Zala, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-09 / 184. szám

Ses’mSny közötti nézeteltérések rendezésére irányul és felhivja a Szovjetunió népeit, működjenek együtt a barátság szellemében ez erőfeszítések érdekében, és hogy a kongresszus felkéri az Egyesült Államok elnökét, forduljon felhívással a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége kormányához, ismertesse meg a Szovjetunió népeivel en­nek a határozatnak a tartalmát. N. M. STernyik, a Szovjetunió l^eg-felsó Tanácsa Elnöksége elnökének válasza Trumannak, az Egyesült Államok elnökének Nagyméltóságu Uram! Van szerencsém megerősíteni 1951• július 7-i üzenetének, az Egyesült Államok kongresszusa abban idézett határozatának kéz­hezvételét és eljuttatni Önhöz 0 Szovjet Szocialista. Köztársasá­gok Szövetsége Legfelső Taná­csa Elnökségének határozatát. Ez a határozat kifejezésre jut- tíij-a a Szovjetunió népeinek őszinte barátságát az egész vi­lág népei iránt. A határozat el­mondja, hogy a szovjet nép egy­séges a tartós béke megteremité- sére és az uj háború veszélyének elhárítására irányuló törekvéséi, ben. ' A szovjet népnek nincsen oka kételkednie' abban, hogy az ame­rikai nép szintén nem akar há­borút. A szovjet nép azonban jól tudja, hogy az egyes államokban vannak olyan erők, a>melyek uj világháború kirobbantására tö­rekszenek, mipel ebben bizonyos körök meggazdagodásuknak for­róját látják, A Szovjetunió népeinek véle­ménye szerint- nem lesz háború, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és vé­gig kitartanak mellette, lelep­lezve azoknak az erőknek mester­kedéseit, amelyeknek érdeke a háború és amelyek arra töreked­nek, hogy uj háborúba sodorják a népeket, Osztom az Ön véleményét ar­ról, hogy az emberek többségé­nek szivébe bele van oltva & bé­kére és testvériségre irányuló törekvés. Ezért azoknak a kormá­nyoknak, amelyek nem szavak­ban, de tettekben törekednek ai béke fenntartására, mindenképen •,támogatniok kell népeik békés törekvéseit. A szovjet kormány teljes mér­tékben elősegíti, hogy a békéért harcoló szovjet emberek egyesít­sék erőfeszítéseiket a többi or­szágok népeinek erőfeszitéseivel_ A szovjet kormány vendégszere­tettel fogadja bármely ország bé­keküldötteit és minden módon elősegíti a szovjet emberek érint­kezését más országok népeivel $ semmiféle korlátot nem állít fel ennek útjába. Kétségtelen, hagy a népek kö­zötti közeledés, amelyről az Ön üzenete beszél, feltételezi a né­pek közötti politikai, gazdasági és kulturális kötelékek és kap­csolatok fejlesztését az egyenjo­gúság alapján, Kétségtelen az is, hogy ezen az utón a legfontosabb lépés minden meg^üfönbözfetAs kiküszöbölése kell, hogy legyen a Szovjetunió iránt az amerikai hatóságok részéről. Valamennyi békeszerető nép kötelessége az, hogy törhetefle- nül a háború megakadályozásá­ra és a béke megőrzésére irá­nyuló politikát folyhasson, ne en­gedje meg a fegyverkezési ver­senyt, törekedjék a fegyverzet csökkentésére és az atomfegyver' eltiltására — e tilalom végrehaj­tása, ellenőrzésének bevezetésé­vel együtt — és segítse elő, hogy az öt hatalom egyezményt kös­sön a béke megszilárdítására. Az ilyen egyezmény megköté­sének rendkívül nagy jelentősége lenne a szovjet -amerikai kapcso­latok megjavítására és a népek közötti béke megszilárdítása te­rén. Egy ilyen egyezmény növel­né a népek hitét abban, hogy a béke fennmarad és ezzel lehető­vé tenné a fegyverzet csökken­tését és Uymódon könnyítené a katonai kiadások terhét, ame­lyek egész súlyúkkal a népek vállára nehezednek. A fentemlitett intézkedések megvalósításában az amerikai nép mindig teljes együttérzésre talál a szovjet nép részéről, amely változatlanul védelmezi á béke ügyét Remélem, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége ha­tározatának szövegét az amerikai nép tudomására hózzák. Felhasználom az alkalmat, hogy megkérjem önt, adja án az amerikai népnek üdvözletemet és a Szovjetunió népeinek jókí­vánságait. NYIKOLAJ SVERNYIK, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. Moszkva, 1951, augusztus 6. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének határozata A Szovjet Szocialista Köztársa, ságok Szövetsége Legfelső Taná­csának Elnöksége, amely egyesíti mindkét ház — a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának Szövetségi Ta­nácsa és a Nemzetiségi Tanácsa munkáját, megismerkedve az Amerikai Egyesült Államok szená. tusának és képviselőházának együttes határozatával; amelyet Trumannak, az Egyesült' Államok elnökének július 7-i üzenetével együtt kapott meg. szükségesnek tartja, begy a következeket jelent­se ki; I A szovjet kormány a Szovjetunió népeinek bé- keakaratát kifejezve változat­lanul a béke megszilárdítá­sára. és az államok bará­ti kapcsolatainak megteremtésére Irányuló politikát folytat. Ennek a politikának alapját a békéről szóló dekrétumban fektették le, amelyet a Szovjetek II, Kpngresz- Szrusa fogadott el 1917 november 8-án, alig hogy megalakult a szov­jet állam. Azóta a Szovjetunió kül­politikája változatlan maradt; a béke és a népek közötti baráti kapcsolatok megszilárdítására irá­nyul. A második világháború után, amikor z szövetségesek együttes erőfeszítéseinek eredményeképpen az agresszorok erőit szétzúzták és az agresszív államokat lefegyverez­ték, nemze'közi szervezet" alakult a béke megőrzésére és egv újabb agresszió megakadályozására, lét­CteBí8rtf5fc, 1951. aug. 9. rejötfek a feltételek a tartós béke megteremtéséhez. Mint' ismeretes a szovjet kormány a nemzetközi biztonság megszilárdításának ügyében kezébe vette a kezdemé­nyezést. amikor javaslatot tett a fegyverzet általános csökkentésé, re, beleértve elsőrendű feladat­ként az atomenergia háborús cé­lokra való termelésének és fel- használásának eltiltását. A szov­jet, kormány következetesen vé. delmezve a béke ügyét és kifeje­zésre juttatva a népek törhetetlen elszántságát, hogy elhárítják a% uj háború ~ veszélyét — két, ízben nyújtott be javaslatot arravonaiko- zóiag, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Nagybritannia, Kína, Franciaország és a Szovjetunió egyesítsék erőfeszítéseiket a nem­zetközi béke és biztonság fenntar­tása céljából és kössenek egymás­sal békeegyezményt. A szovjet kormány kezdeményezését az egész világ békeszerető népei lel­kes helyesléssel és támogatással fogadták A szovje; nép nem tud­ja megérteni, hogy az Egyesült Államok kormánya milyen béke- szerető indokoknál fogva utasítja el mimdezideíg a szovjet kormány­nak az öt hatalom közötti béke. egyezmény megkötésére vonatko­zó javaslatát. A koreai háborús konfliktus ki­törése és az Amerikai Egyesült államok koreai nyílt fegyveres be­avatkozási ulán & Szovjetunió n«m egyszer lejt javaslatokat a koreai konfliktus békés rendezésére. Az uiöpbVjdőben a Szovjetunió, ismét Javaslatot tett arra, hogy vessenek véget a vérontásnak Koreában. Ez tárgyalásokhoz Is vezetett a fegy­verszünetről és a hadműveletek beszüntetéséről Koreában. A Szovjetunió békepolitikája a szovjet állam népeinek teljes és feltétlen támogatására támaszko­dik. A szovjet államban nincsenek osztályok és csoportok, amelyek­nek érdekében állana a háború ki- robbantása, A Szovjetuniónak-nin­csenek semmiféle agresszív tervei és nem fenyeget, semmilyen orszá­gon és semilyen népet. A Szovjet, unió fegyveres erői sehol nem vi­selnek háborút és nem vesznek részt semmiféle hadműveletekben, A Szovjetunió népeit teljesen le­köti a békés építés feladatainak teljesítése. A szovjet) állam uj, nagyszabású vízierőművek és ön­tözési rendszerek építését folytat­ja és megteremti a fel;ételeket) az ország lakossága életszínvonalának szakadatlan iovábbi emelkedésé, hez. O Az Egyesült Államok sze. nátusának és képviselcházá- nak határozata kijelenti, hogy az amerikai nép mélységesen sajnál­kozik a „mesterséges korlátok“ miatt1, amelyek elválasztják a Szovjetunió népeitől. A Szovjetunió Legfelső Taná­csának Elnöksége szükségesnek ta­lálja kijelenteni, hogy a Szovjet­unió külpolitikája nem gördít semmiféle akadályt' a szovjet nép és az amerikai nép — éppúgy, mint a többi nép — közeledése elé és nem támaszt semmiféle aka­dályt azzal szemben, hogy üzleti, kereskedelmi és baráti kapcsolatok jöjjenek létre közöttük. Ezt azonban nem lehet elmon­dani arról a külpolitikáról, ame­lyet az Amerikai Egyesült Álla­mok hatalmi szervei folytatnak. Erről nemcsak az olyan tények tanúskodnak, mint az, hogy az amerikai hatóságok rendszeresen megtagadják a beutazási vízumok kiadását' az Egyesült Államokba a szovjet kultúra képviselőitől, sőt kiutasítják őket, tekintet nélkül korábban törvényes utón megka­pott beutazási engedélyükre, — hanem az Egyesüli Államok kor­mányának számos más intézkedése is, amelynek megkülönböztető jel­lege van a Szovjetunióval szem­ben. Ezf például p, következő té_ nyék támasztják alá.’ a) 1S49 decemberében az ame­rikai bevándorlási hatóságok a Virginia-szigeteken minden alap nélkül rendelkezést) adtak ki, amelynek értelmében a Trepang és a Perlamuir nevű. kisebb javítás és vizfelvétel céljából St. Tho­rn asb a befutó két szovjet halász­hajó legénységének megtiltották, hogy partraszálljon. b) 1950 júliusában Baltimore kikötőjében az amerikai hatóságok általános kutatásnak vejették alá a Krasznodar nevű szovjet gőz­hajót. A rendőrügynökök, meg­sértve az általánosan elfogadott nemzetközi szokásokat. a kutatás után a hajó fedélzetén maradtak, egészen addig, amig az ki nem fu­tóit a tengerre. c) 1948 március 18-án az ameri. kai ha'óságok önkényesen zgr alá helyezték a Rosszija nevű. a Szov­jetunió állami tulajdonában lévő New-Yorkfoa érkezett szovjet ha­jót, a hajó valamiféle két' utasának megkeresésére hivatkozva. d) 194.9 márciusában g beván. dcrlási hatóságok New-Yorkb3n felszólították az Egyesült Államok kulturális és tudományos munká­sainak békevédelmi kongresszusán résztvevő szovjet képviselőket, hogy egy hét leforgása alatt hagy­ják el az Egyesült Államokat, és megfenyegették, hogy a menyiben a rendelkezést rém teljesítik, köz- igazgatási intézkedéseket fogana. tcsijanak ellenük. e) 1950 októberében New-York- ban a broopj repülőtéren feltar­tóztattak két szovjet’ diplomáciai fukart* noha útlevelükben benne volt az amerikai diplomáciai ví­zum. f) 1951 márciusában 3 kereske­delmi minisztérium rendeletéi ■dnt1. ki amr'v szerint hatályon kívül helyezték a tudományos- ^cehrdksil '»"oda’^m k’vifr1~*»<»k eu gede.Vezésci a Srovt^nnfóba. g) A legutóbbi napokba^ n Szov­jetunió ENSz mellet! működő kér- viseje ének new.yorki épülete elölt a rendőrség ebié,zése méllett csir­kefogók bo'rárvckai rendeznek, amelyek zavarják a képviselet ren­des munkáját és veszélyeztetik a munkatársak személyi hírto-^ágát Augusztus 2-án A. Sz. Poljan- szkijt, a képviselet első titkárát, aki diplomáciai sérthetetlensége! élvez. a képviseletről való eltávo­zásakor csirkefogók a rendőrség szemeláítára megtámadták és fe­jére botütéseke! mértek. h) Ez év junius 23-án, alig né­hány nappal azelőtt, hogy az Ame­rikai Egyesült Államok elnöke el­küldte az USA kongresszusának határozatát N, M. Svemyiknek. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nöksége elnökének, az Amerikai Egyesült Államok kormánya fel­mondta a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között 1837-ben kö­tött kereskedelmi egyezményt’. i) Ez év junius 2-án a kongresz- szus törvényt fogadott el, amely azt követeli az Egyesült Allamok- részéről úgynevezett gazdasági és pénzügyi segélyben részesülő or­szágoktól, hogy gyakorlatilag szün­tessék be a kereskedelmet a Szov­jetunióval és a népi demokrati­kus országokkal;, máskülönben megvonják tőlük a segélyt. Az ennek a törvénynek értelmé­ben ez év junius 7-én közzétett tilalmi listák magukba foglalnak csaknem minden, a nemzetközi kereskedelemben szereplő árut. j) Augusztus 2.án, már az Egye­sült Államok kongresszusának a Szovjetunió Legfelső Tanácsához intézett" üzenete után, a kongresz- szus képvlselcháza újabb törvényt fogadott el, amely stratégiai anya­gok szállításának betiltása ürügyé­vel olyan intézkedéseket ir elő, amelyek a Szovjetunióval és a Szovjetunióval baráti viszonyban lévő országokkal való kereskede. lem beszüntetésére irányulnak. A fentemlitett" megkülönböztető intézkedések a kereskedelem terén oda vezettek, hogy az áruforgalom a Szovjetunió és az Egyesült1 Ál­lamok közölt az utóbi öt év folya­mán, 1946-íól kezdve, kevesebb, mint egyhatedára csökkent és csak jelentéktelen színvonalat ért el. Uymódon mindezek a tények ar. ról tanúskodnak, hogy az Ameri­kai Egyesült Államok hatalmi szervei megkülönböztető politikát folytainak a Szovjetunióval szem­ben és hogy mesterséges korláto­kat’ emelnek, amelyek akadályoz, zák a szovjet és az amerikai népek szabad érintkezését és elválasztják egymástól országainkat. Jogosan merül fel a kérdés, mi. ként egyeztetheí ők össze az ameri­kai hatóságok fen^mUtetlt cselek­ményei az USA kongresszusa, hatá­rozatának azzal a kijelentésével, hogy el kell távolítani a korláto­kat a két ország népei közötti kap­csolatok terén. A szovjet nép elölt nem kétséges, hogy az amerikai nép, éppúgy, mint' minden más nép, nem akar háborút a töri éne­lem azonban azt mutatja, hogy a béke és a háború kérdését nem mindig a népek döntik el. Az Amerikai Egyesült Államok kor­mánya sok felelős képviselőjének, valamint az. USA kongresszusa sok tagjának nyilatkozatai gyakran egyenesen felhívásokat tarta’maz- nak agresszív háború kirobbantá­sára a Szovjetunió népei ellen és a békés lakosság tömeges pusztítá­sára szolgáló fegyver alkalmazása, ra. Az ilyen, nemcsak a béke érde­keinek, de az emberi erkölcs ele­mi követelményeinek fs ellentmon­dó nyilatkozatokat az Egyesült Államok kongresszsusának el kel. lett volna ítélnie. ^ Az Amerikai Egyesült Álla­mok kormánya az Észak- atlanti Kalonai Szövetség megala­kításának kezdeményezőjeként lé­pett' fel. Ez a szövetség, mint lát­ható, a Szovjetunió ellen irányul. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya idegen területekén a Szovjetunió határainak közvetlen közelében katonai támaszpontok széles hálózalál hozta létre és meg. sértve vállait kö.elezeitségett', reml- litarizálja Nyugat-Némejországo! és feltámasztja a japán militariz- must. Egyidejűleg az Amerikai Egyesült Államokban gigászi fegy­verkezési programmal valósítanak meg. Az Amerikai Egyesült Álla-,' mólt kormánya álttfrslp ,eju'a-, sifotla ?. szovjet koímúnydjk a béke és a nemzelközi biztonság megszilárdítására irányuló minden javaslatát. így mindeddig n*m ft* tek el megegyezési gz öt hatalom közötti békeegyeztttény megkötés se, az atomfegyver betiltása és á tilalom végrehajtása fölötti ellen­őrzés létesítése, valamint a fegy­verzet és a fegyveres erők csök­kentése terén. A kongresszus hatá­rozatában felveti azt a gondolatot, hogy jelenleg megnyílt az ut az atomenergia békés célokra való felhasználása előtt. Nem kétséges azonban, hogy csak az atomfegy­ver betiltása után lehet az atom­energiát valóban békés célokra. a népek javára felhasználni. A szovjet nép nap, mint nap ar­ról győződik meg, hogy az Ame­rikai Egyesült’ Államok kormányá­nak politikája és tevékenysége kü­lönböznek a béke megőrzéséről szóló szóbeli nyilatkozataitól épp­úgy, mint az amerikai nép béke­szerető törekvéseitől és előfeltéte­leket teremt a Szovjetunióval való viszony további megrontására, noha az Egyesült Államokat nem fenyegette és nem fenyegeti semi­lyen veszély a Szovjetunió részé­ről. Magától értetődik, hegy csu­pán üdvözölni lehet' az Egye­sült Államok kongresszusának a szovjet néphez intézett üzenetét és csupán üdvözölni lehet a3 Egyesült Államok és a Szovjet­unió közötti baráti viszony meg. erősítésére való felhívását. Azon­ban a szóbeli felhívás, azzaj a fel­hivással. hogy mozdítsák elő a Szovjetunió és az Egyesült Alla-f mek közötti viszony megjavítását és a nemzetközi béke megszilárdí­tásának ügyét, csak akkor vezet, hét pozttiv eredményekre, ha ezek­től a szavaktól nem térnek el az USA-kormány tettei, az Amerikai Egyesült Államok kormányának politikája és tevékenysége. Mint-' hogy azonban az USA kongresszu­sa kijelenti, hogy keresi az utat a Szovjetunióval való viszony meg. javítására, nem kételkedhet ab­ban, hogy a kongresszus ilyenirá­nyú törekvései találkoznak a szov­jet nép békeszereíő törekvéseivel és a Szovjetunió békepolitikájával. A Legfelső Tanács Elnöksége úgy véii. hogy ezen az utón ko­moly lépés lenne, ha a nemzetközi kapcsolatok minden területén ki­küszöbölnék a Szovjetunióval szemben alkalmazott megkülön­böztetéseket, amelyek akadályoz­zák a normális kapcsolatokat or­szágaink közötf. Még fontosabb lépés lehetne a2 országaink közötti viszony megja­vítása és a népek közötti béke megszilárdítása terén az öt hata. lem békeegyezményének megköté­se, amelyhez más, a béke megszi­lárdítására törekvő államok is csatlakozhatnak. A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége Legfelső Taná­csának Elnöksége nem kételkedik, hogy minden békére törekvő nép nagy megelégedéssel fogadná egy ilyen egyezmény megkötését. A Legfelső Tanács Elnöksége ki­fejezi azt a reményét, hogy az Amerikai Egyesült Államok kon­gresszusa ezt a határozatot az Ame­rikai nép tudomására hozza. Váltsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom