Zala, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-23 / 195. szám

Láttam a szovjet fiatalság boldog életét — mondja Molnár Teréz, a Szovjetunióban járt parasztküldött A halártól Moszkváig, Moszkvától Mah-acs-Kaláig és a napfényes Grúziáig s gyönyörű városok és a gazdag kolhozok mellett főleg az érdekelte Moh »ár Terézt, a Szovjetunióban járf, parasztküldöttség fia fal tagját, hogyan él, hogyan dolgo. zik a szovjet .fiatalság. Már előzőleg sokat olvasott a Kom- szomolról, a szovjet pionírokról s most lázas örömmel készült a nagy találkozóra, amikor majd nszemtől-szcmben áU a valóság­gal. a szovjet ifjúság minden­napi életével. — Az ünneplő szovjet ifjúsá­got ismertem már a VIT-rői — mondja Molnár Teréz. — de nem ismertem u hétköznapjai­kat s kiváncsi voltam, hogyan élnek otthonukban, hogyan dol­goznak otthon, hogyan veszik ki részüket, a kommunizmust épitő nagy munkából. Molnár Teréz vágya betelje­sedett- A szovjet fiatalsággal a munka minden területén talál­kozott. A gyárakban, a kolho­zokban és a szovhozokban, és ta­lálkozott velük az iskolákban, az akadémiákon és mindenütt azt tapasztalta, hogy a szovjet fiatalság nem csak a VIT-en tűnt ki fegyelmezett magatartá­sával, művészetével, hanem ki- tűnik munkájával is. mert a szovjet fiatalság, bárhová állít­sák is, élenjár a munkában. — A kolhozokban arány­lag kevés a fiatalság — emléke­zik vissza Molnár Teréz, — En- :nek az az oka, hogy legnagyobb részük az év legnagyobb részét, a tanulással tölti. A nyári hóna­pokban azonban megtelnek a kolhozok a vidám fiatalsággal. Ugyanis a kolhozparasztok fiai •odahaza töltik szünidejüket. Nappal dolgoznak, este pedig sportolnak, vidám dalokat éne­kelnek és előadásokkal szóra­koztatják a kolhozparasztokai. Akikkel beszéltünk, megkérdez­tük tőlük, az iskolában nem 1 szoktak-e el a munkától? Vala. . mennyien mosolyogva válaszol­tak. ..Nekünk a munka örömet, felüdülést jelent.*’ — A szovjet fiatalság otthoni munkájával bizonyítja he, hogy az iskola nem csak több tudás­ra, hanem jobb, észszerűbb mun­kára is nevel. Ezek a fiatalok a munkában tultettek az idősebbe­ken. A fiú több munkaegységet ért el. minf, az apja*, a munká­ban-edzett, gyakorlott kolhoz­paraszt. Büszkék is ám a szov­jet. emberek a fiatalságra. A küldöttség felkereste a Ti- mirjázev akadémiát is Moszk­vában. Ez egy 5 éves iskola. Az első időben csak elméleti, a ta­nulóidő egy harmadában pedig gyakorlati oktatás folyik s a ta­nuló csak akkor feszi le az ál­lamvizsgát. amikor tudását már a. gyakorlati életben is bebizo. nyitotfa. Ezért lett élenjáró a szovjet ipar, ezért lett, élenjáró a szovjet mezőgazdaság. A szov­jet kolhozparasztok gyermekei, mint nagy képzettségű agronómu. sok, technikusok, vagy mint az állattenyésztés kitűnő szakembe. reí kerülnek vissza a kolhozba, hogy tudásukkal tovább vigyék annak fejlődését. — Az akadémián, a szovjet főiskolákon sok magyar fiatallal is találkoztunk — mondja Mol­nár Teréz. — A professzorok di- csérőleg emlékeznek meg a ma­gyar fiatalságról. Azf mondják n3gyon jól tanulnak. A tanulók, tekinfet nélkül nemzetiségükre, havi 900 rubel ösztöndíjat kap­nak, ami biztosítja számukra a gondtalan tanulást. Azután Dagesziánról beszél Molnár Teréz, — Mahacs.Kalán olyan gyermekotthont láttam — mondja, — amire, amig élek, gyö, nyörüséggel gondolok vissza. A szülők reggel 7 órakor, amikor munkába mennek, idehozzák 'a gyermekeiket s munka után, délután 4 órakor jönnek értük. Bizony, a gyerekek, de a szülők is nehezen válnak meg ettől a gyönyörű helytől. Csodálatos játszókertek vannak itt. Olyan itt minden, mint egy mesevilág. A gyermekek mindent megkap­nak. amire csak szükségük van, a játéktól kezdve a kedvenc éte­lekig. Szakképzett óvónők vi­gyáznak reájuk és tanítják őket. A küldöttség megtekintet­te az „olajmunkás legényl-akásl“ is. Valamennyien el voltak ra­gadtatva attól a rendtől, tiszta­ságtól és kényelemtől, amit a fiatal szovjet dolgozók otthoná­ban láttak. 2—4 ágyas szobák voltak itt. Minden szobában szép szőnyeg, modern bútorok, fürdőszobák hideg-meleg vizzel, külön kultur. és külön olvasó­terem és még külön volt ,a sakk- szoba is, amelyben csak ® sakko­zók tartózkodtak, illetve játszot­tak. Molnár Teréz szeretettel em­lékezik meg Szonja Mamedova brigádvezetőről, aki egy bújna. szí konzervgyárban dolgozik. Ez a fiatal teány sztahanovista és brigádja 450 százalékos ^.elj^it- ménnyel dolgozik. Grúziában ta­lálkoztak Stola Kiknadzeval is, aki '3. VIT alkalmával Budapes­ten járt. Stot-a Kiknadze boldog volt, hogy magyarokkal találko­zott, mindjárt el is énekelte ma. gyárul, hogy „Hegyek közölt völ­gyek között zakatol a vonat1’- Elénekelt egy Liszt rapszódiát is és több gyönyörű grúz-dalt- Slo- ta Kiknadze a tifüszi főiskolára jár. Szülei kolhozparasztok s a nyári szünidőben ő is odahaza dolgozik. Az egész kolhozt, min­den lakást, minden traktort kü- lön.külön akarta megmutatni a küldötteknek. A bucsuzásnál könnyezett és azt mondta: — Dolgozzatok ti is ügy, mint mi. hogy a ti életetek is ilyen szép és boldog legyen, mint a mienk, hogy a ü fiatalságotok is úgy éljen, mint amilyen életet nálunk j láttok. Molnár Teréz vágya teljesült­látta a Szovjetuniót, látta a szovjet fiatalság éleiét s most úgy dolgozik, hogy Sfoja Kik­nadze szeretefs ug alt a kívánsága teljesüljön. W/Mm SZATOLLEIi SÁNDOR 5 holdas Só jíör-Csurgópasztal, Wts Péter 20 holdas reszneki, Kapuvári József 15 holdas fótszerdahelyi, Törteayák István 9 holdas semjénbázai dolgozó parasztok. Ne zsi zsikcs gabonát vigyetek be a magtárba, mert azzal megfertőzitek a többi gabonát is. Tegyetek becsülettel eleget a dolgozó nép iránti kötclezettiségtcknck. MÁROKFÖLD, KERECSENY, CSATÁR dolgozó parasztjai! Még mindig hátul kullogtok a begyűjtési versenyben. Több köz­ségben már jóval 100 százalékon felüli teljesítették a beadást, addig ti csak 29, 26, 25 százaléknál tartotok. Javítsátok meg a munkátokat és hozzátok be az elmaradást, Tegyetek eleget haza­fias kötelezettségteknek! SURDI FÖLDMÜVESSZÖVE TKEZET! Nem gondoskodfalok időben az ufalványos aruk pótlá sáról. így történhetett meg. hogy az ellenség kihasználta hibátokat és valótlan híreivel gyengítet- te a beadás ütemét. Munkátok megjavításával biztosítsátok a beadásban élenjárók áruellátását és segítsétek elő községetek győzelmét a begyűjtésben! Boldog vagyok, mert traktort vezethetek) Amikor az első traktoros lányt megláttam, pír futott végig az arcomon és gondoltam: ilyen is létezik, hogy nő el tudja ve­zetni a traktort? Ha ő tudja, én is el tudnám vezetni! — goiidol- iám. Próbáltak persze lebeszél­Az alkotmágiy ünnepére megnyílt a nagykanizsai képzőművészek kiállítása Alkotmányunk ünnepének tisz­teletére ismét, a közönség elé léptek a nagykanizsai képzőmű­vészek. Az olajipari Pártbizott­ság és a szakszervezet meghívá­sára kiállítást rendeztek, ame­lyet szombaton délután az Ás­ványolaj termelő V. Szabadság- téri központjának kultúrtermé­ben nyitottak meg. A kiállításon Vukits László elvtárs. az Olajipari Pártbizott­ság titkára mondott megnyitó * beszédet, majd Oelmacher Anna elvtársnő, képzőművészeti esz­téta tartott előadást. Megálla­pította, hogy a kiállítás azt a törekvést mutatja, hogy Nagy­kanizsa, képzőművészei megér, tették a Pártkongresszus határo­zatait és munkájukkal igyekez­nek elősegíteni kulfurforradal- munk sikerét. Ezután tárlatvezetést tartott Oelmacher Anna elvtársnő és részletesen foglalkozott a kiál­lításon szereplő öt festő, és há­rom szobrászművész műveivel, majd külön méltatta a Népmű­velési Minisztérium képzőművé­szeti osztálya által rendelkezésre bocsátott szovjet festészeti anyagot. A romániai dolgosó parasztság életszínvonalának emelkedése ni, kezdtem ingadozni, menjek, ne menjek? A felsőbagodi gép­állomásra. terültem 1950 őszén, mint szakácsnő, A gépek dübör­gése állandóan a fülemben volt, mind jobban vágytam a trakto­ros életre. Elhatároztam ma­gamba, n, hogy traktoros leszek, jelentkeztem is és Pártunk mindjárt elküldött traktorveze­tő tanfolyamra. A tanfolyamot sikeresen elvégeztem és kikerül­tem szántani. Először még vol­tak nehézségeim, előfordultak kisebb-nagyobb hibák. Büki La­jos traktorvezető odaadással jött segítségemre, megtanított a hibáik elkerülésére, a helyes gépkezelésre és az üzemanyag, takarékoskodásra. Most már tudok szántani, örömmel nézem magam után a frissen hasított barázdát, öröm­mel nézem a gazda arcán a mo­solyt. Azon igyekszem, hogy minél jobb munkát végezzek, hogy ' dolgozó parasztságunk mind jobban megszeresse a gépi munkát, A gazda öröme a jó ta- lajnmnka elvégzése. Most arra igyekszem, hogy minél előbb megmagyarázzam dolgozó pa­rasztságunknak a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Boldog vagyok, hogy traktoros lettem, érzem azt, hogy igazi békekaio- nája vagyok a hazának. A romániai dolgoaó paraszt* ság helyzete a burzsoá földes­úri kizsákmányoló rendszer ide­jén rendkívül nehéz voll. A föld 40 százaléka a nagybirtokosok kezében volf. A kisparaszti gaz­daságok tulajdonában a földnek csak 28 százaléka maradt. Több minf, 700 ezer parasztcsaládnak egyáltalán nem volf földje, sem jószága. A falun egy kisszámú kizsákmányoló csoport gazdago­dott. a dolgozó parasztok pedig egyre inkább elszegényedtek. A második világháború ajatf a "föl­desurak és kulákok a fasiszta megszállókkal együtfmükcjdve, segítséget nyújtottak a dolgozó parasztság még fokozottabb ki­zsákmányolására és kifosztására. Amikor a S z o v j © f Hadsereg kiűzte a: fa­siszta elnyomókat, uj ©let kezdő­dött, a dolgozó parasztság szá­mára is. Az 1945. tavaszán vég­rehajtott földreform — végre azoknak <a. kezébe adta a földet, akik megművelték. Összesen 1,400.000 hektár föl­det osztottak szét 796.000 dolgozó paraszt között A népi demokratikus rendszer létrejötte óta hozott intézkedé­sek és törvények megnyitották a mezőgazdaság szocialista átala­kulásának útját. ★ Az 1930 elején bevezetett uj adórendelkezések jelentősen megkönnyítik a szegény, és kö­zépparasztok helyzetét, :g egyben nagyobb terheket rónak a falu kizsákmányolóira. a kulákokra. így például 1,079.900 szegénypa- raszfi gazdaságot mindenféle adófizetési kötelezettségtől men­tesítettek, ugyanakkor a közép- gazdaságok a földadónak mind. essz© 55.5 százalékát fizetik, a fennmaradó 44.5 százalék adó pedig a kulákokat terheli. A dolgozó parasztság jövedel. mének emelésére kormányhatá­rozat tette lehetővé a termésfe­leslegnek a szabad piacon való értékesítését.-k A szövetkezetek nagy sze­repet játszanak a Román Nép- köztársaság falvainak életében, A város és a falu közötti áru­csereforgalom fokozásával a szövejkezet, nagy és erős tömeg- szervezetté vált és erőteljes fegyvert, jelent a dolgozó pa­rasztság életszínvonalának eme­léséért. a kulákok é$ üzérkedők ellen vivőit harcban. Mig 1945-ben alig 2624 szövet­kezet volt 989.365 taSgol, ma 5112 szövetkezet működik 4,968.224 taggal. 1949-ben a szövetkezetek a fa­lun 40 milliárd lej értékű ipari terméket osztottak szét. 1950-ben már 60 milliárd értékben adtak el ipari termékeket- Mind több dolgozó paraszt értékesíti rend­szeresen terményfeleslegét a szövetkezeten keresztül. Ugyan, akkor a szövetkezetek kölcsönző alosztályai mezőgazdasági eszkö. zökkel látják el ö, dolgozó pa­rasztokat, ezzel is védik őket a kulákok kizsákmányolásától. A gép. és traktorállomások is felbecsülhetetlen segítséget nyúj­tanak a dolgozó parasztságnak. Ezek a fényezők teszik lehető­vé, hogy az ötéves terv folyamán a. hektáronkénti átlagtermés minden eddigit felülmúljon. Bú­zából 1250 kiló, kukoricából 1400 kiló. rizsből 3150 kiló hektáron­kénti átlagtermést kell elérni. A népi demokratikus rend­szernek - dolgozó parasztság iránti gondoskodása abban is megnyilvánul, hogy az állami gazdaságok vetőmagvakkal, je. nyészállat.okka'l, a szovjet agro­technikai módszerek ismertetésé­vel támogatják a dolgozó pa­rasztságot. W A nép állama igen nagy súlyt helyez a dolgozó paraszt­ság egészségvédelmére. A burzsoá földesúri rendszer idején különféle betegségek pusztítottak a dolgozó parasztság soraiban. A falvakban működő néhány orvos főleg a kulákok javát szolgálta, mert csak ők tudták megfizetni a kezelést és a drága gyógyszereket. A csecsemőhalandóság 20 száza. lékos volt. Ä falun nem is tud­ták, mi az a szülőotthon. A népi demokratikus állam a mull súlyos örökségének felszá­molására eddig 780 szülőotthont létesített. 1950-ben már 1958 or. vosi rendelőintézet működött a falvakban. Az ötéves lerv folyamán 200 körzeti, s 2000 községi rendelő­intézetet. 800 szülőotthont és 110 anya- és csecsemcgcndozó in­tézetet létesítenek. Az ötéves terv megvalósításá­vá! az ország minden részében számtalan üzem és gyár épük Uj traktorok ezrei fognak ba­rázdát venni a szántóföldeken. Az ötéves terv folyamán a gépál­lomások 18.400 uj traktort, 18 ezer trakt°rekét, 1000 kombájnf, 3250 cséplőgépet, 8700 vefőgépet és különböző más mezőgazdasági gépet kapnak. A technikusok és frakferisták tízezrei járulnak majd hozzá ahhoz, hogy a mező- gazdaság kikerüljön évszázados elmaradottságából. A Román Népköztársaság fal- vaiból kiűzik a szegénységet és a sötétséget. A dolgozó parasztok a Román Munkáspárt által ve­zetett munkásosztály segítségé­vel a kollektiv gazdálkodás ut­ján megteremtik jólétüket, gyér. mekeik boldogságát. sípos Rozália felsőbagodi gépállomás traktorosa. Megjelent a „Termelőszövetkezeti Híradó“ legújabb száma A képes hetilap képein és cikke- in kérészitől magismierhertjük ter­melőszövetkezeteink eredményes, hasznos munkáját! a Szovjet­unióban járt parasztiküldöttek tapasztalatait, A lap közli Kertész János: Hatalmas táblákon, tökéletes gépi. munka, ezit láttam a. kolho­zokban című írását, a földmű- velésügyi miniszter felhívását a termelőszövetkezetekhez a. ser­téstenyésztés és hizlalás fejlesz­tésére, Szitás István: Nem cserélnék senkivel cimü írását. A fenti cikkeken kívül még számos más, a mezőgazdasági munkálatokban nagy segítséget jelentő cikkeket közöl a „TER­MELŐSZÖVETKEZETI HÍR­ADÓ“ legújabb száma. Csütörtök 1951. aug. 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom