Zala, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-17 / 191. szám

Ne csak szóval — tettekkel küzdjön a begyűjtés sikeréért Nagykapornak Níj£/&3»iwí^Jí dolgozó ©Árasat’ fjei v&klMk, hogy beadást köte­lezettségüket 200 százaiéin;} telje- 6it:iJc, A község különböző részein do, bognak a. itraktorok, búgnak a cséplők. A bőven fizető kévék ontják kz acélos magot, Telnek a zsákok, de még az elmúlt hét ele. jón is csal- gyéren. gördültek a S'3'* bonávűl megrakott kocsik « rak­tár feló. A tanács megelégedett azzal, hogy a g«Zdék ígéretet te^ (ok a beadási kötelezettség -tulteIJe- 6ilésére, s nem gondol« arra, hogy az ígéret csak akkor ér valamit, ka azt meg is valósítják. Exideig a kenyérgabonára szóló 1246 mázsás előirányzaténak mind. össze 27 százalékát, teljesítették, összesen 325 mázsa kenyérgabo­nát vittek a begyüj tőhelyre. Nagykapornak, Ormányosfa és Misefa' begyűjtési versenyben áll- nak egymással, de még Mkcfa is, amely pedig a három község kö. Síül gjr élen jár, nagyon elmaradt a, jó] teljesítő községek mögött. Beadása kenyérgabonából 49 szá­zalék, takarmánygabonából pedig 29 százalék. Gyenge eredmény ez alihoz, hogy a csépléssel már 91 százalékban végeztek. Misefa ;s a kapornaki tanácshoz tartozik, te­hát, egy újabb ok, hogy a tanács­nak, a társadalmi bizottságnak Alaposan meg keil fogni a mun. kát, hogy elm?-vadásukat mielőbb behozzák. Mi a hiba ? Mi okozta Na ^ka­pornak elmaradását? A tanács titkára, JákH Rudolf 3zt mond­ja: — A községben csak három gép csépelt, dei ezek közül is ket­tőnél1 állandóan baj volt', mind. "untaién javítani kellett- őket. Azt ta gépet pedig, amelyik teljes ütemben végezte a munkát, bíbor, here cséplésre kellett beállíta­nunk. Ez js fontos volt, mert sür. •gősen kellett a bibormag. A tanácsnál azt is mondják, 'ho-- a társadalmi bizottságnak rossz az összetétele, mert közülük ^z egyik cséplőgépellenőr, a má. 'isik napszámbai jár és igy tovább, agv van ez? A legutóbbi tanácsülésen ki­tűnt: nem ez az elmaradás oka, íhanem az, hogy a tanács el bizakodott. Azt hitte, ho-'- a gabona, a lár- sadalmi bizottság és a népneve­lők felvilágosító munkája nélkül 45 gi llerményraktárba jut. Nagykapornak 01 hároméves lendül kulturotthont kapott, két fontos hid épült a község halárá­ban, ezenkívül knptaík egy négy- !ki lomét eres köves bekötőutat is. Az ötéves i(erv villanyt hozott a számukra, szén tanácsházuk van, s lesz orvosi rendelő, mozit építe­nek és vízvezetéket; kannak. Az államnak azért van szüksége a. dolgozó p a naszí! oki sabonafelesle- gérí, hogy minél több olyan dől. got' adhasson, a falunak, emi emeli a falusj ember jólétét, élt tsz invo­nalát, és elősegíti, megkönnyíti munkáját. 'Azoknak, akik feleslegeiket méa mindig otthon tart iák, a. n épneve- lök nem magyarázták meg ezt. A tbmács is belenyugodotf abba, hogy egyesek nem. adták be feles­legeiket. rrte.rti ia,n*a hivatkozik, ho-*-- kalákába csépelnek és mos'- nem ’érnek rá gabonájukat n nak tárba szállítom, Major József 10 hbldas gardánál is, n- bár « gép már tesínanelőtt végzétt náU, ~— tnég mindig olt hon van nemcsak «■ felesleg, hanem Pjz a gabona is,, amit köteles beadni az államnak A nyilvántartási lapból kiderül, hogv sokan vannak még olvrn gazdák, akik Major József példá­ját követik. Ez ,•* feivilágositó munka hiánváit mutatja, Ifjú Szép Ferenc is nyugodtan várakozott a beadással, de hozzá e’^^rtek a népnevelők, megmagyarázták neki, hogy sajá javát szolgálja, ha be^d^ felcsle. get. Ifjú Szép Ferenc, élig, hogy felmentek tőle a népnevelők, feles, legét a raktárba szállított, s be. adási kötelezettségét 246 száza, lókban teljesítette. sitsák. Igv azlárt az elmúlt héten jelentékenyen meggyorsult a be­adás üteme.. Egyetlen nap akit több mint 120 mázsa gabonát vit­tek bä a ráktórba. Szambára ej ekárják érni a 1ÜQ százalékos eredményt, vasárnap pe dig begyűjtési napot rendeznek, hogy vállalásukat, a 200 százaié, kos begyűjtést mielőbb valóra válthassák. T. E. tevéi Tótszerdahelyröl: Beadom felesleges gabonámat, beléptem a terűi el ocsoportba — ezzel felelek a Tito-bauda provokációira j£n, Lukács József 4.5 holdas dolgozó •poroszt felháborodva és gyűlölettel ítélem el a Tito ff siszta banda újabb provokációit, melyeket hazánk határai és a dolgozó nép ejle-n követelt el. Én azzal válaszolok Tifo fasisz­táinak provokációira, hogy ez után még jobb munkát fogok vé­Koroknyai István cséplőmunkás két nyara Koroknyai István 26 évű el ezelőtt állt először a cséplőgép dobja mellé, mint etiétő, de mint cscpitőmunlcds már előzőleg hosszú éveken át dolgozatt nyaranként a gépnél. így aztán nagyon jól 'megtanulta, hogy a. gépnél csak egy eilen ember keres&üt *-* aki tulajdonképpen nem is dolgozóig. Ez « cséplőgép tulajdonos volt: a kuldk. Pernaczi József 500 holdas ládáknál etette a gépet 26 évvel -ezelőtti Koroknyai István. Nála kezdte. Később Pusztamagyaródon Nagy Istvánnál, majd Nagy Andrásnál dolgozati. Az egyik 600, a másik pedig 500 holdas kulák volt. 26 évvel ezelőtt... 1 — Bizony, sokszor eszembe jutnak ezek az időik — emlékezik vissza. — A gépinél egyedül voltaim felelő, Reggel még alig hajm ärodoitt, a gép dobija mellé álltam cs »szakadásig dolgoz­tam egész nap a forró napsütésben. Még arra is alig volt! időm, hoigy egy pohár vizet meg- igyak. —- Amikor Nagy István gépénél dolgoztam Pusztamagyaródon, gyakran úgy éreztem!, bele­szédülök a dobba. Miadem nap újabb szenve­déseket hozott. Ha Nagy István maga nem is volt jelen a gépnél, mindenről pontosan budolt. Még arra is gondja vollt, hogy ki milyen ebé­det evett, pedig hát nagyon ritkán került egy- egy jobb falait, A kenyér, a zöldpaprika és a vöröshagyma tartotta bennünk az él eltet­Az ebédnél mindenki szó'taiau volt. Mitől is lett volna kedvünk. Nekem rosszak voltak a fogaim s nem volt eléig időim hogy a száraz kenyereit elrágjam $ bizony legtöbb esetben éhe­sen mentem fel a gépre. üzen a nyáron, bár mindig egészséges em­ber voltam, annyira legyengültem, hogy alig tu diám végig dolgozni a cséplési idő-t. De le­gyengülve, betegen is kénytelen voltaim kitár tani, meht a családnak kellett a (kenyér. Mégis aratás és cséplésrte összesen annyi gabonát kap­tam-, hogy még szűkösen is. alig tudtam bizto­sítani a kenyeret a családomnak. De, ha ma­radt volna is feleslegem, nem kaptam volna érte néhány pengőnél, többéit, mert nem volt ára a gabonának. Bizony, nagyon sokszor éheztünk, ...es ma Mennyire más most az életein, mennyire más ez a nyár, mint az a régi, amikor még Nagy István kuláknál csépeltem- — A gépre mutat: Ezeregyszázas. Bírja az iramot, de cn is. Most jókedvvel! dolgozom, óránként! 10— 12 mázsát csépelünk el. Nagyon .szépen keresek, mert az elcsépelt mennyis-ég 0.7 százalékát ka. pom. Nem lesz gondo-m a kenyérre, sőít még C-jegy ne is jócskán adhatok be s igy a beadás után járó kedvezményben is részesülhetek. Koroknyai István nyugodtan, megfontoltan beszél, Kitelik most az idejéből A -gépet) a társa eteti. Szorgalmasan engedj a kévéket a gép dobijába. — A kóláknál csak egy etető volt — mondja —, ha .azítán már nem bírta, a mun­kások közül helyettesite-tite valamelyik egy kis időre. A -gépeknél ma már két etető van s kel'le.r is bőséges jutalmat kapnak nmlakájukért. Homlokát összeráncolja. Valamit mondani akar, szavakat keres, azítán néhány pillanat múlva igy kezdi: — A múltban minket nyom­tak cl, miniket zsákmányoltak ki. Most mi va­gyunk az erősek s most) már nem hagyjuk ma gunkat. Most vidáman megy a munka, merít tudjuk, hogy nem a botosispán áll mögöttünk. — Nem kell ma már rongyokban járnunk — mondja — van miből vásárolni, a gabona jól fizet. Az ország gazdagodik és nekünk is több jut. A traktor fekcite füstöt köhög magából, bug a gép, ömlik a mag a zsákokba és Korok­nyai István elindul, hogy felváltsa társát a dob mellett. „Boldogulás útja" Hoaatsan nyúló lejtős föl“ dek közt emelkednek ki a surdi tszcs néhány házból álló gazda­sági épületei. Ezelőtt meg egy év­vel mindenki -a juttatott földte­rületén, a maga gazdaságán vé­gezte munkáját. Az akkori mun­ka és a mai között, amit a cso­port 24 tagja .folyfat, nagy vál­tozás van. Uj élet, uj szellem jölf, létre múlt év augusztusa óla, mikor a saját elhatározá­sukból megalakítottak a terme, lőcscportot. Ráléptek a boldogu­lás, a szebb élet felé vezető útra. A csoportnak is ez szerint adták meg a nevet, , Boldogulás útja“ és már az idei. gz első évi ara­tásnál tapasztalható volt, bogy csakugyan a boldogulás felé ve­zető ut ez. — Még csak az első évef; ti. pórjuk, de nflpr ól-napra tapasz­talható, hogy eredményeink már jóval felülmúlják az egyénileg gazdálkodó parasztokét ~~ mond­ja Túri János tszcs-elnök. — Még csak az idén arattunk elő- szőr közösen. Büszkén mondhat­juk, hogy bő termést takarítot­tunk be a, kezdeti nehézségek közepette. Búzából 7 és fél má­zsát, rozsból 9 mázsát arattunk le huldmkint. — Jut i* belőle bőven az államnak — szól közbe Paízs Gábor, aki a legtöbb munkaegy­séggel bír a csoportban. — A 44 mázsa előirányzatunkkal szem. ben 114 mázsát teljesítettünk, vagyis adtunk az államnak. De úgy gondoljuk, hogy még jut a készletből. Még a taggyűlés nem számította ki és nem hozott ha. tározótok hogy a tagok fejadag­jára és a jövő évi vetőmagra mennyit hagyunk vissza. De amink marod, szívesen adjuk, mert ez mind bőven visszafize. tődik a csoport számára. Több traktor, több műtrágya jut a föl­dekre. Az első évi eredményein­ket is a gépi munka és a mű. trágya használata hozta meg. Megy is a munka, bár kevesen vannak, de azért a> növényápo­lást és az aratást is időben be­fejezték. Mindenki egy gondolat­tal és egy erővel indul munka,- bo. Nem a más erejére számita­na k,_ hanem a 'maguk erejében van a birodalmuk. Az aratást *s a maguk erejéből, az asszonyok bevonásával időben és szemvesz- fezig nélkül viftek győzelemre. Most először számolnak be a kö­zös munka eredményeiről, a bol­dogulás első lépéséről. Lakner János arról brsxél ; miben látja a csoport tagsága az előrehaladás, a boldogulás alapjait• «■*• Úgy határoztunk, hogy ipari növényekkel foglalkozunk. Az idén már vetettünk olajlent, rosflcnt, kendert, cukorrépát, ami bő hasznot igér n csoport számára. Ez csak kezdeti kisér. létezés, de jövőre már nem kisér. létezünk, hanem termelünk, A csoport már az őszi mun­kákra készül. A tengerijük is gyönyörűen fejlődik, úgy kell, felnézni rá. Sut’don is: a mulf nyomorúsá­gától meggyötört parasztok most erejükben bízva alkotnak uj életet az eddig csak nyomorúságot is­merő elhagyatott kis tanyán. Biztos útra léptek és ezen az utón nehézséget nem ismerve ki. vánjük megteremteni maguk és családjuk számára a boldogabb és szebb életet. Úgy érzik, hogy minden órai és napi megtett munkájuk után egy lépést halad, fák előre azon az utón, melyet maguknak választottak: a boldo­gulás utján. Dniskóczi József gezni. A terménybeadájsi kőtele, zeltségemen felül még $ felesleg 2 mázsa gabonámat is beadom, hogy ezzel is erősítsem hAsámait. Beléptem a termelőcsoportba, hogy ott még jobb munkát tud­jak végezni, mert a nagyüzemi mezőgazdálkodással többet és jobbat tudunk termelni s igy jobban el tudjuk látni katonáin, kát, akik védik a határainkat Titó bandájának a gonosztettei- től. Az imperialisták bérence hiába acsarkodik 0 határon. Mi nem engedjük, hogy a mi boldog szép életünkre, a békés épifő mun- kánkra törjenek! Eukács József, Tót-szerdahely, Gétye dolgozó parasztsága összefog a begyűjtés győzelméért Levél 609 lakója van Gétye község­nek, de sokszor úgy érzem, mint­ha ez a 609 ember egy nagy cx- lád volna. Már karg reggel mo­zog a nép, mindenki igyekszik a munkájára. Úgy sietnek ezek az emberek dolgozni, mintha csak valami előadásra mennének és attól félnének, hogy nem jut hely. Meg is van a szorgos munka ered­ménye. Szép volt fi gabonater­més és a község eddig már 8f> százalékban teljesítette kenyér- gabona begyűjtési előirányzatát. A község dolgozói azon vannak, hogy minél több kenyeret biz­tosítsanak a városi dolgozóknak. Kovács Lajos 840, Talabér Károly 537, Horváth József 504, Pálfi József 447 és Kovács János 413 százalékban tettek eleget gabo­nabeadási kötelezettségüknek. — Azon vagyok — mondja, Pálfi József 5 holdas dolgozó pa­raszt ", hogy a 447 százalékot is túlteljesítsem. Minden szem fe. lesleges gabonámat beadom, mert tudom, hogy ezzel is segí­tem a terv sikeres végrehajtá­sát. így beszél Pálfi József, de igy érzi Gétye község egész dolgozó parasztsága. Nem akarnak, lema­radni versenytársuk, Szentpéter- ur mögött, elsők akarnak lenni a versenyben. Papp Fér«mc Géjye, községi tanács irodavez. Dolgozók közgazdasági középiskolája Kanizsán Öiévőü tervünk egyre növek­vő szakemberszükségletéfc képezik országszerte a. dolgozók iskolái, A nagykanizsai közgazdasági közép* iskola mehett szepfemberben nyí­lik meg »a dolgozók négyévfolya. mu közgazdasági középiskolája. A dolgozók közgazdasági középisko­lája» heti 20' órában. — hetenként négyszer — délután 5—-9-ig fari­ja óráit, A traínulás teljesen díjta­lan. A_ négy évfolyam elvégzése utáni vizsgálat egyetemi tovább­tanulásra képesít, A dolgozók közgazdasági középiskolájába na­ponta 9—15 óráig lehet jelentkez­ni a, közgazdasági középiskolában. Zrinyj Miklós,utca 33. sz. alatt. Percenkínf 40 kévés etetéssel gyorsítja Reídínger József és Bagladí József a cséplést A pöl-öskei gépállomás traktoris, tájai,' Rejdinger József és Le'enyérj Bagiadi József, gépjeiknél beve­zették a „percenként 40 kévés’- mozgalmai. A cséplőgép teherbí­rásához mérten adagolják percen, ként a kévéket. Gépjüknél elér, lók a percenként 36—42 kévés etetést, míg más gépeknél 22—16, vagy 12,—9 kévét a-dbaik a cséplő­gép dobjába. A cséplési eredményt rabban elősegíti a cséplőmunkások jó együttműködése, Fontos, hogy az asztalon állandóan legyen 3 kéve, s n kéve vágók állandóan készek Legyenek a bontott kévékké], Igv a gép nem járhat üresen, folyama, tosan kerülnek a kévék a dobba. Ez teke lehetővé, hogy Bagladí István a. 36—42 kévés etetéssel el­érte a napi 190 mázsás eredményt és hogy Molnár József 200 mázsát, Reidinger József pedig 170 mázsa gabonát csépejt el napon-b. Péntek, 1951, ang, 17. I A tanácsülés óta eltelt idő még* mutat,fia, hogy * begyűjtés Sikere a tanács, a társadalmi bizottság és a népnevelők jó munkájától függ. A tfcg&ácsmál újabban köny- nyen áttelcintheilő nyilván tartási lapot fektetlek fel, amelyből pop, tosan megállapíthatják, hogy ki­nek mennyi a beadási kötelezett­sége, mennyi a feleslege, megál- lapitha'ják, hova kell menniök a népnevei!üknek, hogy felvilágosító munkájukkal a beadást meggyor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom