Zala, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-25 / 223. szám

Mit hozott a Terr Zala megye nevelői számára? Mos!, a néhány na-: • lezajlót1 tervkölcson., s a most befeje­ződött békekölcsön-sorsolás ide. jén az ország minden részében számotvetnek az emberek azzal: mit. hozott; számukra a Terv, melyhez annakidején forintjaikat adták? Zaja megye nevelői az ötéves terv megvalósításához, a béke megvédéséhez, munkájukon túl 825 ezer forint ekékben jegyez­tek tavaly békekölcsönt. Az az­óta eltelt idör'en százszor meggyő­ződhettek tálai: jó helyre adták forintjaikat, aa ország épülésé­vel együtt a maguk életét is épí­tették vele. AZ államnak adott forintjaik­ból is épült 120 ezer forint költ­séggel a zebeckei uj iskola, az uj óvoda Nagykanizsán. Az 6 forint­jaik is segítettek ahhoz, hogy 16l ezer forintot tudjunk ebben az esztendőben az iskolaépületek ta­tarozására fordítani. Ebből az összegből állítottuk helyre a ne­velői lakások egy részét is, A megye, iskolái nagy részében elhanyagolt volt a felszerelés. Korhadt, diileéHtző padok, repede­zett táblák képezték iskoláink felszerelését. 1950-ben 5, 1951.ben 17 tanterem berendezéséhez szük­séges padot kapott megyénk 165 ezer forint értékben. Iskoláinkban nagymértékben hátráltatta a ta­nítás munkáját- a petróleumvilá. gitás. A Terv 1950—51-ben eddig 87 iskolába hozott villanyt, s a villannyal együtt jött a rádió is. 1950-ben 30 iskola, ezévben to­vábbi 40 iskola kap rádió*, több hangszóróval. A természettudományos okta­tás korszerűbbé tétele érdekében ez év folyamán 56 iskola kapott fizikai kislakoratóriumot, 47 pedig kémiai felszerelést. A múltban né­hány kivételtől eltekintve ilyen felszereléssel megyénk egy ellen iskolája sem rendelkezett. Zala- megyeben 296 iskola van. Vala­mennyi iskola megkapta ebben az évben Magyarország hegy. és vízrajzi, valamint politikai térké­pét k Nevelőink munkáját igy scgüet­TEXYEK ES SZAMOK Fegyverkezési hajsza A béke nagyszerű alkotásai j.Nyilvánvaló, hogy a kongresz- s~us nem szándékozik megállítani az árak emelkedését A kon. greszus amellett van, hogy ne­künk ágyukra van szükségünk“ — lehetett olvasni nemrégiben a ,,New Republic“ cimii folyóirat ,,Az infláció frontján“ rovatában. A gazdaság militarizálása ugya­nis a polgári szülrs égle lekre dol­gozó iparágak termelésének csők. bencéséhez, a dolgozók további elnyomásához vezet. ★ Truman félévi beszámolójában eléggé világosan kifejtette a kon­gresszus előtt, hogy ágyút és nem vajat szán az amerikai dolgozók­nak. Bejelentette, hogy a fegy­verkezési kiadások állandóan fokozódni fognak. Jövőre mint. egy 30 milliárd dollárral szándé­koznak emelni a fegyverkezési kiadásokat — mondotta Truman, ugyanakkor javasolta: legalább ló milliárd dollárral emeljék az adókat. Arról hallgatott Truman, hogy az uj adóterhek egész súlyúkkal ismét a dolgozókra nehezednek majd. Sokatmondó közléseket ta­lálhatunk viszont beszámolójában arról, hogy a monopóliumok jö­vedelme, az adókat levonva, 1951 első felében 22.5 milliárd dollár, ra tehető, míg az elmúlt év ugyanezen időszakában „csak“ 19 milliárd dollár volt Könnyű ki­találni, ki szakítja le a milHarizá- lás gyümölcseit, s hogy ki viseli annak összes terheit' Truman te. hát nem békére, hanem háborúra készül, nem a népek békéjét, ha­nem a népek romlását és puszlu lását akarja, hogy ezzel t°vábl növelje a hadinyereségeket. ★ Fokozódó kizsákmányolás, el viselhetetlenül nehéz munka, ki kUástalan. nyomorúságos élet: h jellemzi az amerikai munkásai hétköznapjait. Ella Griphin fort worthi (Texas állam) munkásra írja: .,AZ árak emelkednek, kére, setünk egyre csökken. Véget kel ve/ni annak, hogy cégünknél módjában legyen rendszeresen é; önkényesen lejjebb srófolni <: munkabéreket, állandóan csők keríteni munkabérünkéi,.. A jőve delmi adó példátlanul magas, : előrelátható, hogy emelik a töb­bi adókat is. Mindezt pedig c mi nyomorúságos munkabérünk­ből vonják le“ James Dauns (Észak-Dakota Írja: ,,Két gyermekem sohasen eveté, még vajat. Még izét sem is. merik.“ te a Terv. De segítettek pedagó­gusaink forintjaikkal saját életük még szebbé tételéhez is. Pártunk, dolgozó népünk megbecsüli a ne­velőket, értékelj munkájukat. Ez év során a köznevelésügyi dolgo­zók között 70.000 forint jutalmat osztottak ki, a fizetésen felül. A megbecsülés kifejezésre jut ab­ban ?s, hogy mig & múltban senki sem törődött azzal, hogy a neve­lők mennyit dolgoznak, reggeltő]- estig-e. vagy csak néhány órát egy nap, egyforma volt a fizetés, addig ma a munkaidőn túl végzett munkát külön díjazzák. Ebben az évben ezideig az általános iskolai nevelők különmunka dijaira 400 ezer forintot, a középiskolai neve­lők különmunka dijaira 62 ezer forintot fizettek ki. A munkájukban kitűnt peda­gógusokat a szakszervezet ked­vezményes üdülésben; részesítet­te. 1950-ben megyénkből 48 ne­velő vett részt kedvezményes üdülésben. 1951-ben eddig már 123 nevelő üdült az ország leg­szebb helyein. Kormányzatunk. Pártunk poli­tikájának megvalósítása érdeké, ben. gondoskodik a nevelők meg­felelő szakképzéséről, illetve to. vábbképzéséről. Ebben &z évben megyénkből 390 nevelő vett részt különböző tanfolyamokon. Szak- képzettségük emelésével ezek a nevelők magasabb fizetésben ré­szesülnek. Emellett: a nevelők önképzésének megkönnyítése ér­dekében a Pedagógus Szakszerve­zet 1950-ben 11.000 forint, 1951. ben pedig eddig 13.000 forint ér­tékben szerzett be szakmai, ideológiai és szépirodalmi műve. ke*. így formálja, alakítja megyénk nevelőinek éledét is r terv, a bé. kés építő munka, melyhez nv'guk is lelkes örömmel adták forint­ja ikait. SPORT Az MHK-ban a második hely megszerzése lelkesítsen minden sportkört és sportolót Az OTSB agitációs és propagan­da osztálya újabb jelentést adott ki az MHK-munka állásáról. A je­lentés az augusztus 31-i helyzetet rögzíti. A tájékoztató szerint Zala megye 61.9 százalékkal a harma­dik helyen van. Az első és máso­dik helyét Heves és Veszprém megyék tartják 7Í.9, illetve 62.3 százalékkal. Hajdu-Bíhar megye, amely június 30-án az első helyen volt, most a negyedik helyre esett vissza, 5. Szabolcs—Szatmár, 6. Baranya, 7. Vas, 8. Borsod—Abauj —Zemplén, 9, Győr—Sopron, 10. Békés, 11. Bács—Kiskun, 12. Pest, 13. Tolna, 14. Fejér, 15. Komárom, 16. Szolnok, 17. Csongrád, 18. So­mogy, 19. Budapest, 20. Nógrád. Az utolsó két hónap folyamán különösen Heves, Szabolcs—Szat­már. Győr—Sopron és Pest megye dolgozott jól, Ezek a megyék a kéthónapos időszak alatt évi ter­vüknek több, mint 20 %-át tel­jesítették. Zala megyében az el­múlt két hónapban javulás mutat­kozik, azonban ez korántsem mondható olyan méretűnek, mint az említett megyékben. Javulás azért mutatkozik, mert Nagyka­nizsán komolyabban hozzáláttak az MHK munkához. Ha az üzemek és falvak terv­teljesítését megyékre szétbontva külön-külön vizsgáljuk, akkor a következő képet kapjuk: Üzemek és hivatalok: 1. Zala 65.7 száza­lék; 2. Tolna 53.1 százalék: 3. Vas 51.6 százalék. Falvak: 1. Hajdú Bihar 66.6 százalék, 2. Fejér 58.6 százalék, 3. Zala 82.2 százalék. A tájékoztató szerint tehát az üze­mekben és hivatalokban jobban megy az MHK munka, mint a fal vakban. A falvak elmaradása az üzemek mögött annál feltűnőbb mert országos viszonylatban, te­hát általában a többi megyében Minden gazdát érdekel Mit kell elvégeznünk a jövő héten? Legfon losabb feladatunk a most következő időszakban, hogy teljes erővel végezzük az őszi me. zőgazdasági munkákat, ezen ke­resztül biztosítsuk jövő évi na. gyobb terméseredményünkéi. Milyen fejadagok állnak előt­tünk a következő hétre? Első és legdönlőbb feladat a' betakarítás! munka meggyorsí­tása, ezáltal a megnövekedett csziárpas, őszi takarmánykeve­rékek vetéséhez szükséges ;erü- iet biz-ositása. A burgonya sze­dését alig 50 százalékban végez­tük el, pedig a nyári ültetésü bur­gonya kivételével az már beérett. El kell végezni sí napraforgó, szó. jabab és magnak meghagyott lu­cerna vöröshere betakarítását- A kukoricái általában beérett, ugyan, akkor alig szedük le 15—20 szá­zalékát. A növények betakarítá­sának elhanyagolásai hátráltatja: a vetési munkát, ugyanakkor nem csak mennyiségileg, hanem mi­nőségileg is kiesést jelent, ter­méseredményeinkben. A kukorica betakarítása után azonnal le kel] takarítani a ku­korica szárat, hogy a talajelőké- szités munkáját ne akadályozzuk. A korán betakarított kukorica szár elsőrendű takarmányt is biz­tosit. Ha nincs elegendő fogarerő a kukorica behordásához, a szárat rakjuk össze csomókba, a 1ábja szélén és a vetés befejezésével hordjuk be, silózzuk le. A gyors betakarítás elősegíti növényeink korán való elvetésé:. Az őszi árpa elvetése melle:1! hozzá kell fogni a rozs vetéséhez, mert ennek végső határideje szep­tember 30, Kiemelkedő ered­ményt érti el a rozsvetésben, a szentgyörgy völgyi termelőszövet­kezet, ahol tervüket szeptember 16-ig teljesítették. A zalaegerszegi . Dicsőség Sztálinnak’1 termelő- szövetkezet elvégezte a talaj elő­készítését, most. már csak vetni kell, A tsz néhány nap alatt vé­gez a vetesse]. Vegyünk példát a termelőszövetkezetek jó munká­járól. ahol tudják, hogy a korán veiét;', gabona sokkal nagyobb ‘érmést biztosit, mini a későn vetett’. A rozs csak akkor biztositjai a legnagyobb termést, ha megfelelő talajt készítünk, megfelelő meny. nyiségü szerves trágyát és mű­trágyát biztosítunk számárai. A gyomok irtását már most végez- 5k er. A következő évben köny. nyebb lesz a gyom irtásai, ha mosti megfelelő mélységű szán'ást al­kalmazunk a vetőágy előkészíté­sénél. Tartsuk be az agrotechnika: útmutatásait, végezzük el a vető­szántást 20—22 cm mélyen. A velőszántás után fogatoljunk és hengerezzímk. hogy talajunk egyenletes légyen Vetőgép után csak magtakarót használjunk, de emmiasc'-re se hagyjuk ralajun- at vetés után hengerezés nélkül. \ vetéshez feltétlenül biztosítani nil a ve' őgépek alkalmazását- A minisztertanács határozata előír. . hogv gabonát csak vefőgép- szabad verni. Kövessünk e mindent a ve'-őgépek maximé kihasználására. A vetés megkez. dése előtt állítsuk be vetőgépein két, hogy csakis a szükséges ma­got vessük el. Terméseredményeink fokozás rdekében alkalmazzuk a ke. ’esz'Boros vetést minél nagyobb erüléten. Ahol nem lehet a ke ■eszisoros vetést elvégezni, ott r -e'é-'á északi-déli irányban vé­gezzük el, hogy ,a növényeket a szél ne döntse meg. A kérész so ros vetés előnyösebb, mert nővé. nyeink jobban kihasználják a le- nyész’terülelet; a- tápanyagfelvé­tel* a napsugarakat, ugyanakkor csökkenti a megdőlés veszélyét, mely minden évben előfordult megyénkben. A terméshozam gyakran 2—3 mé-ermázsával több, iey többet tudunk 1 hold területről betakari. tani. min: at soros vetésnél, job­ban kihasználjuk talajunk termő. képességé1. Kövessük az élenjáró szovjet technikát, tegyünk eleget maradéktalanul a minisztertanács határozatnak! SIMON JÁNOS megyei főagronómus. éppen fordított a helyzet: a falvató megelőzték az üzemeket. Falusi sportköreinknek arra kell töreked­niük, hogy jobb munkával segítsék elő Zala megye még jobb bélyegéi sét. Az üzemek közötti első helye« zéssel kapcsolatban meg kell je« gyezni. hogy ez inkább a zalaege'r« szegi üzemek és hivatalok jó mun­kájának tudható be, ami viszont; nem jelenti azt, hogy ítit nincse­nek hiányosságok. Zalaegerszegen is akad még üzem, ahol meg sem kezdték a próbázásokat. Ezen sür«t gősen változtatni kell. Ha a hátralévő időben a megye minden üzemi, hivatali és falusi sportköre egyaránt teljes erővel igyekszik a terv MHK részét tel­jesíteni, könnyén lehetséges szép* tember 30-ig a második hely meg­szerzése. A második hely megsZér- zése lelkesítsen minden sportköri és sportolót. FÖLÉNYESEN GYŐZÖTT A Z. DÓZSA ÖKÖLVÍVÓ- CSAPATA Nagyszámú közönség előtt folyt le vasárnap Zalaegerszegen a Z- Dózsa—Pápai Vörös Lobogó ba­rátságos ökölvivómérkőzés, ame­lyen a zalaegerszegi csapat 10:4 arányban győzött. Eredmények: (Előlállók a pá­paiak) Korpics győz Petánovics ellen. Gerfner veszt- Tóth ellen, Nagy veszt Pogáts ellen. Németh veszt Ball ellen. Léránt—Gróf döntetlen, Kascza veszt Somogyi ellen, Gruber—Komáromi dön­tetlen. A Z. TÉGLAGYÁR tekecsa­pata NYERTE A VÄROSI SERLEGET Vasárnap Zalaegerszegen, a Téglagyár. Lokomotiv, Tatarozó, Dózsa és Posta tekecsapata vüto. si serleg.mérkőzést játszottak. A serleget, mely 1948 ót-, a Loko­motiv csapatának birtokában vol* most Téglagyár csapata sze­rezte meg. Eredmények: Csapat verseny: T Téglagyár 392. 2. Tatarozó 394, 3. Lokomotiv 313, 4. Dózsa 311, 5. Postil 284, Egyéni: 1. Fuller János ^Tatarozó) 96 2. Békési Sándor (Téglagyár) 90, 3. Sifer Jenő (Téglagyári 89, 4. Németh' József (Lokomotiv) 86, A Z. Fáklya asztatiteníszezoi második helyre kerültek a területi szpárfákiádon Vasárnap a zalaegerszegi Fák­lya SE asztalitenisz csapata; Győr. ben a SzOT területi sZpártákiád- ián a sefeife-’ők során 4:2 arány­ban. legyőzte Fejér vármegye csa. patát, e döntők során Győr-— Sopron megye csapata felett 5:1- es győzelmet aratott. A bajnok" címért folytatott küzdelemben az esélyes Vas megvet csapattól erő?' küzdelemben 4:1 arányú veresét get szenvedett A végeredmény í. Vas megye, 2. Z-alq megye. Jb Győr—Sopron megye 4. Fejér megye, 5 Komárom megye. TOTOEREDMÉNYEK 12 tajálatos 36, fejenként 1710* 11 találatos 562. fejenként 110, 10 találattá 4348 fejenként 18 fo. rinf nyereménnyel. A 12 TALÁLATOS SZELVÉNY Bp. Bástya—Sz. Petőfi, törölve, Bp. Dózsa—Sfarján 1 4:3, Győr —Sortex 1 2:0, Csepel—Dorog 2 1:3, Diósgyőr—Bp. Kinizsi l 3:2, Salg. Vasas—Bp, Postás 2 1:3, Nyiregyh.—Pereces 1 1:0, Sopron —Pécsujhegy x 3:3. Pápa'—Csil­laghegy x 1:1, Szóin. Lók.—Sz, Szikr,, 1 3:1, Cegléd—Békéscsr. ba- 1 3:1, Bp. Szikra—KeHex 2 0:3,, Gyulai—Kerámia 1 3:2. ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Fele­lős szerkesztő: Szántó Jenő — Felelős kiadó: Darabos Iván — Szerkesztőséi: Z; 1 rerszeg, Kossuth Lajos.utca 23« Tel. 250. Nagykanizsa. Zrínyi M-u. in. Tel. 54. — Kiadóhivatal: Zalaeger­szeg. Széchenyl_tér 4 Tel. 102. Nagy­kanizsán Zrínyi-u. 29. T: 15—50. Ké >,ziilt a Vasmegye nyomdában Szóm., batbely. Kopsnth L._n. 6, Tel: 78. — Felelős vezető: Hegedül Gyula, A Szovjetunióban az uj erő­müvek építkezéseit 5—6 évre ter­vezik. Az építkezések befejezté­vel az erőművek teljesítőképessé­ge eléri majd a 4,220-000 kilowat­tot. Ez négyszerié nagyobb a délamerikai országok: Argenti­na, Bolivia, Brazília, Venezuela, Columbia, Paraguay, Uruguay, Chile és, Ecjuador összes vizierő- möveinek teljesítőképességénél'. ★ A kujbisevi és sztálingrádi erő­művek a világ legnagyobb erő­müvei lesznek. Együttes energia- termelésük túlszárnyalja majd Olaszország. Svájc és Svédország összes villanytelep cin ek energia­ié rmelését. T eljesúít őképességé­ben a Eiíjbisevi és sztálingrádi erőmű külön-külön felülmúlja majd az Egyesült Államok leg­nagyobb erőművek, a Grand Coolylí. amelyet már 20 éve épí­tenek. de még ma sincs teljesen befejezve 'és a Baulder-Dam-ot, amely 40 év óta épül, de még szintén nincsen ké­szen. Az uj szovjet vízierőmű­vek •összesített feljeiitőképessé- ge felülmúlja áz Egyesült Álla­mok két. tucatnyi más nagy vizi. orőművének (Banneville, Mac- Nary. Wilson, Harrison, Gl'ark- hi 11, Davies és a többiek) együt­tes teljesítőképességét. A kujbi­sevi erőmű már 1955-ben eléri teljes kapacitását, a 2 millió ki­lowattot. ★ Az uj 'erőmüvek felépítésével példátlan lendületet vesz a me­zőgazdasági nyersanyagot fel­dolgozó ipar. amelynek a nyers­anyagát már több, mint 48 millió kaitasztrális hold öntözéses föld adja. (Ez a terület felülmúlja Anglia, Belgium, Hollandia,1 Svájc és Dánia területét együtt­véve. A termékennyé telit föl­deiknek ez az uj összefüggő terü­lete kilencszerte nagyobb, mint az egész öntözéses Nilusvőlgy, ahol az öntözésnek több évezre­des múltja van; három és fél­szeresen nagyobb, mint az Egye­sült Államok öntözéses és vízzel ellátott területe, amelyet az ame­rikaiak kb. 100 évvel ezelőtt vét. . te»k művelés alá. ★ A Turkmen 'Főcsatorna meg­építése után Turkméniában éven­ként kétszer lesz bő termés, a gyapot vetés terű hite felülmúlja majd Egyiptomét is. Az újon. nan öntözés alá vett területeik búzatermése nagyobb lesz majd a kanadainál, kétszerese í meg­haladja Franciaország és négy­szeresen Argentina terméshoza­mát Egyedül a Kaspi. tenger mellékén 13 millió hektárnyi föl­det öntöznek: ez a terület na­gyobb, minit Belgium és Dánia területe együttvéve.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom