Zala, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-11-31 / 254. szám

A gelsei pártszervezet vezetőségválasztásának hibáiért a nagykanizsai járási pártbizottság elsősorban felelős A kanizsai járási pártbizottság. ói öt izbcn jártak Gelsén, hogy segítsék az előkészület- munkájá­ban a pártszervezetet és a tit­kár munkáját- De az eredmény nem mutatkozott meg. A tag. gyűlést körlevéllel hívta össze a pártszervezet, nem is csoda, hogy csak te: Íl-kor kezdődhetett meg. Bognár elvtárs beszámolójában foglalkozott, a nemzetközi hely­zetit el és a pártszervezet dő/tt. álló feladatokkal. Beszédében érezhető volt. hogy nem maga készítette és nem is beszélt ben­ne az alapszervezet életéről. A beszámolóban mindössze két dol­gozó nevét emlit'C-tite meg, nem bírálta a tagság munkáját, eltakarta a vezetőség hibáit, megfeledkezett a tömeg-szerve, zetek munkájáról is. A beszá­moló befejeztével megnyílt a vi­ta. Elsőnek a (tanácselnök szólt hozzá, aki keményen megbírál­ta a hiányos beszámolót és ma­gát. a titkár eivíársat is- Meg­bírálta a tagságot, hogy nem tartják be a pártfegyelmeit ak­kor. amikor az uj vezetőséget választják. Akiknek példát kelle­ne mutatni, nem jelentek meg, vagy csak hosszas kérésre jöttek el a vezeitőségválasztásra. Aki nem készült fel, hogyan tudná megbírálni a vezetőség munká­ját? Kérte a tagságot, minden­ki mondjon őszinte bírálatot, hogy az uj vezetőség ebből okul­jon, munkáját jól tudja megkez­deni. Kudro.vics elvtárs a tszcs pártszervezetéből lett meghiva. Bírálata személyeskedés volt. Amikor az elvtárssal megértetlek, hogy a taggyűlésen a személyes­kedésnek nincs helye, hanem mondja cl azt, hogy a falusi alap. szervezet hogyan segítette a tszcs.t mimikájában, az elvtárs megsértődött és nem szólt, töb­bet A taggyűlés hangulata úgy nézett ki, hogy hozzászólnánk, de nem merünk. így bizony nem is szóltak hozzá, habár bőven lett volna, miért megbírálni a pártszervezet mun­káját és magát a beszámolót. A jelölőbizottság elnöke javas­latot. tent az uj vezetőségre. Elő­ször Tó,tli Viktort jelölték, aki csak tagjelölt. Természetesen a tagsag nem is szavazta meg. Majd utána sor került a vezető­ség többi tagjának megválasztá­sára, amit az elnök egymás után felolvasott és megszavaztak. Ezüstkincslelefet találtak Kustánszegen Simon Endre (Kis) kuslánszegi lakos házalapozási munfc köz­ben egy kis edényre bukkant, mely tele volt ezüst pénzzel. Az edényt nism tör e el. hanem óva­tosan kiemel e és a benne talált 34 d'srib ezüslpénzzel együtt át­adta a községi osmács-nak. mely a leletet a zalaegerszegi Göcseji Múzeumba* továbbítom? Az edény jellegzetes XVII. századi darab, a finoman kidolgozott eziisipénzek, 'allérok pedig az 1607—1651 évek között készültek. Nyilván a poryázó törökök elől rejtették el az 1651 utáni évek­ben. A Múzeumi Központ a lele­tet pengősein meghatározta, a Gö­cseji Múzeumnak visszaküldi?, a 'találót pedig illő jutalomban ré­szesítette. Simon Endre (Kis) és © kus-íán. szegi tanács helyesen járt el ak­kor. amikor >ai megmentet- lele et azonnal jeflente-'te, illetve be­küldte a múzeumba. Kívánatos, begy példájukat minél számo­sabban kövessék és így ne for­duljon elő többé az a- sajnálatos ese' , hogy' hozzónemérlés és kapzsiság folytán gyakran érté­ke'. lelőhelyek és leletek puszid­nak cl. Hozzátette azt is, azért kell ipar­kodni, mert az idő nagyon elő­reszaladt. Nem adtak rá lehető­séget. hogy a tagság egyenként bírálta volna meg az uj vezető­ség tagjait. Ez hiba volt, mert a tagság hangulatát az jellemez­te: hiába szólunk hozzá, úgyis az ’.esz, akit javasoltak. A sza­vazás- sem folyt le helyesen, mert ■a tagság nem a tagsági könyv­vel, hanem csak kézfenntariással szavazott. A Megyei Pártbizott­ságtól jelenlévő Gödinek elvtárs a szavazás előtt figyelmeztette a tagságot, hogy szavazni csak tag­sági könyvvel lehet- Amikor az elnök újból szavazásra kérte fel a tagokat, a jelenlévő -15 tag kő. zül mindössze öt tagnál volt tag­sági könyv. Ez bizonyltja azt, hogy pártszervezet vezetősége a (taggyűlésre kitárta kapuját és oda bárki hemehetett• Nem kérték a tagikönyvet senki­től sem. a jelenlévő idegen elv- társakat sem igazoltatták. így a taggyűlésre akár az ellenség is hemehetett volna. Majd sor került a küldöttek megválasztására. Az első Java­solt' Sebők István volt. A tagság Üt már okuhj az előbb elhang­zók bírálatból és Pető József hozzászólt: Ő nem mél-ó, hogy küldöttnek javasoljuk, mer' nyilas volt Ekkor birálo'to't mon­dott, a vezetőség felé, hogy nem voltak éberek, mert. ilyen elv ársat hoztak ja­vaslatba. A küldöttek megvá­lasztása után a’ tömeg szervezetek Kallósd község pártszervezete a vezetőségválasztó taggyűlésre minden párttagot a lakásán meghívott. Eredemény: minden pártiag megjeleni. Asbolt Gábor párttitkár elviárs beszámolójá­ban a saját munkája felett is bírálatot mondott. Nem foglal­kozott kellően a tömegszerveze­tekkel. Megbírálta a pártveze- iőséget és a tagságot is, mert bírálatukkal nem segite'ték az ő munkáját. Megbírálta azokat a párttagokat, akik a taggyü­Az Ásványolaj és Mélyfúró Vállalat kanizsai dolgozói nem­csak külső díszítéssel, hanem munkafelajánlásokkal és terme­lési eredményeik fokozásával készültek a vezetőség ujjává- lasz'ásóra, Fajszi Lajos elvtárs a beszá­molójára igy készült fel: a be­számolóban számot kell adni a vezetőségnek és a párttagoknak arról, hogy milyen munkát vé­geztünk. Nézzük az eredménye kel: vállalatunk másodszor rtver'e e! az élüzem jelvényt. Eh hez hczájárultak párttagjaink és a páHonkivüli dolgozóink a ió munkájukkal. Szén eredmé­nyeket értünk el a békekölcsön­üdvözölíék a vezetőséget és arra kér-ék. hogy elkövetkezendő időben több segítséget adjon az uj pártve?.?.őség munkájuk el­végzéséhez. Ezen a taggyűlésen sem & ve­zetőség. sem a tagság nem tar- tot.'a be a párldemokráciát. Nem érvényesült o bírálat és önbirá- lat. Ezekéi-;: w hiányosságokért és súlyos mulasztásokért a nagy- kanizsai járási pártbizottság elsősorban felelős. Kigyósi elviárs. aki ennek a; te­rűje'nek a felelőse, nem vizsgál­ta meg alaposan a veze'őkc', nem kérte ki a dolgozók véleményét, hanem egyszerűen papirra1 irta neveiket-. Amikor Kigyósi elvlár?- tól megkérdezték, hogyan kerüli be Bognár István a küldőtök közé. azt a válcszt adta: a veze­tőségbe jelölve voll, majd ki­húztak és mivel „kisnyilas a küldöltek között megfelel, mer ti nem találnak mást, aki megérdemelné. hogy a felsőbb értekezletre eljusson. A járási pártbizottság felelősségét nem csökkenti az elkövetett hibák gyors és gyökeres ki ja vitást? sem. E hibákból okuljanak a többi pártszervezetek alaposabban ké­szüljenek fel a vezelőségválasz- '.ásr? és engedjék érvényre jut­ni a bírálat és önbirálat fegy­verét. m?rt csak igy tudják javí­tani pártszervezeteik munkáját. lésekre és az értekezletekre nem jöttek el. Ezután, mint a mai napon is, teljes létszámmal ve­gyenek részt a taggyűléseken, mert csak igy tudnak jó mun­kát kifejteni. Határozati javas­latában a tagság vállalta, hogy november 7-re a mélyszántást is befejezik, a tömegszervezc- íekkel való kapcsolatot jobban megszilárdítják, mert csak igy tudják a pártonkivüli tömege két is mozgósítani a feladatok elve gzésére. jegyzésben is, itt azonban hibát is követtünk el, mert az első nanok sikerei elbizakodoitá tet­tek bennünket és csökkent a politikai íalviiágosiló munka. Az uj vezetőségnek fontos fel adata lesz az ilyen hibák küa. vííása Is, hogy a felvilágosító munkákban soha csökkenés ne álljon elő. A taggyűlés anyagát röpqvü- lésen ismerhették a dolgozókkal és ennek eredménye, hogy a -oárlonkivüliek is adtak be ja vasiatokat, hogy a pártszerve­zetnek segítségére lecvenek ök is a vezetőség ujjáválasziásá ban. je * Zalcnszen-'ivani pártszervezc (nejc minden egyes tagja hozzá, szólt'a titkári beszámolóhoz. A bírálataik nagy segítsége? adlak az uj vezetőségnek a munka meg javításához. A régi vrzeoség ej­szakadt c tömegektől. mondották a hc-zzászó7ók és különösen el­szakadtak a dolgozó par asz'sági ól. A pórt erősítésénél nem ve‘- *ók figyelembe azokat a becsület cs pár'onkivuli dolgozó paraszto- kojt. akik jó munkájukká], • beadási kötelezettségük nílteljesité- -ivcl mutatták meg-, hogy ők is azért harcolnak, mint a többi kommunisták. A taggyűlés olyan ha'ározaío* hozott hogy oz u: vezetőség és minden egyes párttag kötelességének vegye ti becsi’ hites pártonkivüli dolgozó paras ztokkal való egyéni" foglalkozást hogy azok is belépjenek a pártba-és mint kommunisták végezzék tovább munkájukat a szocializmus építésében, A VEZETŐSÉGVÁLASZTÁS liirei ★ A vöcköndi t-ermelőszövetk eset pártszervezete is lelkes han­gulatban, szépen feldiszite t terem ben választotta meg az uj párt- vezetőséget.- A tagság komoly bírálatot gyakorolt a vezetőség fe­lé. Kovács Antal elvtárs az egyi k pártvezetöségi tagot megbírálta üzér?, mert mikor valamit végr ? kell hajtani, kihúzza magát a műnk■< atai. Szalui János elvtárs a pártszervezet .titkáréit bírálta meg de elmondotta azt is, hogy a birálack nyomán a, titkár elvtárs kijavitot'a ezt a hibáját é s jobb irányit ást tud adni a párt- szervezet ■ munkájának. * NEMZETKÖZI SZEMLE Az Atlanti Egyezmény IT* J j — az agresszió eszköze ii. Az Atlanti Tömb amerikai főkolomposainak a vilgáguralom erőszakos megszer­zésére irányuló terveiben köz­ponti helyet foglal el a né­met imperializmus feltámasztá­sa. Az Egyesült Államok. Ang­lia és Franciaország kormánya lábbal tiporja a szövetségeseik­nek a háború idején megkötött egyezményeit és irány t vesz Ny a. ga t-Né meto rszág u j raíel fegyver­zésére. Ezek a kormányok szo­ros szövetséget kötötték Ade­nauer bonni bábkormányával —- azzal a céllal, hogy Nyugat-Né­met ország mielőbb ágya töltelé­ket szállítson nekik, hogy Nyu- 'gat-Németországot Európa béke­szerető országai ellen tervezett támadásuk fegyvergyárává és katonai hídfőjükké tegyék. Az amerikai politikusok már régóta nem tagadják, hogy nyugatnemet zsoldosaikat, mint Eisenhower ..európai hadseregé­nek“ főerejét, a Ruhr-vidék hadi­iparát pedig —• mint az európai agresszió legfőbb fegyverrak tá­rát akarják felhasználni. Ezt a célt szolgálja a Washington ál­tal diktált ..Pleven-'terv“ és . Schuman-tery.“ Annak ellenére, hogy a Német ' Demokratikus Köztársaság egész lakossága és Ny u g atn ém e t cu-s zúg lakossá g á ­nak túlnyomó többsége a béke mellett van és tiltakozik Nyu- ■g a t-Né ni e,t őrs z á g u j r a f elf egy vér­zésé ellen, Eisenhowernak és Nyu ga t - Né met or s zúg a merik a i főbiztosának Mao Cloynak köz­reműködésével lázas sietséggel folyik a nyugatnémet reván,s-had. sereg megteremtése. Egyelőre 250.000 főben állapították meg ennek a hadseregnek a létszá­mát, de aki ismeri a nyugatné­met hadsereg felállításának mun­kájába beállított guderiánok és halderek farkastermészetét, az nem kételkedik abban, hogy a német rcvánsloyagok semmi esetre sem állnak meg félúton. Az Atlanti Szövetség főkolom­posai' kezdetben még — félre­vezetés ecdjából — az egyezmény állítólagos „regionális“ (vagyis az Atlanti Óceán észak körzeté­re korlátozott) jellegéről beszél­tek. Ma már azonban egyre gyakrabban hangoztatják, hogy erre a leplezésre nincs szükség. Ezzel kapcsolatban felettébb jellemző Eden .an­gol külügyminiszternek, Chur­chill jobbkezének egyik beszéde, Eden nyíltan kijelentette, hogy ideje .az atlanti rendszert az egész földkerekségre kiterjeszte­ni, úgy, hogy . az átfogja egész Ázsiát és a Csendes Óceán tér­ségét is. Az angol k ül ügy minis z-'t er senmii újat néni mondott ezzel. I Az agresszió és katonai kalandok céljára _ megalkotott Atlanti Tömb már régóta nem kizáró­lag Európában, hanem világszer­te mérgezi a nemzetközi légkört. A washingtoni hazárdjáfékosok Ázsiában — Csangkajsckre tett tétjük gyászos elvesztése után — a leghatározotiabban irányt vet­tek a japán mii bar izmus mielőb­bi i'eitámasztására. Az amerikai politikusok Európában a német militaristákat, Ázsiában pedig a japán militaristákat tekintik leg­főbb szövetségeseiknek, illetve támaszuknak. Ezek után még szembeötlőbb az Atlanti Egyezmény agresszió jellege, még nyilvánvalóbb, ho, ■ az nem más, mint szörnyűsége^ összeesküvés a béke ellen, ame’\ alapjaiban veszélyezteti a népei; biztonságát. Az a tény is leleplezi az Atlanti'Egyezmény támadó jellegét, hogy Törökőr szágon és Görögországon kivik ilyen vagy amolyan formában ■ •li'toisla Jugoszláviát és Franc Spanyolországát is bevonják ha tósugarába. Még Washington mindenhez hozzáedződött nyu gat európai partnerei is .szavak ban úgy (esznek, mintha nem éi fenének egyet amerikai gazdáik nak Francoval folytatott játéka val. Az amerikai külügyminis/ tériuiri persze nem veszi komo­lyan ezeket az álszent ..tiltako­zások abjól tudva, hogy ezek. amint ezt az óceántuli saj'tó c nikusan magyarázza, „borii használatra“, vagyis a tömegei félrevezetésére vannak szánva Az Atlanti Egyezmény alap­ján példátlan fegyverkezési haj­sza indult meg mind az Egyes a'; Államokban, mind a nyugateuró­pai országokban. Felesleges rá mutatni arra, hogy milyen na,yv szenvedéseket hoz az eszeveszet fegyverkezési hajsza a széles b> idegeiknek, s hogyan teszi tönkív végül is a tőkés országok gaz­daságát . A gazdaság militari/:! lása csupán a fegyvergyárosok nak, a Wall Street hadiipari mo nopóliumainak és nyugatcurópa partnereinek hoz hasznot: ezek nek safejeibe szüntelenül duz­zasztó áradatként ömlőnek h ad i ni e gr en de 1 e sek bő 1 szármáz 6 és minden eddiginél magasabb nyereségek. A hadi termelés kiszélesítése mindenütt a doh c, ■zó tömegekre nehezedő .adóm-, hek emelkedéséhez, a békés szükségletekre dolgozó iparagak elsorvadásához, s olyan nyers, anyaghiányhoz vezet, amely mint Angliában is, egyre inkább a -nyersanyagválság jellegét ölti. Ehhez meg hozzá kell. tenni azt is. hogy a nyugateurópai orszá­gok -Washington parancsára megszünitetjnek iniinden kereske­delmi forgalmat -a Szovjetunió­val, ,a Kínai Népköztársasággal és a. népi demokratikus orszá. gokkal Ez a bűnös politika helyrehozhatatlan károkat okoz a ínyugateurópai országoknak, meggyengiti gazdasági helyzetű két, óriási nehézségek elé állít­ja a kapitalista országokat és •a végletekig szétzülleszti gazda sági életüket­A hírhedt Marsliall-terv, ame­lyet kezdetben Európa gazdasági ujjfcépítésének terveként haran­goztak be, az Atlanti Egyezménv inegkötése óta véglegesen a nyu­gat-európai gazdaság fokozott Ütemű niiiitarizálásának pro- gr-ammja leit. A Marshall-terv végrehajtását irányitó amerikai üzletemberek már régóta nem csinálnak titkot abból, hogy a nyugateurópai országoknak jut­tatott- amerikai segélyek kizáró­lag a háborús előkészületek cél­ját szolgálják. A nyugateuró­pai amerikai helytartók amcller türelmetlenül siettetik azoknak az országoknak kormányait, s egyre azt követelik tőlük, hogy még nagyobb áldozatokat hozza­nak a -tervezett agresszív hábo­rú előkészítésének oltárán. Az amerikai imperializmus ál­tal kikéiyszeritett úgynevezett japán békeszerződés, s az Ache- son. Schuman és Mcrrisop nem­régiben lezajlott washingtoni ta­nácskozása alkalmával a nyugat­német hadsereg megteremtésé­ről hozott döntések azt jelenük, hogy az Atlanti Tömb főkolom­posai újabb lépést teí-tek a né­met és japán agresszió feltá­masztása, s annak saját céljaik­ra vájó felhasználása utján. 7. A L A A. Magyar Polírozók Pártja 7. «■: megyei Bizottságának lapja- — Fele lős szerkesztő: Szántó Jenő. — Felelős kiadó: Darabos Iván. — Szerkesztőség: Zalaegerszeg. Kossuth Lnjos-utc-a £2. Tel. 230. Nagp-kanizsa. Zrínyi M.-u. 20. Tel- ő4. — Kiadóhit atal: Zalaeger­szeg, Széchenyi-tél- 4- Tel- 182.. Nagy-, kani/.sán Zrínyi-n. 20. T.-l. 13—30. Kfkszíilt a Vasmegye Nyomd •-hiúi Szóm. 'aMudy. Kossuth B.-n. (1. Tel. 75, — Felelős vezető: Hegedűs Gyula. Szerda. 1951. 0kt. 31.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom