Zala, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-16 / 216. szám

A tervgazdálkodás hatalmas ereje Gerő Ernő elvtárs cikke a Pravdában Moszkva, szeptember 14. A Pravda közli Gerő Ernő elvtársnak, a Magyar Dolgo. zók Pártja titkársága tagjának „A tervgazdálkodás hatalmas ereje“ ciraü cikkét. A cikk a népi demokratikus országok népgazdaságának sikeres fej- lödésévei foglalkozik, A tervgazdálkodást folytadé közép. és délkeleteurópai népi demokratikus országok — hangzik a cikk — sikeresen fej­lesztik gazdaságukat és kultúrá­jukat, emelik a nép jólétét. Len­gyelország és Csehszlovákia, Ma­gyarország és Románia, Bulgária és Albániai munkásosztálya be­bizonyította, hogy a marxista- leninista pártok vezetésével egye. íritení tudj-ai és meg tudja szervez­ni országának demokra.ikus erő­in a szocialista társadalom alap­jainak felépítésére. A népi demókraükus országok gazdasági erejének növekedését elsősorban az jellemzi, hogy ezek az országok a második világhá­ború befejezése óta eltelt néhány év alatt el ér'ék gazdaságuk há- ború előtti szinvonalát, majd to­vább haladva, messze maguk mö­gött hagyták ezt a színvonalai. Magyarországon a reakció azt állította, hogy a népgazdaság új­jáélesztéséhez legalább 30 évre van szükség és ennyi idő alatt is csak akkor sikerülhet, ha az or­szág amerikai kölcsönt kap. A magyar nép bebizonyította, hogy az ellenség jóslatai az uj rendszer elleni gyűlöletből fa­kadnak és homokra épültek. A népi demokratikus rendszer fel­tételei között a gyakorlatban csupán két és fél évre volt szük­ség a háború előtti gazdasági színvonal eléréséhez. A népgazdaság újjáépítése után országunk és ez összes töb­bi népi demokratikus ország hoz. zákezdett a többéves népgazda, sági tervek teljesítéséhez. Ezeket a terveket a szovjet tapasztalatok alapján -alkották meg és céljuk az egész gazdasági élet gyökeres át­építése: az ipar és a közlekedés újjászervezése és továbbfejlesz­tése, -a mezőgazdaság gépesítése és a nagyüzemi szocialista mező- gazdaság megteremtése- Röviden; a tervek egy nagyüzernü, szocia­lista népgazdaság alapjainak lét­rehozását íüzik ki feladatul. A második világháború ót'a el. telt öt-hat év alatt valamennyi népi demokratikus ország ipsri termelése jelentékenyen túlszár­nyalta a háború előtti színvonalat. Az ipari termelés növekedésével párhuzamosan fejlődött a közle­kedés, növekedett az áruforgalom és megszilárdult a mezőgazdaság is. amely szintén túlszárnyalta ® háború előtii színvonalat. A népi demokratikus országok tervgaz­dálkodást folytatva felszámol ák a munkanélküliséget, ai kapitalis­ta rendszer elmaradhatatlan vele­járóját. a dolgozókat sújtó bor. zalrms ostort. Ami a népgazdaság fejlesztésé­re vonatkozó hosszúié járatú, nagyperspektiváju terveket illeti, ezzel kapcsolatban sokan úgy vélekedtek, hogy * _ kommunis­ták, a tervek kezdeményezői, ne­héz. úgyszólván teljesíthetetlen feladatokat tűztek országaik elé. Magyarországon például a terv azt irányozta elő, hogy az ipari termelést öt év alatt 86.4 száza­lékkal. a munka termelékenysé­gé az’ iparban 50 százalékkal, a mezőgazdasági termelést 42 száza­lékkal, a nemzeti jövedelmei pe­dig 63' százalékkal kell növelni. Az ötéves -érv első évének eredményei azonban -nemesük azt mutatták meg, hogy a terv reális, hamm azt1 is, hogy nem is veszi figyelembe összes lehetőségein­ket. Ki ünt. hogy ö év alatt az ipari termelésnek 200 százalékkal, az ipari munka termelékenységé­nek közel 100 százalékkal és a nemzeti jövedelemnek 120 száza- lékval való emelése érhető el. p zek <a tények a tervgazdái- ^ kodás óriási fölényét bizo­nyítják. Ezek a tényék arról is beszélnek, hogy a kommunisták helyesen határozták meg a nép­gazdaság fejlődésének jellegét. Helyesen jártak el, amikor szó. cialista és nem kapitalista mér. -élckej mérték a -népgazdaság új­jáépítésének és fejlesztésének ütemét. Igazuk volt, amikor a népgazdaság gyors újjáépítését és további újjászervezését tűzték ki célul- A tapasztalai ezonban be­bizonyította, hogy a valóságban a fejlődés a legtöbb esetben gyor­sabb volt sz előirányzottnál. A népi demokratikus országok gazdaságának fejlődése isméi iga. zolja Sztálin elviárs Lángeszű té­telét, amelyet a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának XVI. kongresszusán állított fel: „Számunkra — mondotta Sztá­lin elvtárs — az ötéves terv, mint minden terv csak megközelítő terv, amelyet a helyi tapasztala, tok alpján, a terv végrehajtásá­nak tapasztalatai alapján ponto­sabbá kell tenni, meg kell változ­tatni és tökéletesíteni kell• Semi- lyen ötéves terv sem veheti szám­ba mindazokat a lehetőségeket, amelyek szovjet rendünk mélyén rejlenek és csak a munka fo. lyamán. a terv megvalósítása fo- (párnára, a gyárban, a kolhozban, a szovhozban, a kerületben stb. bukkannak elő” (Sztálin művei 12. kötet Szikra 1950. 370. o.) Magyarországon a népi demo­kratikus rendszer adtai óriásig le­hetőségek mellett más tényezők is szerepet játszanak, amelyek meg­gyorsítják a népgazdaság fejlődé, sét és fellendülését. A legfontosabb tényező, amely a népgazdaság fejlődését meg­gyorsította, az. hogy a közép, és délkelé, európai országokait a dicsőséges Szovjet Hadsereg 'sza­badította fel és ezek az országok a Szovjetunió segítségével elnyer­ték nemzeti függetlenségüket Ezeknek az országoknak a munkásosztálya a kommunista és munkáspártok vezetésével a bel­ső ég külső reakció ellen folyta­tott következetes harcban meg­szilárdította a népi hatalmat. A leleplezett reakciós erők -ai dolgozó tömegek körében már nem talál­nak támogatásra, egyre jobban el. szigetelődnek. Népünk nem felej­ti el, hogy a reakció, ha módjá­ban állna. véres polgárháborút robbantana ki, hogy erőszakkal visszaállítsa elveszett hatalmát és ismét a nép nyakára üljön. Két­ségtelen. hogy az imperialisták, ha csupán tőlük függne, nem ha­boznának, hogy fegyveresen be- avá-kozzanak a demokratikus ál­lamok belső ügyeibe, -a kizsákmá­nyolok és saját önző érdekeik vé­delmére. Ha módjukban állna. Magyarországot is Görögország sorsára jut várnák. A nagy szocialista állam, a Szovjetunió léte volt zz a döntő akadály, amely utjá: állta annak, hogy az imperialisták és a belső reakciós erők megválósi'sák ter­veiket és azt a törekvésüket, hogy a népi demokratikus országokéit véres háború és gazdasági rom­lás szakadékéba taszi'.sák. A Szovjetunió óriási szolgála- toy tett. nemcsak ez orszá­gok népeinek, hanem Európa minden népének, ai világ békéje megvédésének. Az a körülmény, hogy az európai népi demokrá­ciákban a munkásosztály — at dolgozó parasztsággal szoros sző. vétségben — elkerülte a polgár- háború: és az imperialisták inter­vencióját, hatalomra került és megsziiárdi ott-a o proletárdikta­túra funkcióit ielj'ssi.ő népi de- mokrai ikus rendszert, rendkívüli mértékben megkönnyítette és meggyorsító i.a népgazdaságuk új­jáépítését és ugyanakkor megve­tet e a szocializmus építésének sílapját. Nagyjelentőségű tényező amely előmozdító-tá és előmozdít ja a népi demokra'ikus országok gazdaságának gyors felemelk-dé- sét. a gazdasági kapcsola-ok Lé- rehozása és fejlesztése a népi de. mokra ikus országok és a Szov­jetunió között valamint az egyes népi demokra tikus országok között ^Mint ismeretes, a második vi­lágháború előtt úgyszólván . egyáltalán nem voltak kereske­delmi kapcsolatok a Szovje unió. valamint Lengyelország, Romá­nia, Magyarország és Bulgária között Ezeknek az államoknak reakciós kormányai az imperialis­tái hatalmak egyenes parancsára mesterségesen megakadályozták a Szovjetunióval való kereske­delmet, noha ez maguknak a szó- banforgó államoknak volt a> ká. rára. Hasonló vole a helyzet a ma népi demokra.ikus országok egymásközö.ti kapcsolatában is. A múltban ezek az országok, im­perialista gazdáik parancsának engedelmeskedve, elkeseredett gazdasági háborút viseltek egy­más ellen. A második világháború után gyökeresen megvákozo-t a hely­zet. Az a tény, hogy ledöntöttek azokat a mesterséges gátakat, ■amelyek útját állták a kereske­delmi, kulturális és más egyen­jogú kapcsolatoknak, nagy lehe­tőségeket nyitott meg a népi de­mokratikus országok fejlődése előtt. Nemcsak annyi történt azonban, hogy egyszerűen helyreállították az elsorvadt gazdasági kapcsola­tokat. A valóságban lényegesen több történt. A Szovjetunió nyom­ban a háború befejezése u án nagy gazdasági segítséget nyújtóit a népi demokratikus országoknak. Azok a gép-, ipari felszerelési és nyersanyagszállitmányok. ame­lyeket a Szovjetunió szállít az emilitétt országok könnyű- és ne­hézipara számára, előmozdítják népgazdaságuk gyors fejlődését, megkönnyítik a szocialista iparo­sítást. A Szovjetunió és a népi demo­kráciák között kialakult gazda­sági kapcsola-ok alapvetően uj rendszere a kölcsönös segély­nyújtás és egyenjogúság elvein, valamennyi fél érdekeinek azo­nosságán alapul. Ez a? rendszer elősegíti a népi demokratikus or. szagok nemzeti függetlenségének megszilárdítását, népeik életszín­vonalának szakadatlan emelését. Ezeknek az uj nemzetközi kap­csolatoknak ideológiai alapja a proletár-, a szocialista inter­nacionalizmus. A Szovjetunióban kialakult győzelmes tapasztalatok felhasz­nálása a szocializmus építése te­rén, a Szovjetunió és <ai népi de­mokráciák közö-ti gazdasági kaP' csőlátók állandó növekedése és erősödése elősegíti az országok népgazdaságának fejlődését, tö­megei életszínvonalának emelke­désér, függetlenségének és nem­zeti államszervezetének megszi­lárdítását A Szovjetunió segítsége és támogatása rendkívül fon­tos eszköz a béke, a demokrácia és a szocializmus táborához tar­tozó országok stabilitásának és békés fejlődésének biztosítására. Ezzel szemben azok a gazdasági kapcsolatok, amelyeke: az Ame­rikai Egyesült Ál'kmok kényszerű a kapitalista vi’ág országaira, megfősz ják a kapitalista orszá­gokat- politikai és gazdasági füg- getlenségük ől. fokozzák az el­lentéteket az államok között, nyo­morba és rabságba döntik a dolgo­zók millióit, aláássák az USA./ó1 függő államok gazdaságát és az egyre növekvő háborús fenyegetés veszedelmes forrásai. A népgazdaság gyors fejlődésé előmozdító, a szocializmus építésé­ben jelentékeny szerepet jáiszó fontos tényezők egyike a népi de­mokratikus országokban a dolgo zók életszínvonalának gyors emelkedése­Sztálin elv árs a szkhánovis- ták első szovjetuniói tanácsko­zásán mondott beszédében hang­súlyozta, milyen rendkívüli je­len ő?ége és hatása van -a terme­lésre, a munka ermel ékenysé. gére zz éle ezinvonal emelkedésé­nek. „Ha nálunk válság volna — mondotta Sztá'in elvtárs — ha nálunk munkanélküliség volna, a munkásosztálynak ez a korbácsa ha rossz rut, szomorú volna, ná­lunk az éle', akkor seminő Sztr-há- nov mozgalom nem volna nálunk“. (A leninizmus kérdései. 590. old. Szikra, 1950.) Ugyanez mondható el ma ? né­pi demokratikus országokról is. Ha ezekben az államokban vál­ság, munkanélküliség volna. he. ez államok dolgozóinak élete rossz, rur, szomorú volna, ekkor lehetetlen volna egy év alatt 15 —35 százalékkal fokozni az ipari termelést és a szovjet újítóknak, a szocialista munka hőseinek nem volna o]y sok köve ője a népi demokratikus országokban. Itt azonban nem egyszerűen arról van szó, hogy a népi de­mokratikus országokban emelke­dik a dolgozó nép életszínvonala Ez magától ér.etődik. ez a szo­cialista társadalom építésének örvénye. Az uj, a sajátos abban rejlik, hogy ezekben az orszá. gokban —- noha a háború elpusz­tította a népgazdaságot — a dol­gozók äetszínvonala aránylag rö­vid idő alatt, két-három évvel a háború befejezése után elérte a háború elő-ti színvonalait és a kö­vetkező években túlszárnyalta azt. Az anyagi jólét emelkedésé­ről ugyanazt mondhatjuk, mint a népgazdaság fejlődésének ütemé­ről- Az életszínvonal emelkedése sokka.1 gyorsabb volt, min", ere­detileg fel lehetett tételezni. Nagy szerepet játszottak ebben azok a tényezők, amelyekről már beszéltünk: a népi demokra ikus országok dolgozói elkerülték a polgárháborút és az imperialisták fegyveres beavatkozását; a hábo­rú után egyenjogú és kölcsönö­sen előnyös kapcsolatok fejlődtek ki és szilárdultak meg a bará'i országokkal, elsősorban a Szov­jetunióval; a Szovjetunió jelenté­keny gazdasági segítséget és tá­mogatást nyújtott ezeknek az or­szágoknak. A felsoroltakon kívül van még egy feltétel, amely előmozdítja a szocializmus építését a népi demo­kratikus országokban. Ez a dol­gozó nép millióinak az a mély meggyőződése, hogy ők országuk gazdái és hogy az uj életet ma“ guknak építik. A népi demokra­tikus országok dolgozói azt is tudják, hogy a ttermriési tervek sikeres teljesítésével és túlszár­nyalásával, a népi demokráciák gazdasági életének erősítésével nemcsak közvetlenül saját érde­keiket ég népük érdekeit szolgál­ják. hanem egyúttal a béke meg­szilárdítását, az emberiség hala­dását is. "C1 gy-ké: évvel ezelőtt e népi demokratikus országokban — köz ük Magyarországon is — ilyen kérdések vetődtek fel: „Miérr, kell nekünk kiszélesíte­nünk a békemozgalmat? Hiszen amugyis mindenki előtt ismeretes, hogy országunk, népünk békét akar.*’ Aki igy gondolkodott, az nem ér e^e meg, milyen óriási mozgatóerő zs épüőmunkában a békéért, az imperialista agresz- szerok ellen folytatott küzdelem. Az ilyen emberek akkor nem ér- .ették meg, hogy az ország épio. munkája elválaszthatatlanul ösz- szefügg a békéért folyó az egész világot átfogó nagy küzdelemmel, amelynek élén a Szovjetunió ha­lad és amelyet ei 'lángeszű Sz á- lin vezet Ma már mindenki előtt; világos, hogy a békéért folytatott küzdelem hatalmas mozgatóerő a népi demokra'ikus országok épi- tőmunkájába<n és gazdaságának fejlesztésében. Az uj tartalékok, amelyek elő­segítik Magyarország és a többi népi demokra ikus ország népgaz­daságának gyors fejlődését, nem önmaguktól válnak valósággá, hanem a kommunista és munkás­pártok által vezetett és lelkesített nép ömegek szívós alkotómunká­jának eredményei. Mindenki látja azokat a nagy sikereket, amelyeket a népi de, mokráciák dolgozói érlek el a gazdasági építés terén­„A sikereknek azonban néha megvan a maguk árnyoldala is — taní.j-ai Sztálin elviárs. — Néha bizonyos veszedelmeket, is szül­nek, amelyek ha megengedik, hogy kifejlődjenek, az egész ügyet meglazíthatják. Fennáll például a veszély, hogy egyes elv- társaink megszédülhetnek ezek'ől a sikerektől... Fennáll a veszély, hogy egyik vagy másik elvtársunk a sikerektől megrészegedve. vég­kép elbizakodik és kérkedő nó­tákkal kezdi elringatni magát, olyanfélékkel mint például az, hogy ,,mi már az ördögtől se fé­lünk“, vagy hogy „akit csak aka­runk, früs’ökre eszünk meg” és igy tovább .. . Nincs veszedelme­sebb, mint az ilyesféle hangula­tok. mert ezek lefegyverzik a pár­tolt) és demobilizálják sorait(A lieninizmus kérdései, 574. old- Szikra. 1950.) A Magyar Dolgozók Parija épitőmunkájában Sztálin elvtárs­nak ezt az igen nagyjelentőségű útmutatását követi. Ez lehetővé ‘.eszi, hogy józanul értékeljük a szocializmus alapjainak építése terén végzett munkánkat. A kri- iika és önkritika fegyvere. a forradalmi éberségre való fárad­hatatlan nevelés lehetővé teszi pártunknak, hogy egyre újabb si­kereket érjen el az állam és a gazdaság építésében. Országunk dolgozói elő t egyre nagyobb táv, latok nyílnak meg. mert olyan or­szág dolgozói, amely a szocializ­mus utján halad, testvéri szövet­ségben a nagy Szovjetunióval és a/ népi demokratikus országokkal. A magyar külügyminisztéi'ium tájékoztatási főosztálya közli: A Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztériuma kormánya meg­bízásából szeptember 14-én az alábbi jegyzéket juttatta el a bu­dapesti jugoszláv követségnek: Folyó évi szeptember 13-án 16 óra SO-kor a katymári nrigyar ha­tárőrség területén a magas figyelő­ben Szolgálatot teljesítő Papp Elek figyelő járőrre a jugoszláv fegyve­res erők tagjai puskából lövést adlak le, amely nevezett határőr közelében, magyar területen csa- oódoít be. Ezt a lövést 2 perc múlva egv másik lövés követte ame’y P pp Elek járőr mellén ha­tolt be és hónapiján jött ki, őt ve­szélyesen megsebesítette és szét- ror.csolta felső kar ját. Nevezett ma. gyár járőr életveszélyes állapot­ban a bajai kórházban fekszik. A jugoszláv fegyveres erők gó!yója, amely Papp életének kioltására vo't szánva, bizoryhékként az il­letékes magyar szervek birtoká­ban van. A jugoszláv fegyveres ereknek ez a legújabb provokációja, me­lyet a határsértések, hafármenti provokációk és gyilkosság! kísér­letek százai előztek meg, ujlabb kiál­tó bizonyítéka annak, hogy a jugo­szláv kormány tudatosan, követ, kezeíesen a két ország közötti fe­szültség mindinkább való kiélezé­sére törekszik és határőrizeti szer­veit újabb és uj bb incidensek ki* provokálására utasítja. A Magyar Ncpköz'ársaság kor­mánya a legerélyesebben tiltako­zik a jugoszláv bstárőrizeíi szer­veknek ez eden az újabb szándé­kos határprovokációja és tudatos gyi kossági kísérlete ellen s köve­teli. hogy' a jugoszláv kormány a merényiéi körülményeit sürgő­sen yizsgáliassa ki és a bűnöst, vagy bűnösökéi részesítse szigorú biin/eVsben. A Magyar Népköz, társaság kormánya isméteken fel­szólítja a JSZNK kormányát, hogy haladéktalanul tegye meg a szük­séges intézkedéseket a magyar—• jugcsz’áv határon jugoszláv rész­ről rendszeresen és sorozatosan végbemenő határsériések és pro. vokáetók azonnali beszüntetésére. A Magvar Népköztársaság kar­mám^ ugyanakkor felhívja a TS35NK kormányának figyelmét ?rva. hogy a jugoszláv határőr!, zefj szerrok ha társér léseiből és eredő minden kö- ■/-e-kermén''ójrf -egyedül és kízárő- a TFvZNK kormányát tesz! fe- Vőssé. Vasárnap, 1951. szept, 16. ■■■ ____ _ A magyar ksrniiy tiltakozó jegyzéke egy újabb véres titoisla provokáció ügyien

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom