Zala, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-11 / 186. szám

HOGYAN KÜZDÜNK AZ ELSŐSÉGÉRT? Nagykanizsai járás Augusztus 18-ra végzünk a csépléssel, augusztus 20-ra teljesítjük vállalásunkat A nagykanizsai járás a te.r- miéinybegyüjlés munkájában na­gyon elmaradt a megye többi já. rásátóJ. Ez a szégyen'eljes ered­mény annak köszönhető. hogy a községi tanácsok nagyon sok községben nem tekintik szik­ii gyüknek a felvilágosító munkát és nem vonják be az aktívákat az agitációs munkába. Harmadi endii kérdésként ke­zelik a térméuybegyüjtést és a járásban Pa tó Pál-hangulat van. A begyűjtési verseny ella­posodott- Tanácsaink egy része nem népszerűsiti az élenjáró gaz­dákat. Akadnak cséplési <0?n- őrök. akik nem tesznek eléget az esküben vállalt kötelezettségük­nek, n©m védik az ellenség tói dolgozó népünk kenyerét. Példa erre a surdi cséplőgépellenőr, aki engedte, hogy a kulá'k csép­lőgépe feketén csépeljen. A bala- tonimagyaródi cséplési ellenőr sorozatosan engedte meg a feke- tecáéplést és hogy súlyos hibáját leplezze, azt hangoztatta: „gyen­ge a termésátlag", azért nem mégy a termé.nybegyüjtés — a községben a kulák rejtegette a feketén csépelt gabonát. A járási pártbizottság a járási tanács felismerte ezeket a súlyos mulasztásokat, azok okait és most a csépiés közepén a hibá­kon okulva mindent elkövetünk, hogy megjavítsuk munkánkat. Nem tűrünk meg semmiféle la­zaságot, mert csak igy küzdhet- Öük.fel magunkat, az első helyre, A körzeti csép lő gépeiken ő rőket fölhívjuk, hogy szigorú ellenőr­zést gyakoroljanak főleg a kalló­tok felé. A cséplőgépeket már menet­közben átcsoportosítjuk, hogy augusztus ilS-ra minden község végezzen a csépléssel. Jó népne­velő és felvilágosító munkával <0 fogjuk érni. hogy a cséplés befe­jezésétől számított két nap alatt végzünk a terménybegyüj téssel, teljesítjük vállalásunkat­Ebben a munkában példát vehetünk Zafasárszeg községről, ahol a kenyérgabona begyűjtés trnár 100 százalékban. Kilimáin községben pedig már 85 százalék­ban megtörtéit. Meg kell javí­tani a munkát Nagybakónak, Sand, Bak, Miklósfa községeknek, ment a járásiunk eredményét ezek a községek rontják el. Járásunk dolgozó parasztsága bebizonyítja, hogy ezt a szégyent kiküszöbölve, rövid időn belül feltörünk az első helyre! Előre a begyűjtési terv mielőb­bi túlteljesítéséért! FEHÉR LAJOS, a járási tanács VB elnöke. A bagolasánci DlSz-titkár felhívása: Minden szem teleslesel adjon* a nazanaX! Ifjú Barabás József bagojasánci lakos a következő felhívással for­dul a nagykanizsai járás dolgozó parasztságához: A földreform során a demokrá­ciától 6 ho]d földet kaptunk. Édesapám idős, a gazdaságot, most már én vezetem. A községben DISz-Htkár vagyok. Az aratási munkánkat siettünk elvégezni, ga­bonánk szárazon be is ke­rült, már el is csépeltünk. Most pedig azon igyekeztem, hogy a géptől a felesleges gabonát azon­nal beszállítsam, hogy ezzel is a béketábort erősítsem. Serken} er­re az. hogy segítsem a munkások törekvését, akik éjt. nappallá téve dolgoznak az ötéves terv sikeréért, hogy részünkre minél több ipar­cikket adhassanak. Mi pedig dol­gozó parasztok azért dolgozunk, hogy minden dolgozó asztalára na­gyobb és jobbminőeégü kenyér jusson. Ezért felhívom Bagola- sánc dolgozóit és a nagykanizsai járás becsületes dolgozó paraszt­jait, hogy a felesleges gabonájukat minél előbb a géptől a terménybe- gyüjtő helyre adják be, így köves­sék a Párt' és Rákosi elvtárs út­mutatását. DISz-fiataiok! Teljesítsétek kö­telezettségieket és végezzetek jó és sikeres munkát a terménybe, gyűjtés érdekében. Én vállaltam, hogy a beadásomat 500 százalékon tulteljesitem. Vállalásomat már teljesítettem is. Felhívom a járás dolgozó parasztságát, hogy kö­vessék példámat. Ifjú BARABÄS JÓZSEF, DISz-titkár Bagolasánc. Fiafa! a csoportunk, de már látjuk a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit Levél a bocföldei Szabadság-tsz-ből Sokat hallottunk arról, hogy szocializmust csak nagyüzemi gazdálkodással lehel építeni. En­nek most láttuk csak az igazi ér­telmét, amikor a nii tsz-ünk idei termését betakarítottuk. A boc­földei Szabadság-tsz jól dolga, zott. Búzából, rozsból 9, árpából 12 és fél mázsát ériünk el hol­danként. Jobb eredméngünk is lehetek volna ennél. Uj tsz va­gyunk s tagságunk még sokkal többet foglalkozik a saját földjé­vel. így aztán a vezetőségünk sok időt tölt el azzal, hogy a tszcs napi munkáját megszer­vezi. A tagok nem ismerik eléggé a társasgazdálkodás formáját. Ebben mi is hibásak vagyunk- Nem gondoltunk időben a tagság közötti felvilágosító munkára. Pártszervezetünk sem ad elég^ segítséget ehhez a munkához, jó lenne. ha külön pártszervezetünk lenne, mert az minden erejével támogatná a tsz munkáját- A fa­lusi pártszervezet titkára egyéni dolgozó s különben is lefoglalja idejét a falu pártmunkája. A nyáron egyszer sem segített a tsz munkájában. Másik hiba az, hogy a zalatár- noki gépállomás csak egy trakto­rost küldött falunkba• így a tar­lóhántás még mindig késik: a tsz- ben. Az egy ember nem bírja, a nappali és éjjeli munkát is. Mi azon va-gyunk, hogy ezeket a hibákat javítsuk, de segítséget kérünk a Párttól is, a gépállomás­tól is azokhoz a munkákhoz, amelyek elősegítik csoportunk megerősödését. LUKÁCS MARGIT Bocfölde, a ZALA levelezője. Tanulnak az Ásványolaj Gépgyár átképzősei A nagykanizsai Á'Jványolaj Gépgyárban megindult az átkép- zősök rendszeres tanítása. A vál­lalatvezetésé,g hathónapos tan­tervét dolgozott, (ki részükre. E szerint hat hónapom át heti 7 órában számtanra, méntonra, anyagismeretre, technológiára és. rajzismerekre oktatják az átkép- izősöket, akiket ezenkívül megis­mertetnek a Munka Törvény­könyvével is. A szakmai tanfo­lyamon az át'képzősökeb a válla­lat műszaki vezetői és legjobb szakmunkásai, sztahanovistái ok­tatják. A szakmai ismeretek ok­tatásán kivül gondoskodnak az átképzősök neveléséről is. Az üzemi pántszervezet, a szakszer­vezet és a vállalatvezető ség min­den igyekezettel azon van, hogy a gépgyár első átképzéseiből ki­váló szakembereket neveljen. Tóth Gyula és Kosa Károly csesztregi népnevelők nem kímélik erejüket a begyűjtésért vívott harcban Tóth Gyula és Kósa Károly népnevelőket ismeri Csesztreg község dolgozó parasztsága. So­kat járják együtt a községet. Tisztelik őket és tekintélyük van a faluban, mert munkájukat mrn. dig az elsők között végezték el. Tóth Gyula a beadási kötelezett­ségének a.z elsők között tett ele­get 120 százalékban. Kósa Károly e'Jvtárs a termelőcsoport egyik legjobb munkása. így aztán megszerezték a dolgozó parasztok megbecsülését. Tóth Gyula elvtársinak a múlt­ban nem sok lehetősége volt arra sem. hogy legalább a kenyéréi tudta volna biztosítani. Édesapja regitette, ha tudita, egy-egy falai kenyérrel. Fák ereskeid őrnél volt napszámos, az jóformán csak annyit fizetett, hogy éhen nem halt. Tóth Gyula elvtárs gyakran beszél a múltról. I941-ben elvitték katonáinak, hogy az urak földjét védje. Nem sokat tett ezért, s hamarosan a Szov­jetunióba került, mint hadifogoly. — Itt kezdtem megismerni( az életét — mondja Tóth civ társ. — Láttam a kolhozok gazdagsá­gát. láttam, hogy a földeken és gyáraikban a gépek hogyan vég­zik el az emberek munkáját. Bol­dog emberek élnek ott. És azt akarom én is, hogy mi is úgy él­hessünk. 1948-ban Tóth Gyula elvtársi hazajött a Szovjetunióból és be­lépett a Magyar Dolgozók Párt­jába. Mint népnevelő állandóan beszélget a dolgozó parasztokkal Nem mond nagy szavakat mun­kája során, hanem egyszerűen megmagyarázza a dolgozó pa­rasztoknak, hogy nézzenek körül az uj életben. — Van kulfurotthonunk, • van gépállomásunk. Az ötéves terv még többet ad számunkra — de nekünk is időben kell tel­jesíteni hazafias kötelességünket — mondja. Szép eredményeket ért el nép­nevelőmunkájában. Most a Csesztreg község 30—40 szánni házaihoz osztották be népnevelő- társával, Kósa Károllyal együtt. Ezen a részen lakik Vas István 3 holdas dolgozó paraszt, aki a beadási .kötelezettségének 360 szá­zalékban tett eleget. litt, lakik Csóbor József 4 holdas dolgozó paraszt, aki 280 százalékban tel­jesítette beadáiSű kötelezettségét­Horváth GyuLa 6 holdas dol­gozó paraszt 130 százalékban tel­jesítette az állaim és a dolgozó nép iránti kötelezettségét. És a többi dolgozó paraszt is, aki már elcsépelt, eg vem esen a géptől vit­te a begyüjtőtoelyre a gabonát. Itt végezte népnevelő munkáját Tóth Gyula és Kósa Károly elv- társ azért, hogy Csesztregen is szaporodjon a gabona a ter. ménybegyüjtő helven, hogy Cséfeztrég község dolgozó pa­rasztjai az ötéves tervért, a bé­kéért több gabonát adjanak a bazárnak, hogy azon keresztül ők is többet kapjanak a dolgozó néptől. Kerhai László. A csesztregi gépállomás DISz-fi at aljai a begyűjtés győzelméért A csesztregi gépállomás DlSz- fiát,aljai egyre nagyobb lelkese­déssel veszik ki részüket a be­gyűjtés győzelméért vívott harc­ból'. A cséplőgépeknél népnevelő Ország Lajosné a Szovjetunióról beszél... Megérkezett Ország Lajosné tszcs-tag a Szovjetúnióból. Pillanatok alatt futott szét a hír nemcsak a faluban, hanem a szomszédos községek­ben is, s már reggel 5 órakor kopogtattak az a jtón. Bébi Istvánná jött Tilajból negyedmagával. ■— Nem volt maradásom — kezdte Bebíné —, Nagyon kiváncsi vagyok, milyen az élet a Szovjet­unióban, i < .1 i í 1 Ezzel jött mindenki. Dél felé már Ország elv- társnak kellett a tűzhely mellé állnia, mert Ország Lajosné elvtársnőnek még arra sem volt ideje, hogy főzzön. Egész délután mesélt. Este aztán előadást tartott. A falu még nem látott ilyen nagy tömeget, mint ezen az estén. Ott volt a falu apraja, nagyja, de eljöttek Szentpéterurból, Vörrübő! é® néhány távoli faluból is. Ország Lajosné beszélt az útról, a vendég­szeretetről, amiben odakint részük volt. A kolho­zokról, ahol terített asztalokkal vártak rájuk, meg­rakva pirosra sült malaccal, csirkével, minden jóval, amit csak el lehet képzelni. Kérdés kérdést ért, s ö mindenre azonnal válaszolt. Könnyen tette, hiszen olyan gazdag ta­pasztalattal tért haza, hogy hosszú hetek kellenek ahhoz, hogy mindent elmondhasson, Beke Jánosné arra volt kíváncsi, hogy a háború pusztítása után hogyan néznek ki a szovjet váro­sok, felépültek-e már? — Felépültek bizony, dó még hogyan. Vinyi- cánál 15 percig állt a vonatunk, A kísérőnk meg­magyarázta ,hogy ezt a várost teljesen lerombolták a németek, de most már nyoma sem látszik a ro­moknak. Mindenütt gyönyörű emeletes házak, a váróterem még olyan, mint égy múzeum. A falakon drága festmények függnek. Mindenütt találkoztunk ilyen dolgokkal, melyek széppé, kellemessé teszik a szovjet emberek életét. — Van-e ott piac? — kérdezté Szili józsefné. — Olyan gazdag piacot még sohasem láttam, mint a Szovjetunió városaiban. A kolhoztagok áru­sítják itt feleslegeiket. Rengeteg szalonna és vaj kerül a piacra, de kapható ott minden, amire az embernek szüksége van. — Mikor leszünk mi is olyan gazdagok? —■ kérdezi sóhajtva Sziliné. — Majd ha mi is úgy dolgozunk, mint ahogy a Szovjetúníóban dolgoznak. Szeniüéterurrél Esicrrai István felséges­től jött át, hogy megkérdezzék, valóban olyan szép-e az élet a Szovjetúníóban, mint ahogy azt az újságok írják. — Az újságok igazat írnak" — mondta Ország­né. — Erről a magam szemével győződtem meg. A kolhoztagok saját személyautójukkal vittek ben­nünket sétakocsikázásra. Amikor elmentem hazul­ról, többen is mondták, hogy ne csak a szebb, a gazdagabb lakásokat nézzem meg, hanem tekintsek be a szegényebbekhez is. Meg is tettem. Kiválasz­tottam egy házat, amely külsejére nézve kopottabb- ■nak látszott. Beléptem a konyhába. Drága edénye­ket és ragyogó tisztaságot találtam. A szobában süppedő szőnyeg volt. — Igaz-e, hogy olt géppel fejnek? — kérdezte Bangó Mariska, aki szintén Szentpéterurról jött, hogy meghallgassa Országnét, —■ Úgy bizony. Kézzel nem is tudnák kifejni azt a sok tejet. A fejőlányok hófehér ruhát viselnek. A tehén tőgyét fejés előtt és fejés után ís meg­mossák s utána fehér kendővel szárazra törülik. — A bútorokról még nem beszéltél, elvtársnő ■— mondta Horváth József, a tszcs párttitkára. — Majdnem mindenütt háromajtós, hatalmas szekrényeket láttunk. A középső ajtó tükörből áll. Nagyon szépek az ilyen szekrények. Kiváncsi vol­tam s megkértem a háziasszonyt, hogy nyissa ki. Hát bizony, majdnem hanyatt estem a csodálko­zástól, amikor megláttam. A szekrény zsúfolásig volt rakva a legdrágább ruhával. Bangó Teri azt kérdezte, hogyan nevelik a borjakat a szovjet kolhozokban. Hihetetlenül néz­tek, amikor Országné elmondta, hogy azokat bi­zony gumival szoptatják s egy negyed decivel sem adnak több vagy kevesebb tejet nekik, mint ameny- nyit a tudományos megállapítás előír. Ezért neve­lődnek aztán olyan tehenek, amelyeknél elég gya­kori az 50 literes fejési átlag. Megkérdezték Országnétó! azt is. sokat dol­goznak-e a szovjet kolhoztagck? — Erővel keve­sebbet, mint mi — adta meg a választ Országné —-, de annál jobban használják az eszüket, a tu­dásukat. Ott minden egyes kolhoztag valóságos mezőgazdasági szakember. A mezőkön kevés dol­gozót látni, annál jobban zúgnak a gépek, Sztali- nyecek, a kombájnok és még sok-sok olyan gép, amely a szovjet ember életét teszi könnyebbé, szebbé. Napról-napra jönnek a látogatók, az érdeklő­dők Ország Lajosné elvtársnőhöz és 6 beszél a gyönyörű, gazdag kolhozokról, a s2ovhoíokról. a Szovjeiúnió mérhetetlen gazdagságáról és a szovjet nép boldog, megelégedett életéről Országné látta s _ most azt szeretné megértetni, megmagyarázni mindenkinek; mit kell tennünk, hogy nálunk is úgy legyen. T. E. inunkat végeznek, a c&éplést ver­senyben végzik. Fitos József és Lőrinc Gyula felelős cséplőgép­vezetők versenyeznek egymással. Napi iteljesitiményük 110—120 mázsa­A DiSz-fiaitialok vasárnap bé-- kecséplési napot rendezniük a VlT tiszteletére azzal a jelszó­val, hogy ne Oegyen egyetlen gép sem. amely 100 mázsás teljesít­ményt el nem ér. A gépállomás iraki or istái vál­lalták, hogy augusztus 15-rc be­fejezik a cséplési Vasárnap a fiatalok vontatóval végigjárják azokat a dolgozó parasztokat, akik már eOcsépelték. Ahol a dol­gozó parasztok teljesítették kö­telezettségüket, ott nótaíizóval, csasztuskával köszöntik a ház gazdáját,. Ahol a gazda még mem teljesítette hazafias kötelességét, a csasztuskával kiéneklik. majd népnevélőmunkával meggyőzik. így kívánják a csesztregi DlSz- fiatalok biztosítani, hogy körze­tükben augusztus 20-ra minden dolgozó paraszt, akinél a gépállo­más gépje csépelt, vigye gaboná­ját a begyüjtőhelyre. — A nagykanizsai nyugdíjas vasutasok vasárnap reggel 8 óra­kor az állomásépület előtt gyüle­keznek a. vasutasnapi felvonulás­ra. — A gázkoromgyártásnál kele^ kező hőenergia gazdaságos fel. használására tervet készítenek a Dunántúli Ásvány olaj termelő Váh la lat mérnökei, — ÜGYELETES ORVOSOK Nagykanizsán vasárnap (12-én): Dr. Kappa Elek László Széche- nyí-fér 12. —• Kiskanizsán: Dr. Séy László Dózsa Győrgy-tér (Szt. Flórián-fér) 12. — AUafor, vos: Dr. Bárdos László Vörös- hadsereg-u. (Sugár-u.) 30. Olvasd a Szombat, 1951. súg, 11.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom