Zala, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-23 / 222. szám

A páhoszdi csata — a fegyverre helt nép ragyogó diadala a támadó rabló hordák felett

Smeptember 29-én ünnepli tíz ország a* Néphadsereg Napját. 1848 «September 29-én verte szét a fejérmegyei Pákozdmál « fialtál magyar honvédsereg Jel'Daeách bánnák több mint] kétezer túlerő, ben lévő zsoldos hadseregét. „A honvédsereg győzelmet aratott ebben a csatában a számbeli túlerőben, lévő ellenség felett, megmentette hazánk fővárosát és eiTxl lehetőséget. biztosított Kossuth Lajosnak és a szabadságharc többi vezérének, hogy tovább szervezzék a forradalom és a szabadságharc szent ügyét... Ezért a minisztertanács minden év szeptember 29 napját a ^Néphadsereg Ntapjá^-vá nyilvánítja“ — szól a minisztertanács határozatta.

A pákozdi diadal — a 48/49-es szabadságharc vitéz honvédsere. gének születésnapja volt. Ebben a csatában állta ki győzelmesen a lüzpróbát a fibital honvédsereg, amely igazi néphadserege volfc a magyar szabadságharc szent ügyének- A szabadságharc dicső korszakának írásban fennmaradt dokumentumai — levelek, jelentések újságcikkek és egyéb iratok — ékesszólóttn tanúskodnak er. ről, s megmutatják, milyen szerepe volt a nép fegyveres feüke- lésének Jellasich rabló hordája szé verésében.

Szeptember 11-ének reggelén ion be Jellasich csapataival, szám szerint több mint 30 ezer főnyi sereggel, a Dráva több pontján át az országba, hogy a bécsi udviar utasításait követve, elfoglalja a fővárost és mór csirájában legá. vjo\}3 a nemzetnek minden fegyveres ellenállásra való szervezkedését Az a sereg, amely Légrád. nál, Varasánál) és másutt országunkra rontott — igazi zsoldos rablósereg volt. JeilíaBich csapat tainak zömétí jói kiképzett, felszerelt sorkatonaság, valamint hírhedt lestőrgárdája. a .jzere- zsánok“ alkották. Egy szemtanú igy ir ezekről a martalócokról: ,,A szerezsánolc a kár ohjv ár ősi és a báni területek rendes zászlóaljai mellett egy nemét képezték a határszéli őröknek. •. Rendes dijak honi szolgálatban nem volt, a helyett a határszéli martalékra lévén utasítva, a kormánytól csak lőszert kapták. Fegyver ők: hosszú puska, pisztoly s egy kardszerü hosszú kés. melyet handzsármk neveztek

Ez a sereg <— mint minden, a népek szabadsága ellen harcoló sereg — rablók és gyilkosok hordája volt, s amerre csak járt, pusztított; fosztogatott. '

Még maguk Jelksich tisztjei is igy imek katonáikról: jNégy nap alatt Pest előtt fogunk állni. Jaj ezen városnak. mert határőreink annyira el vannak keseredve és felbőszítve, hegy ott borzasztóan fognak garázdálkodni, most sem lehet őket a legdurvább kihágásoktól visszatartani és lopnak s rabolnak borzasztóan1'- Jellasich tisztjei persze nem is igen igyekeztek visszatartani a sereget a gát nélküli fosztogatástól. Sőt a parancsnokok s legfőbb irányítójuk, a bécsi kamarilla, valósággal kényszerítenie is a csapatokat a fosztogatásra, mert a magyar határ átlépésétől fogva a katonáknak célzatosan nem fizettek zSoMoti.

Az imperialista hadseregek koreai gaztetteire emlékeztet az a kép, amely Pátka község elöljáHÁZI MUNKÁJA MELLETT

jövedelmet biztosit a kézimunka. Vállaljon

GOBELIN HÍMZÉST.

Aki a munkát nem ismeri, ingyen be tani tjük. Jelentkezni lehet levélben: Népművészeti és

Háziipari Vállalat Budapest, V. Régiposta- utca 12, szám.

Vasárnap, 1951, szept. 23.

I róinfafc a Közlöny 1848 október

17-i számában közzétett! jelentésé, bői elénk tárul’:

.......A rabló csoport iszonyú

ny

omokat hagyott maga után- Tűzhelyeink szétszórnák. Ajta- jaink s ablakaink összezúznák. Meziüen nép jajgat az utczákon A barbár kegyetlenséget leimi lehetetten. A ezudar csorda feldúlta a házakat, mindennemű ruháinkat elrabolta, az ágynemüeket felhasogatta, a tódat szélnek eresztette. Az élelmiszereket elszórta, barmokat lődözött, a férfiakat megkötözve. asszonyokat fertőztetek. Jószágot ruhákat s egyéb házi szereket, mellyeken magával nem vihetett, utcza közepén halomra rakva meggyujtott s porrá égetett’'.

Jellasich seregétiek fékevesztett garázdálkodása' azonban éppen az ellenkező hatást keltelte, mint amit az akkori idők szaba dsággyilkos&i tervbe vettek A Dunántúl népe harcos akarattal szállt szembe a pusztítókkal. Duzzadó folyamként nőtt azoknak száma, atkák fegyvert ragadtak. hogy megmentsék családjukat és házi tűzhelyeiket e teljes megsemmisüléstől és megvédelmezzék a hazai szabadságát. „A mesterember, az iparos puskával, lándzsával, vagy fokossal, a szántóvető kaszával fölfegyverkezve várta a felhívásty mely őt az ellenségre indítsa. Az apák fiaikat, a nők férjeiket maguk ösztönözték a táborba száUniok. És az ország maga. egy nagy táborrá lett. melyben százezrek villogtatják fegyvereiket“ — írja e kor nagy történetírója, Horváth Mihály.

És nemcsak a honvédsereghez csatlakozták egyre többen és többen. A megszállás aüá kerül't területeken széleskörű partizán- mozgalom bontakozott ki. A nép fegyveres csapatoldja tömörült és újra meg újra harcba szállt a szerte barangoló rabló csordákkal. Nagykanizsa népe szeptember’ 18-án száz harácsoló szere- zsánt vert agyon, a baranyume. gyei népfelkelők pedig elfogták Jellasich utecs© patának, Róth tábornok seregének egész iősaer- szállitmányát. Csaknem 200 ezer töltényt zsákmányoltak és ez újabb lendületet adott & fegyveres ellenállásnakA pákozdi csatában a

nép fiai, az újonc honvédsereg fel tartózta Irta Jellasich Pest-Buda felé törő hordáját A menekülő, megvert sereg szétszórásában, megsemmisít ésében ismét nagy szerepet játszónak <a fegyverre kelt nép felkelő osztagai. A csá. szári seregek hátában tömegek keltek fel a hazára törő, gyűlölt ellenség megsemmisítésére. Az utakon és ez erdőkben mindenfelé császári katonák holttestei feküdtek, másokat pedig — mint »a leírások elmondták — a lakosság „tóba és gabonavermekbe

süllyesztette ei°. a Közlöny 1848 október 11-én részletes tudósítás, ban számol be arról, hogyan kényszeri tette a regul áris csapa.

; okkal szorosan együttműködő fegyverre kelt nép Jellasich utóhadát. Róth tábornok egész seregét fegyverletételre, nJellasich hátrahagyott csapija, meUy Róth generális vezérlete alatt közelgett Fejérvár felé, vele ott egyesülendő, folyó hó 5-én meg is érkezett s Fejér- várhoz közel Tácz és Soponya között tábort is ütött. Perczél vezérlete alatt hunyadiak és más nemzetőrök és számos felkelt nép tódult ellene ... Dicséretei érdemel Kálózd helység jegyzője. Izsáki György, ki éj idején meghallván az ellenség dübörgését, a hegység alatti hidat felszedette, maga pedig tiz társával a sötétben rápus. kázott az ellenségre, meZly is a sűrű lövésekből számos katonaság jelenlétét gyanítván, nem mert helyéről elmozdulni s csőik reggel folytatta tovább útját... Róth kettős lépésben haladt 6-án Dég félé. s fáradt seregével Uzora felé sietett, hol a fáradság, s azon akar dály miatt, hogy a Sió hídja félszedetett, megállapodni kénytele- nitett Seregünk a Sió partján nyomta őt, s mintegy 12.000 alföldi nemzetőr segítségével a folyam mellett fél körbe fogta a hever észő rabló csoportot. A túlparton mintegy 10.000 felkelt somogyi, baranyai s tolnai nép szom- juhozta az ütközetet metlyben ugyan ezúttal nem részesülhetett. Róth látva a kénytelenség&t, szorult helyzetében nem vojjt mást tennie. mint fegyv erőket lenak- niok, s magukat gyalázatoson megadniok. A tisztek őrizet alatt Pestre, a nép pedig hazájába kísértetett.“

A magyar nép önvédelmi harcát nem a harvát nép eilen vívta — ezt) bizonyltja a foglyulejtett közkatonák szabadonbocsá- tása. JeBasich hadseregének jelentős részét ugyanié erőszakkal toborozta' Horvátországban. Turo- pol je kerület lakosai ellen ágyukkal megerősített katonaságot küldött, mivel nem akartak fegyvert fogni a magyar nép ellen, s al jas rágaihoaikkal uszította sere. gét a szabdságáért küzdő magyar nép ellen. így ir erről a Közlöny cikkhójat: .,Ez ismét uj jele a magyar nagylelkűségnek, ki még a pártütő, de elámított horvátők- ban is a testvéreit tekinti, s őket hazájokba kisérteti, hogy idejük legyen az elhagyató pályára visz- szalérniök■ Mondjátok meg elámított szegény nép hon maradt társaitoknak, hogy harcotok igaztalan volt... Mondjátok meg, hogy a magyar nem akarja a horvát testvért kiölni. mint Jellasich et comp hireszteive hazudá. hanem, csak önfenntartási harcot viv, mellynél szentebb hOrcza nincs a nemzeteknek

A Néphadsereg Nap ja programja

Néphadseregünk és dolgozó népünk aagy lelkesedéssel készül szeptember 29-ének, a Néphadsereg Napjának megünneplésére.

Az ünnepségeket szeptember 28-án este, Budapesten, az Operaházban a honvédelmi minisztérium által rendezendő központi diszünnepség vezeti be. Az ünnepi beszédet Nógrádi Sándor elv- társ altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese mondja. A műsor keretében fellépnek a Néphadsereg Napjára ha. zánkba érkezett baráti inépi demokráciánk hadseregeinek énék- és táncegyütteseiSzeptember 29-én kerül sor Pákozdon, a csata színhelyén annak az emlékműnek ünnepélyes leleplezésére, amelyet a néphadsereg állított a szabadságharcos magyar honvédség első győztes csatájának emlékére.

Budapesti és vidéki üzemekben és Iku 11 u r o1 L’th on okban honvédségi küldöttek részvételével dolgozóink ünnepi műsoros estéket rendeznek a Néphadsereg Napja tiszteletére.

Magyar és bolgár katonaművészek találkozója

A Néphadsereg Napj'a alkalmából hazánkban vendégszei eplő bolgár művészegyüttes tagjai szombaton délelőtt a Honvédség Házában találkoztak a Honvéd Központi Művészegyüttessel. A baráti találkozó során a magyar hoavédművészék ének, tánc és zenekara bemutatta a bolgár

vendégeknek műsorának néhány számát. A műsor befejeztével Szivrijev alezredes üdvözölte a magyar katonamÜvészeket.

A magyar és bolgár együttes tagjai ezután még hosszabb időt tóttöt/tek együtt meleg baráti 'légkörben.

Mint akasztott embert a kötél

Néhány héttel ezelőtt Truman, az USA elnöke továbbította Sver- nyik elvtárshoz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökéhez saját üzenetét és az Egyesült Államok kongresszusának határozatát. Ez a határozat az amerikai külpo. lttika Jbékeszerertetét“ igyekszik bizonygatni éa azt állítja, hogy az USA ,/i háborúban elpusztult és Ínségtől sújtott népek megse. qitésére rendelkezésükre bocsátotta kincseit és erőforrásait“. Ez a mondat emlékeztet a hírhedt Marsball-tervet 1948 tavaszán meghirdető törvényre, amelyben csaknem íszórál-szóra ugyanez

éa,

Az eltelt három év alatt azok is meggyőződtek a nagy hazugságról és a népek kirablását célzó bűntényről, akik akkor még hittek az amerikai ..demokrácia“, .»jótékonyság“ meséjének. A tények arról beszélnek, hogy a nyugateurópai országok dolgozói a nincsteJenség és a rabság fojtogató igájában gyötrődnek.

Az eltelt három év ai’Jatt a munkanélküliség n&Hön nő. Ausztriában több mint hétszeresére, Belgiumban háromszorosára, Dániában háromszorosára, Nyugat- Németországhan három és félszeresére. Ugyanekkor Nyugat- Európában makacsul emelkednek az árak. Az 1938-asfooz képest Franciaországban húszszoros, Olaszországban hatvanszoros a jelenlegi árszínvonal, Angliában és a többi országban nem muüik el hét. hogy ne emelnék az elsőrendű közszükségleti cikkek árait.

Mire fordítják a Marshall-terv pénzösszegeit? Talán a békés iparágak felszerelésére és fejlesztésére? Nem. Olaszországban, Franci országban és másutt vagy beszüntették már, vagg hadigazdálkodásra állították át a nagg ipari üzemeket. a Marshatl-terv, mint az Atlanti Szövetség ikertestvére, a legfontosabb katonai épitméngek megépítésére szórja a dollármillióikat. Foster, a Marshall-terv volt adminisztrátora, jelenleg hadügyi államtitkár, nyiDtan kijelentette: mostantól fogva csak „aratégiai célokra" adnak pénzt és csak azoknak az Országoknak, amelyek erőltetett iramban készítik elő a háborút,

A ayugafóeurópai áruló kormányok és balbáni lakájuk, Tito, engedelmeskednek és fokozzák a fegyverkezést. Az Atlanti Szövetség nyugateurópai tagjainak háborús kiadásai 1949-ben 4.5 milliárdot, 1950-ben 5.2, 1951-ben 7.9 milliárdot tesznek ki. Anglia a múlt évben másfél milliárd fontsterlingen költött a háború előkészítésére, kétszer annyit minit 1948-ban. Franciaország csiL la gás za ti méretben költ fegyvereikre: ez évben 740 mü'liáird frankot* Hollandia is egy év alatt megkétszerezi a hadikiadásokat az idei másfél milliárd dolláros költségvetési tételével. A olasz kormány 850 milliárd lírás háborús költségvetési összeggel véli meghosszabbítani bűnös uralmát. Nem kisebb mértékben nőttek meg a hadikiadások a többi mar- shallizáLt országban sem. s ez mindenütt az adók feltartóztathatatlan növekedését és a dolgozó tömegek elszegényedését okazta.

Az AfOainti Szövetség tagjai mindenben kielégítik ,az USA követeléseit a háborús termelés fokozására (vonatkozólag. Sietve állítják helyre ezekben az országokban a hadiüzemeket, újakat építenek. Anglia kormánya például 900 millió fontaberlioget fektetett be az egyes vállalatoknak kiadott háborús megrendelésekbe. Franciaországban megnőttek a háborús megrendelések a gépgyáruknál és a viJlamosipari gépgyártó cégéknél, Hollandiában teljes kapacitással dolgozik a repülőipar. Ugyanez a helyzet Nyugat-Európa többi országában is*

Minek a terhére érték el a haditermelésben ezf a nagg ugrást? Elsősorban is a lakosság szükségleteinek kielégítését célzó iparágak rovására. A háborús célra igénybevett nyersanyag és pénz hiányában elsorvadnak a gazdaság bökés ágazatai. Angliában például jelentősen csökken• ••

fék ez év első negyedében a békés iparágakban engedélyezett szén-, réz-, cink- és más anyag, szállitmányok. Hasonló rendel, kezéseket adtak ki Olaszországban, Belgiumban, Nyugat-Német, országban. Ezért fenyegeti ko. moly nehézségekkel, a békés célokra törté 16 termelést ezekben az országokban a hadiipari termelés fejlesztése. Erről tanúskodik a marshaűlizált orszán gokban erősödő infláció is. Angliában a forgalomban lévő bankjegyek összege csanem háromszorosával túlhaladja a háború előtti összeget Franciaországban 15-ször annyi pénz van forgalomban. mint volt a háború előtt. Ugyanakkor a marshalli. zált országokban ggorsan kimé. rülnek a. ngersa ngag-készletek, rohamosan csökken az arany, készlet.

Az Egyesült Államok nem elégszik meg azzal), hogy ellenőrzését kiterjessze a nyugateurópai kormányokra. Arra törekszik, hogy ezekben az országokban kezükbe kaparintsanak minden iparágat,, minden vállalatot. Pontosan ezt a célt szolgálja a Marshah.terv „uj változata“, amelyet Washingtonban dolgoztak ki, s amely szerint minden európai vállalat felett egyes amerikai monopóliumok gyámkodjanak majd. E terv célja, hogy a mar shall zált országokból mindent kisajtoljanak a há. borús gyujtogatók érdekeinek megfeleleőem.

A nyugateurópai országok gazdasági életének mílitarizálása különösem romboló hatással van a dolgozó tömegek helgzetére. A háborús költségvetések elkerülhe, tétlenül a lakosságon behajt ott adók emelkedésére, a dolgozók amúgy is alacsony életszínvonalának süllyedésére vezetnek. A Marhull-terv volt adminisztrátora az előbb említett Foster, gúnyosan kijelentette: a ^Marshall- tervben résztvevő országokban először dggujuk lesz, s kenyerük és vajuk majd csak azután“. Ugyanakkor, amikor Amerika nyugtateurópai Lakájai fokozzák az ágyuk gyártását, Olaszország-; ban az összes családok 73 százalékának nincs meg a létminimuma és több mint 2 millió dolgozónak nincs munkája. Franciaor* szágban a dolgozóik reálbére csak fele a háború előttinek. Az éhség. az Ínség egyre szorosabb hu, rokként fojtogatja az angol, jugoszláv, belga, holland, osztrák és nyugatnémet dolgozókat, ha-» sonlóan a többi marsh all izá'Lt országok dolgozóit is.

így fest a valóságban a rabláncra fűzött országoknak nyújtott amerikai ,.segítség“. Ezért nem csoda, ha ezen országok dolgozói, akik torkig vannak már az lunerikai ,,jótéteményekkel1}, egyre határozottabban szállnak harcba a háborúra készülődő amerikai imperializmus ellen. A népek ikövetélik a fegyverkezés csökkent érét, az öt nagyhatalom békeegvezm ény ét.

1948-ban nekünk is „kínáltak“ Marsh all-köles önt. A nagy fe- rencek. pfeifferek utódai és a jobboldali szociáldemokraták, valamint minden rendű és rangú belső ellenségünk majd kikia. hálták tüdejüket, hogy fogadjuk el a kölcsönt. Pártunk azonban rámutatott: az imperialisták kölcsönétek elfogadása szabadsá** gunk, függetlenségünk feladását jelentené. Mint Rákosi elvtára mondotta: a Marshall-terv ugg segíti a kölcsönben résztvevő országokat, mint akasztott embert

a kőtél. A Párt óvta meg népünket a rabságtól és nyomortól, mert tudta: rendelkezünk azokkal a belső erőforrásokkal —> dolgozó népünk szorgalmával, takarékosságával, ákloizatkészsé- géve] —. rendelkezünk a Szovjetunió és barátaink Segítségével, ami népünk boldogulásához, a szocializmus építéséhez szükséges. A ké* éve és tavaly kibocsátott államkölcsön amely azóta ezerszeresen megtérült. még jobban megerősített bennünket abban a tudatban hogv Pártunk vezetésével jó utón járunk, ami. kor nagy barátaink támogatására s belső erőforrásainkra építünk.