Zala, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-25 / 223. szám
Húszán nyertek Borsfán — de kulturházat, telefont is nyertek a borsfaiak A sorsolás napjaiban nem vojt olyan óra, hogy ne szorongtak volna tizenhiaenölem a borsfái postahivatalban, A kötvényeket szorongatták az emberek s nézlek nyortek-e. A borsíaiak csakúgy, mint: az országban mindenütt, nagy lelkesedéssel és izgalommal figyelték a sorsolást- Az elmúlt kél hétben a tervkölcson harmadik és a békekölcsön első sorsolásánál több mint húszam nyerték vissza kölcsönadott pénzüket. Bánkódtak is azok, akik tavaly a ku’ák szavára hallgatva, nem jegyeztek A kölcsönadott pénz kétszer jött vi«sza Borsfára: először visszahozta a terv az uj telefonnal és a kuhurházza], Visz- szajöttek az államnak kölcsönadott forintok az uj családi házakkal, amelyek oh díszítik mo&ti az utcasorokat. Es visszajött az államnak adott pénz egyrósze most! a nyeremények formájában, Do a borsfaiak tudják, hogyan látják viszont újra pénzüket: az ötéves terv végére már villany világit Borsfán. Nem kell tiz kilométerre menni orvoshoz, mert a terv orvosi rendelőt is hoz a bors, faiak számára. A borsfái dolgozó parafjü'ok örülnek, hogy jó helyre. az államnak adták pénzüket. Maguknak adták. ★ Egymást érik az érdeklődök az Országait l'asJwékpénziúr nagjj- ka/tizsai helyiségében. —- Tessék megmutatni a hivatalos listát, azon is nyertem? — A Takarék- 'pénztár dolgozói készségesen megnézik és felvilágosítják az érdeklődőket, s együtt örülnek a nyertesekkel, Ije/zig Lajos né férje lakatos az Ásványolaj Gépgyárban, jelenleg he/,eg. Szombathelyen fekszik a kórházban. Mikor Heizignc ut°l* jára járt imla látogatóban, meghagyta neki: Írja fel számára a békekölcsön kötvényeinek számát. Azóta alig várja, hogy minden egyes húzás után meg je. lenjen, a gyors!ista, az most a legjobb szórakozása, megnézni nyert-c. Nyert, mindjárt az első napon. Alig várta, hogy felesége jöjjön hozzá, s elujságolhassa: nyertünk, 300 forinttal kihúzták az egyik kötvényünket. Heizigné Kanizsára érve azonnal bement a Takarékpénztárba és felvette a pénzt. Utólag aztán már egy kicsit megbánta. — Megvárhattam volna, míg befejeződik a huzás és akkor egyszerre vettem volna fel. az egészet ■— mond'a. — Mosolyogva tcite hozzá: — Meri vart még 600 forint kötvényünk, azzal még sokat nyerhetünk. De Becs (TASzSz). A Der Abend című lap „Az amerikaiak légitámaszpontokat építenek Jugoszláviában’* cimü cikkében belgrádi jelentést közöl. Teljesen megbízható forrásokból származó értesülések szerint —- hangzik a jelentés — az amerikaiak a jugoszláv és az amerikai kormány között 1951 májusában létrejött titkos egyezmény értelmében jogai kaptak arra, hogy katonai berendezéseket, stratégiai utakat és repülőtereket építsenek jugoszláv területen. Ez a katonai építkezés Washingtonban kidolgozott tervek alapján folyik. Jugoszláviát amelyet a Tito- klikk teljes egészében eladott nyugatnak —• az amerikaik terve szerint a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen katonai felvonuló területté akarják a legfontosabb nekem mos,/ az. hogy meggyógyítják a férjemet. Elég ajándék, hogy ha dolgozik, meqlcapja a munkája után járó tisztességes bért• Nem úgy van, mint azelőtt, mikor csak dolgozott, de nem becsülték semmire. Havonta megkeresi az 1200 forintot és abból szépen élünk. Van egy fiam, katonatiszt, főhadnagy, ö 'ezerháromszáz forintot jegyzek, Biztosan nyer ő is. Ahogy környékez bennünket a szerencse, lalán még ő is betoppan. Akkor legalább együtt örülnénk. Biztosan neki is az a véleménye, mint nekünk: érdeme volt je. gyezni. változtatni. Jugoszlávia az ország különböző 'részeiben 'területeket enged át az amerikaiaknak hadiipari berendezések és repülőterek építésére. Ezenkívül munkaerőt és szállítóeszközöket kell az amerikaiak rendelkezésére bocsátania. Az amerikai katonai berendezések építésére főként jugoszláv katonai egységeket vesznek igénybe. — a SZOVJET BÉKE VÉDELMI BIZOTTSÁG cs a VOKSz meghívására francia pedagógus küldökség érkezett Moszkvába. — A FRANCO.SrANYOLOR- SZAGBAN gyűjtött 1 millió 200 ezer békeahiirás azt bizonyítja, mennyire nem tartós Franco fa, -siszta rendszere Ezért kapaszkodik Franco minden áron az USA agresszív erőivel való szövetségbe — állapit.ja meg a Krasznaja Zvjezda a Wall-Street és Franco katonai szövetségéről. D I C S Ő S ÉG T Á B L A Amerikai kalenai építkezések Jugoszláviában Zél-puszta minden gazdája 200 százalék felett teljesítette beadási kötelezettségét Zél-puszta alig másfél kilométernyire (fekszik Zalaszentgyörgytől. Erdős dombok veszik körül. Fehér falú "házai úgy elrejtőznek a pusztát körülvevő lombos fák mögött, hogy a Iközeledő csak akkor veszi észre, hogy ember- 'lakta területre ért, amikor már csak néhány lépés választja el a házaktól. Hét család lakik Zél-pusztán, Azelőtt cselédek voltak. Most egy-egy gazdának 6—5 hold földje van. A nép államától kapták. Há- .lájukat azzal róják le, hogy munkájukat példamutatóan végzik. Valamennyien kommunisták. Nemcsak kifelé, hanem egymásnak is példát mutatnak. ★ Még a cséplés idejéu törtéut. A gép már végzett, A nyolc zsák gabona a kocsin 'volt s amikor hozzáfogtak a gép vezetéséhez, Beke István, a párttitkár is a tehenek közé esapott ostorával és elindult a magtár felé. Hajdú János, aki egy épületben lakik Bekével, a gép vontatásával volt elfoglalva, de azért egy pillantást vetett a távolodó szekér után. Este, amikor hazament, ezt mondta ^feleségének: — A Beke több, mint 5 mázsa gabonát vitt a raktárba. Az asszony kis ideig hallgatott, de aztán ő sem tudta megállni szó nélkül: —• Ö a párttitkár. Jó példával akar elöijárni — mondta. Ezen az estén aztán nem beszéltek többet erről a dologról, A gyerekekre terelődött a szó. Az egyik, a fiú, az al- sóbagodi gépállomás traktoristája. A leány inég idehaza van, bár ö is szeretne valamit ttanulni, de az anyja eddig még visszatartotta. — Majd megtanulsz varrni — mondta neki -— aztán meg a mezőn is akad elég munka, A leány is szólt valamit. Olyasfélét, hogy hogy ö bizony szívesebben dolgozna a Ruhagyárban, de ezt az anyja már nem hallotta. Ezalatt Beke István is megérkezett a raktárhoz, A zsákok ismét a mázsára kerültek. — 5 mázsa és 38 kiló -— mondta az átvevő. Beke István nem szólt egy szót sem, tudta, hogy nemcsak eleget tett kötelezettségének, hanem túl is teljesítette azt. Megfordult a szekerével és indult hazaifelé. ★ Meleg szeptemberi délután volt. Bekénének feltűnt, hogy az ura a szokottnál korábban jött haza a mezőről, Két dologra gondolt: vagy valami pártmunka hívta haza Vagy korábban végzett a mezőn. Nem találta el. Egészen más dolog késztette Beke Istvánt a korai hazatérésre. Mindjárt el is mondta a ■feleségének: , — ügy történt az — kezdte —, hogy ami- kor a géptől hevittem a gabonát, a Hajdú erősen figyelt, Ott volt a mérésnél is. Ekkor már 'tudtam, hogy túl akar tenni rajtam, No, hozzál csak zsákokat. Van még a padláson felesleg. Ne álljon ott. Zél-pusztán ekkorra már mindenki teljesí- Itette kötelességét — de úgy, hogy túltettek a párttitkáron is. Takács János is annyi gabonát »itt be, hogy 280 százalékot tett ki a teljesítése, Horváth József 261 százalékról beszél, Fincza Ferencné pedig közel 400 százalékkal dicsekedett, Beke elvtárs szinte az utolsó lett 205 százalékos teljesítményével, ★ Amikor szekerével ismét megjelent a magtárnál, valaki megkérdezte Beke elvtárs- ftól: „Aztán hány pár bakancs lesz ebből, Beke elvtárs?1' — Nemcsak bakancs — válaszolta derűsen —, hanem gyárak, házak épülnek és gépek készülnek ebből a gabonából, meg a ti gabonafeleslegeitekből is- Én úgy nézem ezt a magtárat, mint a magamét- Úgy hoztam a gabonát is, mintha a sajátomba vinném. Lemérték a gabonát, 507 kilót tett ki, tehát beadási kötelezettségét kettő híján 400 százalékra teljesítette. Most már megvolt elégedve Beke István, a párttítkár. De az asz- iszony is elégedett volt. Szinte virult a boldogságtól, amikor hármuknak bakancsot, a .kislánynak pedig cipőt vásároltak, A finom karton elő-elömosolygott a csomagból. Jó napja volt Bekééknek, de jó napja volt Zél- puszta valamennyi dolgozó parasztjának, mert mindannyian 200 százalékon felül teljesítették kötelezettségüket s így aztán vásárolhattak bőségesen. Legboldogabb mégis a párttitkár volt, imert Zél-puszta kitett magáért: nevük a di- fcsőségtáblára került, T. E. Kovács István nemesapáti és Németh Antal aisónemesapáti dolgozó paraszt elmondja: hogyan lehel megvalósítani községükben a begyűjtés eredményeit? így őszi időben, amikor teljes Ütemben folyik a betakarítás, ne. héz a dolgozó parasztot odahaza megtalálni. A mezőn van mindenki. Kovács István nemesapáti gazdával is. csak kínt a mezőn lehet szót váltani. Az eke nyomán szinte fénylik a frissein felbasáfcot't föld. Kovács István kimért népitekkel halad az eke után s látszik rajta, jólesik neki, hogy a termésről cs a be- gy Qj'tésről beszélhet. — Bizony, eléggé rösteljük mi azt — mondja —, hogy a község csak ilyen gyengén tett eleget kö'tjelezetllíiégének. Tudom, vannak olyan községek, ahol a kétszeresénél is többet adtak, mint amit az állam kért tőlük. Mi bizony csa,k 60 százaléknál állunk kenyérgabonából. A takarmánygabonabeadásunk még ennél is rosszabb, mert az csak.,4$ ®zá. zalékos. — Kezdetben nálunk is jól indult a gabona be adás, de aztán vissza cselét. A népnevelők nem dolgoznak olyan jól, mint eleinte. Pedig mindenki érzi, hogy szégyen a községre nézve ez a nagy le- maradás. — Én ezelőtt nincstelen ember voltam- Mint arató és sommá? munkás kerestem meg a kényé remet ahogy persze abban, az időbén meg lehetett keresni. Tu. dom én, mit jelent, ha az ember a maga gazdája. A demokrácia nekem is juttatott 4 hold földet. Én becsületesen leróttam tartozó, sómat. 3őö százalékra teljesítette m .a beadást, — Egyesek azt mondják, azért nem tudnak annyi gabonát beadni, mint amennyit kivetettek rájuk., mert kövér volt a földjük és a sok esőtől megdőlt a gabona. Az én löktem sem volt sovány, az én gabonám is megdőlt, mégis első volt, hogy adjak a hazának, .amennyit, csak lehet. r- Szégyen lem, hogy községünk ennyire lemaradt. Azt tanácsolom, hogy a népnevelők jobban lássanak hozzá a munkához s ahol egyszeri beszélgetésre nem értik meg, hogy az államnak adott feleslegeinkkel a békéit erősítjük, országunkat építjük, oda menjenek vissza megegyszer is, menjenek, ahányszor szükséges, mert megérdemli a fáradságot. Ezenkívül még azt. is helyesnek tartanám, hogy amikor a tanácshoz behívják a gazdákat, ne csak azt számolják ki, hogy van-e feleslegük, hanem azt is magyarázzák meg, miért van szüksége az államinak a feleslegre. Ha a tanácsnál igv végzik a munkát, hamarosan meglátszik az eredmény. ★ Alsó nemesapátiban Németh Antal a legjobban teljesítő gazdák közé tartozik. Megértette, mit jelent az állam iránti kötelezettség teljesítése, de nehezen érti meg azt, hogrj Akónemes- apáli a községek versenyében miért került oly nagyon hátra. — Aisónemesapáti versenyben áll Apátival— mondja de ez a verseny úgy néz ki, mintha azért versenyeznénk, hogy ki lesz az utolsó. Kenyérgabona beadásnál 1G, taltannánygabonándl pedig 3? százalékkal járunk Apáti előtt• Gyenge eredmény, ha arra gondolunk, hogy Apáti mindössze 40 százalékra' feljesUeb0 kötelezett- s égét H kann á n y gab on rí b ő 7. — Sokat törtem én már a fejemet azon, hogy lehetne megjavítani eredményünket. Egyes gazdák azt mondják, hogy nincs már feleslegük, pedig van, Csak- hogy mi, akik már ‘teljest/ettük a kötelezettségünket, sem igyekeztünk megmagyarázni, hogy ezzel ns államnak. magunknak tartozunk. — A kukovícalörós szépen halad a községben, a földrnüvesszövct- kezet raktára előtt egyre főbb, kukorieámtl megrakott kogsul lehet látni. így voltunk kezdetben a gabonával is. Most csak az kell, hogy szorgalmasan dolgozzanak a népnevelők. Ismertessék g, ftefl- vczményeket. Sokan még nem tudják, hogy a kukoricára szállítási szerződést lehet kötni, s okkor 10 forint felárat és 35 forintos külön pamuítáru és lábbelivásárlásra jogosító utalványt kopunk minden mázsa után. A C- jegyre beadott kukoricára pedig 25 forintos vásárlási utalványt kapunk. — Mégegyszar is csak azt. móri. dóm, hogy a népnevelők, és mi valamennyien, dolgozó parasztok, akik tudjuk, mit jeknt a feleslegek leadása, igyekezzünk meggyőzni a hátralékosokat, hogy a község begyűjtési tervét mielőbb teljesíthesse. Ha ezt megtesszük, magunknak használunk vele, Uj agronámusok kezdték meg munkájukat megyénk termeiőszsvetkezeteiben A megye tennelőstzövdtkez'etcí- nek elnökei, agronómusai és a Mezőgazdasági akadémiáról most érkező uj agronómusok közös értekezletet 'tartottak, Zalaegerszegen. Fekécs elvtárs. a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője sízólf az uj agronó- rnusok feladatairól: hogyan való. sitsák meg a gazdálkodás helyes módszereit, a fejlett szovjet mezőgazdaság példája nyomán. Stefán Gáspár, a tűrjei Ifjú Gárda termelőszövetkezet elnöke arról az eredményről számolt be, amit azalatt a három hónap alatt értek el. amióta Szabó elv, társ a csoport fiatal agronómu- sa &egili a tagság munkáját, helyesen irányítják szakmailag is a munkát A helyes szakmai irányítással őszi vetésüket kút hót alaát végzik el. Ma már helyesen beállított vetésforgójuk van, a munkát helyesen szervezték meg. A csoport tagjai először ide. gcukeeltek, de a jó munka után megszerették az agronómust, látták, hogy az javukat akarja és ma már nélkülözhetetlennek tártjaik A termelőszövetkezetek elnökei, ahol nincs még agronómus, valamennyien kérték: hozzájuk is küldjenek. A neszeiéi Dicsőség Sztálinnak termelőszövetkezet el1, nöke elmondta, hogy az őszi vetésekkel elég jól haladnak, mert már a búzát vötiik, de eredményűk még jobb lett volna, hanem állnak a géppel majd egy napot szakember hiányában. Ezért kér a szövetkezetük is agronómust. hogy eredményesebben tudjanak gazdálkodni az ■eddiginél és megva.óssthassák a szovjet mezőgazdaság vívmányait. Takács Lajos elvtárs. a babos- döbréld Ultitörő termelőszövetkezet elnöke az állattenyésztésben elért eredményeiknél elmondotta, hogy szép állatállományuk van, de hogy mennyire hiányzott a sz-a,kember, most látják csak, amikor visszatért az iskoláról Kiss József, mint állat'le- nyésátési agronómus. Most tanulnak főle a szövetkezőt tagjai, hogy a jószág helyes gondozása és szakszerű kezelésével jövedelmezőbbé tegyék áll aktén y esetésükéit. Az uj agronómusok közűi Pécsi Gábor szólalt fe!. Kérte a csoport elnökeit. rajtuk keresztül az egész tagságot, hogy munkájukat építő bírálattal segítsék, ők igyekeznek a Legjobb szaktudásukat adni a termelőszövetkezotek megerősítéséhez. Az értekezlet végén kapták meg beosztásukat az uj agronómusok. akik nyomban indullak munkahelyükre, hogy ott segítsék és erősítsék a termelőszövel- kezetet.