Zala, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-08 / 183. szám

HOGYAN KÜZDÜNK AZ ELSŐSÉGÉRT? Lenti járás Mindvégig meg akarjuk tartani az elsőséget A pártszervezetek és tanácsok munkájának összehangolás-, ered­ményezte, hogy járásunk a be­gyűjtési munkákban eddig az élen jár és nap, mint nap emel­kedik a beadott gabona meny- myisége. A mai napon termény- bsgyüjtőink 10 és fél vagonos napi eredményt jelentettek. A begyűjtés eleinte a mi járá­sunkban is vontatottan indul'- meg. A járási pártbizottság fel­figyelt a kezdeti rossz eredmé­nyekre. Az ellenőrzés folyamán sok újítást 'udtunk felszínre hozni és a tapasztalatok átadásával a gyengébb területeket is sikerült megerősíteni. A legjobb példát először a csesz- tregi Petőfi-tszcs, mutatta, ahol még be sem fejezték a cséplés!, máris 35 mázsa gabonát vittek a kerkakufasi rerményraktárba, fellobogózott kocsin, énekszóval. A csesztregiek példáján buzdul- va Kerkafalva szőve.kezeli köz­ség dolgozó parasztjai megfogad­ták, hogy ha a versenyben rosz- szu] is indultak, de az élre tör­nek. Ók is, aminr egy-egy bri­gád végez a csépléssel, a feles­leget mindjárt a magtárba szál­lítják. Jelenleg „ községek kö­zötti versenyben Kerkafalva áll az élen 74 százalékos átlagteljesítményével. Csömödéren úgy gyorsították meg a begyűjtési-, hogy a tanács naponta kimutat-3» kik végeztek a csépléssel, mennyi a fejadag­juk, a velőmagszükség létük, mennyi a beszolgáltatást kötele­zettségük és mennyi a felesle­gük. Ezt a kimutatást átadták a népnevelőknek és igy a népneve­lő pontosan kiszámította a Saz- dának, hogy mennyi gabonát beszolgáltatni és mennyi gabo­nája marad meg. Mikor ezt 3 módszert átvittük a többi köz­ségbe, akkor tudtuk meg, hogy egyes pártszervezeteink és taná­csaink meglehetősen (hanyagul kezelték a begyűjtés kérdését. Pákán például, ahol eddig nem csináltak ilyen számítást, a ki­mutatás elkészítése után rájöt­tek arra, hogy az ellenség hang: jára 65 mázsa kenyérgabonát tartalékoltak a faluban a fejadagon és a vetőmagon kí­vül. Ugyancsak itt vették észre a népnevelőink azt i£. hogy egy kuláknál 27 kéve rozs van elcsé- peletlenül, holott már a cséplés befejezését a tanácsnál jelentet­te. Általában azt taP3Sztalhat- juk, hogy azokban a községek­ben, ahol pártszervezeteink le­leplezik a- szabotáló kulákokat és megmutatják a dolgozó paraszt­ságnak, hogy s kulák hogyan iparkodik megrövidíteni dolgo­zóinkat, ott jobb a begyűjtés üteme és könnyebben oldják meg a többi feladatot is. A járási pártbizotrság és aläpszervezetei tudják, hogy mostani első helyünket nem szabad elveszíteni és ennek .tudatában nem is bi­zakodunk el. Munkánkat. íparko- dunk továbbra is úgy vinni, hogy napi átlagteljesifésünk állandóan emelkedjen és elsők lehessünk a járások között, akik jelenthetik Rákosi elvtársnak, hogy itt _ a magyar. jugoszláv határszélen dolgozó parasztságunk azzal adó t választ a háborús gyújtogatok és Tito aljas mesterkedéseire, hogy idő előtt teljesifeh'e a be­gyűjtési előirányzatát, és folytat­ja harcát az előirányzat, túltel­jesítéséért. PERCZE ZSI GMOND', a járási pártbizottság fii-kára­A tanácselnökök a Párt segítségével dolgoznak Járásunk augusztus 5-ig 47 szá­zalékra teljesítette az évi be­gyűjtési tervet. A behordást el­sőnek fejeztük be a megyében. Utána azonnal hozzáfogtunk a csépiéihez és vasárnapi napokon is az egész járás területén, folyt a cséplés. A munkaértekezlete­ken beszéltük meg a reánk váró feladatok at. A járás 10 legnagyobb közsé­gébe a járási tanács legjobb dolgozóit küldtük segíteni. a kisebb községek közül pedig 2—3 községet segít egy-egy dol­gozónk. Természetesen minden mun­kánkat megbeszéljük a járási pártbizottsággal és a Párt irá­nyítása mindig érvényre jutott muníkánkban. Községeinkben a tanácselnök minden este fel­keresi a községi pártíitkárt és beszámol az elért eredmények­ről. kitűzik a másnapi feladatokat. Ezen a megbeszélései adja át a községi tanácselnök azoknak .a névsorát, akik elcsépeltek és fe­lesleggel rendelkeznék, hogy a ■népnevelők ezeket a gazdákat felkeressék és tft&gmagyarázzák nekik, hogy feleslegük beadásá­val itt Tito szomszédságában fo­kozott mértékbei védik a békét. Járásunk legjobb községe Kerkafalva szocialista község, majd Rédics, 44 százalékos eredménnyel. Két legrosz- szobb községünk Szilvágy 8. Tormafölde 6 százalékos ered- , ménnyel. Hogy megyénkben a járások közölttd versenyben (az első he­lyet továbbra is megtarthassuk, tudjuk azt, hogy fokozottabb munkára van szükség. Augusztus 20.ra. alkotmányunk ünnepére járásunk valamennyi községe 150 százalékra teljesíti beadási kö­telezettségét. Kovács Sándor né, járási tanács vb. elnöke. ígérem, hogy ezután elsőnek végzek minden munkával özvegy Gödé Jánosné 3 holdas dolgozó par ászt asszony ed. dig nem gondoltam arra, hogy én is hozzájárultam ahhoz, hogy járásunk első legyen a beadás­ban. A beadást kötelezettségemet 401 százalékban teljesítettem'. Még nem teljesítetnem a tojás, és baromfibeadási ,kdltelezeitsége- met. Azon igyekszem, hogy túl­teljesítsem ezt is, mert én úgy lá­tom, hogy nem elég csak egyből eleget tenni kötelezettségünknek, hanem mindenütt teljesíteni kell a haza iránti kötelezettségünket, hogy segítsük ötéves tervünk si­keres befejezését. Ígérem, hogy ezután elsőnek végzek minden munkával. Akik még nem tel­jesítették a beadási kötelezettsé­güket és feleslegük van, adjanak be minden szem felesleget, mert csak igy tudjuk továbbra, is meg­tartani, hogy járásunk ejsö le­gyen a begyűjtésben. özvegy GÖDÉ JÁNOSNfí, 3 holdas dolgozó parasztasszony, Lenti. A többi járás is elsőnek akar végezni — de mi nem adjuk iel a harcot egy pillanatra sem! Járásunk a beadási kötelezettség teljesítésében megelőzte a többi járást. Ebben a harcban nagy fel­adat jutott ránk, népnevelőkre is. Mi lenti népnevelők a népnevelő­munkát a kora reggeli és késő esti órákban végeztük. Azoknál a gaz­dáknál. ahol már elcsépeltek, ki­számítottuk a fejadag és a vető­mag mennyiséget. Ezután meg­győztük a dolgozó parasztokat, hogy beadási kötelezettségen felül lévő gabonamennyiséget szállítsák be a terményraktárba. Sok helyen azt kérdezték: te hány százalékra teljesítetted a beadási kötelezettsé­gedet? Nekem, mint tszcs-tagnak gabonabeadásom nem volt. De a tojás- és a baromfi beadási kötele­zettségemet 100 százalékon felül 'eljesitetíem. Elmondtam a dolgo­zó parasztoknak, hogy még túl is teljesítem! Én a legjobb népnevelő munkának a személyes példamuta­tást tartom. Most esiénkinf. meglátogatjuk azokat a dolgozó parasztokat akik elcsépeltek, de a beadási kötele­zettségüket még nem teljesifeíték. Meggyőzzük őket, hogy minél ha­marabb teljesítsék beadási kötele­zettségüket és minden szem feles­legükkel segítsék ötéves tervünk sikeres befejezését. özvegy KOVÁCS JÓZSEFNÉ, tszcs.tag, népnevelő. EZZEL ERVELJI Pölöskén a cséplőgépek dolgozói a pártszervezet és a tanács javas­latára hétfőn békeműszakot szer­veztek. Vállalták» hogy ezen a na­pon a békéért, ötéves tervünkért .jobb munkaszervezéssel, a gépek teljes k>ha:ználásával 30 százalék­kal emelik a napi teljesilményt. Vállalásukat teljesítették. Török József 1070-es gépje 136 mázsát. Kránlcz Latos gépje pedig 128 má­zsát csépelt ei A szép eredményen fellelkesülve elhatározták, hogy zulán minden nap békemüszakot rendeznek és még nagyobb mér. tékben cme.ik a naoi eredményü­ket, igy íuguszfus 15. helyett már 9-én estig befejezik a cséplést. Versenyre hivják a megye vala­mennyi csépiőgépjét. hogy béke­műszakot szervezve napi 35 száza, lékos teljesitményemejéssel au­gusztus 18-ra minden községben befejeződjön a cséplés. Pölöskén a.2 úttörők virággal és nótaszóval köszöntötték a bé~ keműszakof végző cséplőmunká­sokat. Ezt mindenütt meg kell valósítani és meg is lehet, ha a pedagógusok felismerik a kultur- agitáció nagy mozgósító erejét és az eddiginél sokkal jobban be­kapcsolódnak a begyűjtési harc. ha. Több versenyfábl-át — adták ki 3 jelszóf. a letenyei járás köz­ségei Tótszerdahelyen, Mura. szemenyén, Csörnyeföldén nép­nevelőink nem elégednek meg »azzal, hogy csak a tanácsház fa­lán legyenek verseny táblák, ha­nem a begyüjtőhelyen, forgalma­sabb helyeken, a szövetkezeti holtban, sőt a villanyoszlopokon is versenytáblák hirdetik az élenjárók dicsőségét és az elma­radók szégyenét. Azoknak a gaz­dáknak házára pedig, akik túl­teljesítik begyűjtési kötelezett­ségüket, dicsőségtáblát tesznek ezzel a szöveggel: „Ebben a ház­ban g géptől azonnal a magtár­ba szállítják a gabonát Széle­sítsék még tovább szeri! Rajzoljanak csigát és repülőgépet, ezeral él­tessék a Párosver?«ny állását ilyen, mindenki által köoayen érthető módon. Az elmaradást jelképező csiga mindig annak a községnek, gazdának neve alá kerüljön, aki elmaradt, a gyor­san teljesítők neve mellé pedig a gyorsaságot jelentő repülőgépet tegyék. A község párosverseny- ben elért eredményét (hasonló­an lehet szemlél te'-ni. A pölöskei gépállomás traktoris­tája, Molnár Záigmond, sorozatos fekctecsépiést követett el Szeotpé- terur községben. A dolgozók azon­ban leleplezték és átadták a rend­őrségnek. Vele együtt őrizetbe vet­te a rendőrség azokat is, akiknél a feketecséplést végezte. így: Da- lavics János 32. Kun János 28, Kulcsár János 27, Bobics József 32 holdas kulákokat. De őrizetbe vet­te a rendőrség Boldizsár Lászlót cs Nagy Antalt is. Molnár László kulák vőit, akinek 36 hold földje volt' és ebből tizenkettőt1 hagyott meg magának, a többit felajánlot­ta. Ök most, mint „hat holdas dol­gozó parasztok“ akarták »z ország kenyerének biztosítását' hátráltat­ni. Ugyancsak leleplezték a dolgo­zók Tóth Józsefet, aki magáncsép­lőgéppel csépelt feketén Tóth Zsigmondnál. Mindkettőt’ őrizetbe vette a rendőrség. A békebizotrságok. cséplőgép mellett működő agitációs * cso­portok még mindig nem hasz­nálják fel eléggé az időt. Tart­sanak minden gépnél kisgyülése- ket az ebédszünetben, a pihenők alatt, szervezzenek esti beszélge­téseket, merf ezzel is nagyban előbbre tudják vinni a munkát. A kisgyülések rövidek, lelkesek legyenek. Nem a sok beszéd, ha­nem az érvek mozgósítanak. Cséplőgépellenőreink kövessék Proszenyák Rémus, Soós István­ná zalaiámoki ellenőröket, akik jó munkát! végezve eddig minden dolgozó parasztot meggyőztek és ezt a mód- I a gépjüktől mindenki a magtár- egy táblára I ba szállította- gabonafeleslegét. Zalai stván dón 24 család lépett be a termelőcsoportba Forr az érét Zalaisitvándoii is folyik a cs-éplés munkája. A dol­gozó parasztok sietve tesznek eleget a beadási kötél e zefct séc ük­nek, a géptől a magtárba szállít­Zalaszentbalázson — a Szovjetunióban járt küldött beszámolója után Vörös és nemxetisxinü lobogóhat lenget a szél a zalaszenthalázsi házakon. A ta­nács előtt diszkapu áll. „Szeretettel köszöntjük a Szovjetunióból hazatért parasztkiUdöttekeVj — hirdeti a felirat. Ünnep volt tegnap Zala­szentbalázson. Soha nem látott: embertömeg hallgatta Harssfa elvtársinő beszámolóját, aki elhozta tapasztalatait. ZalaszentbaJázs dolgozó parasztjainak. I't volt a község apraja, nagyja. Az öregek először csak hátul álldogáltak, aztán mind közelebb mennek az előadóhoz. A tömeg csendben hallgatott: nem akartak egy betűt sem elveszteni. A végén kézről-kézre jártak a kol­hozok éleiéről szóló képek, egyrhást érték a kérdések. Senki sem sietett haza, pedig etetés volt. Amit: most hallottak, válasz volt arra, amit « községben az utóbbi napokban százan és szá­zan kérdeznek, találgatnak: milyen is az uj élet? Mert Zalasz,entbalázs dolgozó parasztsága most készül rálépni az uj élet útjára. S oxen a napon, ^ beszámoló után 10 dol­gozó paraszt és családja lépett be a tszcs-be. Nyugodtan, kemény kézzel ragadták meg a tol­lat, írták alá a nevüket belépési nyilatkozatra. Zsidó István is most lépett be a csoportba. Arról beszél, miért csak most: kÜencvenharma- diknak. — A Szovjetunióban voltam hadifogoly, is­merem kolhozok élet®-. Egy kolhozban dol­goztam én is. Az iggz, hogy idehaza nem hatóit rám a kulákok hírverése, mégis kételkedtem. Nem tudtam elképzelni, hogy ami ott. jó, az ná­lunk is sikerül. Az asszonynépség különösen sokat tud ijedezni, igy aztán haloga tom a belé­pést. Vagy két hete jártak nálam a népnevelők, de akkor vonakodtam "igent mondani. Azóta ele­get töprengtem és ez a mai beszámoló végleg eloszlatta minden kételyemet. Zsidó István besxél axóia társainak ai kolhozról. Főleg az asszonyoknak teszik, hogy a háztáji gazdálkodásból a szovjet asszonyok a háború utáni első nehéz években is milyen sok tejet, zöldfélét vittek a szabadpiacra. Mert az asszonyok náluk is kiváló háztáji gazdálkodást akarnak folytatni. Zsidó Istvánnak van egy nagy bánata1 is. Egy éve 1500 forintot fizetett örökösödési százalékra. — Eár már .tavaly léptünk volna ,3 tszc--b2, most már munkaegységeink összegyűltek volna és a<z ezerötszáz forintom is meglenne. A tanácselnök most számi tot(-a ki, mit kell beadnia. Zsidó István, kezében a papírral, már indul is. Az utolsó szem gabonájáig teljesíti beadását. — Valahogy úgy vagyok — mondja: — most rendbeteszem az egész házam'ájáf. Felszámo­lom az egyéni gazdálkodásomat. Uj ételre ké­szülök. Soós István is tegnap lépett be> Hallgatta a beszámolót, annak minden szava nyomán mind világosabb lett e'-őtte az uj éle4, eloszlott minden kételye. ~ Most már én is látom, hogy a termelőszö­vetkezet az egyetlen ut ahhoz, hogy mi is olyan boldogan é-hessünk, mint a szovjet emberek- Belépek. Családomnak boldog jövőt akarok biz­tosi tani. Már besötétedik, lassan fogynak az emberek is. Kicsit távolabb egy csoport férfi áll. Van­nak vagy husjan. Az ujgazdák. ök még mindig nem léptek be. Izgatottan magyaráznak valamit- Látszik rajtuk az is, hogy szégyellik magukat. Nehéz velük beszélni, de estére együtt vonul­nak fel a tanácshoz. Úgy tervezik: együtt kap­ták a földe: — együtt is lépnek be. 96 család lépest be eddig. 96 család válasz­totta azt az utat, mely Zalaszentbalázson is lét­rehozza a szocialista mezőgazdaságot. Rohamo­san emelkedik a belépők száma Vájjon ki lesz a századik? Mert a századik belépőt felköszön- tik és az egész falu megünnepli. BENKÖ KÁROLY ják a gabonáit- A becsületes dol­gozó parasztok valamennyien (keményen küzdenek. Munkájuk gyümölcse, a termés mégis ki­sebb, mint a nagyüzemileg gaz­dálkodó termelő csoportoké­A község öntudatos dolgozó parasztjai egy része nem is té­továzott sokáig. A pártszervezet, a +anács segítségével megtalálták a helyes utat, amelyen nekik is haladni kell. a nagyüzemi gaz­dálkodás útját. Rövid idő alatt 24 család 04 hold földdel lépett termelőcsoportba. Elsőnek a párt-titkár elvtárs irta alá a be­lépési nyilatkozatot, utána a többi dolgozó paraszt. A .taggyű­lésen a párttagok valamennyien beléptek a csoportba. A párttagokat pedig szívesen követték a dolgozó parasztok. Az első belépők közé tartozik Péter József 14 holdas Iközépparaszt, aki tudja milyen nehéz a föld­del egyedül boldogulni. Szívesen lépett erre az útra Bola József, aki tudja, milyen nehéz a föM- nélküli paraszt sorsa, hiszen kulákok megalázott bé­rese voll s most a maga gazdája akar Tenni,_ szebb, boldogabb életet akar élni. Bola József, akitől a kulák képes volt elvitatni a kilenced-rész kuko­ricáit is a saját adójába,, most szabadon, maga választja meg útját. A kulákok mo^t mindennel pró­bálkoznak, hogy megakadályoz­zák a. csoport fejlődését- A dob gozó parasztok nagyrésze azon­ban már nem hallgat rájuk. Kí­méletlen ül leleplezi és a nép ■államának törvényével sújt le a tiermelőcsoport ellen bujtogató kulákokra. És egyre többen vá­lasztják nz uj utat. a felemelke- (lés útját Szerda, 1951, aug. 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom