Zala, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-16 / 216. szám

A legjobb traktoristák bírálata, vállalásai segítségével indulnak karcba gépállomásaink az őszi terv teljesítéséért A Zala megyei gépállomások vezetősínek értekezlete Az elmúlt; napokban zajlott le a gépállomás legjobb dolgozói­nak, a legjobb gépállomásveze­tőknek és megyeközpontvezetők, nek országos értekezlete, amelyen megvitatták a nyári munkák eredményeit és hiányosságait, valamint az őszi terv teljesítésé­inek feltétedéit. Ezt követte a me­gyék legjobb traktorosainak, gép­állomás vezetőinek értekezlete. A Zala megyei gépálomások leg­jobb dolgozói, a gépállomás ve. zetői i3 összegyűltek Zalaeger­szegen, hogy megbeszéljék a me­gye gépállomásainak a nyári munkákban elért eredményeit, hiányosságait, az őszi terv telje­sítésének feladatait. Az értekezleten a megyeköz­pont vezetője. Kanalovics elvtárs a nyári munkák súlyos hibáiról beszélt. megfenyegette a munkáját bí­ráló dolgozókat, hanem támogas­sák azokat, abból tanulva, igye­kezzenek jobb munkát végezni. Az értekezleten résztvevő leg­jobb traktorioták azonban nem­csak bíráltak, hanem lelkes vál­lalásokat is tettek a hibák kija­vítására. Bódi Mária, a lenti gépállomás dolgozója, a megyeközpont és a gépállomás vezetősége részéről súlyos hibának tartja, hogy nem vonták be kellő számmal a női dolgozókat, pedig erre példa van már sok az országban, hogy a nők is megállják a helyüket ép- úgy, mint a férfiak. A gépállomás traktoros lányai nevében vállalta, hogy az őszi tervidő alatt egy-egy uj traktoros-lányt szerveznek be maguk mellé. Juhász János, a pölöskei gép-; állomás vezetője az összes dol­gozók nevében vállalta, hogy a : jelenleg 30 százalékban biztosi-; tott őszt szerződéseket egy hét alatt duplájára emelik. A ver. senymozgalom kiszélesítésével az 1200 holdas mozgalom életre- ikeOt ésével az őszi tervüket 100 százalékban teljesítik. Ebből az értekezletből vonja le a tanulságot a megyeközpont. Tá­mogassa a dolgozók kezdeménye, zéseit a gépállomások vezetőségé­vel együtt. Az értekezlet megmutatta: a dolgozók segítségéve?, bírálataik, javaslataik megbecsülésével, válla­lásaik támogatásával lehet és kell a hibákat kijavítani. Az őszi terv •teljesítéséért induló harcban szi­lárdítsa meg jó hírnevét minden gépállomás! k 4.1 AAA i AAAAAAAA1A-U AAAAA1AAAAAA * i.AAÜJ-LLAAAAAJl* D1CSŐJSÉGA ÁB LA »PETŐFI11 GEL&EI TSZCS 34 mázsa kenyérgabooa-begyüitésl ter­vét 116 mázsával teljesítette. 323 százalékot ért el. |E MOLNÁR. JÓZSEF a paiini gépállomás traktorosa 130 százalékos teljesítményével elnyerte a járási vándorzászlót. KOVÁCS ISTVÁN 5 holdas pókaszepethi dolgozó párásul, előírása 35 kiló. beadott 425 kilót. Teljesítménye 500 szóm- lék volt. RADICS GTULA a zalaegerszegi Magasépítő Vállalat, állványozója kimagasló eredményt ért el. 190—200 százalékos munkateljesítményét május óta tartja. Legutóbbi eredménye 203 százalék, MIKLÓS ISTVÁN pötrétei 5 holdes dolgozó paraszt 282 kilós ke­nyérgabona beadása helyett 693 kilóval! teljesítette beadási kötelezettségét. Teljesítménye: 249 százalék. NAGY GÉZA utmunkás a zalaapáti III. sz. mankakörzetben 177 - százalékot ért el. Ezt az eredményt a munka jó s megszervezésével és a munkaidő jó kihasználásával érte el. LIGETFALVA község dolgozó parasztja} gabonabegyüjtésl tervük­nek 120 százalékban tettek eleget. KLUJBER ISTVÁN tszcs tag zalaszemtgróti dolgozó jó munkája- ved, a munkaidő helges kihasználásában tűnt Jci a hű­tési munJcánál. Teljesítménye: 130 százalék. HORV ATH JÓZSEF tófeji 6 holda3 dolgozó paraszt beadási köte­lezettsége 300 kiló. 1100 kiló gabonát adott be. Ha­zafias kötelezettségének 371 százalékban, tett eleget A megye gépállomásai évi tervüket 73 százalékban tel­jesítették. Az egyszemélyi fe. lelős vezetés és a politikai nevelés hiánya nagyban gá­tolta a terv teljesítését. A soronlévő feladatok közül az uj normáik ismertetésének hiányával foglalkozott. A dolgo­zók azért nem ismerték az uj normáikat, mert a vezetőség erre nem fordított eddig kellő gon­dot. Majd az őszi terv teljesíté­sének fontosságáról beszélt és hangsúlyozta a káderekkel "való gazdálkodás fontosságát és nőik minél nagyobb számiján való be­vonását. Az értekezleten egymás után szólaltak fel a legjobb traktoris­táik és felvetették mindazokat a hibákat és hiányosságokat, ami. két a nyári időszakban tapasz­taltak. Dömök Ferenc, a letenyd gép­állomás legjobb traktorosa kemény bírálatot gyakorolt a központ felé. A gépállomáson rövid idő alatt többször volt főgépészváltozás, ami hátráltatta a terv teljesíté­sét. Amikor a régi főgépész vdsz- szatért, 6600 forint megtakarítást értek el egy hónap alatt és heti tervét 116 százalékban tudta tel. jesiteni. mert jó volt a műszaki vezetés. Másik nagy hiányosság volt, hogy két és fél hónapon • keresztül politikai vezető nélkül voltak. Ez idő alatt semilyen po­litikai munka nem folyt a dol­gozók között, amivel serkentették vdna a terv teljesítését, a jó versenyszellem kialakítását. Józsa Jáios, az orosztonyl gép­állomás brigádvezetője elmondta, hogy hiába dolgozta ki a tervet brigádja a mezőgazdásszal egye­temben. ha azt nem tartották be, mert nem volt meg az egysze­mélyi felelős vezetés és mindenki diszponált a gépek felett, csak a brigádvezető és a gépállomás vezetője nem. Hosszú időkön keresztül nem ellenőrizte senki a munkájukat, amit már magük a brigádban dolgozók követeltek, hogy tudják ők is, milyen munkát végeznek. Bírálatot gyakorolt a pártszer­vezet felé, hogy nem foglalkoz­nak a dolgozóikkal. Az üzemi bi­zottság helyett a mezőgazdász intézkedett, mert elhanyagolták a dolgozók szodális ügyeit* Ta­vasz óta mindössze két üzemi ér. •tekezlet volt, igy ők nem tudják, hogy áll a munkává! a terv tel­jesítésével a gépállomás. A vezetőségnek rossz a maga­tartása a dolgozóikkal szemben, azok szinte már nem is mernek az irodába menni, mert ott csak szidják őket és nem fogadják el e dolgozók bírálatát. A gépállomások dolgozói bát­ran bírálták a vezetés hibáit és hiányosságait. Feladata a gépállomás vezetősé- gének, hogy elfogadja, és megsziv- ilelje a dolgozók Ibirálaitát 1és kezdeményezéseit. Ne tegyenek úgy mint Borsos János, a zala. tárnoki gépállomás vezetője, aki A népnevelők segítségével hamarosan begyűjtik Ságodon a 60 mássá gabonát! A község északi részért, a leg­végső utcában van Ságod község tanácsa. A szembenlévő új házak­ból, melyeket most építettek, rádió zenéje hallatszik ki. A tanácsház­ban egymást érik az emberek. So­kan a tervkölcsön tanácsadóhoz igyekeznek. Kíváncsian nézik a szá­mokat: melyikük nyert? A másik asztalnál a begyűjtés ügyeit inté­zik. Itt is vannak szép számmal. A dolgozó parasztok jönnek ügyes-bajos dolgaikkal, sokan még adtak be gabonát és a vételi jegye­ket hozzák be. Igyekeznek teljesí­teni kötelességüket azok is, akik eddig tétováztak, mert látják, hogy most már az utolsók közé tartoznak. A község már csaknem teljesítette a begyűjtés évi tervét. Kenyérgabonából tervüket 111 szá. zalékban teljesítették. A zabbeadás még ennél is jobb: 168 százalék. Elmaradtak azonban az árpa be­adásában: még csak 38 százalékra teljesítették és ez rontja a község eredményeit. A község jó eredményeit a jó népnevelő munka segítette. Csonka János elvtárs, a pártszervezet tit­kára naponta megjelent a tanács­nál, vagy a tanácselnök kereste fel öt. Csonka elvtárs így mindig pon­tosan tudta a község eredményeit, tudta, ki maradt még el, hova kel! küldeni a népnevelőket. A népne­velőkkel rendszeresen foglalkozott, oktatta őket. Ügyelt arra is, hogy olyan gazdákhoz, akik sokáig této­váztak, halogatták a beadást, a legjobb népnevelőket küldje. így tett az elmúlt vasárnapon is, ami­kor Farkas Gyula 10 holdas közép­parasztot küldte el Király Gyulá­hoz. Király Gyula padlásán még volt felesleg gabona, de halogatta a beadást. Farkas Gyula bécsületes párttag, élenjár a munkában, a be­adását is túlteljesítette. Könnyén ment a munka. Hallgatott rá Ki­rály Gyula. Másnap reggel korán a magtár előtt állt szekerével és beadta a gabonát, mert látta, hogy igaza van Farkas Gyulának, Mint középparaszt maga is példát mu­tat, hát akkor ő miért ne teljesí­tené kötelezettségét? Otthon a padláson neki sem hoz hasznot a. gabona, Akadt olyan népnevelő is, aki kezdetben visszariadt a felada­tok elől. hallgatott azokra, akik siránkoztak, hogy „nincs gabona, nem termett, miből adjanak be“? Ezzel jött egyszer a. párttitkár elvtárshoz Horváth Gyuláné és Ha. lász Ferenc népnevelő is. Csonka elvtárs maga foglalkozott velük. Megmagyarázta: a jól teljesítő gazdák példája bizonyítja, hogy van gabona, a népnevelők ne bó­logassanak a panaszkodókkal, bá­néin ezzel érveljenek. Horváth Gyuláné és Halász Ferenc hallgat­tak rá. Munkájukat megjavították. A nagykanizsai Vörös Csillag — milliomos termelőszövetkezet Amikor belépünk a nagykanizsai Vörös . Csillag-termelőszövetkezet kapuján a hajdani cselédlakások sora önkéntelenül eszünkbe juttat, ja a múltat, amikor még itt is, mint szerte az ország uradalmai­ban, uraságok, gazdatisztek, botos­ispánok parancsoltak, amikor lá­tástól vakulásig kellett sok száz­ezer gazdasági cselédnek robotol­ni — az urakért. Sokat fordult a világ azóta. Ma már a nagykanizsai uradalom cselédei a maguk gazdái. A Vörös Csillag megyénk egyik legnagyobb termelőszövetkezete', több mint egymillió forint értékű sok száz állattal, több mint egymillió forint értékű vagyonnal. Vegyük csak sorba gaz­daságukat. Táncos elvtárs. a szö­vetkezet elnöke éppen most készí­tette el a szövetkezet vagyoni ki­mutatását. Nézzük csak: 44 tehén 66.000 forint 67 növendék 72.000 „ 23 ló 46.000 „ 23 anyadisznó 27.600 „ 67 süldő 53.600 * 2800 baromfi 28.000 „ 53 méhcsalád 20.000 ­Összesen: 313.200 forint Ez csak az állatállomány értéke, nem is beszélve a tagok háztáji gazdálkodásába, vagyis egyéni tu­lajdonában lévő 12 fejős tehénről, száznál több disznóról. Az állatál­lomány mellett komoly értéket képviselnek a szövetkezet új beru­házási épületei, gépei. Vegyük csak sorba: Ólak, istállók. épületek 350.000 forint 2 cséplőgép, 2 traktor 30.000 „ 3 vízszivattyú motor 36.000 „ magtisztítók 5.000 „ ekék, boronák, répa., szecskavágó 12.000 „ hídmérleg 5,000 ­összesen: 438.000 forint Mindezek mellett akkor kapunk i ságáról, ha számbavesszük; az idei teljes képét a szövetkezet gazda-1 terméseredményeket is. Búzából termett 130 mázsa Értéke 10.400 forint rozsból termett 630 „ értéke 37.800 árpából termett 480 „ értéke 38.880 »9 tavaszi árpából termett 96 * értéke 7.290 99 zabból termett 200 értéke 1.580 ti olajlenből termett 27 értéke 6.615 n kertészet bevétele W értéke 80.000 fi lentermés 15 értéke 2.565 w tojás-, baromfieladásból bev. „ értéke 35.000 11 tejhozam 43.230 liter értéke 30.261 „ Ezenkívül a 10 vagon burgonya, 5 vágón kukoricatermés betakarí­tása még hátra van, ami előrelát­hatólag 47.000 forintot jövedelmez. Számítsuk még hozzá az állatok eladásából származó 57.000 forin­tot. Összegezve a terméshozam te­hát 354.391 forint jövedelmet adott, A végső számadás tehát ezf a képet mutatja: állatállomány 313.200 forint épületek, gazdasági felszerelés 438.000 „ terméshozam 354.391 „ összesen: 1.105.591 forint. Ezek a számok maguktól beszél­nek. Fényes bizonyítékai, hogyan válik milliomossá a nagyüzemi gaz­dálkodásban dolgozó parasztsá­gunk. Mindezt az eredményt a Vörös Csillag dolgozói két év alatt érlék el. Szorgalmasan dolgoztak, de á maguk erejéből mégsem tudtak volna idáig eljutni. A Párt segített nemcsak abban, bogy nevelte, irá­nyította a csoport életét, hogy ki­összesen: 250.391 forint söpörte a befurakodott ellenséget, hanem abban is. hogy a két év alatt 170 állatot, 230 000 forint pénzhitelt folyósított, amelynek se­gítségével felszerelték gazdaságu­kat, villamosították kertészetüket és lakásaikat. Ma már saját ko­vács- és asztalosmühelyük van. Tagjaikat kiköltöztetik a régi cse­lédházakból, új emeletes lakások­ba. Gyermekeik számára egészsé­ges napközi otthonnal rendelkez­nek, Államunk támogatását a Vörös Csillag dolgozói megtoldták .saját munkájukkal is. Sértésfiaztatót építettek, romístállókat helyreállí­tották saját erejükből, több mint 60.000 forint értékben. Az idén 7.000 téglát égetnek lakóházak, új gazdasági épületek építésére, így gazdálkodik Pártunk segít­ségével, államunk támogatásával a milliomos termelőszövetkezet Nagy­kanizsán. Vasárnap, 1951. szepf. 16, 5 Később a nópnevelőértekezletea maguk számoltak be tapasztala - iáikról és elmondották a többi népnevelőknek, hogy már a búr- gonya- és kukoricabeadást is szor­galmazzák, mert a burgonyába adást is megkezdte a község. A népnevelők a. helyes irányi* t ássál tapasztalatokat szereztek’, azért kéményen, helytállóan vívják a harcot. Van a községben még olyan gazda, eákínek a padlásán: bizony bőven van gabona. Béke Gyulánál 7 mázsa felesleg van, Fada Istvánná 6 mázsa gabonát őrizget a padlásán. Ezeket is láto­gatták már a népnevelők, de ne- hányan még mindég a kulák, az ellenség hangjára hallgatnak. Nem kell nekik a szabadőrlés, a „C“- utalvány, inkább a padlásukon tartják a gabonát. A népnevelők már jól ismerik őket és most a-leg-, jobbak mennek el hozzájuk, a párttitkár elvtárs is beszélget ve. lük. A népnevelők küzdenek to­vább a napi terv teljesítéséért, azért, hogy g még kintlévő 60 má­zsa gabona is minél előbb a mag­tárba kerüljön. KONYECSNYI ISTVÁN. A lenti járási tanács jeleli; Járásunk területén a községi ta­nácsok megkapták a begyűjtési tervet napokra feldolgozva. A tervet gyűlésen ismertettük és megbeszéltük azokat a módsze. reket. melyek lehetővé teszik já­rásunk területén is a napi tervefe teljesítését. Minden községi tanácsnál elké­szültek mái' n, pontos kimutatá­sok a beadható hátralékokról és feleslegekről. A tanácselnökök minden este megbeszélik a ^ári- tikár okkal a végzett munkát és előkészítik a következő napi fel* adatokat A pártszervezet minden nap megkapja a hátralékosok és feleslegekkel rendelkezők névso. rát. Ezeket keresik fel másnap a népnevelők. Minden népnevelő tisztában van feladataival, tudják mivel kell érvelniük. Ma már nem fordul elő az, hogy a népnevelők hiányosan látják el feladataikat. A Járási Tanács is minden se­gítséget megad a községi taná­csoknak feladataik megoldásához. A legjobb aktíváit mozgósítja azokba a községekbe, ahol a leg­több hátralékos és felesleggel rendelkező gazda van, hogy bizto­sítsa a begyűjtés győzelmét. Ha a községi tanácsok felszámolják a kezdeti erelményék után bekövet­kezett lanyhulást és a feladatok megoldásában a párt. és tanács­tagok élenjárnak, akkor a lenti járás újból ?e első közé kerülhet. Községeink dolgozó mrasz'sága helytállásával megmutatja, hogy a béke védelmében teljesítik köte­lezettségüket. Kovács Sándorul, v. B. etetés,

Next

/
Oldalképek
Tartalom