Zala, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-16 / 216. szám

Gutorfölde mindennapos életének részese: a Terv GUTORFÖLDE, 1951 Abrahám Géza 300 forintja Itt a falu elején áll a rádi- házai kastély. Valamikor levett ka­lappal közeledett ide a paraszt, cseiéd egyaránt. Ketten-kárman lakták a szobák tucatjait. Most Vidám gyermekének hallatszik az ablakokból, az udvaron vidáman futkározik a gyereksereg. Iskola van a kastélyban. Ide jár a négy puszta harminc gyereke, akiknek szülei tiz éve még 5 kilométerre jártak iskolába. Ha volt cipő, ha az uraság engedte. Ma már nem tétovázik a felnőttek lépése a kas­tély bejárata előtt. Idejárnak ők is, a kultúrotthonba. Valamikor csak a kulák gyerme­ke tanulhatott a városi iskolában. A többi örült, ha nagynehezen az elemin átjutott. Nem is érezték a szükségét, hogy tanuljanak, szán­tani vetni s ahogy akkor mondták: „eső elöl eresz alá állni” a pa­rasztnak ennyi is elég. Most tizenegyen járnak a zala­egerszegi középiskolákban. Vala­mennyien dolgozó parasztok gyer­mekei.-*r Am utca hét oldalán az uj há­zak sora emelkedik. A tágas abla­kokon bőven jut napfény a házak­ba. Márton Istvánnak is uj háza van. A sok új ház közül talán ez a legszebb. Két szoba, konyha és fürdőszoba. Márton István cseléd volt _ három hold földet kapott, há rom gyermeke van. A ház mégis felépült. Özvegy Tüske Istvánná is új há­zat épített. Neki 13 hold földje van, eddig mégse jutott el az új ház építésig. A hat gyerekkel együtt lakja új otthonukat. Németh Ferenc és a többiek há­zai is szinte gombamódra nőttek ki a földből. Ezek a tiszta, nagyabla­kos lakások szinte elfeledtetik a zsappfedeles épületeket. Azt az időt, amikor „szárazbetegségben" haltak sorra az emberek. Ahogy ssántolják a gutorföl- deíek. 1921-töL 1938-ig nem épült annyi ház a faluban, mint 1945 óta. Régen csak a kulák épített. A most épült új házakban dolgozó parasztok laknak. 1945-ben 170 ház volt a faluban. Most az új szá­mozásnál már 220-ra nőtt a házak száma. A túloldalon most kezdik az or­vosi rendelő építését. Újat, korsze­rűt építenek. Húszezer forintot adott a Terv. Nyomában csak rossz emlék marad az az idő, amikor a csecsemőhalandóság elérte a húsz százalékot is a faluban. Az orvosi segítség mindig készen áll a guíor- földiek részére. Emelkedett a község lakóinak száma is, 1945-ben 1239 lakója volt a községnek — ma 1309 lakója van. 'k .4 földmüveaaxövotkexet bolt­jában égész nap nagy a forgalom. Tömött polcokon állnak itt az edények, a ruhák, cipők, a sok ap­ró dolog, ami mindennap kell. 1948-ban tízezer forinttal indultak. Minden évben nőtt a beruházás. Mind nagyobb lett a vásárlás. Ta­valy havonként 35 ezer forintos forgalma volt a szövetkezetnek. Az idén 75 ezer forintra emelke­méter kartont, 120 méter flanellt, 50 méter ágyneműt, 60 méter egyéb méterárut vásároltak a gutorföldei dolgozó parasztok. Cipő, bakancs 50 pár fogyott el. Az állomásnál fehér por száll a levegőben, Ott áll a mészégető. retné még jobban kifejleszteni az üzemet. — Tavaly heti két vagonnal égettünk, az idén már kétszeresé­re emeltük teljesítményünket. Ezen a héten azonban már el akarjuk érni az 5—6 vagonos teljesítményt. Itt is gázt használnak az égetés­Még a 3 éves tervben épült. Ta­valy csak két kemencével, az idén már néggyel dolgoznak. S'tutniczki Ferenc, a mészégető vezetője sze­Amikor a gázvezeték csövei a faluba értek, még nagyon meg. oszlott 3 gutorföldejek véleménye a gázfűtésről. De az első vállal­kozók példája hamar megváltoz­tatta a falu véleményét. A 400 méteres vezeték kibővítésére most kerül sor. Két és fél kilométeres hálózattal az egész községet be­kötik a gázszolgáltatásba. Folynak is a számitgatások. Évi 350 ezer forint megtakarítást jelent a köz­ségnek a gázfűtés és világítás. Novak János, 8 holdas közép­ül mészégetőn túl folyik a szán­tás. Valamikor csak tehénnel szán­tottak, Lóval szántani már nagy haladást jelentett a faluban. Ami­hez. Egy kemence mész kiégetóse 400 forintba kerül. Amíg fával égették a meszet, négyszeresét is eltüzelték. k paraszt js úgy szám»1, hogy ol­csóbb a gáz, mint a fa. — Egy év alatt, ami fát eltüze­lünk. abból kétszeresen kifizetjük a gázszámiát. A fát, amit mi el­tüzelnénk. másutt felhasználhat­ják. Az iskolában eddig évi 5.200 fo­rintba került a fűtés. Gázzal csak 1.200 forintba kerül s ebből az összegből világíthatnak Is. De gáz hajtja már a malmot, gázzal égetik a mészégetők a meszet is. ★ de már itt a terv az uj négytan­termes iskolára is. Fent a dombot, dalon közeledik a villamos távve­zeték a faluhoz. fett. Csak az elmúlt hetekben 150 kor megjelent az első traktor, uszí­tott a kulák, nehezen is engedték a gutorföldiek a traktort a föld­jükre. Azóta már megtanulták, hogy ami ellen a kulák mindent el- kövét, az nekik csak jó lehet. A múlt évben a szántóterület 10 szá­zalékát szántotta traktor a határ­ban. Az idén húsz százaléknál tar­tanak, pedig az őszi szántások csak most kezdődjek. A Terv nyomai látszanak a fa­luban. Most tatarozzák az iskolát, A tanács statisztikája mutatja, hogy a Terv nyomán szaporodott a község állatállománya is. Az el­múlt öt évben jelentősen emelke­dett a ló, szarvasmarha és a ser­tés állomány, az 1945 évihez mér■ ten 25 százalék a különbség. 1945. 1951. Ló 32 46 szarvasmarha 187 269 sertés 239 320 Kagyieiesleségii niunkale!ajáni§S9Hkai készülnek az Olajiizemek dolgozói a vezetőségei ujjáválasztására ^ Ásványolaj terme-ó és Mélyfúró Vállalat dolgozói lelkes munka- felajánlásokkal készülnek a veze­tőség ujj áválasztásóra. A lovászi sazoüin-telep dolgo­zói párosversenyben állanak egy­mással és vállalták, hogy 830 tonna nycrsgazolin helyett 900 tonnára emelik fel terme­lésüket. hogy ezen keresztül több nyers anyagot: tudjanak biztosítani gumiiparunk számára. Khizsán László villanyszerelő felajánlotta, ho-gy a selejt és hul­ladék anyagokból, egy háromfá. zis:u elektromotor inditó kapcso­lóját javítja meg. Simon Balázs esztergályos 12 darab dugattyu- gyürüt készít el, selejtöntvény pe­remből. A kereltyei esztergamühely dolgozói vállalták, hogy min. den héten egy napot hulladék anyagból dolgoznak. A traktorszerelő ifi-brigád a ki­selejtezett alkatrészeket javítja meg és használja fel- Konlcohj István kárpitos vállalta, hogy a munkáját 40 óra helyett 36 óra álalt végzi el. ' A koromgyár dolgozói felaján­lották, hogy az évi tervüket november 26-ra befejezik. így készülnek olajbányászaink a Szovjetunió tapasztalatinak fel­használásával, termelésük emelé­sével a selejt csökkentésével arra hogy méltón ünnepelhesék meg a vezetőség ujjávákaztásának a napját. Az állomáshoz veze­tő ut mentén, virágos kert közepén áll Ab­rahám Gézáék háza. világítás, télen 45 fo­rintot fizetünk. Ezért aztán egyfolytában éghet a kályhában a Nagyablakos, cserép- tetős ház. A szobában féléves kisfiú alszik, egészséges tiszta ágyá­ban. Ábrahámné kipi­rult arccal főzi az ebédet. Gáz ég náluk is a tűzhelyben. — Könnyebb a fő­zés — mondja gyorsabban megy a tűzrakás s nem kell már egy órával előbb begyújtani, hogy főzni lehessen- A gáz azon­nal melegít. A nyári hónapokban 16 forint­ba kerül a fűtés és a gáz. Jöhetnek a host- szu téli esték, lehel varrni, olvasni. Ábrahám Géza bol­dogan néz körül a la­kásában. Ez már az ő háza. Annak a Terv­nek nyomán épült, melyet ő is segített forintjaival. Hogyan is ment a kölcsönjegyzés — erről beszél: — Bizony nehezen nyíltak meg az erszé­nyek, hogy kölcsönt jegyezzenek a dolgozó parasztok. De amikor a népnevelők elmond­ták azt, amit a Terv ad a községnek, mindjobban emelke­dett a jegyzés össze­ge. Az elmúlt évben már éreztük, hogy fo­rintjainkból hogyan épül az ország, meg a falunk is. A icrvkől- csön sorsolásainál az­tán mindtöbben kap’ ták vissza kölcsön- adott forintjaikat, is. A postán eddig már 17 nyerőnek fizették ki a kötvényét. Köztük az enyémet is. Háromszáz forintot nyertem 206 forintos kötvénnyel. Kétszeres öröm tölfl el Ábrahámékat. KöL csőnükkel segítették a tervet, a terv nyomán épült az új házuk is. A postán, ahogy a kötvények tulajdonosai átveszik a nyereménye, két. elgondolkodnak< Ami iH a faluban meg', változtatta a régi éle­tet, az ő kölcsöneikből valósult meg. Most még a kölcsönadott pénzük is vissza-érült Most értik meg cuk igazán, hogy ebben ai államban adni és kap. ni egyet jelent. Ezért nyugodt Gu- (őrlőidén az is, aki most nem nyert. Mert az új ház, az új iskola, a gázfűtés, az új daráló, az orvosi rendelő, a segítségük­re siető gépek — az igazi főnyeremény. Az uj élet első harcosai Azt a Tervet, mely jobbá és szebbé tette életüket, segíti a község dolgozó parasztságra is. A pártszervezet és a fanács veze­tésével indultak harcba a begyűjtési terv teljesítéséért Jó nép. nevelő munkájuk és a dolgozó parasztok támogatása nyomán ful­ladt kudarcba a kulák „rossz a termés“ meséje. 1950.ben évi ter­vüket 85 százalékban teljesítették. Az idén 93 százaléknál tarta­nak, de napokon belül elérik a százat: ezt megfogadták. A cséplő­géptől a beadási kötelezettség 90 százalékát vitték a magtárba. Nem hiányzott a jópélda sem: a párttagok és a népnevelők élenjártak a beadásban is. Bujtor Lajos 6 holdas dolgozó paraszt versenyre hívta ki valamennyi dolgozó társát azzal, hogy 500 szá­zalékra teljesíti beadási kötelezettségét. Eredményes volt a kihívás, mig ő maga 1425 százalékra tulte Ijesitette vállalását. Példát mutatott Brevszka Alajos. Mónok Ferenc, Novák János Is. Letenyei Józsefné 40 éves, de mindig jutott ideje a népnevelő munkára is. Ezek a példák ragad ták magrukka! a gutorföldei dől- gozó parasztokat akkor is. amikor a tej be szolgáltatásban túlszár­nyalták eddigi eredményeiket js. 1951. decemberében 5462 litert, ez év augusztusában, a legnagyobb munkaidőben 7444 litert vittek a csarnokba. ! Tudják a gutorföldei dolgozó parasztok, amit a városi mun. kásságnak, az üzemeknek, gyáraknak adnak, azt százszorosán visz- szatériti a terv. De segítik a terv megvalósít ását azok a fiatalok Is. akik tizen­egyen bányákba, üzemekbe mentek dolgozni, ök megértették a Párt és a bányászok felhívását s beálltak a széncsata és az Ipari munkások hősei közé. Gutorfölde képe megváltozott. Megváltoztak az emberek is. Most már tudják, hogy a Terv nyomán mind több újban része­sülnek, hogy a következő évek m ég szebbé teszik az országot, a községet, életüket is. Az uj gazdasági évre még jobban felké. szülnek a gutorföldei dolgozók, hogy még többet adhassanak az államnak, hogy részesei legyenek ők is a terv alkotásainak. Pusxtasxentlássló már nem adja\oda ax elsőséget! | községek versenyében már több ízben került az első hely * * re Pusztaszentlászló község. A pártszervezet, a tanács szo­rosan együttműködve vitték a feladatokat, maguk a község dolgozó parasztjai is lelkesen versenyeztek egymással, küzdöttek a községük elsőségéért, a 'Mcgyei Pártbizottság vándorzászlajáért. Lelkes mun­kájuk ellenére is elmaradtak az elmúlt héten. Kis időre ellanyhult a munka. — s ennyi elég volt ahhoz, hogy Ligetfalva megelőzze Pusztaszcntlászlót. A pusztaszentlászlóiak azo nban már nem mondanak le aZ el­sőségről! Ujcbb tervet dolgoztak ki a népnevelők, újabb rohamra indultak minden szem feleslegért. A tanács kimutatásai pontosak voltak, az adatokat könnyen megadta a népnevelők ré­szére, akiket a pártszervezet helyesen irányított. A népnevelők agitációs érvei között ott szerepelt mindaz, amit a tervtől kapott a község. A múltban nem volt posta Pusztaszentlászlón, ezt is a terv­től kapták, két uj hidat kaptak és mostmár könnyen és biztosan közlekednek a Válicka patakon. Elmondták, hogy ezért a község­nek is adni kell. A népnevelők között ott voltak a jól teljesif5 dolgozó parasztok is, akik a legeredményesebb munkát tudták vé­gezni TD éter Lajos dolgozó paraszt is állandóan résztvett a népne- nevelö munkában. Amikor megtudta, hogy a községből eU került a zászló, uj harcra indult. De először maga tett számadást, szétnézett a saját portáján és ami felesleget talált, azt még be­vitte — azután ment el népnevelő munkára. Példáját követték dol­gozó paraszttársai. Dannaer Gyula és Szekeres János is számot ve­tettek és beadták a még talált feleslegüket, s igy tett a község va­lamennyi dolgozó parasztja. Az eredmény nem is maradt el. A község újra első. De nem állnak meg eredményeiknél. A társa­dalmi bizottság újra összeül, újra megbeszéli mit kell tenniük, mert az első helyet Pu&ztaszentlászló már nem akarja átengedni sen­kinek! Zöld lankák, hús kertek árnyai között háztetők piroslanak. Lent a mezőn ahol végei ér az erdő, „ ohóh nvnmán fordul a barázda. A domb túlsó oldaláról traktor hangja száll ide a hazak fője: szán tanai Itt is. Gutorfölde házai már évszázadok óta itt állanak. Itt élték éleimke:t a Bükiék és a többiek ősei a nemesi kúriák tövéhez tapasztott zsellér-kunyhókban Változtok az épülete tak az emberek, csak a sorsuk maradt ugyanaz. A kulak is kihasználta okét. dolgoztak allatmódra. Ki törődött velük? A csendőrök talán, akik minden lépésüket vigyáztak?_ 1945-ben egycsapásra megváltozott az élet. Az egykori cselédek előszór sajat foldjuko . A régi zsupfedeles házak egymásután tűntek el a faluból. Újak épültek. Ezekben a házakban mar tervezgettek az emberek, már nem máról holnapra éltek. Sokkal messzebb nézték. Mindennapos eletuk részese lett: a Terv.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom