Zala, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-25 / 223. szám

Húszán nyertek Borsfán — de kulturházat, telefont is nyertek a borsfaiak A sorsolás napjaiban nem vojt olyan óra, hogy ne szorongtak volna tizenhiaenölem a borsfái postahivatalban, A kötvényeket szorongatták az emberek s nézlek nyortek-e. A borsíaiak csakúgy, mint: az országban mindenütt, nagy lelkesedéssel és izgalommal figyelték a sorsolást- Az elmúlt kél hétben a tervkölcson harma­dik és a békekölcsön első sorsolá­sánál több mint húszam nyerték vissza kölcsönadott pénzüket. Bánkódtak is azok, akik tavaly a ku’ák szavára hallgatva, nem jegyeztek A kölcsönadott pénz kétszer jött vi«sza Borsfára: elő­ször visszahozta a terv az uj te­lefonnal és a kuhurházza], Visz- szajöttek az államnak kölcsön­adott forintok az uj családi há­zakkal, amelyek oh díszítik mo&ti az utcasorokat. Es visszajött az államnak adott pénz egyrósze most! a nyeremények formájában, Do a borsfaiak tudják, hogyan látják viszont újra pénzüket: az ötéves terv végére már villany világit Borsfán. Nem kell tiz ki­lométerre menni orvoshoz, mert a terv orvosi rendelőt is hoz a bors, faiak számára. A borsfái dolgozó parafjü'ok örülnek, hogy jó hely­re. az államnak adták pénzüket. Maguknak adták. ★ Egymást érik az érdeklődök az Országait l'asJwékpénziúr nagjj- ka/tizsai helyiségében. —- Tessék megmutatni a hivatalos listát, azon is nyertem? — A Takarék- 'pénztár dolgozói készségesen megnézik és felvilágosítják az érdeklődőket, s együtt örülnek a nyertesekkel, Ije/zig Lajos né férje lakatos az Ásványolaj Gépgyárban, jelenleg he/,eg. Szombathelyen fekszik a kórházban. Mikor Heizignc ut°l* jára járt imla látogatóban, meg­hagyta neki: Írja fel számára a békekölcsön kötvényeinek szá­mát. Azóta alig várja, hogy minden egyes húzás után meg je. lenjen, a gyors!ista, az most a legjobb szórakozása, megnézni nyert-c. Nyert, mindjárt az első napon. Alig várta, hogy felesége jöjjön hozzá, s elujságolhassa: nyertünk, 300 forinttal kihúzták az egyik kötvényünket. Heizigné Kanizsára érve azonnal bement a Takarékpénztárba és felvette a pénzt. Utólag aztán már egy ki­csit megbánta. — Megvárhattam volna, míg befejeződik a huzás és akkor egyszerre vettem volna fel. az egészet ■— mond'a. — Mo­solyogva tcite hozzá: — Meri vart még 600 forint kötvényünk, azzal még sokat nyerhetünk. De Becs (TASzSz). A Der Abend című lap „Az amerikaiak légi­támaszpontokat építenek Jugo­szláviában’* cimü cikkében bel­grádi jelentést közöl. Teljesen megbízható forrásokból származó értesülések szerint —- hangzik a jelentés — az ameri­kaiak a jugoszláv és az amerikai kormány között 1951 májusában létrejött titkos egyezmény értel­mében jogai kaptak arra, hogy katonai berendezéseket, stratégiai utakat és repülőtereket építsenek jugoszláv területen. Ez a katonai építkezés Washingtonban kidolgo­zott tervek alapján folyik. Jugoszláviát amelyet a Tito- klikk teljes egészében eladott nyugatnak —• az amerikaik terve szerint a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen ka­tonai felvonuló területté akarják a legfontosabb nekem mos,/ az. hogy meggyógyítják a férjemet. Elég ajándék, hogy ha dolgozik, meqlcapja a munkája után járó tisztességes bért• Nem úgy van, mint azelőtt, mikor csak dolgo­zott, de nem becsülték semmire. Havonta megkeresi az 1200 fo­rintot és abból szépen élünk. Van egy fiam, katonatiszt, főhadnagy, ö 'ezerháromszáz forintot jegy­zek, Biztosan nyer ő is. Ahogy környékez bennünket a szeren­cse, lalán még ő is betoppan. Ak­kor legalább együtt örülnénk. Biztosan neki is az a véleménye, mint nekünk: érdeme volt je. gyezni. változtatni. Jugoszlávia az ország különböző 'részeiben 'területeket en­ged át az amerikaiaknak hadiipari berendezések és repülőterek épí­tésére. Ezenkívül munkaerőt és szállítóeszközöket kell az ameri­kaiak rendelkezésére bocsátania. Az amerikai katonai berendezések építésére főként jugoszláv katonai egységeket vesznek igénybe. — a SZOVJET BÉKE VÉDEL­MI BIZOTTSÁG cs a VOKSz meghívására francia pedagógus küldökség érkezett Moszkvába. — A FRANCO.SrANYOLOR- SZAGBAN gyűjtött 1 millió 200 ezer békeahiirás azt bizonyítja, mennyire nem tartós Franco fa, -siszta rendszere Ezért kapaszko­dik Franco minden áron az USA agresszív erőivel való szövetségbe — állapit.ja meg a Krasznaja Zvjezda a Wall-Street és Franco katonai szövetségéről. D I C S Ő S ÉG T Á B L A Amerikai kalenai építkezések Jugoszláviában Zél-puszta minden gazdája 200 százalék felett teljesítette beadási kötelezettségét Zél-puszta alig másfél kilométernyire (fekszik Zalaszentgyörgytől. Erdős dombok ve­szik körül. Fehér falú "házai úgy elrejtőznek a pusztát körülvevő lombos fák mögött, hogy a Iközeledő csak akkor veszi észre, hogy ember- 'lakta területre ért, amikor már csak néhány lépés választja el a házaktól. Hét család lakik Zél-pusztán, Azelőtt cse­lédek voltak. Most egy-egy gazdának 6—5 hold földje van. A nép államától kapták. Há- .lájukat azzal róják le, hogy munkájukat pél­damutatóan végzik. Valamennyien kommunis­ták. Nemcsak kifelé, hanem egymásnak is pél­dát mutatnak. ★ Még a cséplés idejéu törtéut. A gép már végzett, A nyolc zsák gabona a kocsin 'volt s amikor hozzáfogtak a gép vezetéséhez, Beke István, a párttitkár is a tehenek közé esapott ostorával és elindult a magtár felé. Hajdú János, aki egy épületben lakik Bekével, a gép vontatásával volt elfoglalva, de azért egy pillantást vetett a távolodó sze­kér után. Este, amikor hazament, ezt mondta ^feleségének: — A Beke több, mint 5 mázsa gabonát vitt a raktárba. Az asszony kis ideig hallgatott, de aztán ő sem tudta megállni szó nélkül: —• Ö a párttitkár. Jó példával akar elöijárni — mondta. Ezen az estén aztán nem beszéltek többet erről a dologról, A gyere­kekre terelődött a szó. Az egyik, a fiú, az al- sóbagodi gépállomás traktoristája. A leány inég idehaza van, bár ö is szeretne valamit ttanulni, de az anyja eddig még visszatartotta. — Majd megtanulsz varrni — mondta neki -— aztán meg a mezőn is akad elég munka, A leány is szólt valamit. Olyasfélét, hogy hogy ö bizony szívesebben dolgozna a Ruha­gyárban, de ezt az anyja már nem hallotta. Ezalatt Beke István is megérkezett a rak­tárhoz, A zsákok ismét a mázsára kerültek. — 5 mázsa és 38 kiló -— mondta az átvevő. Beke István nem szólt egy szót sem, tudta, hogy nemcsak eleget tett kötelezettségének, hanem túl is teljesítette azt. Megfordult a szekerével és indult haza­ifelé. ★ Meleg szeptemberi délután volt. Bekénének feltűnt, hogy az ura a szokottnál korábban jött haza a mezőről, Két dologra gondolt: vagy valami pártmunka hívta haza Vagy korábban végzett a mezőn. Nem találta el. Egészen más dolog késztette Beke Istvánt a korai hazatérésre. Mindjárt el is mondta a ■feleségének: , — ügy történt az — kezdte —, hogy ami- kor a géptől hevittem a gabonát, a Hajdú erő­sen figyelt, Ott volt a mérésnél is. Ekkor már 'tudtam, hogy túl akar tenni rajtam, No, hoz­zál csak zsákokat. Van még a padláson feles­leg. Ne álljon ott. Zél-pusztán ekkorra már mindenki teljesí- Itette kötelességét — de úgy, hogy túltettek a párttitkáron is. Takács János is annyi gabonát »itt be, hogy 280 százalékot tett ki a teljesí­tése, Horváth József 261 százalékról beszél, Fincza Ferencné pedig közel 400 százalék­kal dicsekedett, Beke elvtárs szinte az utolsó lett 205 százalékos teljesítményével, ★ Amikor szekerével ismét megjelent a magtárnál, valaki megkérdezte Beke elvtárs- ftól: „Aztán hány pár bakancs lesz ebből, Beke elvtárs?1' — Nemcsak bakancs — válaszolta derűsen —, hanem gyárak, házak épülnek és gépek készülnek ebből a gabonából, meg a ti gabonafeleslegeitekből is- Én úgy nézem ezt a magtárat, mint a magamét- Úgy hoztam a ga­bonát is, mintha a sajátomba vinném. Lemérték a gabonát, 507 kilót tett ki, te­hát beadási kötelezettségét kettő híján 400 százalékra teljesítette. Most már megvolt elé­gedve Beke István, a párttítkár. De az asz- iszony is elégedett volt. Szinte virult a bol­dogságtól, amikor hármuknak bakancsot, a .kislánynak pedig cipőt vásároltak, A finom karton elő-elömosolygott a csomagból. Jó napja volt Bekééknek, de jó napja volt Zél- puszta valamennyi dolgozó parasztjának, mert mindannyian 200 százalékon felül teljesítették kötelezettségüket s így aztán vásárolhattak bőségesen. Legboldogabb mégis a párttitkár volt, imert Zél-puszta kitett magáért: nevük a di- fcsőségtáblára került, T. E. Kovács István nemesapáti és Németh Antal aisónemesapáti dolgozó paraszt elmondja: hogyan lehel megvalósítani községükben a begyűjtés eredményeit? így őszi időben, amikor teljes Ütemben folyik a betakarítás, ne. héz a dolgozó parasztot odahaza megtalálni. A mezőn van min­denki. Kovács István nemesapáti gazdával is. csak kínt a mezőn lehet szót váltani. Az eke nyomán szinte fénylik a frissein felbasáfcot't föld. Kovács István kimért népitekkel halad az eke után s látszik rajta, jólesik neki, hogy a termésről cs a be- gy Qj'tésről beszélhet. — Bizony, eléggé rösteljük mi azt — mondja —, hogy a község csak ilyen gyengén tett eleget kö'tjelezetllíiégének. Tudom, van­nak olyan községek, ahol a két­szeresénél is többet adtak, mint amit az állam kért tőlük. Mi bi­zony csa,k 60 százaléknál állunk kenyérgabonából. A takarmányga­bonabeadásunk még ennél is rosszabb, mert az csak.,4$ ®zá. zalékos. — Kezdetben nálunk is jól indult a gabona be adás, de aztán vissza cselét. A népnevelők nem dolgoz­nak olyan jól, mint eleinte. Pe­dig mindenki érzi, hogy szégyen a községre nézve ez a nagy le- maradás. — Én ezelőtt nincstelen ember voltam- Mint arató és sommá? munkás kerestem meg a kényé remet ahogy persze abban, az időbén meg lehetett keresni. Tu. dom én, mit jelent, ha az ember a maga gazdája. A demokrácia nekem is juttatott 4 hold földet. Én becsületesen leróttam tartozó, sómat. 3őö százalékra teljesítet­te m .a beadást, — Egyesek azt mondják, azért nem tudnak annyi gabonát bead­ni, mint amennyit kivetettek rá­juk., mert kövér volt a földjük és a sok esőtől megdőlt a gabo­na. Az én löktem sem volt so­vány, az én gabonám is megdőlt, mégis első volt, hogy adjak a hazának, .amennyit, csak lehet. r- Szégyen lem, hogy községünk ennyire lemaradt. Azt tanácso­lom, hogy a népnevelők jobban lássanak hozzá a munkához s ahol egyszeri beszélgetésre nem értik meg, hogy az államnak adott feleslegeinkkel a békéit erő­sítjük, országunkat építjük, oda menjenek vissza megegyszer is, menjenek, ahányszor szükséges, mert megérdemli a fáradságot. Ezenkívül még azt. is helyesnek tartanám, hogy amikor a tanács­hoz behívják a gazdákat, ne csak azt számolják ki, hogy van-e feleslegük, hanem azt is magya­rázzák meg, miért van szüksége az államinak a feleslegre. Ha a tanácsnál igv végzik a munkát, hamarosan meglátszik az ered­mény. ★ Alsó nemesapátiban Németh Antal a legjobban teljesítő gaz­dák közé tartozik. Megértette, mit jelent az állam iránti köte­lezettség teljesítése, de nehezen érti meg azt, hogrj Akónemes- apáli a községek versenyében mi­ért került oly nagyon hátra. — Aisónemesapáti versenyben áll Apátival— mondja de ez a verseny úgy néz ki, mintha azért versenyeznénk, hogy ki lesz az utolsó. Kenyérgabona beadásnál 1G, taltannánygabonándl pedig 3? százalékkal járunk Apáti előtt• Gyenge eredmény, ha arra gon­dolunk, hogy Apáti mindössze 40 százalékra' feljesUeb0 kötelezett- s égét H kann á n y gab on rí b ő 7. — Sokat törtem én már a fe­jemet azon, hogy lehetne megja­vítani eredményünket. Egyes gazdák azt mondják, hogy nincs már feleslegük, pedig van, Csak- hogy mi, akik már ‘teljest/ettük a kötelezettségünket, sem igyekez­tünk megmagyarázni, hogy ezzel ns államnak. magunknak tarto­zunk. — A kukovícalörós szépen halad a községben, a földrnüvesszövct- kezet raktára előtt egyre főbb, kukorieámtl megrakott kogsul le­het látni. így voltunk kezdetben a gabonával is. Most csak az kell, hogy szorgalmasan dolgozzanak a népnevelők. Ismertessék g, ftefl- vczményeket. Sokan még nem tudják, hogy a kukoricára szállí­tási szerződést lehet kötni, s ok­kor 10 forint felárat és 35 forin­tos külön pamuítáru és lábbelivá­sárlásra jogosító utalványt ko­punk minden mázsa után. A C- jegyre beadott kukoricára pedig 25 forintos vásárlási utalványt kapunk. — Mégegyszar is csak azt. móri. dóm, hogy a népnevelők, és mi valamennyien, dolgozó parasztok, akik tudjuk, mit jeknt a felesle­gek leadása, igyekezzünk meg­győzni a hátralékosokat, hogy a község begyűjtési tervét mielőbb teljesíthesse. Ha ezt megtesszük, magunknak használunk vele, Uj agronámusok kezdték meg munkájukat megyénk termeiőszsvetkezeteiben A megye tennelőstzövdtkez'etcí- nek elnökei, agronómusai és a Mezőgazdasági akadémiáról most érkező uj agronómusok közös értekezletet 'tartottak, Zalaeger­szegen. Fekécs elvtárs. a megyei tanács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője sízólf az uj agronó- rnusok feladatairól: hogyan való. sitsák meg a gazdálkodás helyes módszereit, a fejlett szovjet me­zőgazdaság példája nyomán. Stefán Gáspár, a tűrjei Ifjú Gárda termelőszövetkezet elnöke arról az eredményről számolt be, amit azalatt a három hónap alatt értek el. amióta Szabó elv, társ a csoport fiatal agronómu- sa &egili a tagság munkáját, he­lyesen irányítják szakmailag is a munkát A helyes szakmai irá­nyítással őszi vetésüket kút hót alaát végzik el. Ma már helyesen beállított vetésforgójuk van, a munkát helyesen szervezték meg. A csoport tagjai először ide. gcukeeltek, de a jó munka után megszerették az agronómust, lát­ták, hogy az javukat akarja és ma már nélkülözhetetlennek tárt­jaik A termelőszövetkezetek elnö­kei, ahol nincs még agronómus, valamennyien kérték: hozzájuk is küldjenek. A neszeiéi Dicsőség Sztálinnak termelőszövetkezet el1, nöke elmondta, hogy az őszi ve­tésekkel elég jól haladnak, mert már a búzát vötiik, de eredmé­nyűk még jobb lett volna, ha­nem állnak a géppel majd egy napot szakember hiányában. Ez­ért kér a szövetkezetük is agro­nómust. hogy eredményesebben tudjanak gazdálkodni az ■eddigi­nél és megva.óssthassák a szov­jet mezőgazdaság vívmányait. Takács Lajos elvtárs. a babos- döbréld Ultitörő termelőszövetke­zet elnöke az állattenyésztésben elért eredményeiknél elmondot­ta, hogy szép állatállományuk van, de hogy mennyire hiány­zott a sz-a,kember, most látják csak, amikor visszatért az isko­láról Kiss József, mint állat'le- nyésátési agronómus. Most ta­nulnak főle a szövetkezőt tagjai, hogy a jószág helyes gondozása és szakszerű kezelésével jövedel­mezőbbé tegyék áll aktén y eseté­sükéit. Az uj agronómusok közűi Pécsi Gábor szólalt fe!. Kérte a csoport elnökeit. rajtuk keresztül az egész tagságot, hogy munkájukat építő bírálattal segítsék, ők igye­keznek a Legjobb szaktudásukat adni a termelőszövetkezotek meg­erősítéséhez. Az értekezlet végén kapták meg beosztásukat az uj agronó­musok. akik nyomban indullak munkahelyükre, hogy ott segít­sék és erősítsék a termelőszövel- kezetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom