízmüvei, a dunaiöldvári utón pedig a kenyérgyár, ételgyár és g mosód®. A Dunapar-on lombos erdős sétányok húzódnak majd, amelyeken a lakók kellemesen tölthedk- pihenőjüket, anélkül, hogy messzire kellene memniök. Az ui város lakóinak nem lesz tüzelő gondja. Központi fűtéses mindéi ház. de nem úgy. mint másutt. Az egész várost egyetlen központ fogja fűt end: a gyári erőmű. Ilyen központi fűtés még nem volt Magyarországon. Az első város Magyarországon, amelyben nem lesznek szegé- ayek, nem lesznek koldusok, amelynek nem lesz perifériája. ★ De most már lássuk, mi történik magában a gyárban, milyen lesz a gyár működése? Két fontos e őkésziitő részé tesz a gyárnak: a kokszolómű és a2 ércelőkészitő. Az eiől-bi a M'Hő. anyagot szolgáltatja, az utóbbi a vasércet, a gyár ás alapanyagát A komlói és a pécsi szén útja a kokszoló műbe vezet, még pedig a szénmosóba. A koksi ugyanis nem más, mint minden mellékterméktől, felesleges anyagtól megszabadított szén. Ha a szenet megszabad!íjuk a lekötött gázaktól nem égő részeitől, amelyek a kályhában hamu formájában maradnak meg a tüzelés Után. biztosítjuk a szén teljés ejégését' és így nagyobb hőenergiát kapunk. Ezér* kell a nagy hő. igénylő vasolvasztáshoz, a kohók fűtéséhez kokszot alkak mázni, a szénmosó kimossa a szénnek azoka. a részeit, ame lyék nagyobb hamutartalmuak, A mosott szén mennyisége évenként 810 ezer tonna. Ennyi szén egy családnak pontosan 400 ezer évig volna elég a téli fűtéshez. A koksszal befüthet] ük hát a kohókat, amelyeknek izzó melege varja a vas ércet. A kohómű mellett acélmű is épül négy 125 tonnás Martin- kemencével. Ez az acélmű ön ellátó lesz, azaz csak saját visz szatérő ócskavas hulladékára van szüksége. A második ötéves tervben még négy Martin kemence épül★ Rengeteg vízre van szüksége az üzemnek. Állandóan működűi kell az olvasztónak. A gyár percenként 250 köbméter vizet igényel. tehát olyan óriáshoz lehet hasonlítani, amely óránk int egy- egv Sajóit vagy Hennádét hör- pirvt ki a Dunából, Mi történik ezzel a rengeteg vízzel, ha elvégezte a feladatát? A terv szerint Öntözni fogja a széles környéket és ezzel igen magas színvonalra fejleszti a nem rég még elmaradó puszták mezőgazdaságát. A mi népünk, az igazi hittel találkozott most, amely hegyeket mozgat meg. A kommunisták hitével. ★ A Dunai Vasmű nem külföldről hozott koksszal fogja fűteni kohóit, hanem saját koksszal dolgozik, az első hazai, magyar kohókok-sszal, amelyet a Vasmű kokszolómüve fog gyártani. Ide Pentelére csak magát a vasércet és a szenet kell hozni, minden egyéb műveletet, egészen addig, inig vonatra és hajóra rakják a kész hengerelt lemezt, a Vasmű végez el, AZ ilyen gyá. rat „kombinát4' nak nevetik. Hogy csak a főbb üzemekCf soroljuk fel: kokszolómü, nagyolvasztó, acélmű, hengermű, erőmű és egy. sor jauttóűzem, Pertbelét bátran lehetne Acél- városnak ryevezni! A kokszot a komlói és pécsi szénből fogják előállítani. Ez az eljárás körülbelül évi 300 millió forlny megtakarítást jelent majd, mert ennyit kellett kiadnunk a külföldi kokszért. ★ Hogyan kerül a szén a Vas' műbe? Csak a vasút a legjobb szállítási mód Komló és Pen tele között. A zirci napok egykori birodalmát ketiösvágányu vasú* szeli ketté. Ez a vasút a pusz ták évszázadok óta elzárt né. pét is bekapcsolja az ország vérkeringésébe, az ország egyik legfontosabb vasútvonalába. ★ Nem kis gondot okozott az elektromos áram kérdése, a Vés. mű messze esik az országos táv. vezeték-hálózatitól. De éppen kő- zépponti helyzete miatt alkalmas arra, hogy betöltse az országos hálózatot, egyik csomópontjának szerepét. Dunapenteléből elektromos centrumot Is csinálunk. ÍW.OOO voltos távvezetékek men. nek mejd Dunapenteléröl Buda pestre, Sióagárdra, Inaidra és Kecskemétre. Ez az utóbbi távvezeték a Duna fölött húzódik, nagy magasságban. ★ Valamikor a múlt rendszer ben a kubikosok olyanok voltak, mint a kivert kutyák. Még a vonatra sem volt pénzük, ta| licskájukkal gyalogoltak egyik munkahelyről a másikra. Szál' lásiról senki sem gondoskodott számukra, ott teleltek ki a talicska mellett, munkaalkalomra várva a budapesti Teleki-téren vagy a Hallerpiacon. Hogyan él L. Szász Antal kubikos Dunapentelén 1951'ben? A szoba, amelyben brigádjával lakik, szép, tágas, világos helyiség. Négy nagy ablakon ömlik be a fény. Húsz ágy ven a szobában, öt-öt egymás fölött és egymással szemben. Közepén asztal, székek, szekrényük Is van. ezenkívül mindenkinek polca Munka után lezuhanyozzák magukat a fürdőben, szépen felöltöznek és elmennek bevá" súrolni a népboltba. Aki akar, az a klubszobába megy olvasni, a másik a barátaival találkozik és sétál egyet a parti er' dőkben. A harmadiknak DIS?- gytilésc van. A negyediknek táncpróbája. Este nyolc órakor mindnyájan elmennek a moziba, amely a kultúrteremben van. Vannak közöttük, akik röplabdázni sietnek, mások láb darugóedzésre. Sokat ping-pon- goznak, sakkoznak, könyvanké- tokra járnak. L. Szász Antalnak egy semogymegyei faluban cl a családja. Kéthetenként jé» haza feleségéhez és kisgyermc kéhez, A múltkoriban a kisfia arra kért®, hogy vigyen uefe< legközelebb egy triciklit így aztán L. Szász Antal két hét múlva felutazott Budapestre, vett egy szép, piros tricikli^ 200 forintért és a legközelebbi vonattal hazavitte. Volt is otthon öröm! Az általános iskola épülete, mely ezer tanuló befogadására alkalmas. D. 3. tipusu lakóház, amelyben száz egy, illetve kétszobás központi fűtéses fürdőszobás lakás van. Egyike azoknak a korszerű lakóházaknak, amelyek az ötéves terv végére 4500 családot fogadnak be. AZ UJ VAROS
