Zala, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-09 / 210. szám

A nagykanizsai Vörös Csillag termeíőszöve'kezet két év alatt milliomos szövetkezetté fejlő, dött. A nagyszerű terméseredmények több mint kétszázezer forintos állami támogatást hoztak. A csoport, tagjainak száma ma már 116-ra szaporodott, de n-a. ponta újabb és újabb dolgozó parasztok kérik felvételüket, mint Bedenek József 9 holdas középparaszt. aki amint a képen látjuk, éppen aláírja; a belépési

nyilatkozatot. Somodi Jánosné csoporttag, akinek a férje munkaérdemrenddel kitüntetett bri_ gádvezető és Táncos elvtárs. a csoport elnöke mosolyogva köszöntik az uj tagot, aki 9 hold föld, pár malacka gazdájából most már 710 hold jó föld, 44 szarvasmarha. 67 növendék állat, 23 pár ló, 23 anyadisznó. 67 süldő, 2800 baromfi és 53 méhcsalád büszke tulajdonosa lett a csoport többi tagjával együ'-t.

Termelőcsoportjaink minden támogatást megkapnak népi ál. lamunktól, hogy a kezdeti nehézségeket minél gyorsabban le tudják küzdeni. A beesehelyiek is azért tudtak ilyen gyönyörű anyakocákat kinevelni, mert meginduláskor azonnal segítséget kaptak disznó és szarvasmarha törzstenyészet kihelyezésével államunktól. Ä 20 sertésből álló törzs azóta már 175 darabra növekedett, köztük 50 hizó várja: az elszállítást, hogy minél előbb megoldódjanak a húsban és zsírban jelenleg, fennálló átmeneti nehézségeink. Termelő- csoportjaink ilyen nagyszerű eredményekkel hálálják meg a nép államának támogatását.

Kustor József a becsehelyi Rákosi termelőszövetkezet állattenyésztő brigádjának tagja ezelőtt kéí hold soványka kis földjén gazdálkodott. Soha nem álmodta. hogy Ilyen szép lovak boldog .tulajdonosává viliké Eg

is a munka a keze alatt. Ebben az évben már 340 munkaegysége van, ami a terményjárandóságon felül alacsonyan számítva is legalább 10.000 forint jövedelmet jelent számára.

A zalaszentbalázsi Kossuth termelőszövetkezet is sokat fej^ iődöU egy év alatt. Nem csak terméseredményeik emelkedtek, hanem a csoporti;agok száma is megkétszereződött. Az idén csupán árpából 230 mázsát takarítottak be, kenyérgabonából is már eddig több van a magtárukban mint tavaly, pedig a csép- lés még folyik. A bő termés eredményeképpen jóval több lesz az egy főre eső munkaegység is. A fejadagon a termés részesedésen kívül 20—25 forint jut minden egyes munkaegységre. Példájuk a falu iöbbi dolgozó parasztjait egyre nagyobb számban győzi meg arról, hogy a közös gazdálkodás gondtalanabb életet, nagyobb jövedelme; biztosit a dolgozó parasztság szamára.

A bezerédi Szabad Nép termelőcsoportban jól kiveszik részüket az asszonyok is a munkából- Cziklin Ernőné igazgatósági tag §ppen azt beszéli meg a cső. port égjük női brigádjával, hogyan lehetne még gyorsabb ütemben végezni a munkát a csoport kenderföldjén, ahol háromszor nagyobb mennyiségű kendert termeltek. mint a község egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai.

A csoport asszonyai példát mulattnak az egyéni gazdálkodók, nak is. összefogásukkal bebizo- nyitoititák, hogy a társasgazdál- kodúsba az asszonyok is jó munkát végezhetnék, hogy nagyüzemi gazdálkodás a falu dolgozó asszonyainak is uj, megbecsült élétet teremt.

Parasz-küldötteink saját szemükkel látták a követendő példát, a Szovjetunió szocialista mezőgazdálkodását. Bekő József elvtárs bánokszentgyörgyi középparaszt. aki a zalai dolgozó parasztok küldötteként vett részt az egyhónapos tanulmányúton, hazatérése után azonnal

hozzáfogott a csoport szervezéséhez. mert amint a képen látható, kisgyülésen is mondottam a Szovjetunióban megmutatták számára a helyes utat a virágzó kolhozok nagyszerű terméseredményei, fejlett áilalltenyésztése, a modern gépek, ai békéért harcoló hős szovjet kolhozparasztok.

SZÁMVETÉS

1QQCÍ Esteledik Alsókon. Lőczi József ku- 1.Z7*J<U> udvarán cselédek sietnek az állatetetéssel. Úgy látszik, nem elég a kuláknak az igyekezett, mert most is harsogva száll feléjük a hang:

— Áz anyátok kögyelmes úristenit! Miért eszitek a kenyeremét, ti kutyák! Nem tudtok jobban mozogni! — A cselédek, a fiatal szolgagyerekek nem válaszolnak semmit — pedig forr bennük az indulat. Az idősebbik Szabó gyérekre pár napja kést emelt a „gazda", mert a szemébevágta:

— Nem vagyunk mi kutyák, tudja meg, ha szolgagyerekek vagyunk is, — Hallgatnak és sietnek. Hadd múljon ez az átkozott élet. Éjjel a két Szabó gyérek együtt kuporog a szalmából készült vackon. Állandóan az jár az eszükben, amit a falusi parasztok mondtak nekik, mikor Lőczi „uramhoz11 szegődtek:

— Nem esztek meg nála egy kiló sót az évben. — Úgy is volt. Leheteti szénakaszálás vagy aratás, egyformán rossz kosztot főzött Lőcziné „asszonyság”. A káposztából kiették a húst, mielőtt a mezőre vitték a kaszásoknak. A nagy szőlőből nékik soha nem jutott bor. Kaptak helyette almabort, amit mások ecetnek használtak. De nem kapott jobbat a kulák menyé sem. Azt is lenézte Lőczi „uram”, mert csak középparaszt lánya jutott a fiának.

Hajnali félkettőtől éjjel 11-ig tartó munkáért egy- öltöny ruha meg 120 pengő járt egy évben. Használt ruha —- keservesen megszolgált pengők. És ki kellett tartani az év végéig, mert aki előbb kiállt a munkából, az nem kapott semmit.

Ezek a gondolatok altatták el minden este Szabó Lajcsit, a szolgafiút.

'S Szabó Lajos már nős ember. Három

“ f gyerek sír a kenyérért. Az asszony- nyal téglavetéssel öt szájnak keresnek.

1 Q4, K április—-május. Szabó Lajosok 6 hold föld tulajdonosai lettek. Most már szívesen emlékezik az ember, az asszony egyaránt.

— Nehéz volt az első év munkája — néz Szabó Lajos az asszonyára. — Egyedül6 dolgoztam a 6 holdon. Az asszonyt lefoglalták a gyerekek, nem volt kire hagyni őket. - Soha nem tudtam, hogy olyan érzé3 is van, mint ami az első aratásnál eltöltött. Magunknak arattunk — nekünk csépeltünk, vittük az első termést a malomba. Amikor az asszony megszegte az első kenyeret s a gyerekek ott álltak körülötte, mindkettőnek torkát fojtogatta valami..

"1 O/IQ Hat hold föld, hat gyerek — gon- dok, Ez mind Szabó Lajosé és feleségéé. Jó ez a hat hold föld, saját gazdájuk lettek ők is. Még sincs rendjén a dolog. Akárhogy igyekeznek, csak máról holnapra élnek.

— így volt 1949 decemberében is —- emlékszik Szabóné —, elfogyott a kenyerünk, a burgonyánk. Netn tudtuk mit eszünk holnap.

Szabó Lajos azon az estén sokáig elmaradt. Áz asszony éberen várta a kocsizörgést, Minden zajra felfigyelt. Végre! Hazajött az ember. Ahogy kinyitja előtte az ajtót, zsákokkal megrakott kocsit lát az udvaron. Szabó Lajos már emelgeti le a zsákokat.

— Négy mázsa hetven kiló gabona, három mázsa burgonya — mondja keményen — holnap meg hozom a szénát is a lónak. A tszcs-ből.

Szabóék másnap beléptek a tszcs-be. Bev itték a lovat is, a szekeret is, Meg a maguk kétkéze munkáját. Szabó Lajos a tszcs kocsisa lett.

— Bent van az én lovam is. De egyformán bánok valamennyivel. Mintha az enyém lenne mind — hiszen magunknak dolgozunk véle. Tavaly 348 munkaegységem volt, 6.282 forint volt a keresetem.-— De az idén jóval több lesz — szól közbe Szabóné — májusban megnyílt a napköziotthon s azóta már én is dolgoztam. Nekem is van már 60 munkaegységem. Nem tudjuk mennyire gyűlik az elszámolásig, de most kettőnknek 274 munkaegységünk van. Ha csak 22 forinttal ís számítjuk az idei munkaegységet, már eddig több mint 6000 forintot kerestünk. Azonkívül most kaptunk egy tehenet a háztáji gazdálkodásba. Van tej bőven a gyerekeknek. A télre hízót kapunk,

— Nem számítottuk a gabonarészesedést — veszi át a szót Szabó Lajos —, amit a fejadagon felül kapunk. Ezt megőrölhetjük és szabadon eladhatjuk. Szabőék nem győzik elmondani, amit a termelőszövetkezettől kaptak. Egymást igyekeznek megelőzni az asszony meg az ember, hogy ő mondhassa el azt a sok újat és jót, amiben részük van,

— Ui lakásba költöztünk — toldja meg újra az asszony. — A kicsinyek a napközibe, a nagyobbak az általánosba járnak.-— A tízenöíéves lányom -— szól büszkén Szabó Lajos — az Ásványolaj Vállalatnál ipari tanuló.

Szabó Lajos elhallgat, A hat gyerek boldogan kanalazgat a tányérból — ebédeznek. Van már miből.

— Megtaláltuk a számításunkat a termelőszö- . vétkezetben. Mikor kezdtük, nem volt semmink sem, tavaly már gyarapodtunk, nőtt a kereset. Az idén még erősebbek vagyunk. Jövőre...

Szinte beleszédül az ember a számokba, amik a nagykanizsai Vörös Csillag termelőszövetkezet fejlődésének útját jelzik. Boldog emberek haladnak ezen az úton. Szabó Lajos és felesége már nem fiatalok, de ahogy szemük- megcsillan a. hat gyerek feje felett, azt bizonyítja: az új élet kárpótolta a szenvedésért, a nélkülözésért, boldog emberekké tette őket BenkS EárrJy.