Zala, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-30 / 253. szám

A zalaegerszegi Városi Pártbizottsága az előadók és a hallgatók együtt biztosítsák az oktatás zavartalanságát! A zalaegerszegi ál ©lapos gim­názium egyik tantermében tart­ja az V. kerülei pár! sz'rvezeí a l^özépfcfku politikai iskolája . Az elmúlt hélen már megkezdö- döt. a tanulás. Az elő dó és a hallgatók moigilmerkediek egy­mással. de amig ez tartón, addig elteli a két, óra tanulási idő és az első előcdást elhalasztót1 ák a következő hétre. így kezdődött de nézzük meg az is. hogyan folytatódott. Pén­teken este hat órakor megjelent az előadó, de nem az, aki első napon volt o t, hanem Dér Ist­ván elvtárs. Fél 7 felé jár az óra mu'a'őja. de a balig a ók közül még csak 12-en jelentek meg. Múlnak a percek és kásánkén., még négy elv társ lép be a terembe. Eér elvtárs már meg akarja kezdeni ez előadást, amikor egy másik iskolá ó! két elvtárs lép be és érdeklődnek, hogy melyik iskolán vesznek rész ? Eltelik megint tiz pere és akkor meg­lát iák a névsórolvnsáyti. Öt elvtárs hiányzik, ebből egy iga­zoltan. Ezzel megint eltelt vagy tis perc és mikor kezdenék a tanulást, akkor nyele elvfárs jön be és el­helyezkednek a psdsorokban. El­magyarázzák, hogy először a pos ához, majd ® Jókai-uti is­kolába és onnan ide küldték őket Mike Zoltán elvtárs. a Városi Pártbizottság nevében ad ma­gyar áza' ot. hogy esek as utolsó pillanatban tudtak dönteni és igy elhatároz­nák. hogy összevonják a három iskolá. A magyarázat után megkérdi a hallgatóktól, hogy együtt legyen a szeminárium vagy pedig nem? A kialakult vi ához több elvtárs hozzászól és úgy döntenek, hogy válasszák azét a hallgatókéit. Ez is megtörtént. Utána; Dér elv!árs arról kezdett beszólni, hogy a mai napon eldől “ az is­kola kérdése, de még jövő héten nem tudják, hegyen lesz? Majd arról beszél', hogy jövőben pon­tosan kezdjük meg az előadáso­kat. meri ha igy haladnak to­vábbra is, ekkor egy pár hét múlva éjfélkor kezdik meg az iskolát. Ezután Dér elvtárs ismertette életrajzát a hallgatókkal. (Még szerencse, hogy a halig©, ók ezt már a muH héten megtet ék.) Majd kezdené a szemináriumot, de a haljgatók akkor mondják, hogy tiavuly úgy szoktak “anuini, hogy először az előadást hallga- ák meg. így aztán elhatároz­zák, hogy Dér elvtárs ez elő­adást tarts© meg. Mikor kezdené, a hal]ga ók a rossz világitásra terelik a szót• ..Megegyeznek“’, Dér elvtárs a egközelebbi napra hoz magával villanyégőt. 7 óra 10 perckor megkezdődik az első előadás az V. kerülni pártszervezet középfokú politikai isko’áján. Nem tudjuk, hogy Zalaeger­szeg városban több helyen is igy törtónt-e? A Városi Párt- bizottságnak fel kell számol­nia ezt a szervezetlenséget az oktatási munkában, mert nem tudják clősegi'eni a párttagok és a pártonkivüliek politikai fejlődését és nem tudják vég* rehajiani pártunk Politikai Bi­zottságának a határozatát. Za laegerszea város pártszerveze­teinek oktatását a múlt évben is a legjobban szerveziék meg a megyében és az idei előké­születeket is. A Városi Pártbizottság okta­tási bizottsága Ügyeljen lel az ilyen felmerülő hiányosságok­ra és tegyenek meg mindent annak az érdekében, hogy ehhez hasonló eseteket időben kijavítsák és biztosíthassák a párttagok és a pártonkivüliek marxista-leninista nevelését. A DISz tagkönyvcsere hírei: Zalaegerszeg város területén 60 I csoportfei:lős végzi az összeírás; 23 eijapszerveze ben. A tagkönyvcsere munkáját összekötik a fiatalok november 7 méltó megünneplésével. Az Ál alános Aszlalosipari Vállalat fiataljai vállábák. hogy november 7-re befejezik évi ter­vüké . Eddigi eredményeik arra mutatnák, hogy vállalásukat tel­jesítik is. A Terményforgalmi Vállalat fiataljai műnk;: brigádokat szer­vezek a versenyben állanak a felnő tek brigádjaival. A fiatan lok brigádjai élenjárnak a mun­kában. A Ruhagyár fiataljai vállal- ák. hogy munkamódszerüket át­adják az arra rászorulóknak. Ke­rületi szervezeteink fiataljai tag- ■ oborzással készülnek ai tag- könyvcserére. A II. kér. DISz-szervezet vál­lalja. hogy 30 uj DISz tagot szervez be. Eddig 12 fiatal, vont be a szervezet munkájába. Nem marad le © Pvuhagyár sem. Udvardi Pál DISz ti‘kár egymaga 70 uj tagot toborzott. A. tagtoborzásbein versenyben állanak ez I. és az V. kerülje EISz fiataljai. A város DISz szervezetei december 21-re 700 uj fiatalt toboroznak be — ezt vállalták. Eddig 434 fia ©Hal bő­vült a szervezetek lé;száma. A IV. kér. DISz szervezete miért nem kapcsolódott be a munkába;? Náluk gyenge a tag- Könyvcserével kapcsolatos ÖS2- szeirás és a fag oborzáa is’ DISz Fiatalok! A munkaválla­lások túlteljesítésével előre er ' agklönyvcsere sikeres végrehaj­tásáért! DISz Városi Bizottság. PáríbireU 30*an, kedden a középfokú káderképző’tanfoiyam politikai gazdaságtan szakon tanuló elv" társak részére tankörfoglalko­zás Nagykanizsán, Zalaeger­szegen és BázakereUyén. A Magyar Természettudományi Társulat előadásai október hónapban 31-én, szerdán a középkáder- képző-tanfolyam Bolsevik Párt története szakon anuló elvtár­sak részére tankörfoglalkozá6 járás] és városi székhelyeiken. November 3-án, szombaton a középfokú káderkénzőtanfolyam Sztálin elvtárs é’etét tanulmá­nyozók részére szeminárium a járás* és városi székhelyeiken. Megyei Pártbizottság Oktatási Osztály. Zalaegerszegi járás: Pacsa 31-én, 19 ó: Tenn. szöv. termés- eredményei. Zslaszen gróti járás: Zulaapáfi DÁT, 31-én 19 ó: Micsurin a Szov Tudomány óriása. Letenyei járás: B keretiye sz 31-én. 18 ó: Földalatti gyors­vasul. Len i járás: Csesztreg 31-én, 19 ó: Mély Szán. ás, nagyobb ter­més. litoista janicsárokat képeznek ki az USA-ban A Szociálisig Jugoszláviáért“ cimü lap közlése szerint a Tito. banda - ujíabb nagyobb csoport jugoszláv "dsztet küldöd ki az USA-ba tanulmányú te. A tisz­tek nagyrészét a jugoszláv had­seregből szedték össze, de van­nak a csoportban néhányan © hírhedt UDB soraiból is. A tisz­tek hosszabb ideig tar ózkodnak majd az USA-ban, hogy alapos „szakértelemre“ tegyenek szert. ★ Tf ajjori miért van szüksége a Tilo.bandának arra. hogy az USA.ban képezze ki egyes tisztjei!? Talán még nem értenek eléggé ahhoz, amit az imperialisták parancsolnak ne­kik: a gyilkoláshoz, a provoká­ciókhoz, a kémkedéshez? Szó sincs erről. A titoista gonoszte­vők már alapos szakértelmet.“ szereztek maguknak ezen a téren. Ezt maguk az amerikaiak is többször elismerték, amikor meg­tekintették Jugoszláviát. Sőt, egyes amerikai vezetők, mint például Harriman. kijelen ették hogy a titoisták módszereit ,fit heíl vtoraaú m(S$ evtmdgtataztak W, 'art nyír a }6k. Világos tehát, hogy a. litoista katonatiszteknek és UDB liszteknek nem egyszerűen fejleszteniük kell a gyilkos mód­szerekben szerzett jártasságukat: az USA-nak távolabbi céljai van­nak velük! Mik ezek 'a célok? fj a figyelemmel kisérjük. hogy az utóbbi időben Jugoszláviában járt amerikai ka­tonai vezetők miről tárgyaltak Tiloval. akkor nyomban meg is kaphatjuk a választ. Az imperia­listák lépten-nyomon köve élik belgrádi ügynöküktől, hogy telje­sen amerikai módra szervezze hadseregét, amerikai kiképzésben részesítse a jugoszláv katonákat, hogy .adandó alkalommal“ tud­janak együttműködni amerikai gazdáikkal. Collins tábornok, az USA szárazföldi haderőinek ve­zérkari főnöke, aki most tárgyal Belgrádban. Délkelet.Európában ,.folytatólagos“ háborús tömböt akar kiépíteni Természetes, hogy ebben a tömbben amerikai mód­ra kell végrehajtani az USA pa­rancsait. Ezt kell megtanulni a ti 'oisfa tiszteknek az USA kato­nai iskoláin. 4« M&saoraúiii szolgákat nevelnek belő­lük. akik az USA többi csoif/ó­saival együtt, mindenkor készek végrehajtani azobat a gyilkos parancsokat, amelyeket Was­hingtonban kiadnak. Ok lesznek azok akiken keresztül az ame­rikaiak el akarják áriasz.ani a jugoszláv hadsereget az ameri­kaiak .felsőbbrendűségéről“ szó­ló legendákkal, amit a titoisták eddig is nagy igyekezetlel kísé­reltek meg beleplántálni a jugo­szláv katonákba. Ds tévednek a titoisták és gaz­dáik, ha azt hiszik hogy a jugo­szláv dolgozók és a jugoszláv katonák nagy többsége behódol az amerikai ,.felsőbbrendűség­nek“. A jugoszláv nép előtt ott van a koreai példa. Látja, hogy az amerikai katonák — nem ka­tonák hanem gyilkos gonoszte­vők. Hogy az imperialisták nem másra használják ezeket a, go­nosztevőket, mint saját profitjuk növelésére és szédült világuralmi terveik .megvalósítására. Azokat a titoista tiszteket. akiket ma az USA-ban képeznek ki. csak gyü- löle'itei és megve éssel fogadja majd a jugoszláv nép. Hatvanöt éve született Szer£o-Ordzsomkidze,a JángleJkii bolsevik Hatvanöt esztendővel ezelőtt, 1886 októberében született Grúzia Goresa nevű falujában Grigorij Konsztantyinovics Ordzsonikidze, a Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pántjának és a szovjet ál­lamnak egyik kimagasló vezető­je, Lenin és Sztálin hű fegyver­társa. 1903-ban, 17 éves korában szerezte meg a párttagságot, te­vékeny szerepet vitt az illegális mozgalomban, .amelyben Szergo fedőnéven dolgozott és több minit három évtizeden át, 1937 februárjában bekövetkezett ha­láláig híven szolgálta Lenin-Sztá- lin pártjának ügyét. Ordzsonikidze odaadó munkás, élete élsz afcfl ha t all a n u 1 összekap­csolódott a cári uralom elten küzdő munkások éti parasztok forradalmi harcaival, s a győz­tes szocializmus felépítésével. A fiatal Szergo-Ordzsonikidze a délkaukázusi bolsevik szervezetek megalakifójának és vezetőjének, I. V. Sztálinnak az irányitásávaC járta végiig . a megingathatatlan leninista forradalmárok kemény illegális iskoláját. Az 1905-ös forradalom ' idején Abházia munkásait és parasztjait buzdította beszédeivel fegyveres felkelésre a cárizmus és a földes­úri elnyomás cülen. 1906-ban egy fegyverrel megrakott szekér ki­rakásakor Bombard! faluban ia cári rendőrség fogságába került, amely a szuhumi börtönbe zárta. Szibériai száműzetésben érte a Februári Forradalom hire. 1917 júniusában érkezett meg a for­radalmi Petrográdba, ahol teljes erővel a pártmunkába kapcsoló­dott. Számos gyűlést szervezett gyárakban, üzemekben, lakta­nyákban, s Lenin-Sztáiin pártja köré tömörítetté a munkások és katonák tömegeit. Lenin javas­latára a bolsevik szervezet pet- rográdi bizottságának és a Mun­kásküldöttek Petrográdi Szovjet Végrehajtó Bizottságának tagjá­vá választották. Júniusban, ami­kor a petrográdi munkástüntetés szétrobbant-ása után Kerenszkij ideiglenes kormánya le akart számolni Leninnel, Ordzsonikidze, Sztálin elvtárs útmutatására Finnországba utazott, hogy tájé­koztassa Lenint a petrográdi helyzetről' s átvegye tőle a Párt­nak szóló utasításokat. G. K. Ordzsonikidze-Szergo az 1917-es Nagy Októberi Forrada­lom idején tevékeny részt vett az ideiglenes kormány megdön­tésében és mint a Szovjet Hadse­reg tagja szállt szembe az ifjú szovjet köztársaság szabadsága és ellensége ellen támadó fehér- gárdistákkal és intervenciós csa­patokkal. Lenin mondotta róla: „...Szergo megbízható kaionai munkatárs, hogy a leghűbb és legtevékenyebb forradalmár, azt magam már több, mint 10 éve tudom." Ordzsonikidzének rendkívül nagy érdemei vannak az észak- kaukázusi és kaukázusontuli el­lenforradalom szétzúzásában. „1926-ig, mint a kaukázusontuli párt vezetője kérlelhetetlenül és keményen harcolt a szovjetelle­nes pártok maradványai — a mensevikiek. a dasnakok, a musszavatisták — ellen, harccal erősítette a proletariátus dikta­túráját Grúziában, Azerbajdzsán­ban, Örményországban, megte­remtette a délkaukázusi népek békéjét s barátságát, megszilár- diitottia a Szovjet Köztársaságok Kaukázusontuli Szövetségét. Mo­lotov szavai szerint „Itt formá­lódott ki végéi-vényesen az egész Szovjetunió, egész Bolsevik Pár­tunk egyik legnagyobb funkcio­náriusává/* 1926-ba.i, tehát abban az idő­szakban, amikor a Párt Sztálin elvtárs vezetésével éles harcot folytatott a trockisla-zinovjevista árulók s a buharinista-rikovisita csoportok pillén. Ordzsonikidzet a SzK(b)P Központi Ellenőrző Bi­zottságának elnökévé és a Mun­kás-Paraszt Ellenőrzés népbizto­sává választották. Ordzsonikidze, rntndig a páir t -fejd ék alt vae- ■totfca szem előtt, kérlelhetetlen volt azokkal szemben, akik — akár a legkisebb mértékben — eltértek a Párt irányvonalától. A Központi Ellenőrző Bizottság, amely az ő vezetésével kíméletle­nül leleplezte az árulókat és a kémeket, leegyszerűsít etite, ,s megszabadította a bürokratáktól az állami és gazdasági appará­tust. G. K. Ordzsonikidzét 1930-ban az SzK(b)P Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjává választották. Élete utolsó évében ő irányította a Szovjetunió ne­héziparán. s mint Sztálin elvtárs hűséges harcostársa, minden ere. jével és kitűnő szervezőképessé­gével a nagv sztálini ötéves ter­vek győzelmének ügyét szolgál­ta. A nehézipar szakadatlan fejlesztésével biztosította a me­zőgazdaság, a közlekedés és a hadsereg uj technikai felszere­léssel való ellátását. Ordzsoni­kidze a nehézipari dolgozók többmilliós hadserege élén küz­dött a gyorsütemü iparosításért, a szocialista felhalmozás növelé­séért, az általános takarékosság­ért. az önköltségcsökkentésért és a kitűnő minőségű termelésért. Szenvedélyei harcosa volt min­dennek, ami i:j, haladószellenüi, élenjáró. Minden eszközzel elő­segítette a sztahanovista, mozga­lom gyors és széleskörű el­terjesztését. Szeretettel nevelte a tehetséges nehézipari kádere­ket, akiket elsősorban arra taní­tott, hogy „A pártszerüség a legfőbb... Az pedig, aki letér er­ről az útról, elpusztul, semmi nem marad utána. A pártszerii- ség mindennél előbbrevaló Ordzsonikidze, a lánglelkii bol­sevik nemcsak tanította a tö­megeket, de tanult is tőlük. Gyakran látogatott eű a gyárak­ba, s az ország különböző tájain folyó építkezésekhez, hogy hely­színen tanulmányozza a helyzetét. Példaképe volt a félelmet, inga­dozást nem ismerő bolseviknak. A szovjet dolgozók őszintén sze­rették és nagyrabecsüiték ön­feláldozó munkájáért, baráti köz­vétlenségéért, elvtársi szívélyes­ségéért és egyszerűségéért. G. K. Ordzsonikidze egész éle­tét a kommunizmus diadaláért foly tatott harcnak szentelte, megy testesitője volt a politikai veze­tő lenini-sztálini típusának. N. Loginov Akik közelfátásunkat veszefyezleük... Kernéi Ferenc 31 holdas zalsL koppányi ku]ák napraforgóbeadá­si kötelezettségének nem tett ele­get Vigh József becsehelyi 17 ho]das dolgozó prraszt engedély nélkül levágotti egy darab 130 kilós Ser­tést. Sabján Kálmán 24 holdas és Bokái József 35 holdas zalavégi kulákok tojás, és baromfibeadási kötelezettségüknek nem tettek eleget. Unger János szépéineki 6 hol­das dolgozó paraszi 190 kiló csö­veskukoricát és 80 ki]ó mákot szál lit ob engedély nélkül. Fazekas Viktor nagypáli 18 holdas dolgozó pimaszt 126 kiló burgonyát szállúoit engedély nélkül. Tíannényuket elkoboz ák, vaja . mennyiük ellen megindult az et járás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom