Zala, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-08 / 209. szám

A pártszervezet nem segített — ezért is 42 százalékos Petőhenyén a begyűjtés eredménye Petőhenye utcáján is hirdeti a villanyvezeték a terv diadalát. Kultur otthon beszél a dolgozók művelődéséhez való jogáról. A telefon őket is bekapcsolja a gyors hírközlésbe- A község nem □agy — mégis, mennyi jól biz­tos itott nekik a terv! A beadási eredmény azonban nem arról beszél, hogy a petőhc- nyeiek ezt érlékelnék is. A cséplés most fejeződött be — nem valami szép körülmények között — a begyben feketén csé­peltek. A beadási kötelezettsé­güket eddig mindössze 42 száza­lékban teljesítették. Most nem akar nőni az eredmény. Az a hangúját: „nincs, nem is termelt/4 Ennek a véleménynek szószóló, ja a pártszervezet titkára, Ta­kács János is, aki éppen dclutai pihenéséből kelt fél. Szerinte itt „tiszta“ a helyzet: — A cséplés jól meat, nem volt hiba sehol. A begyűjtés, igaz lassan halad, de meg lehet érteni, mert kevés volt a termés- Pró­báltuk, hogy jó eredményeket érjünk el. A tanácstagok mind kint voltak vasárnap a faluban. Népnevelőink külön nincsenek, társadalmi bizottság sem. Arról nem beszél Takács János elvtárs. hogy nincsen a faluban MNDSz és a DISz-szervezet sem működik. Azt is elf elejtette már, hogy ö volt az, aki a DlSz ve­zető s ég v ála sz t áshoi nem adott segítséget —• most aztán nem tudják, kit is vonjanak be nép­nevelő munkára? A faluban volt népnevelő mun. ka. A szerződött munkások vé­gezték. akik a gépeknél dolgoz­tak. A párttitkár elvtárs határo­zatiban állítja, hogy felesleg nincs már a faluban, esetleg 20— 25 kilós tételekből valami cse­kélység­Ném így néz ki a dolog a ta­nács kimutatásai szerint. Na. gyón szerényen számítva. Pető­henye község legkevesebb 150 mázsa kenyérgabonát tudna még beadni feleslegéből. Ez a mennyiség döntően megváltoztathatná a pe­tőhenye iek teljes i tm én y ét. Csak a petőhenyeiek vélemé­nyét nehéz megváltoztatni a be­adás fontosságáról. Kévéséit hal­lottak ők erről. Takács János párttitkár általában alvással tölti idejét. A tanácsülésre is a szál. makazal oldalából kelletit előhív­ni- Nem dolgos ember ő. A párt- szervezet 30 tagból állt., Húszon- ketten Zalaegerszegén dolgoznak üzemben, vállalatoknál. De párt- munkát sem itt, sem ott nem vé­geznek. Legtöbbje a munkaidő után hazajön Petőhenyére s az. zal „érvel“: ők az üzemben vé­geznek pártmunkát. Nem törő­dik ezzel Takács János elvtárs, tne.m törődik a többi nyolc párt. taggal sem. Soha uincseuek feladatai a pártszervezetnek. így nincs mit dolgozniok sem- Miért is foglalkoztatná a párt tit­kár elvtárs a tagságot, mikor a megyei és járási tanács dolgozói és a pártiskola hallgatói úgyis kimentek Petőhenyére népnevelő munkát végezni, mikor már na­gyon elmaradt a község? Horváth László elvtárs a ta­nácselnök naphosszat a faluban tartózkodik, de senki nem segíti munkájában. Ki is segítené? A párttitkár elv társ hagyta, hogy elmúljon a begyűjtés idejének nagyrésze, most aztán a rossz terméssel takargatja hibáit. Takács János nem törődött a rábízott községgel. Több mint ezer dolgozót hanyagolt, el. nem gondoskodott arról, hogy azok megismerjék országunk erőfeszí­téseit és eredményeit az építés­ben. Pedig a petőhenyeiek szá­mára is kézzelfoghatóan bizo­nyította be a telefon, villany, a kultúrotthon: a terv értük van — s nekik is kötelességeik vannak az országgal szemben. Takács Já. nos hanyag munkája, miatt van olyan hangulat a községben, hogy nincs miből beadni. Pedig bizonyos, nem ez volna a petőhe- nyei dolgozó parasztok vélemé­nye. ha a párttagok és a népne­velők gyakran elbeszélgettek vol­na velük azokról az eredmények­ről, melyekhez szükséges a pető. henyei dolgozók munkája is. Takács János felelőtlen munkája nem újkeletű. Már hosszú hóna­pok óta tart ez, amiről a Járási Pártbizottságnak is tudomása, van. Súlyos hiba, hogy a párt- bizottság ilyen hosszú időn ké­részitől elhanyagolta; ,a pefőhe- nyei pártszervezetet s nem gondos­kodott még a begyűjtés munkái­nak megindulása előtt arról, hogy a pártszervezet he tudja tölteni feladatát. A petőhenyei kommunisták be. letörődtek abba, hogy a dolgok maguktól is haladnak. Pedig nem erre mutatnak eredményeik. A begyűjtés hiányossága késztesse gondolkodásra a. pártszervezet vezetőségét. A hibákért ők felel­nek, a kommunisták, akikre a fa­lu dolgozóinak vezetését bízták. Pártszervezeteink mindenütt ké­szülnek a vezetőségek ujjáválasz. tására. Az ujjáválasztás célja az, hogy a hanyag, kötelességü­ket nem teljesítő párttitkárokat, minit Takács János, eltávolítsák a pártszervezetek éléről. A vezető­ség újjáválaszt ás akor kérje szá­mon a pártszervezet tagsága Ta­kács Jánositól eddig végzett mun. káját és vonja felelősségre ha­nyagságáért. A pártszervezet élé­re pedig olyan kommunistát ál­lítsanak. -aki maradéktalanul vég­rehajtja a feladatokat. Beiikő Károly Zala megye dolgozó parasztsága lelkesen készül a Heazelkezi Szövetkezeti Napra Megyénk dolgozói szeptember 9-én a járási székhelyeken ünnep, (ik a Nemzetközi Szövetkezeti Na­pot. Dolgozó parasztjaioik. temelő, szövetkezeteink, állami gazdasá­gaink. szövetkezeteink dolgozói készülnek erre a napra. Ezen a napon terménykiálUtást rendez számos szövetkezet, sport és kul­túrműsorral szórakoztatják az ün­neplő dolgozókat. Ezen a napon a haladó szövetkezeti mozgalom tag_ 6ága erősíti harcát a -békéért. az emberiséget fenyegető veszedel­mek ellen, a szövetkezetek elé tűzött nemes célok megvalósrá- 6áért. A szövetkezeti nap tiltako­zás lesz Nemzetközi Szövet­kezeti Szövetség jogtipró határo­zatai ellen és bizonyíték a magy-a r szövetkezek mozgalom hércos bé. keakarata mellett, FJhaterózták, hogy még jobb munkával erősíti^ szövetkezeteinket. A' pacsai földmüvesszövetkezet akkvái és dolgozói vállalták, hogy személyenkint 3—3 dolgozó pa. rasztot győznek meg a III- tipusu termeiőszöve'kezeibe való belépés, re. Zalsbaksa és. Szentgyörgyvölgy földmüvesszövetkezetek aktívái és dolgozói vállalták, hogy a Nem­zetközi Szövetkezek Nap tisztele­tére 300—500 köbméter silót köt. aek le szerződésekre, illetve köt­etnek le a dolgozó parasztsággal. Páka és Pórszombat földműves, szövetkezetek aktívái és dolgozói vállalták, hogy 40—40 tagot szer­veznek be a földmüvesszövetke. ze'be. Zalaegersseg első boldog nyertesei 25.000 forintot nyert Kiss József vasúti munkás Kiss József a zalaegerszegi vasut dolgozója reggel, még mielőtt munkába ment volna, bekapcsolta a rádiót, a nyereményekre volt ki. váncsi. Kezében o-t szorongatta a saját kötvényeit. A rádiót aZ egész család körülvette. —£n azt ál­modtam az éjjé] — mondja Kiss. né —. hogy nyertünk, figyeljétek jól a rádiót, hátha szerencsénk l:osz. — Hát bizony jó lenne egy 5000 forintos nyeremény — Veszünk uj szobabútort, ruhát, cipőt, apunak uj ruhát, neked is — mondja anyjának a legidősebb lány —, mi is kapunk uj ruhát meg cipőt. — Akármilyen bőven számít­juk is— feleli Ivissné — erre ele­gendő 5000 forint, mit csinálunk a másik 7000-el? — Majd azon is veszünk vala. mit. — Nem, nem veszünk most azon semmit sem. 5000-et kive­szünk, a többit pedig bennthagy. juk a Takarékpénztárba. Majd meglátjuk, hogy mire tesz szüksé­günk és aszerint Vesszük ki a pénzt... Kissné hiszi is, meg nem is a váratlan nagy örömet. Közben jönnek a szomszédok, gratulál­nak a szerencsének, és megnyug­tatják Kissnét. hogy nyugodtan hihet és nyugodtan tervezhet, mert a dolgozó nép állama min­dig és mindenkor betartja a sza­vát. A KÖNYV ÜNNEPE — mondta Kiss József. És ebben a piillsinatban a rádió bemondta ugyanazt a számot amely Kiss József egyik 100 forintos kötvé. nyére volt írva. — Nyertünk! — ugrott fel örö­mében, — de vájjon mennyit? A beszélgetés közben nem figyelte egyik sem. hogy a rádió most me­lyik nyeremény összegét mondja. — Sebaj az a fontos, hogy nyer­tünk. — mondta kitörő örömmel Kiss József legidősebb lánya. — Mit veszünk? r— kérdezte felesége. — Mit örültek, még az sem biz. tes. hogy nvériünk-e — mondta az apa. Kiss József fogta a kabátját és elindult hazulról, munkába kel­lett mennie. A kötvényt azonban elvitte magával. Amint az állomás­ra ért, az első dolga volt, hogy vett egy újságot. — Szinte hihe. teilen, —• mondotta a körülállók- nak — ■ 25*000 forintot nyertem volna? Pedig egyezik a szám- Mégis nyertem. Fogta a kö* vényét, azonnal el­indult a Takarékpénztár felé. Út­közben még gondolkodok, vájjon áiom.e ez, vagy valóság? — Majd eldől. — nyugtatta- meg magát. Bátortalanul nyitott« ki a T3ka. rékpénzter ajtaját. De amikor a Takarékpénztárban js megerősi' tették, h-ogy nyert- alig bírt ma­gával. — Mennyit? —, kérdezte kíváncsian. — 25.000 forintot, de mivel 100 forintos kötvénye nyer. te, ennek a felét 12.500 forintot kap —. magyaráznák meg. A Ta- karékpénzfiáirbsn mindenki gratu­lált neki. Kiss József nem ért rá most be. szélgetmi. szaladt haza a csaíládjá. hoz és örömmel újságolta — biz­tos a nyeremény. Már szalad^ is dolgozni, be kell pótolni a félórát, ami most kiesett! — Ha megjö­vök. majd eldöntjük, hogy mi lesz a sorsa n 12.500 forintnak. .. Felesége és családja most azon töri fejét, mit is vegyenek ? Hiszen eddig is jól éltek. Kiss József eddig sem pazarolta el a keresetét, mindig a családjára fordította. Megkezdődött a tervköi- csőn nyereményéinek és vissza fi. zenésének harmadik sorsolásba. Megyénk minden dolgozója fal­vakban és üzemekben egyaránt izgalommal és lelkesedéssel kiséri a sorsolás menetét. így van ez a zalaegerszegi Autójavító Vállalatnál is. Vörös elvtárs az Ü. B• titkára ép most jön be a kapun újsággal a kézé. ben. Alig ér be a műhelybe, kö­rülveszik a dolgozók. Mindannyi­an jegyeztek, mindannyiukat ér. dekli: vájjon melyikük nyert? Vörös elvtárs leteszi az újságot, Kovács József, Gáspár Antal és Németh István nézik a kötvé­nyeiket s az újságban lévő nyerő­számokat — Nyertem 25.000 forintot — kiáltja el magát Gáspár Antal. Mindannyian ránéznek. — Mu. tasdd a kötvényedet — mondják egyszerre — Itt itt van 2189— 0028. Néxik a kötvényt és utá­na az újságot. — 25.000 forintot nye'rt a 2189—0029. — A 29-es nyert — mondja Né­meth István — és nem. a tied, a 28.as Jót nevetnek és tovább kutatnak a számok, között. Gás­pár Antal azonban még mindig Három napon át, szeptember 3 —9-jlO.én, szerte az országban, megyénk minden községében sei­nes könyvsátrak hívják maguk­hoz megyénk dolgozóit. Még álig halkulnak el a cséplőgépek bugásai, dolgozó parasztságunk most gyűjti be a termést, folyik a nagy munka az állomunk, né­pünk iránti kötelezettségek ha­zafias túlteljesítéséért. Nemcsak <ai földeken folyik azonban ez a íermésbegyüjtés. Kuirurális éle. tünkben, irodalmi életünkben is határkőhöz érkeztünk. A színes könyvsálrak sokasága tárja né­pünk ^lé a: magyar könyvkiadás, a magyar irodalom ezévi ,e'tré­sét. Itt is jó termés voll: Amíg a tavalyi könyvnapon 650.G0G pél. dány könyv jelent meg. az idei könyvnapokon mimegy 900.000 kö'.et könyv 'esz a könyvsáírak- ban. A könyvmp jelentőségét azon. ban nemcsak a növekedő számok jelzik. Az egyik legnagyabo je­lentősége, hogy könyveink né­pünk egésze fejé fordulnak, elő. szőr jutnak el könyvnapi keret­ben, ünnepi találkozásra minden fajúba, minden dolgozó paraszt­hoz. A könyvnapunknak ez a jellege változtatta; meg a múlt­hoz viszonyítva a könyvnapok időpontját is. Az idén nem nyá­ron, hunem szeptemberben ren­dezzük a könyvnapokat, egyrészt azért, mert az emberek termé­szetszerűen ősszel inkább fordul, nak a könyv, az olvasás felé, másrészt dolgozó parasztságunk­nak az őszi betakarítás után sokkal több lehetősége van a könyvek megszerzésére, mint a nyári nagy dologidőben­Könyvkiadásunk. irodalmunk egyévi termése is a jövőnkért, szocialista holnapunkért, békén­kért folyó harcunk terméke. író­ink. könyvkiadóink munkája, sztahánovistáink, újítóink, az üzemekben, a szántóföldeken, az íróasztal mellett a Terv végre­hajtásáért küzdő dolgozók mun­kája nélkül nem eredményezhet. ezt az egyet nézi. — Ej — mond­ja — csak az utolsó szám nem egyezik! Alaposan végignéznek minden számot. A nyereményeket, a tör. lesztéseket egyaránt» de vagy a sorszám, vagy a soroza\tszám, valamelyik számjegye nem egye­zik. Összehajtogatják a kötvénye­ket és elteszik. — Még a miénket is kihúzhat­ják, — mondja Kovács József, aki 500 forí.ntot jegyzett. — Még a százezer forint hátra van. — gyerünk mindannyian — mondja Vörös elvtárs: miközben ö is elteszi a kötvényét és az új­ságban mégegyszer jól átfésüli a számokat. — Egész dolgozó né­pünk nyert és nyer ezután is. mert azt a pénzt, amit az államnak kölcsönadtunk, a mi javunkra for­dítja az állam. Az Autójavító dolgozói ciszéledtek, ki-ki a saját munkahelyére és ez eddiginél sokkal nagyobb lendülettel fog­lak hozzá a munkához — Ez a tervkölcsön sorsolás ar­ra emlékeztet bennünket —■ mondják a vállalat dolgozói, — hogy érdemes harcolni a tervért, a békéért. H. K. te volna azt. hogy az idei könyv­napokon ilyen hatalmas tömeg­ben jusson el a könyv a dolgo­zókhoz. Dolgozó népünk munkája, lel­kesedése, a munkaverseny lendü­lete, az állam iránti kötelezett, ségek tultéljesitése. a terv vég­rehajtásához dolgozó népünk ré. széről adott, segítségnyújtás, —- 'aminek törlesztése éppen ezek­ben a napokban folyik a terv­kölcsön sorsolásain, — gazdag és egyre bővülő ereken jut. vissza dolgozóinkhoz. Jobban élünk, egészségesebbek vagyunk, igé­nyesebbek vagyunk, kulturális forradalmunk is egyre inkább szélesedik­Vájjon le tudtuk volna e szál­lítani néhány hónappal ezelőtt a könyvek árát, ha dolgozóink nem dolgoztak volna jobban, mint egy évvel ezelőtt, ha © munka, verseny, a békéért való harc. az ország építésében dolgozóink fe­lelősségvállalása napröl-napra nem emelkedett volna. De 'ahogy dolgozóink jó mun­kája tette lehetővé, hogy sok, jó és olcsó könyv jusson e'l az idei könyvnapokon kezeinkhez, úgy ezek a könyvek is cselekvő, épí­tő, harcos részt vállaltak a jövő. ért. a békéért. Ezek a könyvek, ez az irodalom a nép ügyéért áll ki, pártosan, a nép iszocialisia jövője felé for­dulva, a béke megvédésének nagy ügyét segítve. S dolgozó népünk tudja és ér­zi. hogy uj irodalmunktól pél­damutatást, erőt kap tervünk teljesítéséhez, a békeharc to­vábbi fokozásához. KuMuroUho- naink élete, népkönyvtáraink olvasóinak száma, könyvterjesz­tő vállalataink forgalma azt bi­zonyítják, hogy a könyv egyre jobban és szélesebben válik ne­velő, harcos társává megyénk dolgozóinak is. A könyv napról- napra mindinkább elsőrendű életszükséglet lesz: nevel jobb munkára, az élet problémáiban való tudatos eligazodásra1, jobb szakmai felkészülésre, elszán. tabb harcra az ellenséggel, az ellenséges ideológiával szemben- „A kommunizmust csak a dem műveltség alapján vaZósit- hatjuk meg" — irta Lenin. En. nek se modern műveltségnek, a szocialista műveltségnek talán a legszélesebb tömegekhez eljutó hordozója a könyv, a szépiroda, lom és ismeretterjesztő irodalom, A szocializmus építésében. a béke védelmében ránk háruló egyre nagyobb feladatokat köny­vek, tanulás, tudás nélkül nem tudjuk megoldani. Látja, tudja ezt dolgozó népünk. Pártoktatá­sunk. különböző tanfolyamaink, könyvtáraink tömegei Révai elv­társnak Pártunk kongresszusán elhangzott szavait igazolják: ma dolgozni és művelődni egyet je. lent! Kuiturforradalmunk. épülő szo­cialista hazánk erősségét, bátor és hazaszerető népünk művelt, ségének fokát jelzi a magyar könyv idei ünnepe. Legyen olt ezekben a napokban megyénk minden dolgozója kezében a könyv, legyen termékeny, jövő- bemutató a könyv és a dolgozók találkozása, s minden faluban feldíszített és vidám arcokkal teli könyvsálrak hirdessék Rákosi elvtárs szavait: ,,Müvelt, erős népet, szabad, független hazá­ban". A mi kötvényünk most következik! mondják az Autójavítóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom